Fáklya, 1956. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
1956-02-01 / 26. szám
Újabb lépés a béke megszilárdításának útján Az egész világ haladó szellemű emberisége rendkívül nagy figyelmet tulajdonított a varsói szerződés előírásai alapján megalakított Politikai Tanácskozó Bizottság ülésének, amely megvizsgálta a szerződésből a jelenlegi nemzetközi helyzetben adódó közös problémákat és intézkedéseket. A varsói szerződés a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeinek azt a szilárd elhatározását fejezi ki, hogy megóvják nemzeti biztonságukat és megőrizzék a békét azzal a veszéllyel szemben, amely a Nyugateurópai Unió megalakításával, a Német Szövetségi Köztársaság újrafelfegyverzésével és az északatlanti tömbbe való bevonásával keletkezett. A varsói szerződésben részvevő államok a béke és a biztonság érdekeitől vezérelve, nagy erőfeszítéseket tettek a nemzetközi helyzet megjavítása és az államok közötti bizalom megszilárdítása érdekében. A négy hatalom államfőinek tavaly júliusi genfi értekezlete megerősítette hogy a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködése reális tény, ha a kölcsönös érdekek figyelembevételén alapul és a béke megszilárdulásához vezet. „Genf szelleme“ az összes országok széles néprétegeiben támogatásra talál. Azonban az a veszély, amelyet az agresszív katonai tömbök és a német militarizmus újjászületése jelent, arra késztette a varsói szerződésben részvevő államokat, hogy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása érdekében közös intézkedéseket hozzanak. Ezek arra irányultak hogy egybehangolják a varsói szerződésben résztvevő államok védelmi képességének fokozását célzó erőfeszítéseket. Ezek az intézkedések azt szolgálják, hogy megvédjék az európai országok biztonságát. Azonban kétségtelen, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha létrejönne az európai kollektív biztonság az összes európai államok részvételével, függetlenül társadalmi, s államrendszerüktől. A nyugati hatalmak vezető körei azonban visszautasítják az európai biztonságra vonatkozó szovjet javaslatokat, s arra törekednek, hogy Kelet-Németországot is — Nyugat- Németországgal e célból való egyesítése útján — bevonják katonai csoportosulásaikba. Nyilvánvaló, hogy ezek a tervek nem valósulhatnak meg, mivel semmi közük sincs sem az európai biztonsághoz, sem pedig Németországnak békeszerető és demokratikus állammá való egyesítéséhez. Németország egységét nem lehet helyreállítani másként, mint a két német állam egymás közötti egyezményével. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslata az össznémet tanács megalakítására megfelel ennek a célkitűzésnek. A Szovjetunió és a varsói szerződésben részvevő többi állam lankadatlanul küzd a fegyverzet csökkentéséért és az atomfegyver eltiltásáért. Következetesen védelmezi az összes országok békés egymás mellett élésének lenini elvét. A varsói szerződésben részvevő államok népei tudják, hogy kormányaiknak nincsen szándékában a szakadék szélére taszítani őket, meggondolatlanul háborús veszélybe sodorni országaikat. Mert feladatuknak tekintik, hogy előmozdítsák a béke megszilárdítását és a nemzetközi feszültség enyhítését, hogy gondoskodjanak Európa és az egész világ népei kollektív biztonságának megteremtéséről. A fegyverkezési hajsza megszüntetése pozitív tényezőként segítené elő az államok közti biztonság megerősítését, az emberiség gazdasági fejlődését, jelentékeny erőforrásokat lehetne ilyenformán felhasználni a nem katonai építkezések fejlesztésére, a kultúra felvirágzására a haladás érdekében, az emberek életszínvonalának emelésére. Chivu Stoica elvtárs, a varsói szerződésben részvevő államok Politikai Tanácskozó Bizottságának prágai ülésén mondott beszédében hangsúlyozta: „Mi szilárdan támogatjuk az öt elv alkalmazását az államok közti kapcsolatokban, a területi integritás és szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartását, a megnemtámadást, az országok belügyeibe való be nem avatkozást, jogegyenlőséget és kölcsönös előnyöket, a békés együttélést. Egyre nagyobb számban csatlakoznak az államok ehhez a politikához. Ezt a politikát valamennyi országban mind szélesebb körök és a legkülönbözőbb nézeteket valló közéleti vezetők támogatják, mert ez az egyedüli ésszerű, az egyedüli lehetséges politika". A tények megkövetelik, hogy