Fáklya, 1956. június (11. évfolyam, 129-154. szám)

1956-06-01 / 129. szám

$ ijatiA~ Rappmv A CSENDES, nyugodt tétlenség látszata, a gyermekek igen ke­mény, izgalmakkal teli munkáját takarja: a vizsgaidőszakot. S ez meglátszik a nagyváradi Pionírház mindennapi életében is. Az 1500—1600 pionírból — álta­lában ennyi látogatója van — alig százan jelennek meg a szak-, vagy művészeti körökön. Mind­nyájan készülnek az évvégi nagy­­„számadásra“. A pionírok nagy többségével tehát nem találkozhattam. De itt találtam mindazt a nagy ügyes­ségre valló fafaragványt, műszaki készítményt, gyönyörű varrottaso­­kat, hímzéseket, amit a kis pio­nírok nagy szorgalommal, szere­tettel készítettek. Valóságos kincses­bánya. A pionírokban rejlő „kincset“, tehetségüket felszínre hozza, ér­­deklődési körüket kialakítja, ké­pességeiket kibontja ez a nagy „műhely“ — a Pionírház. A mint­egy 20 szak- és művészeti kör­ben bármely pionír megtalálja a számára legmegfelelőbbet. Milyen felbecsülhetetlen gon­doskodás pártunk és kormányunk részéről a pionírházak létesítése. A jövő nemzedéke nem haszonta­­lanságokra, az utcán pazarolja nagy alkotási vágyát, energiáját, hanem állandó irányítás mellett, fegyelmezetten, szervezetten al­kothat, tanulhat. A SZAK- ÉS MŰVÉSZETI KÖ­RÖK a vizsgaidény ellenére sem kihaltak; mindenütt található öt­­tíz-húsz pionír. Már az a néhány fafaragvány, kőpráma, csavarmenet, kis papír­­nyomta­tó is, amit az asztalos-, illetve kovácsműhelyben láttam, fogalmat ad arról, hogy ezek a kisfiúk máris szereztek némi gya­korlatot a fa- és vasas-szakmá­ban. A RÁDIÓ-KÖR a legzajosabb, a legnépesebb. Kit ne érdekelne a rádió „titka“, csodálatos szer­kezete, működése? A műhelyben zene szól, a pio­nirok egy része szerel, a többiek vizsgálódnak, beszélgetnek. Az asztalon detektoros rádiófelvevő készülék. A pionírok szerkesztet­ték. A kör vezetője Dávid Lajos kétlámpás készülékét, majd a Win­­disch László és Köteles Árpád által készített három plusz egy­lámpás rádiófelvevő készüléket mutatja. A műhely sarkában alacsony, kékruhás, barna fiúcska hallgat. Tóth Gusztit is e körbe vonzotta a rádió. S már nem is járatlan a rádió csodálatos világában, maga is készített detektoros egy­lámpás rádió-vevő készüléket. Szép teljesítmény egy IV. osztá­lyos tanulótól. A PI­ON­ÍRLÁNY KÁKÁT inkább a művészetek és a „művészi,, munkát igénylő foglalkozások vonzzák. A hosszú asztalt szőke, meg barna, copfos lánykák ülik körül. Csendesen kézimunkáznak, mert itt ez a szabály: a tű gyorsabban járjon, mint a száj. (Igaz, vannak kivételes napok is). A KÉZIMUNKA KÖRBEN a hetedikesek vizsgára készülnek. Csak a kisebb tagok jöttek el. De itt van a kézimunkájuk, amelyek­re a kör vezetője is büszke. Va­lóban a Mikes Mária által készí­tett halványsárga gyermekruha kis virághímzéssel, meg a Rotary Georgeta albumának gyönyörűen hímzett fedőlapja — remekmű számba megy a VII—VIIi. osz­tályos gyerekektől. Az asztalnál Bodó Mária és Isaiu Lucia negyedikesek közös asztalterítő hímzésén dolgoznak. Lám, milyen jól megfér egy asz­talterítőn egy magyar és egy ro­mán pionír közös alkotása. A TÁNCKÖR — a dal, a népi­táncok otthona. A tánccsoport az iskolák évvé­gi számait próbálja. Most a matróztánc van soron. — Mivel készülnek a gyermek­napra? — Vasárnap (május 27-én) már szerepeltek a pionírok a gyer­mekfesztiválon. De, ha szükség lesz rá, elsején is táncolhatnak. Van a „raktáron“ — magyaráz­za Huszti elvtárs, a Pionir-ház igazgatója. A Pionir-háznak még sok érde­kes szakköre van, mint például mandolin (4 gitár és 22 mando­linjuk van), repülő- és hajó­modellező, hegedű és énekkar, stb. körök. Mennyi lehetőség, mennyi alkalom