Fáklya, 1956. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1956-03-01 / 51. szám

1956 III­­I. csütörtök, 51. szám. Plenáris ülést tartott a közel­múltban az RMP Élesd-rajoni bizottsága. A részvevők pártunk H. kongresszusa dokumentumai­nak fényében elemezték az elvég­zett munkát és intézkedési tervet készítettek a rajoni pártszervezetre háruló feladatok valóraváltása ér­dekében. A rajoni pártbizottság beszá­­molójából, valamint a hozzászólásokból kitűnt, hogy a vállalatok nagy többsége határidő előtt teljesítette első ötéves terv­­feladatait, növelte a munka ter­melékenységét, csökkentette az önköltséget. A Refractor hőálló­­téglagyár néhány hónappal a ha­táridő előtt teljesítette ötéves terv feladatait, a globális termelés vo­lumene 203 százalékkal, a munka termelékenysége pedig 89 száza­lékkal gyarapodott. Ugyanakkor az önköltség 21 százalékkal csök­kent, az átlagfizetés 41 százalék­kal emelkedett. A barátkai szén­bányavállalat, amely a vörös zászló birtokosa, 22 százalékkal csökkentette az önköltséget, a tervben előírt 13 százalék he­lyett. Ugyancsak kiviláglott, hogy az alapszervezetek kitartóan biz­tosították a kommunisták vezető­­szerepét, megerősítették a szak­­szervezeti munkát és hozzájárul­tak az ifjúság termelő tevékenysé­gének megjavításához. Számos hozzászóló azonban — Bancea Iosif a CFR-műhelyből, Gyomai F., a Refractar vállalat igazgató­ja — rámutatott arra, hogy egyes vállalatokban — mint például az IFIL-ben és a CFR-mű­helyben — az alapszervezetek nem fordítot­tak kellő figyelmet a munka ter­melékenységének növelésére és az önköltség csökkentésére, s kon­krét javaslatokat terjesztettek elő e fontos feladatok megvalósítása érdekében. A felszólalók rámutattak arra, hogy az ipari vállalatokban tevé­kenykedő alapszervezetek fő fel­adata: mozgósítani a kommunis­tákat és a dolgozókat a korszerű munkamódszerek alkalmazására, elterjesztésére, éspedig: fejleszte­ni az uniómozgalmat, elterjeszte­ni a kisgépesítést és gondoskodni a munkások szakképesítéséről, a belső erőtartalékok felhasználá­sáról, hogy a legrövidebb időn belül növekedjék a munka terme­lékenysége, mely fontos tényező az önköltség csökkentését ille­tően. Az RMP Központi Vezetősé­­­*­gének kongresszusi jelen­tésében foglalt útmutatásokból kiindulva, a plenáris ülés sokol­dalúan elemezte az új kollektív gazdaságok és mezőgazdasági tár­sulások megalakítására irányuló politikai munkát. Mind a jelentés, mind a hozzászólók hangsúlyoz­ták, hogy a rajonlóan csupán hét mezőgazdasági társulás és két kollektív gazdaság alakult, a me­zőgazdaság szocialista átalakítá­sa érdekében kifejtett politikai­ és szervező munka nem kielégítő. A mezőgazdaság szövetkezeti mozgalménak , magárahagyatott­­sága a ra’onunkban is megnyilvá­nul — mondotta Trifa­lile elv­társ, a rajoni pártbizottság titká­ra — egyes káderek arra hivat­koznak, hogy ra'onunk dombvidé­ken fekszik és „lassub h ütemet" javasolnak. Mások kijelentik: „Az egészet törvényrendelet út­ján kell elintézni“. Trifa elvtárs a továbbiak során rámutatott ar­ra, hogy a ra'oni n­éptanács vég­rehajtó bizottsága sem foglalko­zott kellőképpen a mezőgazdaság szocialista átalakításával. Nyil­vánvalóan úgy vélte, hogy az csupán a ra­oai