a népek fokozzák éberségüket és szüntelenül résen álljanak. Ez lényeges feltétele annak, hogy vissza lehessen verni az agresszív körök mesterkedéseit, hogy meg lehessen hiúsítani a háborús kísérleteket. Nem kétséges, hogy a varsói szerződésben részvevő országok a béke és a biztonság megőrzése érdekében tett közös intézkedései erőteljes támaszt jelentenek az egész világon a béke erői számára. O Tovább folynak a képviselőjelölések Mechia Florica nyitotta meg a Holbán utcai iskola helyiségében megtartott népes választói gyűlést. Ez alkalommal Ács József társat javasolták a nagyváradi ’S. számú tartományi választókerületben NDF képviselőjelöltnek. A gyűlésen többen felszólaltak. Papp János, Pusztai József, Hajdú Antal és mások Ács József eddigi tevékenységéről beszélve, igazolták, hogy kiérdemelte a választók bizalmát. ★ A nagyváradi 137. sz. választókerületben dr. Talán Györgyöt, jelölték. A megjelentek lelkes tapssal fejezték ki hozzájárulásukat a javaslathoz. Tyapák Erzsébet háziasszonyt jelölték a nagyváradi 157. sz. választókerületben az NDF jelöltjeként. Székely Rozália, Elekes Mária és mások felszólalásuk során méltatták Tyepák elvtársnő munkásságát. Rámutattak, milyen fáradhatatlanul dolgozott, mint néptanácsi képviselő és, mint nőbizottsági tag is. Hitel- és takarékszövetkezet alakult Szilágynagyfaluban Szilágynagyfaluban néhány tagból álló bizottság alakult, amely feladatul tűzte a hitel és takarékszövetkezet megalakítását. A kollektív gazdaság elnöke Fazekas György, id. Veres András könyvelő, id. Berecz István iskolaigazgató és a többiek, kitartóan dolgoztak céljuk eléréséért. A kitartó munkának meg is lett a gyümölcse. A napokban ünnepélyes keretek között Szilágynagyfaluban a 103 taggal rendelkező hitelszövetkezetet felavatták. Az alakuló gyűlésen az alapszabályzat értelmében megválasztották a szövetkezet vezetőségét. Fazekas György lett az elnök, aki vállalta, hogy egy év alatt egymaga 100 új tagot szervez. Szentpáli Elek levelező 11 I y szerda o y 4 oldalára y 9 20 báni S 0 XI. évf. 26. szám. o X 1956 £ 5 február V *oo›xxx><x>ooooo £ LAPUNK TARTALMÁBÓL ! Harcoljunk a munkaidő jobb kihasználásáért (2. oldal) A vasgyüjtésben élenjárók díszgyülése (2. oldal) Hasznos tapasztalatcsere (2 oldal) Bíráló cikkeink nyomán (2. oldal) Számok és tények (2. oldal) Telegdi dolgozó parasztok a szalontai kollektív gazdaságban (3. oldal) Kolfman Mária, új nagyjelentőségű munkamódszere (3. oldal A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben részvevő államok közös nyilatkozata (4. oldal) Lelkes munkával a kongresszus irányelveinek valóraváltásáért Új technika alkalmazásával növekszik a termelőképesség Az Interindustrial olajgyár munkásai, technikusai és vezetői tisztában vannak az uj technika s a gépek alkalmazásának előnyeivel. Tudják, hogy a gépek megkönnyítik a munkát, növelik a termelékenységet, javítják a minőséget, csökkentik az önköltséget. Ezért mind több és több új gépet helyeznek üzembe. A harmadik olajprésen most végzik az utolsó simításokat, amelyet február hónap elején üzembe is helyeznek. Megemlítendő, hogy az olajprést a helyi erőforrások felhasználásával saját műhelyükben készítik. Az új prés naponta 10.000 kiló nyersolajjal növeli a gyár teljesítőképességét. Gépesítették a daraszállítást is. A darát egy csiga beszerelésével szállítják a kivonatolóból a vagonokba. Ezáltal három ember munkáját takarítják meg. Az ezen a munkahelyen fölöslegessé vált erőket a gyár más munkahelyeire irányítják. Csökkentsük az önköltséget Az árpádi kollektivisták villamosítják gazdaságukat Az árpádi kollektív gazdaságban a múlt évben mélyreható változás történt. Az évvégi zárszámadás ékesen bizonyítja a kollektivisták eredményes munkáját. Schneider József családja az elmúlt évben 1200 munkaegységet teljesített, melynek javadalmazásaképpen 4800 kg. búzát, 6100 kg. kukoricát, P60 kg. árpát, 780 kg. napraforgót és 10.800 lejt kapott. Ma már elmondhatjuk: az árpádi, Szalonta vajon legjobb kollektív gazdaságai közé tartozik. A kollektivisták a téli napokban sem ülnek tétlenül. A lapályos földterületen lecsapoló árkot készítenek, mellyel 30 hektár területet vonnak mezőgazdasági művelés alá. Ebben az évben szép terveik vannak a kollektivistáknak. Különösen kiemelkedő a gazdaság villamosítása. Egész kukoricaföldjüket négyzetesen