a tehetségek fel­színre hozásában! Úgy hat rám, mintha mesevi­lágban járnék, ahol minden jó, szorgalmas gyermek megtalálja mindazt, amit szeme, keze, értel­me megkíván — amire rátermett. A ma felnőtteinek egykor a me­sék birodalmát jelentette volna az, ami most itt szemmel látha­tó, kézzelfogható valóság. Közben tényleg a „mesék­ biro­­dalmába“ tévedtünk. A falat be­borító hatalmas festményen, a rettenetes erejű Iván parasztfiú vívja harcát a sárkánnyal, a szik­lás, kékvilágítású mesebarlang­ban meg három ártatlan lányka ül... Szereplők, egy mesejáték sze­replői. A MESE-KÖR ez. Népes, láto­gatott hely. Hisz kell-e a „csodá­latos világba“ röpítőbb szárny a gyermeki fantáziának, mint a mese; kell-e boldogítóbb érzés, mint a mesehős győzelme a go­nosz (a nép ellensége) fölött? A pionírok most a Ludas Ma­tyit próbálják, s azután a „Dol­gozz macska“ bábjátékkal pró­bálkoznak meg. S míg itt a mesekörben a kis pionírok, a népi hősök, a mesehő­sök csodálatos tetteit, győzelmeit hallgatják, lent, a műhelyekben pionírtársaik készítik saját „fegy­vereiket“, szaktudássá érlelgetik képességeiket, hogy majd a győ­zelmek méltó folytatói, a földi, valóban létező „mese-ország“ jó építői lehessenek. B. Ö. Repülőmodellekről (Varju Miklós rajza) Szovjetunió A 16—18 éves ifjak munkakö­rülményeinek állandó javítása vé­gett a Szovjetunió­ Legfelső Szov­jetjének Elnöksége törvényerejű rendeletet hozott, amely 1956. jú­lius 1-től az ifjak napi munkaide­jét 6 órára korlátozza. Az ifjak csökkentett munka­napra járó fizetését ugyanannyi­ban állapítják meg, mint az azo­nos személyi kategóriájú munká­sok teljes munkanapra járó fize­tése. Görögország Teljes bizonyossággal állíthat­juk, hogy az a fiúcska, akiről az alábbiakban szó lesz, a legfiata­labb görög kenyérkereső. Ő ugyan azt állítja magáról, hogy már hat éves, de valójában aligha több ötnél. Vaszil Starrunak hívják, s az Algiar Varvarán lakik négy idősebb testvérével. A kis Vaszil a napokban gon­dolt egy nagyot s kiült a város­háza mögötti Kaszthenul — Rrio­­nu sarkára — cipőt pucolni. E­­gyik bátyjának ruhája, s nővéré­nek cipője volt rajta. Egy bádog­­dobozon ült, előtte cipőpucolás­­hoz szükséges ládikó. Hamarosan csoportosulás tá­madt körülötte és tréfálkozni kezdtek vele. A közelben cirkáló rendőr fel­figyelt az embergyűrűre, majd amikor meglátta, ki az, aki ezt a nagy feltűnést kelti, egyked­vűen vont vállat: „Hogy mi cso­­dálnivalót találnak rajta!“ ... És valóban. Mi is volna cso­­dálnivaló azon, hogy egy olyan országban, ahol a gyermekvéde­lem ismeretlen fogalom, egy öt­éves gyermek felcsap utcai cipő­­puculónak, mert nincs, aki meg­keresse számára a betévő fala­tot? Magyar Népköztársaság­­ ban film készült Karinthy Frigyes „Tanár úr kérem“ c. munkájából. A film forgatásához több jótanuló úttörőt hívtak meg, s a meghí­vott boldog úttörőknek egy-egy jelenetet kellett eljátszaniuk a zsűri előtt. A fiatalok körében a film forgatása élénk érdeklődést váltott ki. Már napok óta nagy „gondtól“ fő az anyák, apák feje: vajon melyik ajándék szerez nagyobb örömet gyermekeiknek, csöppsé­geiknek. Hetek óta izgalom hevíti a gyermekek szívét, pompás műsorszámmal köszönteni a drága szülőket. edves „gond“, megható, lelkes izgalom hatja át tartomá­­­­nyunkat, az egész országot, sőt — a lehetőségek szerint — az egész világot: a Nemzetközi Gyermeknap méltó ünneplése. A felszabadult országokban boldog, örömteli a dolgozóknak ez az ünnepi készülődése. A kapitalista országokban azonban már ke­vésbé. De a földkerekségen minden édesanya, édesapa szivét ugyanazon érzés hatja át: felelősséggel tartozunk legdrágább kin­csünk — gyermekeink életéért, jövőjéért! E­z a nap emlékeztető. 