Fáklya, 1956. április (11. évfolyam, 78-102. szám)

1956-04-01 / 78. szám

A Béke-Világtanács rendkívüli ülésszaka előtt: Az esztelen fegyverkezési hajsza m­egsz­ü­n­t­e­téséért Néhány nap múlva, 1956. ápri­lis 5—9 között megkezdődik a Béke-Világtanács rendkívüli ülés­szaka, mely a leszerelés­ és a nuk­leáris fegyverek betiltásának kér­désével foglalkozik majd. Mi orvosok és­ egészségügyi dolgozók nap-nap megfeszített erővel dolgozunk, hogy visszaad­juk a szenvedők egészségét. Mi tudjuk legjobban milyen komoly,, odaadó munkára van szüksége hogy a súlyos betegeket, sérülte­ket kiragadjuk a halál karmai­ból. Minden nap újból és újból átéljük a műtőkben és kórtermek­ben az életmentés nehéz perceit. Éppen ezért mindenkinél job­ban gyűlöljük a­ háborút. Elíté­lünk minden olyan politikai tény­kedést, mely ahhoz vezet, hogy milliárdokat költsenek gyilkos fegyverekre és ezzel­ előkészítsék egy új háború kirobbantását. Min­den egészségügyi dolgozó ellen­sége a háborúnak és a tömeg­pusztító fegyvereknek. Még most is találkozunk az el­múlt háború borzalmaival. Hadi­rokkantak járnak hozzánk keze­lésre — még 11 évvel a háború befejezése után is — és csak mi tudjuk igazán, milyen helyrehoz­hatatlan rombolást vitt végbe ezer és ezer ember szervezetében az­ átélt háború. Ne felejtsük el, hogy több, mint 10 év után a ja­páni Hirosima és Nagaszaki ellen végzett atom­bomba támadás következtében a kórházakban még ma is százá­val kezelik azokat az áldozato­kat, akik száz kilométeres távol­ságban tartózkodtak az­ akkori atombomba támadás helyétől. Számos ember pusztul el Japán­ban az atombombatámadás okoz­ta legkülönbözőbb vérképző szer­vi megbetegedésben. Emlékezzünk a néhány évvel ezelőtt a csendesóceáni Bikini szigeteken ledobott kísérleti atom­bomba hatására, amely súlyosan megsebesítette egy japán halász­hajó legénységét, bár az a „tudo­mányosan“ megállapított veszé­lyes övezeten kívül, száz kilomé­­ternél messzebb tartózkodott. A hidrogénbomba hatása majd­nem kétszer olyan erős, mint az atombombáé, amely százkilom­é­­teres körzetben kipusztít minden életet és évekre terméketlenné te­szi a földeket. Minden gondolko­zó embernek határozottan küzde­nie kell az esztelen fegyverkezés megakadályozásáért. Harcolnia kell azok ellen, akik tudatosan előkészítik szüleik, gyermekeik, testvéreik, élettársuk elpusztítá­sát. Minden becsületes dolgozó — a szovjet és a világ valamennyi békeszerető népével karöltve — követelte­ a tudománynak ezt az új vívmányát, a nukleáris ener­giát csakis békés célokra — a kultúra és technika fejlesztésére, az emberek jólétének növelésére használják. Ezekkel a gondolatokkal, ezzel az elhatározással fogadjuk mi, egészségügyi dolgozók a Béke- Világtanács közeledő rendkívüli ülésszakát. Dr. Ádám Miklós, orr-, fül-, gége főorvos tgy vitaülés margójára a­­ Nagyvarna-tartományi népi­­tanács mellett működő Állami Döntőbíróság a napokban érte­kezletre hívta össze a vállalatok és intézmények képviselőit,­­jogta­nácsosait. A vállalatok és intéz­mények közötti megállapodások és szerződéskötések