pártbizottságra tartozik. Amikor mégis techniku­sokat küldött ki szervezőmunkára, e technikusok a legkevésbé felké­szült káderek voltak és félektelen­ül végezték munkájukat, így a meg­alakult 2 kollektív gazdaság nem kapott megfelelő támogatást, hogy ösztönző pél­dát mutassanak a kis- és középparasztok szám­ára. Az alapsz"rvaze­tek tevékenysé­­gével kapcsolatban Trifa Ilic elv« társ megáll­apította, hogy azok rém ka­rrni­­­k össze a politikai- és szervezőmunkát az új kollek­­tív gazdaságok megalakításának kérdésével. Hibás ebben a rajoni pártbizottság is, mert nem fejtett ki állandó politikai munkát. Sok dolgozó paraszt kérte felvételét kollektív gazdaságba, valamint mezőgazdasági társulásba. Ez is amellett szól, hogy valóra váltjuk a pártkongresszus-jelölte nagy­szerű feladatot és rajosunkban is élenjár­ó szerepet biztosítunk a mezőgazdaság szocialista szekto­rának Élesd rajon pártbizott­ságának plenáris ülése — Jogosan bíráltak bennünket — mondotta Hopitea elvtárs, a rajoni néptanács elnöke — rajo­­nunkban viszonylag csekély szá­­mú kollektív gazdaság és mező­­gazdasági társulás alakult, s ez azt mutatja, hogy néptanácsunk sem fordított kellő ügyelmet a mezőgazdaság szocialista átalakí­tására. Tény, hogy a terepre kül­dött kollektívák nem végezték el feladataikat. A falvakba küldtem például a mezőgazdasági ügyosz­tály főnökét, de két nap múlva visszahívtam, s helyette gyengéb­ben felkészült kádereket bíztam meg e nagy fontosságú munkával. Nem kevésbé igaz az is, hogy a technikusok nem irányították kel­­lően a kollektív gazdaságok sok­oldalú fejlődését. A továbbiak so­rán Hopitea elvtárs rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának üteme meggyorsítható a vajonban, hi­szen sok dolgozó paraszt nyújtot­ta be kérvényét a kollektív gaz­daságokba és mezőgazdasági tár­sulásokba való felvételt illetően. Végül Hopitea elvtárs vállalta, hogy megszünteti a munkájában fellelhető hibákat és határozottan küzd új mezőgazdasági társulá­sok és új kollektív gazdaságok megalakításáért. Számos felszólaló megerősítet­te, hogy a vajonban meggyorsít­ható a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Alexandra Badea elvtárs (Te­­legdről) megemlítette, hogy köz­ségében 1952 óta 17 megoldatlan kérvény vár elintézésre. A kezde­ményező bizottság lanyha mun­kát végez, a néptanács elnöke pe­dig bürokratikusan kijelentette: nincs ideje foglalkozni ezzel a kérdéssel. Badea elvtárs elmon­dotta azt is, hogy a telegdi dol­gozó parasztok állandóan sürge­tik kérvényeik elintézését; java­solta egy új kezdeményezőbizott­ság megalakítását. Hurdubaia elvtárs felszólalá­sában elmondotta, hogy Barátkán 11 dolgozó paraszt kérte felvéte­lét a mezőgazdasági társulásba, de senki sem intézkedik. A mezőgazdaság szocialista átalakításáért kifejtett politikai munka eredményei nem kielégí­­tőek, — mondotta felszólalásá­ban Herea elvtárs. A továbbiak során elemezte a kollektív gazda­ságok és mezőgazdasági társulá­sok megalakulását gátló okokat, majd ismertette az izsópaliagi kollektív gazdaság eredményeit: — Kezdetben — mondotta — nem volt igásállatunk, sem meg­felelő épületünk. Ma már igás­­állatok, juhok, sertések nagy szá­ma bizonyítja a közös munka elő­nyeit. Számos