'c'Hazánkban — akárcsak a Szovjetunióban és a többi népi de­mokratikus országokban —, ahol a jövő nemzedék bölcsőjénél, játszó-, vagy iskolapadjánál egy egész ország áll, ahol boldog, örömteljes a gyermekek sorsa — odaadó munkával, népi államunk szüntelen erősítésével szolgáljuk gyermekeink jelenét és jövőjét.­­A kapitalista országokban a kizsákmányolás elleni harc, a fegyverkezési hajsza elleni harc jegyében ünneplik a Nemzetközi Gyermeknapot. A gyermeknap nemzetközi megünneplésének a jellegzetességei tehát mások a különböző társadalmi rendszerű országokban, má­sok a független, meg a gyarmati országokban. De mindannyiuk­­nak van egy közös vonása: a BÉKE további szilárdításának hatá­rozott követelése. \ e ebben a közös béke-követelésben hatalmas erő van. ° A hetedik nemzetközi gyermeknap legyen nagy világtüntetés a béke mellett. s Ifjú pályaválasztók A tanévzárás ünnepi hangula­ta költözött az iskolák falai kö­zé. A pionírok és a többi iskolá­sok szorgalmasan készülnek a vizsgára. A hetedikeseket a pá­lyaválasztás gondjai is foglalkoz­tatják. Papp József korához képest nagyon ko­moly. Szeret tanulni, a he­tedikesek pél­daképe. Úgy döntött, mozi­gépész lesz. Azért választ­ja ezt a pá­lyát, mert nagyon szép és érdekes mester­ségnek tartja. Szodorai La­jos is nagyon szorgalmas. Sokat foglal­kozott Csatári István osz­tálytárs­ával. Középiskolá­ba készül. Szodorai La­jos mind a hét osztályt a nagyváradi 18. számú hétosz­tályos fiúiskolában végezte, s mindenkor a kitűnő tanulók között emlegették. Bizonyára az életben is meg fogja állni a helyét. Szalontán Szalontán — június 3-án — a gyermekek örömére a Főtéren II —IV. osztályos tanulók részére rollerverseny lesz. A verseny nyertese jutalomban részesül. 15 évtől 20 évig kerékpárver­seny és 1 kilométeres stafétafu­­tás 12 váltásban a három iskola között. A Recolta sportstadionban tornabemutató lesz, amelyen részt vesznek a három iskola tanulói. Spitzer Imre VI. oszt. tanuló. A gyermeknap ünnepségei Szilágysomlyó rajonban A gyermeknapon hangosak lesz­nek a kulturotthonok a pionírok és ifjak dalától, táncától és a kis­gyermekek boldog kacagásától. A községek nőbizottságai e nap tiszteletére több helyen meg­nyitják az időközi napközi ott­hont, hogy a mezőgazdaságban dolgozó anyák gondtalanul vé­gezhessék munkájukat a szántó­földeken. Szilágynagyfaluban például mintegy 80 darab szárnyast ad­tak össze a szülők, ezenkívül mintegy 60 úr földterületen ker­tészetet létesítettek a gyermekek jó ellátásáért. Lelkesen dolgozott ezért Kovács Eszter óvónő, Am­brus Zsuzsánna képviselő, Faze­kas Zsuzsánna a község nőbizott­­ságának tagja és mások. Zovány községben is kertésze­tet létesítettek a napközi otthon ellátására, amelyet a szülők mun­kálnak meg. Kárásztelek község nőbizottsá­ga az elmúlt napokban műsoros rendezvényt szervezett, amelynek bevételéből (800 lej) a gyerme­kek számára ruhácskákat, cukor­kákat vásároltak és ezzel ajándé­kozzák meg a gyermekeket. Szilágysomlyón június 3-án, a várkertben ünneplik meg a Nem­zetközi Gyermeknapot. Sok meg­lepetésben és szórakozásban lesz része a város gyermekseregének. Délelőtt sportműsor, tricikli, rol­ler, sakk, asztalitenisz-verseny és tornabemutatók lesznek, amelyen az iskolák tanulói és gyermekek vesznek részt. Délután kultúrmű­sor és szórakoztató zene lesz és mintegy 1000 gyermek részére készítenek uzsonnát. A városi néptanács kereskedel­mi osztálya a Fogyasztási Szö­vetkezet vezetőségével együtt sát­rakat állít fel, ahol a legkülönbö­zőbb édesipari termékek, játékok, gyermek-kötöttáruk és más ipari termékek kerülnek eladásra. Ezekben a napokban a rajoni könyvtárban a gyermekirodalom legsikerültebb műveiből kiállítást szerveztek, könyvismertetőkkel egybekötve.