be nem tar­tásából származó viták gyakran adnak munkát a döntőbíróság­nak. A gyűlés célja az volt, hogy a vállalatok és intézmények kép­viselői a felolvasott jelentések és hozzászólások alapján felismer­jék: nem minden esetben jártak el helyesen, amikor a vitás kérdé­sekben a könnyebbik megoldást keresték. Kitűnt Balon Julia elv­társ, — a Nagyvárad-tartományi döntőbíróság vezető döntőbírója — által ismertetett példákból, va­lamint Heeger Jánosnak, a Dob­­rogeanu Gherea cipőüzem jogta­nácsosának, és Vakarcs József­nek, a Tartományi Építkezési Tröszt igazgatójának jelentéséből is, hogy a vállalatok és intézmé­nyek sok kérdésben összeegyeztet­hett­ék volna szempontjaikat. A felszólalók konkrét példákkal tá­masztották alá, s igazolták: elő­fordultak esetek, amidőn csupán formalitásból tették át a két vál­lalat között fennálló vitás kérdést a dön­tőbírósághoz, csupán azért, mert így igazolni tudták a terv­feladatok egyik, vagy másik sza­kaszának be nem tartását. Gya­kori hiba a rendelkezések, a tör­vényrendeletek ismeretének hiá­nya is. Ebből következik, hogy a­ beadványokat kiegészítés végett vissza kellett adni. Példaként em­lítették meg az élesd! „Bihor“ mészgyárat, a szalontai állami gazdaságot, a belkereskedelmi minisztérium nagyváradi elosztó lerakatát, stb. A megbeszélés eredményének kiértékelése megál­lapította, jól jött ez az összejövetel, s hozzájá­rult a vállalatok és intézmények közötti kapcsolat megjavításához. A jövőben a különböző szocia­lista egységek vezetői és jogta­nácsosai — mielőtt a vitás kér­désekben a döntőbírósághoz for­dulnának — alaposan vizsgálják meg, hogyan tudnák a fennálló nehézségeket az illető vállalattal tárgyalások útján, kölcsönös ta­nácsadással megoldani. A döntőbíróság hatásköre és feladata nem csupán annyi, hogy ítélkezzék a vitás ügyekben, ha­nem főként az, hogy átsegítse a két szocialista intézményt a ne­hézségeken, jó tanáccsal lássa el azokat és figyelmeztesse: tartsák tiszteletben a törvényességet. A döntőbíróság másik fontos felada­ta, hogy megállapítsa a vezető személyek felelősségét és felfedje az egyéni túlkapásokat. Megen­gedhetetlen, hogy az egyéni érde­kek előtérbe helyezése a közösség­nek gazdasági és erkölcsi kárt okozzon. Gál Joachim F­A­K­L­Y­A ­956. IV. 1. vasárnap, 78. számg Megtartjuk az „élenjáró szervezet“ címet A tenkei Zor­b­ Rosii kisipari termelőszövetkezet IMSZ alap­szervezete már régen megkapta az „Élenjáró szervezet“ címet. Most az új vezetőség azon fára­dozik, hogy ezt a kitüntető címet továbbra is megőrizze. Ennek ér­dekében igyekszik új tagokkal erősíteni az alapszervezetet. Szé­leskörű politikai és szervező mun­kát végez a pionírok körében, ahonnan az új IMSZ tagok ki­kerülnek. Különös gonddal foglalkoznak az ifjúság kommunista nevelésé­vel. Elérték, hogy az ifjak vala­mennyien pontosan megjelennek a politikai körön és a viták so­rán minden ifjú hozzászól, ami a tananyag gondos elsajátítását bizonyítja. Az ifjak kulturális nevelése ér­dekében az új vezetőség 16 IMSZ tagot szervezett be a „Szeressé­tek a könyvet“ olvasó versenybe. Az IMSZ alapszervezet kereté­ben kulturagitációs brigád, is műr­ködik, amely most új tarkamár sort készít elő. Az IMSZ alapszervezet levelező kollektívája. Az­ évek során lapunk hasábjain több kisebb-nagyobb terjedelmű hír, vagy cikk számolt be a „Má­jus 1.