Fáklya, 1956. május (11. évfolyam, 103-128. szám)
1956-05-01 / 103. szám
J 2, _j;! FAKLYA Lázas ütemben készülnek az Infrajirea szerszámgépgyár dolgozói. Az ünnepi műszak kiváló eredményei, a dolgozók szorgalmas munkája a termelési sikerek és a színpompás felvonulásra való készülődés jele annak, hogy az Infrajirea gyár dolgozói az idei május elsejét — a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napját — méltóképpen megünneplik. A szerelőműhelyben Hatalmas Ohler hidraulikus körfűrész-gépek, vésőgépek, szaknyelven — mortezak — katonás rendben sorakozva várják Nagy József gépszerelő csoportjának „utolsó simításait“. Az Ohler-féle körfűrészgép régebbi, s bátran mondhatjuk, kitűnően bevált gyártmánya az Infrajireanak. A mostani sorozat egy része külföldre készül. Nagy, gömbölyű és szögletes anyagokat munkálnak meg vele. A szerszámgépgyár csaknem valamennyi osztálya részt kapott a munkából, s most a májusi verseny, az ünnep előestéjén Nagy Józseféknek kell összeszerelni, üzemképes állapotba helyezni a gépet. A Nagy szerelőcsoport gyors és minőségi munkáját nemcsak a kimagasló versenyeredmények bizonyítják, — az ünnepi műszak llatt 222 százalékos teljesítményt értek el —, hanem az is, hogy Nagy József nagy szakmai tudásával, tapasztalatával az egész országban kivívta az elismerést. —■ Állandóan járom az országot, az üzemeket, kiállításokat, — mondja, s segítjük a munkatársakat egy-egy hatalmas gép szerelésénél. Az Infrajireaban az elismerés hangján nyilatkoznak a Nagy szerelőcsoport majd minden tagjáról. Szijjártó Antal, Benke Lajos, Nyerges Lajos és Piedl Ferdinánd szerelők szorgalmas munkája a versenyjelző grafikonon — no meg a borítékban is meglátszik ... „A fiúk jól dolgoznak“ Tivadar Gyula, az Infrajirea gyár amerikáner osztályának mestere ugyancsak jókedélyü ember az utóbbi időben. ,,Úgy megy az osztály, mint az óra". — Két hónapja állandóan túlteljesítjük Szerdán, május 2-án az ARLUS teremben vidám esztrád hangversenyt rendez a kolozsvári hadsereg művészegyüttese, valamint a román és magyar opera művészei. Közreműködik Kovács Irén, tervünket — hangoztatja Tivadar Gyula. Minek tulajdonítható ez? A válasz egyszerű: a fiúk jól dolgoznak, a munkaeszközök, gépek tökéletesen működnek, majd mosolyogva hozzáteszi: rendben tartjuk... no meg jól szerveztük meg az osztályt, a munkát Valóban ia jó munkaszervezésnek, a nagy szaktudással rendelkező fiatal dolgozók lelkes munkájának köszönhető, hogy az amerikábek osztály 26 százalékban túlteljesítette tervelőirányzatát. A kommunista Kabátnik Gyula esztergályos élmunkás a májusi verseny élenjárója. Most, amikor szerte a világon a munkások e nagy ünnepére, május 1-re készülnek, az ő munkanapiéra már június első napjait jelzi. Az ünnepi műszakon Kabátnik Gyula kommunistához méltóan dolgozott. Az osztály és az üzem legjobb teljesítményeit elérő munkások között volt. Tervét 212 százalékban teljesítette... A sokezer felvonuló, ünneplő, dolgozó között láthatjuk majd a kommunista Kabátnik Gyula kiváló esztergályost, a szocialista verseny élenjáróját, s az ünneplő közönség felharsanó éljenzése, tapsa, őt is üdvözli majd ... Kincses József Ioan Piso állam díjas, Doina Urtejeanu stb. Műsoron operettrészletek, táncdalok és vidám zenés jelenetek. Jegyek az Állami Színház pénztáránál kaphatók. Esztrád hangverseny Kabátnik Gyula, esztergályos élmunkás -------------ft ft------------ Az állami színház heti MŰSORA: Szerdán, május 2-án, este 8 órakor: Ármány és szerelem. Csütörtökön, május 6-án este 8 órakor: Ármány és szerelem. Szombaton, május 5-én este 8 órakor: Ármány és szerelem. Vasárnap, május 6-án, délután fél 4 órakor: Ármány és szerelem. Vasárnap, május 6-án, este 8 órakor. Avansarea sefului. (Román előadás). FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA: TRANSILVANIA MOZI: A mesebeli király. (Csehszlovák film). Előadások: 11, 3, §,7, 9 órakor. ARTA MOZI: A pacsirta. Hie mézeshetei. (Új román filmek). Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. MÁJUS 1 MOZI: Budapesti tavasz. (Magyar film). Előadások: 5, 7, 9 órakor. IFJÚSÁGI MOZI: Örs a hegyekben. (Szovjet film). Előadások: 3, 5, /, órakor. 1956. V, kedd 103. szám. AMIKOR A KISKAPUT BETETTEM magam után, hirtelen megállásra késztetett a rémület: micsoda merészség falusi házba csak úgy bemenni, hátha nekem ugrik egy olyan borjú nagy komondor! Vártam, s nem jött. Még hívtam is, hiába. Úgy látszik, nincs. Még nincs. Igaz, új ház a Szabó Istvánéké, ez az első tavasz, amit benne töltenek. Fala kivel még vakolatlan, udvara, kertje pusztaság. Épp azon dolgozik így vasárnap délelőttönként a gazda, meg két legényfia, hogy kissé lakályosabbá tegye az udvart, hasznot hozóvá a kertet. Szemmel láthatóan nem örül a zavaró látogatónak, sajnálja az időt. Elmondom, hogy a székelyhídi nagyutcán végigjövet, elnézegettem az új házakat. Itt a kapu előtt megkérdeztem egy arrajárótól: kié ez a takaros porta? — Ez a Szabóéké, a kollektivistáéké. Nos, ennek köszönhető a kellemetlen időpontban tett látogatásom. Odabent vasárnap délelőtti sürgés-forgás fogad, a tűzhely felől csábító illatok terjengenek. A kedves, kövérkés Szabóné hófehér lisztből hatalmas dióskalácsokat formál serény ujjakkal. Már legalább 5 tepsire való sorakozik előtte, duzzadón, ízletesen. — Szép lisztjük van, jó lehetett a termés — mondom, s eszembe jut egy nemrég olvasott elbeszélés egy anyáról, aki hajdanában egész sor kulákasszonynál kilincselt végig eredménytelenül, hogy egy bögre lisztet szerezzen, rántásravalót a krumplilevesbe. — Mi nem panaszkodhatunk, van miből kenyeret, tésztát dagasztani — felelik szinte egyszerre a gazda, meg az életepárja, s megtudom, hogy bár Szabó István a székelyhídi kollektív gazdaság elnöki teendőit látja el, két fiával az elmúlt évben 810 munkanapegységet teljesített. A jövedelem egy részét elfogyasztja a család — s bizony népes család a Szabóéké, 8 gyermek kér itt mindennap ebédet, vacsorát. — A másik részét... hát azt megette ez a ház — mutat körül tréfálkozva a gazda. — Tudja mennyit eszik? Rengeteget. Államkölcsönt kapott a nagylétszámú család, abból épült a ház, de mivel nagyobbra méretezték, jócskán meg kellett azt pótolni. KÖRÜLJÁRUNK AZ UJ HÁZBAN. Három szoba — külön a szülőknek, külön a leányoknak, külön a fiuknak — konyha, kamra, előszoba. A nagy ablakokon beáramló tavaszi levegő csipkefüggönyöket lengetett. Az asztalokon virág pompázik, meg a frissen vasalt ruhák halmaza. A lányok szobájában modern, faragásdíszitésű sötét háló. Uj bútor. Tavaly vették részletre. — Szép. Szép kis családi fészek. A gazda szemében az öröm szikrája lobban. — Majd egy év múlva kell megnézni — vágja rá gyorsan. A konyhában a nagy asztal körül gyülekezik a család. Illő tisztelettel hallgatják szüleiket, bele nem szólna egy semi apja beszédébe. Csak a kicsi, a legkisebb, a másfél éves leányka, az nem érti még ezt, a magyar parasztcsalád íratlan törvényét.1 A SZABÓ HÁZASPÁR olyan árván került össze, mint Pető , a fi Kukorica Jancsija és Iluskádja. Egyedül álltak a világban, 11 egyedül... vagyis ketten egyedül 1, harcoltak a mindennapiért, azután az évek múlásával a gyerekek kenyeréért is. Nagy család 11 — szegénység — tartja a köz 1 mondás, hátha még a szegényiségbe költözik be a nagy csaád, s évről-évre szaporodik... Az 1 múlt emlékeiből néha még ma is visszaidézik az apróka szoba ,, képét, ahol annyi a fekvőhely, hogy járni sem lehet tőle, s éj- d jel mégis kényelmetlenül forgolódik valamennyi. — Világosságot! — kiabáltak fel éj djelente a gyerekek... — Levegőt! — sóhajtott elfulladva az, édesanyjuk... — Emberséges életet, azt a kutyamindenségit! !» — káromkodott folytott dühvel !' a napszámos munka örökké egyforma robotjába belefásult i apjuk... d Nem kellett hozzá tündérme[ sok varázsvesszeje: most megy, van mind a három. d — Érdemes volt belépni a kollektív gazdaságba Szabad elvtárs? Nem sajnálja a sokak által kifogásul felhozott „szabadságot“? 