­­ Köröski­sjenő­­ben A Nemzetközi Gyermeknap tisz­teletére szép ünnepség zajlott le vasárnap, május 27-én a körös­­kisjenői kulturotthonban. A szü­lők, s a község lakói előtt csak­nem 80 óvodás szerepelt. Az összegyűlt szülők és iskolá­sok hosszantartó tapssal jutal­mazták a szép énekszámokat, ver­seket. Különösen megkapó volt a „Tavasz ébredése“ című élőkép,­­amelyben 64 gyermek szerepelt egyszerre. Jól sikerült a „Barát­ság“ című táncszám is, amely román, magyar és orosz kompo­zíciókból állott. A műsor után a községi nőbi­zottság csaknem 500 csomag cu­korkával kedveskedett a gyermek­seregnek. Mirdrich Mária, levelező //m­mi # @tv 4 # mwtv’G­ yermek­­­ J’ dalocs­kákat, kacajt, lármát kap szárnyra a ta­vaszi szél a Victoria gyár napközi ottho­nából, udvará­ról. Több, mint 50 gyerek éli itt reggeltől ké­ső délutánig boldog, gond­talan életét. A tágas, napfé­nyes udvaron néhányan hin­tán ülnek, má­sok homokvá­rat építenek s egy nagy csoport a zöld pázsiton ját­szadozik. Sző­ke, barna gyer­mekek rakos­gatják az épí­tőkockákat. Ők a nagy munka­­telepek jövő építészei, dol­gozói. De nemcsak játékból áll az élet, hanem tanulásból és munkából is. Ezt mutatják a rajzlapok, a betelt füzetek és az „alkotások“ a kézimunkaórákon készült apró tárgyak. A kis apróságok mesékből, el­beszélésekből ismerik meg ha­zánk tájait, szépségeit. A kirán­dulásokon, a bábszínházi előadá­sokon gyűjtött élményeket pedig közösen beszélik meg, így gyara­pítják szókincsüket. Még sok lenne a mondaniva­ló, de csörögnek a kana­lak, összecsendülnek a tányérok. Itt az étkezés ideje. A kicsinyek naponta négyszer étkeznek jól és bőségesen. A finom kakaóskávét, húst, vajat, süteményt, tortát, csokoládét, no meg a zöldségfélét és a piros cseresznyét is egyfor­ma jó étvággyal fogyasztják. Ez meg is látszik a rózsás, pufók arcocskákon. Ebéd után elcsendesül az ud­var, a játszóterem. Fehér ágyacs­­káikban álomra térnek a gyere­kek. A gyár szorgalmas dolgozói, s az egész ország őrködik álmuk felett. Merzel Ágnes adminisztrátor, a csöppségek „Ági mamája“ el­mondja, hogy néhány nap múlva a gyerekeket saját bábszínházzal lepik meg. A Nemzetközi Gyer­meknapra új játszóruhákat készí­tettek, a kislányok szép egyfor­ma köténykéket kaptak, s —­ mint minden évben — július el­sején egy hónapra Révre nyaral­ni viszik a gyerekeket.­­"G­yorsan telik az idő. Csak­­nem 5 óra, mire a gyere­kek az uzsonnát is elfogyasztják. Most egymásután érkeznek a szülők kicsinyeik után. Az édes­anyák: Balogh Juliánna és Ár­­gyelán Mária elégedettek. Míg Argyelán Mária a gyár ládaké­­szítő osztályán dolgozik, addig négy gyermeke az óvónők gon­dos felügyelete mellett tanul, ját­szik.­­— Én csak dicsérő szót mond­hatok e nagyszerű gondoskodás­ról, — mondja őszintén. — A múltban hányszor hallottunk ar­ról, hogy a lakásba bezárt gyer­mek összeégett, vagy nyomorék lett. Én négy kis gyermekem mel­lett nyugodtan dolgozhatom s ha egész nap otthon lennék, ak­kor sem tudnék úgy vigyázni rá­juk, gondjukat viselni, mint itt, a napköziben. A dolgos, tiszteletreméltó fia­talasszony örömteli arccal szorít­ja magához gyermekeit, Katikát, Pindurit, Máriát és a kis bátor­­fellépésű Gézát,­­ aki nagy gonddal készül a gyermeknapra, 1— ő üdvözli majd csengő sza­vakkal a szülőket, a gyár dolgo­zóit köszöntő versével: Szivem dalol, örül, nevet Érzem, hogy mindenki szeret, A párt, a gyár, ,a munkássereg Értem küzd és értem remeg. , T. J. Kedves élmény a hinta-palinta. Egészségügyi oktatás: a gyerekek az óvónéni segítségével kötözik a baba lábát

Next