“ szőrmegyár ujitókollektí­­vájának munkájáról. Eredményeit általánosítva, megállapíthatjuk: nem dolgozott rosszul. Többé-ke­­vésbé sikerült bevonnia a dolgo­zók nagy­ részét az ujitómozga­­lomba. Egyre több az olyan újí­tók száma, mint Lauer Sándor, Stern György, Váradi Döme, Bo­ros József, Klein Zsigmond, és má­sok, akik — mint Lauer Sándor is — például ez ideig 34 újítási javaslatot dolgozott ki, Klein Zsigmond pedig huszonötöt. Szá­mottevő sikere az újítóbizotts­ág­­nak az is,, hogy a tavalyi országos ujitóverseny tartományi szaka­szán dicsérő oklevéllel jutalmaz­ták. Ez az eredmény azonban még távolról sem kielégítő. Igaz, az ujjitókollektíva tagjai, — főként Nagy Lajos újítási felelős — sem tekinti annak Az ujitómozgalomnak tömegjel­­legűvé kell válnia! Ez a cél. Ez hatja át a gyár műszaki vezetőit, szakszervezeti szerveit. Erre ösz­tönzi őket a gyár sportalapszerve­­zete. Az elmúlt évekre vonatkozó né­hány számadat elemzése során ki­tűnt, hogy az njitómozgalom fej­lődésében bizonyos hullámzások észlelhetők. A javaslatok számát illetően, nem az állandó fokoza­tos felfelé ívelés a jellemző. Néz­zük csak meg közelebbről: 1951 — 53 között összesen 225 a benyúj­tott javaslatok száma, 1954-ben 151, mmíg 1955-ben mindössze 71, vagyis nyolcvannal kevesebb, mint az előző évben. Nagy vissza­esés ez. Ennek egyik oka az, hogy 1954-ben új szekció létesült a gyárban, amely állandóan bővült. Az itt dolgozók — miután jobban megismerkedtek a berendezések­­kel, munkafolyamatokkal — számtalan javaslatot nyújtottak be a műszaki irodához, az újító­­felelőshöz. Másik oka az, hogy­ a megnövekedett tervfeladatok még komolyabb, bonyolultabb, nagyobb szakmai felkészültséget igénylő problémákat vetettek fel. Az uji­­tóbizottság főként a műszaki szake­mbereket mozgósította. Mégis van azonban, egy jelen­ség, ami az ujitókollektíva 1955. évi jó­ működéséről tesz tanúbi­zonyságot. Ez­ az, hogy — bár ki­sebb a beérkezett javaslatok szá­ma — mégis, inkább megközelítik és kielégítik az újítási témákat, amelyeket a gyár műszaki veze­tői időnként állítanak össze, és az évente többször rendezett úyitóhe­­tek alkalmával. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint az, hogy a be­érkezett javaslatok 55 százalé­kát elfogadták és alkalmazzák. Ezzel szemben az 1954. évi javas­latoknak csak mintegy 45 százalé­kát hagyta jóvá az nyitóbizottság. A további feladat: megvalósítani azt, hogy a­ javaslatok minőségi fokát megtartva, minél „nagyobb­ mennyiségű" újításról, ésszerűsí­tésről tudjon számot adni az újí­­tóbizottság. Mindezt elérni, nem olyan könnyű. Ahhoz, hogy az újítómozgalom tömegjelleget, nyerjen, a gyár műszaki és szakszervezeti szervei­nek számos olyan szervezési kér­dést kell megoldaniuk, amelyeket eddig sok esetben