Fáklya, 1956. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1956-11-01 / 259. szám

*£ Akinek inge... ÉRSELÉNDEN hiába dicse­kednének a közeljövőben, hogy „könyvesemberek“ az odavaló­­siak. Eljátszották a szavuk hi­telét. S ha ezt a vádat valaki is igazságtalannak tartja, kér­je csak számon nyugodtan at­tól, akinek inge ... Ott kezdődött a dolog, hogy volt Érselénden egy könyvtár­nak nagyon alkalmatlan könyv­tár. Inkább alkalmas volt óvo­da céljára, mert annak is hasz­nálták. Szóval megtűrt társ­bérlő volt a könyvtár, mígnem egy szép napon diadallal vég­ződött a hosszan folyó harc, s a néptanács megadta magát, illetve adott egy másik, alkal­masabb helyiséget a könyvtár­nak. Nosza rajta, költözzünk! Igen ám, de hol a könyvtár kulcsa? Keressük itt, nézzük meg ott, szaladj csak kérdezd meg amott, — s mikor minden hajtóvadászat sikertelenül vég­ződött, nem maradt már hátra, csak az Ezeregyéjszakából is­mert kapunyitó módszer: Sze­­zám nyílj meg!!! Az sem hasz­nált. Három hónapig keresték az elveszett kulcsot, hiába. Hogy azóta megtalálták-e, nem tu­dom. Mikor a székelyhídi nép­művelési osztály vezetője el­mondta nekem ezt a történetet, még nem volt meg a kulcs. Hát ezért nehéz most már elhinni, hogy feönyvesemberek a seréndiek. Ahol hónapszámra csak úgy vesztegelnek a köny­vek, és senki se olvas — leg­alábbis a könyvtárból, ott baj lehet a ... könyvtári munká­val. ★ AZ ÉRKENÉZí faluvégen át egy épület, amire — szinte szégyellem kiírni —, azt mond­ják: kultúrotthon. Itt lakna a kultúra? — kételkedhet jog­gal minden ember, akinek bi­zonyos elképzelései vannak a művelődés otthonáról. A látot­tak inkább arra engednek kö­vetkeztetni, hogy azok, akik avatatlan kézzel megcsúfolták az épületet, kiszakították az ajtókat, széthordták a színfala­kat, betörték az ablakokat — kiűzték onnan a kultúrát. Szé­gyene ez az épület Érkenéznek. S vajon a gazda, — a népta­nács — nem szégyenkezik mi­atta? Igaz, hogy a rombolás másokat terhel, de terheli azt is, aki tétlenül szemet hunyt mindennek. A közvagyon ron­­gálóit törvény sújtja, tessék ezt tudomásul venni. Az épüle­tet pedig sürgősen rendbe kell hozni, mert nyakunkon a tél. Üzenjük ezt SZALACSRA is, a tanácsnak, Ottomány el­hanyagolt kultúrotthona érde­kében. A kultúrotthon állandó látogatóinak pedig csak annyit: Szigorúan közösítsék ki ma­guk közül azokat a durva, du­haj fiatalokat, akik megrongál­ják a művelődés hajlékát, míg jobb belátásra nem jutnak. ★ ÉRKESERÜ községben pa­nasz van a postára. Friss új­ságot, folyóiratot nem kapnak az előfizetők, annál többször valóságos újságkötegeket. A tanerők elmondották tapasz­talataikat a szeptemberi rajoni tanácskozáson is, ahol Tóth postafőnök megígérte: orvosol­ják a panaszokat. Késik az orvosság. Közben Kiss Lajos postás nyugodtan „elfelejti“ kézbesíteni a levele­ket, a pénzesutalványokat, gyűjti az újságokat, s a köz­ségbeliek nyugtalankodhatnak, míg meg nem unják. Talán nem kellene megvár­ni, mig felhalmozódnak a pa­naszok ... — m. i. — Az országos sakk-középdöntő küzdelmek nagyváradi csoport­jában fokozottabb érdeklődés mellett közelednek a végső sor­rend kialakulásához A verseny érdekességét fokozza az a kö­rülmény, hogy a XIII. forduló után és a verseny befejezése előtt 6 fordulóval, tizenegy ver­senyző esélyes az országos dön­tőbe való bejutásra. Igen sok játszma marad