vetik. Ez érthető is, mert a múlt évhez viszonyítva a négyzetesen vetett terület hektáronként 15 mázsával adott többet, mint a gépsorosan vetett kukorica. Bende János, mérnök Halad a gépjavítás A székelyhídi gép- és traktorállomás dolgozói szorgalmasan végzik a téli gépjavítási munkálatokat. A mennyiségi munka mellett nagy figyelmet fordítanak a minőségre is. Január folyamán kijavítottak 20 darab traktort, 12 darab vetőgépet, 22 darab ekét és 25 darab koronát. A munkában kitűnt: Korbucz László, Kelemen Sándor, Egeressi Gyula és Szilágyi László. Gyorsan dolgoztak és jó minőségi munkát végeznek. Élenjárnak a fegyelem és a takarékosság terén is. Szakmai téren segítik a műhely többi dolgozóját, hogy határidőre befejezhessék a gépjavítási munkálatokat. Megelégedett A szalacsi kollektív gazdaságban Kiss Lajos feleségével együtt 315 munkanapegységet teljesített, s ezért búzából 1200, kukoricából 1890, burgonyából 945 és pénzből 2835 lejt kapott. A múlt évben régi óhaja teljesült Kiss Lajosnak. Új családi lakóházat épített magának. De nemcsak ő, hanem Tamás József is szép lakóházat épített. A kollektiv gazdaságból szer kóllektivisták vett jövedelemből számos kollektivista, mint ifj. Tóth András és ifj. Sajó András fejőstehenet vásárolt. A szalacsi kollektivisták megelégedéssel zárták le az 1955. esztendőt. A megelégedés újabb erőt, akaratot kölcsönöz a kollektivistáknak, hogy az 1956. évben még virágzóbbá tegyék közös gazdaságukat. Lőrincz György, levelező A margittai kollektív gazdaság életéből A margittai kollektív gazdaság vezetőtanácsa és az alapszervezet a tél folyamán felvilágosító munkát szervezett a község dolgozó parasztjai körében, hogy meggyőzzék őket a közös gazdálkodás előnyeiről. Szabó István, Gáli Béla, Novák Julianna és még több kollektivista eredményes felvilágosító munkát végzett. A dolgozó parasztoknak élő példával bizonyították be, hogy a szorgalmasan dolgozó kollektivistának sokkal nagyobb a jövedelme, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak. Rámutattak arra, hogy Czina Sándor kollektivista, — aki családjával, több, mint 800 munkaegységet dolgozott — 2214 kg búzát, 720 kg tengerit, 947 kg burgonyát, 493 liter bort, 3295 lej készpénzt és még sok egyéb terményt kapott. Hasonlóan részesült Forgács István kollektivista is, aki búzából 2165, rozsból 571, burgonyából 924 kilót, valamint 483 liter bort, 3221 lej készpénzt stb. kapott. A jó felvilágosító munka, valamint a gazdaságban elért eredmények következtében több dolgozó paraszt, olyanok, mint például Kovács Károly, Odlerik István, Márton István, Kocsis Julianna és mások kérték felvételüket a kollektívába, amely jelentkezőket a közgyűlés el is fogadott. * A margittai kollektív gazdaságban eredményesen működik az agrotechnikai tanfolyam. Fosztó Ödön mérnök minden héten rendszeresen előadás formájában ismerteti az előrehaladott agrotechnikai módszerek alkalmazásának jelentőségét. Az előadásokon és a vitákon rendszeresen 19 kollektivista vesz részt. Eddig 7 előadás anyagát vitatták meg. A kollektivisták előmenetelét nagyban megkönnyítette az, hogy minden előadás anyagáról könyvet is kapnak, amelyet otthon is olvasgathatnak. * A margittai kollektív gazdaságban hozzáláttak a mezőgazdasági gépek és a felszerelések megjavításához is. Eddig 5 ekét, 4 koronát javítottak meg. Hiba azonban az, hogy a felszerelések javítása nem halad megfelelő ütemben. Például: a vetőgépek és más fontos felszerelések javításához még hozzá sem kezdtek. Hiányosság az is, hogy még a vetőmagvakat sem válogatták ki, nem küldték a laboratóriumba megvizsgálás végett. Elhanyagolták a földekre a nagymennyiségű istállótrágya kihordását. Mindezek olyan hibák, amelyeket a vezetőtanácsnak fontolóra kell vennie. Mozgósítsa a kollektivistákat e munkálatok mielőbbi elvégzésére, hogy idejében felkészülhessenek a tavaszi kampányra. , Zsemle György, levelező Növelik a termelékenységet A Lemnul kisipari termelőszövetkezet dolgozói legutóbbi üzemi gyűlésükön vállalták: első negyedévi tervfeladataikat 2 százalékkal túlteljesítik és az előirányzott önköltséget 5 százalékkal csökkentik. Kisgépesítéssel, az előrehaladott munkamódszerek bevezetésével 2 százalékkal növelik a termelékenységet. A helyi nyersanyagforrások, belső tartalékok felhasználását pedig 10 százalékkal emelik. Nagy László, levelező