elhanyagoltak. Mit kell tennie a műszaki vezetőségnek? Az eddig használt és bevált módszerei mellett kihangsúlyo­­zottabb műszaki propagandát és műszaki tanácsadói tevékenységet kell folytatnia. A műszaki­ propa­ganda az egyik legfontosabb esz­köze annak, hogy a dolgozók mű­szaki tudását gyarapítsák. A mű­szaki propaganda hatalmas moz­­gósítóeszköz, amelynek segítségé­vel a gyár dolgozóinak tagjait bevonhatják a technikai haladá­sért, a­z új győzelemért — s ez­en keresztül a munka termelékeny­ségének szüntelen fokozásáért­ folytatott harcba. A közérthető, népszerű műsza­ki ismeretterjesztés a dolgozók széles köreiben felkelti az érdek­lődést a műszaki tudomány fej­lődése iránt, az új technika iránt. Újításokra­, ésszerűsítésekre ösz­tönzi a munkásokat, műszaki szakembereket. A feladat megol­dása a gyár MTTE körére, mű­szaki vezetőire hárul. A gyár szakszervezeti szervei­nek is igen fontos szerepük van a műszaki propaganda kibontako­zását, alkalmazását illetően. A gyár kulturotthonát a műszaki propaganda legfőbb központjává kell tenniük! Szervezzenek az újítókkal, kiváló dolgozókkal a különböző­ műszaki előadássoroza­tok mellett találkozókat, amit ed­dig elhanyagoltak. A szakszer­vezeti szerveknek minden gazda­sági egységnél az új eljárások terjesztőinek kell lenniük, a ha­ladó munkamódszerek alkalmazá­sának harcosaiként kell fellép­­niük Ennek érdekében céltudato­san kell a dolgozók körében elter­­jeszteni az új iránti lelkesedést, segítségére kell lenniük a mun­kásoknak műszaki ismereteik, szakképzettségük növelésében. Igen fontos az újítók erkölcsi ösztönzése, jutalmazása, amelyek a faliújság, a helyi rádiósítási ál­lomás útján, termelési értekezle­teken könnyen megvalósíthatók. Adják át késedelem nélkül az újítóknak elismerésük, megbecsü­lésük kifejezéseként a jól megérde­melt újítójelvényeket. Ez csak néhány eszköz azok kö­zül, amelyek segítségével az uji­tómozgalom minden egyes válla­latnál tömegmozgalommá fej­leszthető. Az ujitómozgalom tömegjellegéért — A Május 1 gyár ujitómozgalmáról — Kétezren a verseny küszöbén Beszámoló An­gijoúrad rajon falusi műkedvelőinek előkészületeiről — A falusi kulturotth­onok és vö­rös sarkok műkedvelő csoportjai IV. országos versenyének bein­dulásakor a Nagyvárad-rajoni néptanács kulturosztálya ismer­tette­ a kulturigazgatókkal, könyv­tárosokkal a verseny jelentősé­gét, s azokat a feladatokat, ame­lyek a kulturaktivistákra a ver­seny előkészítésében hárulnak. A kulturverseny vajon szerte nagy visszhangra talált, melyekről lel­kes előkészületek és a kulturosz­­tálynak beküldött, a versenybene­vezés, kérvények is tanúskodnak. Az országos kulturverseny új színekkel gazdagította a falusi műkedvelők tevékenységét. A bi­­harfélegyházi kollektív gazdaság vörös sarkának fiataljai például kulturagitációs brigáddal, a hegy­közpályi kollektív gazdaság pedig népi zenekarral képviselteti ma­gát a versenyen. A borsi kollek­tív gazdaság táncegyüttese is jól kicsiszolt táncszámokkal nevezett be a versenyre. Szentandráson Cristea Gavril kulturigazgató kollektívájával