kollektivista épített új házat, sokan vásároltak fejős­tehenet. Megváltozott egész éle­tünk. A kollektív gazdaság ter­mése sokkal szebb volt, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké, mert földünket gé­pekkel műveltük és műtrágyát al­kalmaztunk. A továbbiak során Herea elvtárs önbirálatot gyako­rolt, s rámutatott arra, hogy nem végezte eléggé szervezetten mun­káját és nem vont be a kollektiv gazdaságba több dolgozó parasz­tot. K K­ülönös figyelmet szenteltek a plenáris ülés részvevői a káderek ideológiai színvona­lának emelésére, mert ez a szo­cialista építés egyik alapvető fel­tétele. Musct Ion clvtars, a rajoni pártbizottság titkára, miután is­mertette a pártoktatás egyes eredményeit, számos hiányosságra is rámutatott és megállapította, hogy a rajoni pártbizottság téve­sen tájékozódott a propagandis­ták kiválogatásakor, mert azok közül soknak igen alacsony poli­tikai felkészültsége van, nem sa­játították el a marxista-leninista elmélet legszükségesebb ismere­teit és nem képesek összekötni a gyakorlati élettel az elméleti téte­leket, köztük a mezőgazdaság szocialista átalakításáról szóló ta­nítást sem. Éppen ezért egyes propagandisták sablonosan, bro­súrák alapján, elvontan és dog­matikusan tárgyalják a kérdése­­ket. Számos hozzászóló, mint pél­dául Buzguta elvtárs Telegdről, Petru Lascu, Nicolaea Guzea és mások, hangsúlyozták az új kol­lektív gazdaságok és mezőgazda­­sági társulások, valamint egysze­rű termelőcsoportok megalakítá­sára irányuló pártmunka megja­vításának szükségességét. A szer­vezeti élet színvonalának emelése érdekében küzdeni kell a forma­lizmus megszüntetéséért, helyes munkaterv alapján kell dolgozni Ugyanakkor helyesebb tájékozó­dást igényeltek a tagjelöltek és új párttagok felvételét illetően, stb. p­lenáris ülésük zárószavát Iosif Banc elvtárs, az RMP Központi Vezetőségének póttagja, a tartományi pártbizott­ság első titkára mondotta. Rá­mutatott arra, hogy a párt két kongresszusa közötti időszakban tartományunk dolgozói lelkesen támogatták a párt minden felhí­vását. A II. kongresszust megelő­ző időben különösen észlelhető volt ez a lelkesedés, mert mind az ipar, mind a mezőgazdaság dolgozói jelentős sikerekkel fo­gadták pártunk és népünk e nagy eseményét. Élesd vajonban is — noha több­nyire a hiányosságokról volt szó — olyan vállalatokkal büsz­kélkedhetünk, mint a Refractor vagy a barátkái szénbánya, stb., amelyek a belső erőtartalékok szakszerű felhasználásával, az újitómozgalom fejlesztésével, a munkafegyelem megerősítésével, a munkások szakképesítésével, a hiányosságok ellen vívott küzde­lemmel növelték a munka terme­lékenységét, csökkentették az ön­költséget és javult a munkások reálbére. Az elmaradt vállalatokról be­szélve, Banc elvtárs rámutatott arra, hogy e vállalatokban az alapszervezetek nem helyezték te­vékenységük­­ középpontjába a munka termelékenysége növelésé­nek és az önköltség csökkentésé­nek kérdését. A mezőgazdaság szocialista át­alakulásával kapcsolatban Banc Iosif elvtárs hangsúlyozta, hogy Élesd rajonban meglehetősen las­san bontakozik ki a termelőszö­vetkezeti mozgalom. S ez első­sorban annak tulajdonítható, hogy a rajoni pártbizottság nem emelte e feladat színvonalára a politikai