függőbe, 5 órai küzdelem után. A 13. forduló után 9 játszma maradt függő­ben az előző fordulókból, sőt van olyan játékos is, mint pél­dául Seimeanu Péter bukaresti sakkmester, akinek 3 játszmája is befejezetlen maradt. Az eddigi küzdelmek során gyakran előfordult olyan ver­senyjátszma is, amely 7—8, sőt 9 órai küzdelem után hozott döntést. Seimeanu és Samarian bukaresti sakkmester igen gyak­ran időzavarba kerül és előfor­dulnak olyan esetek, amikor a versenyóra alig mutat 3—4 per­cet és a játékosnak 16—18 lépé­se is hátra van még. Pedig a játszma időellenőrzése­­ 2 és fél óránként van 40 lépésre. Ez azt jelenti, hogy a versenyző a játszma első fázisában nem egy esetben 2 és egynegyed óra alatt alig tesz 20—22 lépést, hogy azután a hátralévő 10—15 perc alatt tegye meg a lépéseket 40- ig. Érdemül szolgál a bukaresti mester­versenyzőknek, hogy sok­szor a gyors kapkodásban is megtalálják az aránylag legjobb lépéseket A verseny jelenlegi fázisában nagyváradi sikert közölhetünk, mert Suta Mihály 1956. évi baj­nokunk vezet 9 és fél ponttal a 13. forduló után Részletes ered­mények a következők: X. forduló: Nacht—Karácsonyi fél—fél, Braunstein—Seimeanu 0:1, Páll—Herman 1:0, Balogh— Mendelsohn 0:1, Samarian—Gav­­rila 0:1, Suliman—Suteu fél— fél, Grünsberger—Mitrica fél— fél, Nagy—Suta 0:1 XI. forduló: Suta—Horváth fél —fél, Herman—Grünsberger 0:1, Gavrila—Braunstein fél—fél, Szabó Gy.—Nacht fél—fél, Mit­rica—­Balogh 1:0, Suteu—Szabó E. fél—fél, Karácsonyi—Sama­rian 0:1, XII. forduló: Horváth—Nacht fél—fél, Suliman—Gavrila fél­­fél, Balogh—Herman 1:0, Suta— Mendelsohn fél—fél, Samarian— Szabó Gy. 0:1, Páll—Suteu 0:1, Nagy—Mitrica 1:0 XIII. forduló: Mendelsohn— Horváth 1:0, Herman—Nagy 1:0, Nacht—Samarian 0:1, Mitrica— Suta 0:1, Suteu—Grünsberger fél—fél. A verseny állása a XIII. forduló után a következő: 1. Suta A4. Nagyvárad, 9 és fél pont, 2. Grünsberger S. Temesvár, 8 és fél pont. 3. Páll Gy. Marosvásárhely, 8 pont (1). 4. Gavrila Gy. Bukarest, 7 és fél pont (1). 5. Szabó Gyula Temesvár, 7 pont (2). 6. Samarian S. Bukarest, 7 pont. 7. Suteu M. Copsa-Mica, 7 pont. 8. Braunstein S. Bukarest, 5 és fél pont (2). 9. Nacht J. Bukarest, 5 és fél pont. 10 Seimeanu Bukarest, 5 pont (3). 11. Karácsonyi L. Nagyvá­rad, 5 pont (2). 12. Balogh Gy. Kolozsvár, 5 pont. 13. Szabó Jenő Temesvár, 4 és fél pont (2). 14. Nagy Zoltán Marosvásár­hely 4 és fél pont (1). 15. Mitrica D. Petrozsény, 4 és fél pont. 16 Herman L. Nagyvárad, 4 pont. 17. Sutiman M. Bukarest 3 és fél pont (2). 18. Mendelsohn I. Temesvár, 3 és fél pont (1). 19. Horváth I. Szatmár, 3 pont (1). (A pontszámok után a záró­jelben lévő szám a nevezett já­tékos függőjátszmáinak számát jelenti). Szenkovits Endre O / A pártkabinet közleménye Az RMP története, az esti tan­folyam és a politikai gazdaság­tan tanfolyamát vezető párt és­­ MSZ propagandisták részére az állandó szemináriumot november 2-án (pénteken) délután 5 órakor tartja a pártkabinet. fHLTÄ Intézményi bizottságot választottak a poliklinika dolgozói Az elmúlt napokban tartották meg a szakszervezeti választást a nagyváradi poliklinika dolgo­zói. A gyűlésen dr. Talán György számolt be a szakszerve­zeti tagok előtt az intézményi bizottság tevékenységéről. Fel­sorolta mindazokat, az eredmé­nyeket, amelyeket a tagok a pártalapszervezet vezetésével és az intézményi