együtt, 90 tagú énekkart szerve­zett. Az énekkar műsorába hazai zeneszerzők műveit és helyi nép­dalokat iktattak. A miklósitási énekkar és a népi tánccsoport is lelkesen készül a versenyre. Nagy­báránd falu táncegyüttese helyi népi­ táncokat mutat be. A IV. or­szágos kulturversenyre való előké­szület Köröskisjenőben (Nagyvá­rad rajon) is fellendítette a falu kultúréletét. Kulturagitációs bri­gádot alakítottak, melynek műso­ra helyi jellegű. Előadásmódjuk­ban azonban még sokat kell javí­taniuk. Szép javulás mutatkozik Bi­har, Fugy­vásárhely, Szalárd köz­ségek kultúrcsoportjainak tevé­kenységében. Az elmúlt évben ezekben a községekben pangott a kultúrélet. Nem volt gazdájuk a mi­ kedvelő csopo­rtok irány­ításá­nak. Az utóbbi hónapokban ezen a téren megváltozott a helyzet: Szalárdon a néptanács végrehaj­tó bizottságának segítségével, Fu­­gyivásárhelyen pedig a román­ és magyar iskola tanerőinek együtt­működésével sikerült kulturcso­­portot alakítaniuk. Nagyvárad rajonban rövidesen, megkezdődik, a mű­kedvelő együt­­tesek községek közötti sereg­szemléje. A verseny szakaszán több, mint 2000 műkedvelő sora­kozik fel. A rajoni néptanács vég­rehajtó bizottsága kulturosztá­­lyának aktivistái szorgalmasan látogatták a kulturotthonok együt­teseit, s mind szakmai, mind szer­vezési téren sok segítséget nyúj­tottak. Az önzetlen segítség ered­ménye: jelenleg 33 énekkar, 42 népi tánccsoport, 6 népi­ zenekar, 16 kulturagitációs brigád és csak­nem 150 szólista kapcsolódott be­­ a versenybe. A kulturcsoportok vezetőikkel állandóan próbálják, csiszolják szerepeiket, hogy a ver­seny első szakaszában, — mely április 81—22 között zajlik le — megállják helyüket. Mint már említettük, Nagyvá­rad rajonban a IV. országos kul­turverseny szelleme a legeldugot­tabb faluba is eljutott. Hegyköz­kovácsiban, Vajdán, Pósalakán, Kisszántón, Sitervölgyben és Vi­­zesgyánban az iskolák tanerői — a kulturmunka irányításának meg­bízottjai — nem szerveztek kul­­turcsoportokat, nem mozgósítot­ták a fiatalokat a versenyben való részvételre. Az elkövetkezen­dő napokban a kulturosztályok aktivistái ezeken a helyeken hat­hatós segítséget nyújtanak, hogy ne legyen egyetlen olyan falucska sem, amely ne kapcsolódna be a IV. országos kulturverseny közsé­gek közötti seregszemléjébe. Kiss Sándor, a Nagyvárad-rajoni néptanács kulturosztályának vezetője A magyar zene hete A román rádió minden évben megrendezi a magyar zene ün­nepi hetét. Az idén a zenei hét 8 hangversenyből áll Március 29 és április 4 között. A zenei hét műsora igen változatos, átfogni törekszik a magyar zenekultúra különböző területeit. A megnyitóhangverseny magyar népdalokat és népdalfeldolgo­zásokat mutatott be. Pénteken népszerű operaénekesek műsorát hallottuk, Svéd Sándor, Osváth Júlia, Székely Mihály Mozart, Verdi és Erkel operáiból énekeltek áriákat. A magyar kórusmű­vek is megszólaltak a zenei hét keretében, szombaton délután a legjobb magyar énekkarok tolmácsolásában. Vasárnap este 9.25 órakor magyar tánczenét hallgathatnak a­­ rádióhallgatók. Hétfő este mai