munkát. Még kevésbé lehet ezt elmondani a ra­oni nép­­tanácsról. A rajoni pártbizottság­nak gyökeres fordulatot kell ten­nie a mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdésében — és a kommunistákkal az élen — min­den rendelkezésére álló erőt moz­gósítania kell, hogy a szabad akarat elvének szigorú tisztelet­­ben tartásával erőteljesen fellen­dítsék a mezőgazdasági termelés szövetkezeti mozgalmát. Banc elv­társ javasolta, hogy a pártbizott­ság szervezzen látogatásokat a madarászi, borsi, szalacsi, szé­kelyhídi kollektivisták otthonaiba, hogy az élesdi dolgozó parasztok is meggyőződjenek a kollektív munka előnyeiről. A továbbiak során Banc elv­társ rámutatott arra, hogy a hek­tárhozam gyarapítása érdekében a rajoni pártbizottságnak mozgó­sítania kell a dolgozó paraszto­kat a tavaszi mezőgazdasági munkálatok idejében való elvég­zésére.­­ A rajoni pártbizottság nem váltotta valóra az RMP Központi Vezetőségének 1950. júliusi ple­náris ülésén hozott határozatokat, ”— mondotta a továbbiak során Banc elvtárs. A párttagok és tag­jelöltek felvételénél a rajoni párt­­bizottság nem szorgalmazta a termelési terv végrehajtásáért keményen harcoló munkáselemek felvételét. Hiányolta, hogy az alapszervezetek nem jelölnek meg pontos feladatot minden kommu­nista számára, majd rávilágított a hiányosságok sürgős megszün­tetésének feladataira. a párttevékenység a kongres­­szus dokumentumainak, valamint a bírálat és önbírálat szellemében való megvitatása szélesebb látókörrel fegyverezte fel a kommunistákat, s így ered­ményesebben harcolhatnak a párt II. kongresszusa történelmi jelen­tőségű határozatainak valóra vál­­tásáért. PARTELET Erősítsük és fejlesszük a mezőgazdaság szocialista szektorát FÁKLYA Az évi közgyűlés u­tán a Progresul szövetkezetben NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT tartották meg a Pro­gresul kisipa­ri termelőszövetkezetben az évi közgyűlést. A termelőszövetkezet dolgozói évi munkájukat, terme­lési eredményeiket értékelték ki, s megbeszélték a jövőre szóló fel­adatokat. A Progresus kisipari termelő­szövetkezet a megalakulása óta eltelt néhány év alatt sokat fejlő­dött. Az 1949 évi 100 százalékos eredményhez viszonyítva, 1955- ben 616 százalékra növekedett a szövetkezet termelése. Ehhez az eredményhez sokban hozzájárult az elmúlt év is. A termelőszövet­kezet évi tervét már november 1-én teljesítette, s év végére 19 százalékkal túlteljesítette. Nem­csak az összterme­lési tervei, ha­nem a választékok előirányzatát is. Gyerm­ekkötött áruból 33,08, harisnyaféléből 11,3, zsin­­ráruból 31,6 százalékkal termeltek az elő­­irányzottnál többet. Kötéláruból nem teljesítették a tervet, s ez nagyrészt a Kisipari Termelőszö­vetkezetek Nagyvárad-tartományi Szövetségének, valamint az UCE­­COM-nak a hiányosságából ered. AZ ELMÚLT ÉV mondhatjuk a minőségi termelés esztendeje volt. Régebben a vásárlók panaszkod­tak a Progresus termelőszövetke­zetben készült gy­­ermekkötött­­árukra. Az elmúlt év folyamán azonban már alig volt panasz. Az önköltségcsökkentési tervet is túlhaladták. Ennek érdekében több műszaki-szervezési intézke­dést foganatosítottak. A festődé­ben a festés minőségének javítá­sáért, s a munkafolyamat meg­gyorsításáért