11 — Affenét humbug az egész. 11 A szorgalmas ember a közösben találja meg igazán a szá ,imitását, itt, ahol közös erővel dolgozunk. Nem tudja azt senki, áruig meg nem próbálja, milyen biztonságos érzés, hogy , > az ember nem áll egymaga a világban. Boldog vagyok, hogy 11 még idejében megtanított erre a, párt és én követtem a tanítását. ,i — Mit szeretne nevelni a 1 ’ gyerekeiből? , > — Becsületes kollektivistá- 11 kát. Ha megtaníthatom őket a közös munka szeretetére, megbecsülésére, ez lesz a legértékesebb örökségük. 1' A RÁDIÓ parázs talpalávaló , > muzsikát közvetít. Persze, a szokásos „Jó ebédhez szól a 11 nóta“. 'I Nos, ha a nóta is jó ebédet kíván a jó étvágyhoz, nem za ■1varom tovább a Szabó családot. M. Implon Irén ,ĺ AZ ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ 1 MŰSORA: Kedd, május 1-én délután 5 órakor: „ALBA CA ZAPADA“ (Hófehérke és a hét törpe, román ], előadás). , Csütörtök, május 3-án délután 5 órakor: „ALBA CA ZAPADA“. ( (Hófehérke és a hét törpe, román ? előadás). íjjjj f! •# A proletár nemzetköziség eszméje legyőzhetetlen erő Ma minden ország munkásai, dolgozói lelkesedéssel és harcos elszántsággal ünneplik május elsejét, az egész világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának napját, amely a nemzetköziség eszméje, hatalmas erejének megnyilvánulása. A proletár nemzetköziség konkrét tárgya és tartalma az adott történelmi helyzettől függően koronként, időszakonként változik. A jelenlegi nemzetközi helyzetben a proletár nemzetköziség jellemzői: a szocialista országok népeinek barátsága, az egységes világrendszert alkotó szocialista országok testvéri együttműködése és az egész világ munkásosztályának közös harci összefogása az agresszió és a háború ellen, a szabadságért, a békéért, a szocializmusért. ★ A proletár internacionalizmus a munkásosztály gazdasági és társadalmi helyzetében gyökerező felszabadulásának objektív feltételei által meghatározott nemzetközi proletár szolidaritás ideológiája és politikája, melynek központi elve: minden ország munkásainak nemzetközi érdekközössége, egysége, és együttműködése a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás megszüntetéséért, a proletárdiktatúráért, a szocializmusért folyó harcban. A proletár nemzetköziség eszméje a múlt század negyvenes éveiben, a tudományos kommunizmus elméletével egyszerre született meg. Marx és Engels először „A Kommunista Párt kiáltványában indokolták meg tudományosan a proletár nemzetköziség legfőbb elvét és jelszavát: „Világ proletárjai egyesüljetek!“ Ők fogalmazták meg először az internacionalizmusnak azt a tételét is, hogy „nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom“. Az internacionalizmus szellemében nevelték és irányították a különböző országok munkáspártjait és foglaltak állást koruk külpolitikai és nemzeti kérdéseiben. Az imperializmus, a proletár forradalmak korában a proletár nemzetköziség elméletét minden irányban Lenin fejlesztette tovább. Különös részleteséggel dolgozta azt ki a nemzeti és gyarmati kérdésben, a proletariátus és a háború, az egy országban fennálló proletárdiktatúra nemzetközi jelentősége és szerepe, a szocialista állam külpolitikája, az internacionalizmus és hazafiság kérdésében. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa nemzetközi jelentőségű dokumentumaiból világosan kitűnik, hogy a jelenlegi időszakban, amikor létezik a szocializmus világrendszere, mely egyre erősödik és a kapitalista világrendszer, az imperializmus, mely megszűnt mindent átfogó világrendszer lenni, és amely az egyre elmélyülő általános válság halálos betegségében vergődik, ilyen viszonyok között a kapitalista és gyarmati országok proletariátusa szabadságharcának társadalmi alapja óriási mértékben kiszélesedett. Ezzel együtt kibővült a proletár nemzetköziség hatóköre és tartalma A proletár nemzetköziség kiszélesedik a világ minden dolgozójának nemzetközi szolidaritásává, az imperializmus elleni harcban. A proletár nemzetköziség ma közös harci frontja a világ minden elnyomott és kizsákmányolt dolgozójának, minden hazáját védő népnek, minden függetlenségében és önállóságában fenyegetett nemzetnek, minden nemzeti szabadságmozgalomnak, minden békeszerető országnak. A történelem bebizonyította, hogy az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalma akkor győzedelmeskedik, ha közös frontot alkot az anyaországok proletariátusával és a nemzetközi munkásmozgalommal, ha a demokrácia és a szocializmus erőinek oldalán száll síkra harca megvívásában. A mai körülmények között sok nehézség származik abból, hogy a munkásosztály sok tőkés országban hosszú éveken keresztül megoszlott és különböző csoportjai nem küzdenek egységfrontban, ami csak a reakció erőinek malmára hajtja a vizet. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa mindenki számára érthetővé tette a nemzetközi összefogásnak rendkívüli szükségességét. Ma sok olyan kérdés került napirendre, amelyek nemcsak valamennyi munkáspárt közeledését és együttműködését követelik meg, hanem reális lehetőségeket is teremtenek ehhez az együttműködéshez. A legfontosabb közöttük az újabb háború elhárításának kérdése. „Ha a a munkásosztály egységes, szervezett erőként lép fel, szilárd akaratot tanúsít, akkor nem lesz háború“, mutat rá a XX. kongresszuson elhangzott jelentés, íme a proletár nemzetköziség, mai, azonnali követelménye. A Kommunista és a Munkáspártok Tájékoztató Irodája működésének megszüntetéséről szóló határozatából, e határozat szelleméből világosan kitűnik, hogy a Tájékoztató Iroda működése előmozdította a nemzetközi kommunista mozgalomban a szolidaritás és a proletár internacionalizmus szellemének a megerősödését. A Tájékoztató Iroda működésének megszüntetése egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kommunista és a munkáspártok testvéri kapcsolatai valamennyire is meggyengülnek. Ma még törvényszerűbb és szükségesebb a szoros kapcsolat a kommunista és a munkáspártok között, amelyeket azonos ideológia, a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekeiért, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vivott harc közös célja egyesít és kovácsol össze. A kommunista és a munkáspártok kapcsolatának és érintkezésének a mai helyzetnek megfelelő, s a proletár internacionalizmus elvein alapuló új formái, amelyeket ezek a pártok meg fognak találni, megerősítik a kölcsönös együttműködés szellemét, s a pártokat még jobban egyesíteni és tömöríteni fogják a kitűzött célokért vívott közös harcban. A nemzetköziség eszméinek eleven megtestesítője a demokrácia és a szocializmus táborát alkotó államok kölcsönös viszonya. A több, mint 900 millió embert felölelő tábor országai között újfajta viszony alakult ki, a testvéri barátság és bizalom légköre, melynek alapja a proletár nemzetköziség elve, a teljes egyenjogúság, a nemzeti függetlenségnek tiszteletben tartása, az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás. Ennek legszemléletesebb megnyilvánulása a szocialista tábor országainak gazdasági együttműködése, mely az érdekek és előnyök kölcsönös tiszteletben tartása alapján fejlődik. Az ilyen együttműködés magának a szocialista nemzetköziségnek a lényegéből következik. A szocialista államok dolgozó tömegeinek