szerzők kamarazene szerzeményeit sugározza a Román Rádió I. számú állomása 8 óra 15 perckor. A szimfonikus zenét két hangverseny képviseli a magyar zene hetében. Kedden este negyed kilenckor Farkas Ferenc hattételes szvitjét közvetíti az I. számú adóállomás. Kurtág Györgynek, az 1955. évi varsói Világifjúsági Találkozó 1. díjjal kitüntetett fiatal zeneszerzőjének hegedűre és zenekarra írt műve is bemutatásra kerül. Április 4-én délután háromnegyed hatkor Kodály Zoltán mű­veiből összeállított hangversennyel zárul a magyar zene hete. * * A TÉGLAGYÁRTÁS AUTOMA­TIZÁLÁSA gyors ütemben fejlő­dik. A bukaresti Solidaritatea tég­lagyárban rövidesen elkészül az új gyártási vonal, amelynek tech­nológiája teljesen feleslegessé teszi a kézimunkát, kiküszöböli a téglaégetést, jelentős üzemanyag­­megtakarításhoz vezet. A munka termelékenységét ötszörösére emeli. A SANGHAJ ROMÁN NÉP­­MŰVÉSZETI kiállítást — amely március 25-én zárult — 3 hét alatt 170.000 személy tekin­tette meg. ÚJ KÓRHÁZ létesül a Hunyad­­tartományi Marosillye községben. A 75 ágyas kórháznak négy osz­tálya van és hat orvos és 10 ápoló gondoskodik, a betegek szakszerű kezeléséről. A FIFA ÁLTAL RENDEZETT nemzetközi ifjúsági labdarugótor­na első napján Budapesten az MNK és a Német SZK csapatai közötti mérkőzés 0:0 arányú dön­tetlennel ért véget. CARAGIALE „VIHAROS ÉJ­SZAKA“ című vígjátékát nagy si­kerrel mutatták be az albániai Duresben. Ugyancsak nagy siker­rel játszották Tiranában Aurel Baranga „Kerge birka“ című szín­darabját. ÚJABB TAKARÉKOSSÁGI KOMPLEXBRIGÁDOT alakítot­tak a sztálinvárosi Ernst Thäl­mann motorszerelő osztályán. Az eddigi sikerektől fellelkesült dol­gozók vállalták, hogy második öt­éves tervük első évében 500.000 lejt takarítanak meg a gyárnak. Május 1. tiszteletére 100.000 lej értékű anyagmegtakarítást vál­lalt a brigád. VÖRÖSMARTY MIHÁLY vá­logatott műveinek kötete jelent meg a Szovjetunióban. A kötetben több, mint 50 vers, a „Két szom­szédvár“ elbeszélő költemény, a Csongor és Tünde, a Vérnász és a Czilley, valamint a Hunyadiak cí­mű dráma kapott helyet. AZ IRODALMI ALAP KÉRI mindazokat, akiknek Gaál Gábor­ra, a kolozsvári Korunk, majd az Utunk szerkesztőjére vonatkozó anyag van birtokukban, (életéhez, működéséhez adatot szolgáltató, vagy tőle származó emlékek, le­velek, cikkek), juttassák el azokat az Alap­elmére (Budapest, VI. Sztálin út 101), — Írja a buda­pesti Irodalmi Újság március 17-i száma. A FŐVÁROSI AUGUSZTUS 23 STADIONBAN vasárnap sorra kerülő’ CCA—S. C. Charleroi (Belgium) nemzetközi labdarugó­mérkőzés, valamint a Bukaresti Dinamo belgiumi vendégszereplé­se folytán III. fordulóra kiírt Ko­lozsvári Stiinta—Bukaresti Dina­mo és a Petrozsényi Minerul— CCA mérkőzést elhalasztották. Az elsőt május 3-án, az utóbbit pedig május 16-án játsszák le. „COZMETICA“ néven csoma­golóanyag gyár létesült a fővá­rosban. A gyár piperecikkek, élel­miszerek számára olyan csoma­golóanyagokat készít, amelyek megóvják az illető áru minősé­gét. A dobozok és üvegek cím­kéit grafikus művészek tervezik. MEZŐGAZDASÁGI