motorikus zsigelgé­­pet állítottak be. Míg a kézi zsi­­gelgéppel két dolgozó egy nap alatt 1200 métert festett meg, ad­dig a motorikus zsigelgéppel egy dolgozó 8 óra alatt 1800 méter anyagot képes megfesteni, a fertődében az önköltség csök­kentését szolgálta a festékvíz jó kihasználása is. Azonkívül sok hasznot hozott a hulladék helyes feldolgozása. A pamut- és g­ap­­júhulladékot tépés után újra mn­­ták, s abból futószőnyege­t szőt­tek. Az új cikk az ország minden részében keresett, s nem győzné­nek annyit gyártani, amennyi a vásárlók szükségleteit kielégíte­né. Még egy igen keresett cikk gyártásán kísérleteztek, s a min­tadarabot el is készítették. Hatsze­mélyes, szalvétával ellátott ab­roszt, ami olcsó, szép színezéssel, jó minőségben előállítható. A min­tadarabot ár-jóváhagyás végett két hónappal ezelőtt a Kisipari Ter­melőszövetkezetek Nagyvárad-tar­tományi Szövetsége útján felküld­ték az UCECOM-hoz, de még vá­lasz nem jött rá. Pedig a keres­kedelemnek is szüksége van e fon­­píkka. HA A PROGRESUS KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET múlt évi eredményeiről beszélünk, nem hagyhatjuk szó nélkül a szocia­lista munkaverseny kérdését sem. A szövetkezetben 1955-ben a szo­cialista verseny elterjedt, s a ter­melés hajtóerejévé vált, öt új bri­gád alakult, s a már addig is lé­tezők megjavították munkájukat. A versenyben olyan eredmények is születtek, melyeket eddig még meg sem közelítettek. A kötődé­ben Szabó Klára IMSZ-tag — aki munkában és sportban egyformán élenjár — volt olyan nap, amikor 300 százalékra teljesítette normá­ját. A festődében Németh Ferenc mester, a .onódában Kövér Erzsé­bet párttagjelölt, a kötők közül Rádi Lajos, a szövőknél pedig Bara­b­an haladt a munkaverseny élén. Az év folyamán a szövődé és a kötődő bizonyult a legjobb­nak. Az eredmények elérésében sokat segítettek a szovjet munka­­módszerek is. A brigádokban Csutkih, a gépek menetközben való átadásánál Zsandarova, a fonók egy része pedig Konomeko módszerét sikerrel alkalmazzák. Még sok olyan megvalósításról, hasznos újításról, ésszerűsítésről, kisgépesítésről beszélhetnénk, ami a termelőszövetkezet fejlődését elősegítette, s a­mi a dolgozók munkájának eredménye. De az 1956 évi tervek, — amelyeket az évi közgyűlés szabott meg — sem ígérnek kevesebbet. Több, mint 17 százalékkal nagyobb a termelési tervelőirányzat. A munkaszerve­zésnek tehát még jobbnak, még tökéletesebbnek kell lennie. Sok kisgépesítésnek, újításnak, éssze­rűsítésnek kell segítenie a terme­lést. Ennek érdekében a termelő­­szövetkezet vezetősége a dolgozók és műszaki értelmiségek javasla­tára tervet készített. A terv több újítási javaslat bevezetését és mű­szaki-szervezési intézkedések foga­natosítását irányozza elő. A köz­szükségleti cikkek termelésének növelése érdekében 10 darab gyer­­mekharisnya-kötőgépet készíttet­nek. A termelés növelése és a mi­nőség javítása céljából bevezetik Feig Sándor javaslatát, melynek alapján a fonalat kétszer parafi­­nozzák. Az új módszer szerint a hulladék is csökken. A ruh­atisztí­­tás minőségének fflegj nyitásáért benzines mosógépet szerelnek fel. Ugyanakkor az év folyamán 18 százalékkal növelik a tisztító és a festőere termelőképességét. A fes­tőde