szolidaritása új társadalmat építő országaik sorsközösségének felismeréséből, abból a szükségszerűségből fakad, hogy vívmányaikat közösen kell megvédeniük a nemzetközi imperializmus merényleteivel szemben. A nemzetköziség áthatja a Szovjetunió egész külpolitikáját. Mindenki előtt világos, hogy a Szovjetunió valamennyi népe, az egész emberiség érdekében folytatja következetes békeharcát, s a nemzetközi politika küzdőterén támogatja minden ország igazságos ügyét, törvényes jogait. A Szovjetunióhoz és a szocializmus táborához való viszony a legfőbb ismérve az igazi proletár nemzetköziségnek. A Szovjetunió vezető ereje, a Kommunista Párt egész története folyamán mindig a legkövetkezetesebb internacionalista politikát folytatta és példaképül szolgál minden ország munkásosztálya forradalmi pártja számára. A nemzetköziség, amely szerves szükségszerűséggel következik a hazánkban uralkodóvá vált szocialista ideológiából, társadalmi és államrendünk jellegéből, áthatja az RNK egész külpolitikáját is. Országunk munkásosztálya harcának egész történetével — pártunk vezetése alatt — bebizonyította a nemzetköziséghez való hűségét. Pártunk különös figyelmet fordít dolgozóinknak a szocialista hazaszeretet és a proletár nemzetköziség szellemében való nevelésére. Minden ország dolgozói nemzetközi szolidaritása ünnepe május 1 tiszteletére országunk munkásai, dolgozói szocialista és hazafias versenyekben és ünnepi műszakokban elért nagyszerű termelési eredményeikkel bizonyítják a proletár internacionalizmushoz való hűségüket. A kommunizmus építésén dolgozni a Szovjetunióban, a szocializmus építésén dolgozni hazánkban és a többi népi demokratikus országban, ez egyben a világproletariátus közös ügye érdekében végzett munkát is jelent. A felszabadult országok szocialista építő munkájának a sikerei erősítik az egész világ proletariátusát, lehetővé teszik számára, hogy kedvező körülmények között folytassa a tőke elleni harcát, s ugyanakkor aláássák a nemzetközi tőke pozícióit, gyengítik a tőkét a proletariátus ellen folytatott harcában. A világ proletariátusa győzelmének legbiztosabb záloga az a tanítás, amely rávilágít, hogy bármely ország munkásosztályának érdekei és feladatai egységes és oszthatatlan egészet alkotnak az egész világ munkásainak érdekeivel és feladataival. A kapitalista világ burzsoáziája harcol a dolgozók nemzetközi szolidaritása ellen, s mindent elkövet, hogy felszámolja a munkásosztály nemzetközi szervezeteit, elnyomja a gyarmati és függő országok népeinek nemzeti felszabadító harcát. De a nemzetközi imperializmus világszerte a népek ellenállásába ütközik. Az imperialisták igájában sínylődő népek nincsenek egyedül harcukban. A Szovjetunió, Kína és a többi népi demokratikus ország — élükön a kommunista és munkáspártokkal — minden elnyomott népnek megbízható barátai, s forrón rokonszenveznek a gyarmati és függő helyzetben lévő népek nemzeti felszabadító mozgalmával. A tőkésországok munkásai nem feledkeznek meg nemzetközi kötelességükről és támogatják az ázsiai, afrikai és amerikai gyarmati népeknek elnyomóikkal szemben tanúsított ellenállását. A kommunista és munkáspártok a nemzetköziség elve alapján következetesen harcolnak a dolgozók nemzetközi szolidaritásának megszilárdításáért, s arra törekednek, hogy egységbe tömörítsék az egész világ dolgozóinak erejét. Május 1 világszerte való megünneplése valamennyi dolgozó nemzetközi szolidaritásának harcos kifejezője, mely szolidaritás vereséget mér a reakciós és agresszív erőkre, s biztosítja a haladó emberiség győzelmét és fejlődését. A proletár internacionalizmus, a proletariátus nemzetközi szolidaritása hatalmas, legyőzhetetlen erő, mely egyre fokozottabb mértékben érezteti hatását és végül is véglegesen győzedelmeskedik az egész világon. Frisch István