bizottság irányí­tásával elértek. A poliklinikán észlelhető hibák és mulasztások közül a jelentés csak kismérték­ben foglalkozott azzal,­ hogy az intézményi bizottság hogyan próbálkozott azt orvosolni. Ezért a beszámoló után a vita széles körben bontakozott ki. A­kik szót kértek, a bírálat és­­ az önbírálat szellemében foglaltak állást a hibákkal szemben. Többek között említették, hogyan lehetne javí­tani a könyvtár működésén, a faliújság szerkesztésén. A fel­szólalók bírálták az intézményi bizottságot, mert nem mindig állt hivatása magaslatán, s ke­veset törődött azzal, hogy fele­lősségre vonja a hanyag dolgo­zókat. A gyűlés résztvevői ezután megválasztották az új intézmé­nyi bizottságot. Levelezőink tollából Túlteljesítette tervét november 7 tiszteletére a Helyi Közélelmezési Tröszt 42. számú egysége, az Oradea étterem. Szép eredmények születtek a konyhaipar termelés terén is. Di­cséretet érdemel Dobrás János és Nagy Zsuzsanna szakácsok. A vásárlók jó kiszolgálása érde­kében Izsák Károly, ifj. Szalai János, Hant Ödön, Jakab Imre, Németh Lajos, Gelberg Pál pin­cérek végeztek jó munkát. A mustcsárda dolgozói is serény munkával járultak a terv telje­sítéséhez. K. J. levelező A szilágysomlyói napközi otthon is felkészült a télre Sok dicsérő szót mondanak a szilágysomlyói szülők a 2. szá­mú napközi otthon létesítéséért, működéséért. Nagy könnyebbsé­get jelent számukra, mert nyugodtan dolgozhatnak, tudván azt, hogy hozzáértő kezek vi­gyáznak gyermekeik egészségé­re. Az óvónők szépre, jóra, rend­re nevelik a gyermekeket. Ez a napközi otthon is fel­készült a hosszú télre Sok zöld­ségfélét, burgonyát, hagymát tá­rolt a téli időszakra, hogy bő­séges legyen a gyermekek ellá­tása. A szülők mindezekért kö­szönetet mondanak a napközi otthon vezetőségének, azonban felhívják figyelmüket arra, hogy illetékesek jobban ellenőrizzék az óvónők és az egészségügyi nővér munkáját, mert az utóbbi időben néhány panasz merült fel. Pricop óvónő nem mindig türel­mes a gyermekekkel, Ungvári Ibolya egészségügyi nővér pe­dig jobban segíthetné az óvónő­ket. Nagy Gerő levelező A száldobágyi iskolások örömére A javító-szerelő kisipari ter­melőszövetkezet agitátorai állan­dó segítséget nyújtanak Száldo­­bágy dolgozóinak; a szövetkezet alapszervezetének irányításával október 28-án villanyszerelőink önkéntes munkával a falu isko­lájába bevezették a villanyvilágí­tást. Jó munkájukért dicséretet ér­demelnek: T. Szász Ferenc párt­tag, Kozma Gyula tagjelölt, Öt­vös Béla IMSZ tag, és Kozma Sándor, valamint Petri József agitátorok. A kőműves munká­ban Zsolnai Sándor párttag és Iván József tagjelölt adtak se­gítséget Kemény Gyula levelező November havi mezőgazdasági naptár A SZÁNTÓFÖLDÖN Bármennyire is őszies a határ, még mindig akad tennivaló. Min­denekelőtt gondolni kell az őszi vetések ápolására és a kártevők­től való megvédésére. Különösen nagy kárt okozhat a vadlibajá­­rás, riasztással védekezzünk el­lene. A lejtősebb vizul­ásos helye­ken feltétlenül gondoskodni kell a vízlevezető csatornák elkészí­téséről. Mint tudjuk, ezek hiányá­ban búza­vetéseink igen sokat szenvedtek. November első fele különösen alkalmas az őszi mélyszántás el­végzésére. Állami­ és kollektív gazdaságaink, valamint az egyé­nileg dolgozó parasztok arra tö­rekedjenek, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon szántatlanul. Előnyéről már valamennyien meggyőződhettek, tehát fölösle­ges hosszasan erről beszélni. Az őszi mélyszántás elvégzése a ma­gángazdaságokban is éppen olyan hasznos, mint a kollektív vagy az állami gazdaságban. Sőt, a többi munkától eltérően az őszi mélyszántás elvégzése a magán­­gazdaságokban sem okoz különö­sebb nehézséget. A barázdaszéles­ség csökkentésével és a mélység fokozásával két lóval vagy két ökörrel is jó minőségű mélyszán­tást lehet végezni. Az őszi mélyszántással egyidő­­ben gondoskodni kell a táp­anyagban szegény talajok trá­gyázásáról Alaptrágyázásként istállótrágyát használjunk, a ta­laj tápanyagviszonyainak megfe­lelően 15-­­20 tonnát hektáron­­ként. November hónapban jó alkalom kínálkozik a különféle talajjavító munkák elvégzésére. Lapunk ha­sábjain nemrég jelent meg a Margitta rajonbeli vedresábrányi néptanácsnak a vízlevezető csator­­nák és a terméketlen talajok fel­javítására vonatkozó felhívása Többen­­- mint az érkörtvélyesi és a szentjobbi néptanács — csat­lakoztak is a felhíváshoz. Most már csupán az eredményekre va­gyunk kiváncsiak. A KERTÉSZETBEN hozzá kell látni :a káposzta és egyéb gyökgumós zöldségfélék betakarításához. Nem szabad to­vább halogatni a betakarítást, mert könnyen megtörténhetik, hogy egy hirtelen fagy kárt okoz benne. Zöldségkészletünket — ha azt akarjuk, hogy használati ér­tékét megőrizze — gondosan el kell raktározni. A kisebb mennyi­sérül zöldségfélét pincébe, ho­mokba helyezzük. A káposztás vagy hordóban savanyítva, vagy fejes állapotban, hűvös helyen télen is eltarthatjuk. Kint a zöldségkertészetben is akad tennivaló, össze kell gyűj­teni a növényi maradványokat és már hozzáláthatunk a korai zöld­ségfélék termesztésének előkészü­leteihez. Gondoskodunk a meleg­ágyak elkészítéséről, vagy ha van ilyen, az üvegházak, vagy melegházak üzembehelyezéséről. A kertészetben is most van ideje a mélyszántásnak és az is­tállótrágyázásnak Főleg azokon a területeken szükséges trágyáz­ni, ahol a vetésforgó szerint hos­­szabb idő óta nem trágyáztak. A SZŐLŐBEN ÉS GYÜMÖL­CSÖSBEN A szüret már csaknem minde­nütt befejeződött, de a szőlőben még akad tennivaló. Ezek közül legsürgősebb a metszés és a fedés. Idejében el kell végezni ezeket is, mert később ha meg­fagy a föld — már nem lehet szó sem a fedésről, sem a metszés­ről. Ennél sokkal kellemesebb a borospincében való foglalatosko­dás. Ha véget ért a zajos erje­dés, hozzá kell látnunk a bornak a törkölytől való leszívásához A hordóknál hetenként ellenőrizzük az erjedés következtében előadó­dó hiányt és gondoskodjunk a hiány ugyanazon borfajtával va­ló feltöltéséről Ha elmulasztjuk ezt a teendőt, a bor könnyen rom­lásnak indul és bőrbetegségek lépnek fel. Tehát, ha ízletes és jó bort akarunk, az erjedés idő­szakában gondosan kell kezelni. Rendbe kell tenni a szüreti kel­lékeket, mert hiszen jövőre is szükség lesz rájuk. Letörölgetve, száraz helyen kell megőrizni őket. A tavasszal beültetésre kerülő szőlőültetvények tahijának elő­készítéséhez már most hozzá kell látni. Csakis az­ ősszel előkészí­tett és a tél folyamán jól meg­érett talajba lehet eredménnyel szőlőt ültetni. A gyümölcsösben a fatisztoga­tást kell elvégezni. Távolítsuk el a száraz ágakat. Nem árt, sőt használ, ha a sorba ültetett gyü­mölcsfák közötti területet a fák gyökerének és törzsének megsér­tése nélkül felszántjuk. Termé­szetesen az őszi mélyszántás ha­tását fokozza, ha trágyát is jut­tatunk a talajba. Ahol a gödröket már a nyá­ron kiásták, megkezdhetik a fa­csemeték ültetését. A tapasztalat azt bizonyítja, h­ogy az őszi ül­tetések sokkal biztosabbak mint a tavasziak. A gyümölcsfacseme­ték ültetését két-három héttel a hideg idő beállta előtt be kell fe­jezni. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Ha azt akarjuk, hogy a tehenek tejtermelése ne csökkenjen, foko­zatosan kell áttérnünk a legel­tetésről az istállózásra. Ebben az időszakba­n a száraztakarmá­­nyok etetésén kívül nem szabadd hiányozni a takarmányrépának vagy a répaszeletnek. A takarmánnyal való takaré­koskodás megkívánja, hogy a le­geltetés időszakát kinyújtsuk, különösen a juhoknál. Az őszi mélyszántás befejezéséig az álla­tok jó harapnivalót találnak a kukorica és cukorrépa után vis­­­szamaradt területeken. Természe­tesen ez nem elégíti ki a takar­mányszükségletet, ezenkívül még kiegészítő takarmányozásról kell gondoskodni. Kezdettől fogva ésszerűen, pa­zarlás nélkül kell takarmányoz­­ni. A silótakarmány készítése még mindig nem késő. Éppen ezért, ha a lehetőség megenge­di, még pótolhatjuk a mulasz­tást. A különböző takarmányféléket közvetlenül az istálló közelébe kell szállítani, hogy se az esőzés, se a nagy hideg, vagy hófúvás ne akadályozza a takarmányo­zást. A nemrég betakarított takar­mányrépát föld feletti vermekben tároljuk, lehetőleg dombos, víz­állás veszélyétől mentes területen. Be kell fejezni a mezőgazda­­sági építkezéseket, hogy mielőbb átadhassák a használatnak. Ugyanez vonatkozik a javítások­ra és átalakításokra is, mert a későre nyúló munkák az állatok egészségét veszélyeztetik. A különböző járványos beteg­ségek elkerülésére ajánlatos, ha az állatokat és baromfiakat védő oltásban részesítjük. Kössünk szerződést selyemhernyó tenyésztésre a Tartományun­kban megvan lehetősége a selyemhernyó te­nyésztésnek. Rengeteg eperfa van, amellyel biztosíthatjuk a selyemhernyók táplálékát. A ter­melők — akik szerződést kötnek — anyagi és csereáru javadal­mazást kapnak, emellett elősegí­tik állami tervünk teljesítését is. Tartományunkban már évek óta foglalkoznak selyemhernyó­­tenyésztéssel. A termelők szép eredményeket értek el eddig is. Meg kell említenünk a nagyvá­radi rajonban Sályi községet, ahol a társulás tagjai Bughin Péter elvtárs vezetésével 135 szá­zalékot értek el a terv teljesíté­sében. A váradlesi mezőgazdasá­gi társulás sem maradt el, mert a selyemgubók átadásában 124 százalékban teljesítette tervét. Itt megemlíthetjük Kotró Károly, Peres Florica és Lázár Gheor­ghe elvtársakat, akik a többi termelővel együtt elérték a fent­­említett eredményeket. Tartományi viszonylatban Nagyvárad rajon tanügyi osztá­lya felismerve a selyemhernyó tenyésztés fontosságát, vállalta, hogy az 1957. évben tervüket 25 százalékkal túlteljesítik. Mi, a UCA technikusai meg­értve pártunk célkitűzéseit, a II. pártkongresszus irányelveit, min­den technikai segítséget meg­adunk a termelőknek, hogy mi­nél jobb eredményt érhessenek el az 1957. évi termelésben. Minél többen kössünk szerző­dést a DCA-val selyemhernyó te­nyésztésre! Sálif Lajos selyemhernyó technikus Közlemények Galvanotechnikában jártas szakembert azonnali belépésre keres a Bernáth Andor üzem, Nagyvárad, Szacsvay tér 8. szám. ♦ A Chaja