dolgozóinak egészségesebb munkahelyet biztosítanak. Új he­lyiséggel is bővül a termelőszö­vetkezet. A régi raktár helyére a szőnyegszövők részére új műhelyt építenek. A tervbe vett két Singer varró­gépet már megjavították. A ken­derszálak matringolásának gépe­sítését is bevezették. A szalvéták­kal ellátott hatszemélyes abrosz szövésére pedig felkészültek. IGEN ÉRTÉKES KÍSÉRLETE­ZÉS színhelye volt január hónap­ban a Progresus termelőszövetke­zet. A Május 1 szőrmegyárban sok, eddig hasznavehetetlen szőr­me­­hulladék volt. Több helyen kí­sérleteztek már ezek hasznosításá­val. Ezt azonban csak úgy érhe­tik el, ha a bőrt különválasztják a gyapjúszálaktól. Patcas Gheor­­ghe, a Progresul termelőszövetke­zet technikai vezetője különböző vegyszerek segítségével elválasz­totta a bőrt a szőrmétől, s a tisz­títási munkálatok után elkészítet­ték a hulladékból az első gyapjú­­fonalat. A fonal szőnyegkészítésre alkalmas. Így a szőnyegszövődé részére rendszeresen biztosíthat­ják a nyersanyagot. Rövidesen na­gyobb teljesítőképességűre szere­lik át a szőnyegszövődét és az újonnan előállított fonal hozzájá­rul a szőnyegtermelés növelésé­hez. Ebben az évben két osztály je­lentős kibővítését vették tervbe. A fonodának és a kötődének kell sokkal többet termelnie. Biró La­jos, a fonoda mestere, az osztály évi terveiről beszélve elmondta: rövidesen egy nagyobb teljesítmé­­nyű fonógépet állítanak munkába. A szőnyegszövők részére fonnak vele. Az eddigi felszereléssel csu­pán kilenc szövőnek biztosítottak munkát. Az új gép beállítása után legalább 60 szőnyegszövő dolgoz­hat. Ez azt jelenti, hogy az üzle­tekben is többet láthatunk majd e hasznos áruból. Az új fonógéphez a legjobb fo­nókat helyezik át, a régi gépekre pedig újakat szakképesítenek. A KÖTŐDÉBEN Feig Sándor, valamint Bugler György meste­rek, s az osztály dolgozói is bát­ran tekintenek a megnövekedőt feladatok elé. Az osztály eddig is szép eredményt ért el, s ha a dol­gozók szakmailag továbbképezik magukat, még jobb munkasike­rekre számíthatnak. Tervnev­ték, hogy bevezetik az élenjárók, í így Szabó Klára módszerét is. Az orv­­kívül szakmai továbbképző taffo­­lyamot szerveznek, s elindítják a harcot „a szakma legjobb dolgo­zója“ címért. Ez a feladatok tel­jesítésében nagy segítséget nyújt. A Progresus kisipari termelő­­szövetkezetben így készültek fel az évi terv teljesítésére. Minden bizonnyal a jövő évben még jobb eredményekről számolnak majd be az évi közgyűlésen. Készülnek a Nők Nemzetközi Napjára A Chaja Lifschitz gyárban már hetek óta készülnek a Nők Nem­zetközi Napja megünneplésére. A gyárban nagyrészt nők dolgoznak. Március 8-ra ötezer darab szépki­vitelű fogkefét készítettek, — „Március 8-ra készült“ felírással — s nagyrészét már átadták a ke­reskedelemnek. Megérdemelt kitüntetés Nagy öröm érte a nagyváradi Solidaritatea cipőgyár dolgozóit. A könnyűipari minisztérium az üzem négy munkásának nemrégen átnyújtotta a szocialista verseny élenjárója díszoklevelet. Ezt a ki­tüntetést kiérdemelték: Kiss Má­ria fűzőnő, akinek havi átlagtel­jesítménye már öt éve mindig meghaladja a 134 százalékot. Steimetz László kukkoló már a múlt év novemberében 1957. már­ciusára termelt. A talpegyenlítő gépen dolgozó Erdélyi Ferenc