TÁRSU­LÁSBÓL — KOLLEKTÍV GAZ­DASÁGOT alakítottak a csanálo­­si dolgozó parasztok. Hetvenhá­­rom dolgozó paraszt tömörült a nagy családba. Megkezdték az új Locomotiva sporttelep építését Kellemes látvány volt március 27-én reggel, hogy a már két éve parlagon heverő Locomotiva sporttelepen ismét megkezdték a munkálatokat. A sp­ortközösség március 26-i gyűlésének határo­zata értelmében és a CFR Kolozs­vári Vezérigazgatóságának se­gítségével megkezdődött a strand mögött lévő sportpálya építése. Hogy a munkálatok végre két év után ismét megindulhattak, fő­leg Barosan Dumitru elvtársnak köszönhető, aki vállalta, hogy Május 1. tiszteletére teljesen használható állapotban Nagyvá­rad város rendelkezésére bocsátja a már rég nem használt sportte­lepet. A munkálatok technikai ve­zetésével Nagy Gyulát bízták meg. A Locomotiva sportközös­ség e munkálatok elvégzésére nagy segítséget kapott a politi­kai­ osztály főnökétől, Tautu Ion elvtárstól és a CFR szakszerve­zettől, amely végre megtalálta a helyes utat és segítségére sietett­­ a sportközösségnek. A pálya építésében segítik még a sportközösséget a CFR alm­a­­hely dolgozói, főleg Vicos Barna elvtárs munkája, érdemel dicsére­tet. Ugyancsak ebben az évben tel­jesen újjáalakították a sportkö­zösség teke-pályáját is. Ezekhez a munkálatokhoz nagyban hozzájá­rultak a műhelyek sportolómun­kásai, így Vajda és Nyilas elv­­társak. Singer Zoltán Előadás az erdélyi jakobinusok mozgalmáról Az erdélyi jakobinusok mozgal­ma szorosan összefügg a ma­gyarországi Martinovics-fé­le moz­galommal. A Martinovics-féle mozgalom tagjai az 1789-es fran­cia forradalom példáját követve, forradalom útján akarták kivívni a nép szabadságát. Az erdélyi jakobinusok a ma­gyarországiakkal egyidőben szin­tén forradalmi úton akarták megvalósítani a nép és az ország függetlenségét. Habár a mozga­lom saját korában nem érte el a célját, a későbbi haladó szellemű írók és politikusok, mint Ady is, a magyarországi és erdélyi jako­binusok közvetlen utódainak te­kintik magukat. Erről az érdekes és fontos kér­désről tart április 3-án, kedden a Sztálin­ téri ARLUS épületében I. emeleten, délután 6 órakor elő­adást Jancsó Elemér, a kolozsvá­ri Bolyai Tudományegyetem pro­fesszora, melyre Nagyvárad kö­zönségét ez alkalommal meghív­juk. AZ ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA: Vasárnap, április 1-én délután fél 4 órakor: A tanítónő. Vasárnap, április 1-én este 8 órakor: Avansarea sefului. (Ro­mán előadás). * FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA: ARTA MOZI: A csavargó. II. rész. (Hindu film). Előadá­sok: 3,30, 5,30, 7,30, 9,30 órakor. TRANSILVANIA MOZI: A csa­vargó. II. rész. (Hindu film).­­ Előadások: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. MÁJUS 1 MOZI: A Bogatir cirkáló kalandjai. (Szovjet film). Előadások: 5, 7, 9 órakor. Szom­bat és vasárnap: 3, 5, 7­9 órakor. Vasárnap 11 órakor matiné. UJ IDŐK MOZI: A repülés titkainak felfedezője. Sólyomfió­­kák. Takarítónőt keres a FÁKLYA szerkesztősége. Jelentkezni lehet Moszkva utca 4. szám alatt. —­

Next