Lifschitz kefegyár szer­számlakatost és műszerészt keres alkalmazásra. ¥ A CFR nyugdíjasok tudomásá­ra hozzák, hogy 1956 november 4-én 10 órakor a vasúti klub he­lyiségében vezetőségválasztás lesz. Kérik a tagokat, hogy ezen minél nagyobb számban vegye­nek részt. Tengeri csutka kapható a Vic­toria szeszgyárban, mázsánként 6,20 lej. •k Értesítik a nagyváradi méhé­szeket, hogy a szokásos téli tan­folyam előkészítésének megbe­szélését november 4-én, vasárnap délelőtt fél 10-kor tartják az ÁSZT helyiségében Kérik a hely­beli méhészeket, hogy ezen a gyűlésen minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg. * A „PIROGOV“ ortopéd üzem (Cuza Voda 22) azonnali belé­pésre férfi takarítót alkalmaz. 1956 XI­­I. csütörtök, 259. szám Sofőriskola, óvoda és lerakat > A Marx Károly és József At­tila utca sarkán levő iskola épü­letében van a sofőriskola. Meg­szokott dolog, hogy az iskolában zaj van, a gyermekek — külö­nösen a szünetben — hangos vi­­songással, vidám lármával töl­tik meg az udvart. Egészen más a sofőriskola zaja. Autódugás, motorkerékpárok puffogása, amelybe hangos beszéd, kiabá­lás is vegyül. No de ez vele jár az iskola foglalkozásával. Nincs is ezért semmi baj. A baj ott kezdődik, hogy az épületben mű­ködik a városi néptanácshoz tar­tozó 11. számú óvoda. Ez a két­féle iskola sehogysem egyeztet­hető össze. A kis óvodásokat — éppen úgy, mint a szülőket — zavarja a folyosón, az udvaron felvételre, gyakorlati bemutató­ra, vagy éppen vizsgákra jelent­kezők sokasága. A sok ember szemetet, cigarettavégeket, étel­hulladékokat dobál szét és sok más szempontból nehezíti az óvoda működését A városi lakáshivatal , mi­után a 14 ?:­ámú román nyelvű iskolát innen a volt mezőgazda­­sági szakiskolába költöztette, ide helyezte a fürésztelepi dol­gozók élelmi lerakatát. Azóta itt nagy a forgalom. Naponta jön­nek teherautók, lovasszekerek. Árut hoznak, árut visznek, ki- és berakodnak. A keskeny folyosót telerakják különféle hordókkal, ládákkal. Terjeng a szag, szűk a hely. Nyáron dongják a le­gyek a hulladékokat. Az udvart­­ is lerakatnak használják. Fel­gyűl a szemét, a sok hasznave­hetetlen lim-lom. Boros Klára, az óvoda felelőse már több eset­ben felszólította a lerakattal megbízott felelősöket, tartsák rendben az udvart. Az utóbbi időben némileg javult is a hely­zet a gyermekek szüleinek se­gítségével. Sárközi József fele­ségével, Baruta Alexandra és mások önkéntes munkával elke­rítették az udvar egy részét, hogy a kis óvodások nyugodtan kijöhessenek. Kis játszóteret is rendeztek be nekik, de az udva­ron levő eperfákat már nem tud­ták megmenteni, kiszáradtak. A városi néptanács egészség­­ügyi osztálya, s a tanügyi osz­tály részéről már több esetben fordultak a városi lakáshivatal­hoz, a végrehajtó bizottsághoz, hogy sürgősen változtassanak e fonák helyzeten. Mindezideig azonban csak ígérgetést és hall­gatást értek el. Sok szülő kérésének teszünk eleget, amikor e cikk keretében is felhívjuk az illetékesek figyel­mét e fonák helyzetre. Sürgősen oldják meg, hogy mind a so­főriskola, mind a fűrészipari dol­gozók ellátásának lerakata meg­felelő helyiséget kapjon. Ugyan­is az iskolatermekre nagy szük­ség van, hiszen a 14. számú ma­gyar nyelvű iskola most is igény­be vesz egy termet, mivel túl­zsúfoltsága miatt a rendelkezé­sére álló épület szűknek bizo­nyult. Gál Joachim

Next