is már évek óta állandóan túlteljesí­ti előirányzatát. Most 1957 feb­ruárra termel. Puskás József sza­bász, a bőr ésszerű kihasználásá­val az első ötéves terv folyamán 6711 jpár cipőfelsőrészhez elegen­dő 94.020 négyzet deciméter felső­bőrt takarított meg. Jelenleg ez év november hónapjára termel. A Solidaritatea cipőgyár dol­gozói — élükön a kommunisták­kal — követik él munkásaik példá­ját és a választások tiszteletére jó munkával, fokozott lendülettel még jobb eredményeket érnek el. Bíráló cikkeink nyomán Ez év február , 15-i lapszámunk­ban cikket közöltünk „Bosszantó apróságok“ címmel. A cikkben Hermann Aladár dolgozó megbí­rálta a villanytelep sportközössé­ge zártkörű báljának rendezősé­gét, amiért több meghívót adott ki, mint amennyi a terem befoga­dóképessége; háromszázötven da­rab helyett ötszázat, így sokan meghívóval a kezükben nem jut­hattak be, mert a rendezőség — miután megtelt a terem — bezár­ta az ajtókat. A megjelent cikkre a villanyte­­lep vezetőségétől a következő vá­laszt kaptuk: „Elismerjük, hogy hibát követtünk el a bál megszer­vezésénél, mert nem vettük figye­lembe a terem befogadóképessé­gét. Hermann Aladár bírálatát jo­gosnak találjuk és teljes egészé­ben elfogadjuk. Tanulság­­ szá­munkra, hogy a jövőben előrelá­tóbbak legyünk“. Ugyancsak február 15-i lapszá­munkban „Miért gyenge a művé­szi agitációs munka“ című cikk­ben megbíráltuk a Margitta-rajo­­ni néptanács végrehajtó bizottsá­gát, amiért nem foglalkozik kellő­képpen a kulturosztály munkájá­nak megjavításával. A Margitta-rajoni néptanács végrehajtó bizottsága a napokban közölte szerkesztőségünkkel, hogy határozatot hozott a téli kultur­­munka megjavítása érdekében. A kulturosztályt megfelelő emberek­kel egészítette ki és az irányítás­sal és ellenőrzéssel a végrehajtó bizottság egyik tagját bízták meg. 3 FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA; ARTA MOZI: Scuderi kisas­­­szony. (Német film.) Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. TRANSILVANIA MOZI: Isme­retlen nő a taxiban (Francia film.) Előadások délelőtt 11; dél­után 3, 5, 7, 9 órakor. MÁJUS 1 MOZI: A Kaméliás hölgy. (Színes francia film.) Elő­ adások: 3, 5, 7, 9 órakor. ÚJ IDŐK MOZI: A harag nap­ja. (Magyar film.) Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. Csütörtökön és pénteken dél­előtt 10 órakor külön előadás gyermekek és tanulók részére. A NAGYVÁRADI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA: Csütörtök este 8 órakor: Taní­­tónő. Péntek este 8 órakor: Tanítónő. Szombat este 8 órakor: Avan­­sarea sefului (román előadás). Vasárnap délután fél 4 órakor: Liceenii (román előadás). Vasárnap este 8 órakor: Taní­tónő. * AZ ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ MŰSORA: Március 1-én, csütörtök dél­után 16 órakor: Jancsi és Juliska. Március 3-án, szombat délután 16 órakor: Jancsi és Juliska. Március 4-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor: Jancsi és Juliska. ÉRTESÍTÉS Március 2-től a TAROM Nagy­váradról Bukarestbe két repülőjá­ratot indít. Nagyváradról indul 8 óra 30 perckor és 11.55 órakor, Bukarestből indul 8.35 órakor és 15.15 órakor. Bővebb felvilágosítást nyújt a TAROM ügynökség (Sztálin­ tér 2. szám, Telefon: 18—64).

Next