Fáklya, 1957. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1957-07-02 / 154. szám

1957. VII. 2. kg<íd. 154. szám. FÁKLYA Az Electro-Metal szövetkezet a szervezeti-gazdasági megerősödés útján N­agyvárad egyik legcsende­sebb utcájában, a Groza Péter­ utcán van az Electro-Metal kisipari termelőszövetkezet köz­ponti irodája. A modern emeletes épület két szárnyra nyíló vaska­pujával kiemelkedik a környék földszintes házai közül. A hosszú udvaron két szárnyban húzódnak meg a motortekercselő, szerelő, nikkelező műhelyek. És itt van a szövetkezet technikai tervező­­iro­dája is. Az új épület emeleti részén helyezkednek el az irodák. Ró­bert Antal, a szövetkezet elnöke még fiatalember­, de tapasztalt és jártas a szövetkezet bonyo­lult dolgaiban. Érkezésünkkor is az egyik műhelyből került elő. Olyan vezető, aki nem az íróasz­tala mellől figyeli a termelőmun­kát. Kérdéseinkre beszél a szövet­kezet belső életéről, az előttük álló feladatok sokaságáról, a ter­vekről. A szavak szinte megele­venednek és kibontakozik előt­tünk egy munkaközösség termé­keny, gazdag élete... A kisipari termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa hatá­rozataiban leszögezte:­ még foko­zottabban kell harcolni a szövet­kezetek gazdasági-szervezeti meg­erősítéséért. Ilyen értelemben zajlott le május hónapban Nagy­váradon is a Tartományi Szövet­ség II. konferenciája és itt olyan fogadalmak hangzottak el, ame­lyek nem maradtak puszta ígé­retek. Ennek valóra váltásáért ma tartományszerte szervezett harc folyik a kisipari termelőszö­vetkezetekben. Ebben a szövetkezetben is a kommunistákkal az élen az ütkö­zet győzelméért folyik a terme­lőmunka, s a szervezeti élet min­den megnyilvánulása a haladást, a fejlődést tükrözi.­­V­askos iratcsomók beszélnek­­ a legutóbbi közgyűlés ter­mékeny munkájának eredményei­ről. Miről is volt szó azon a ne­vezetes közgyűlésen? Először is a nyersanyag hiányáról folyt a vita, s főleg a motortekercselés­hez szükséges rézhuzalok biztosí­tása került szóba. Nem csoda, hiszen a megrendelő vállalatok részéről sok panasz hangzott el, m­iért 2—á hónap is beletelik, míg a Sv-egy motor javítására sor ke­rül. Anyagellátási zavarok mu­tatkoznak az órajavító részlegen is. A vita során több egészséges javaslatot jegyeztek fel. Ennek alapján megszületett a nyers­anyagellátás kérdésének részte­len megoldása. A szövetkezet, mint termelő, kapcsolatban áll több minisztériummal. A minisz­tériumok segítségét kérték, hogy számukra készített termékekért akatrészeket, s más nyersanya­­gt kapjanak. Ez a javaslat lev­­ált és ilyenformán sok értékes­yersanyaghoz, alkatrészhez ju­tnak. A szövetkezet elismerten 5 munkát végez, s az illető mi­­nisztériumok ezért is szívesen égízik munkájában. Tovább Lapozgatunk a közgyű­­­s jegyzetei, határozatai között. Olyan dolgokkal találkozunk, a­­mely szintén dicséretre méltó, nézzünk meg ebből néhányat. A­zövetkezetben minden harmadik olgozó njitó. Nehezen hihető ez, de így van. Az első félévben 74 újitást nyújtottak be a szövetké­nt dolgozói, míg az elmúlt év­ben mintegy 194-et, amelynek 90 százalékát alkalmazták. Njitás­­lól született meg a formakörkés az esztergapadra, egy házi hasz­­nálatra alkalmas késélesítő ké­­szülék, s sok más szerszám és új érmék. Mint többszörös újító e­mlegetik a szövetkezetben Mol­­nár István, Gáspár Sándor párt­agot, Sebestyén Ernő rádiósze­­­rlőt és Kovács László szerszám­lakatost. De nehéz volna felso­­rolni mindazokat, akik újításaik­­kal hozzájárulnak a szövetkezet műszaki fejlesztéséhez, akik har­clnak az útért, a haladásért. Nem véletlen az sem, hogy ez a szövetkezet tartományi viszony­latban az elmúlt évben első he­lyezést kapott a szövetkezetek közötti nyitómozgalomban, s 8000 lej jutalmat osztottak szét a leg­jobb újítók között. De jellemző e szövetkezetben az újítómozga­­lom igen kedvező alakulására az is, hogy az elmúlt évben 18.000 lejt fizettek ki újításokért. A­z újítómozgalom e fejlett formái lehetővé tették és teszik több új cikk gyártását, melynek szerszámait is nagy­részt a szövetkezet tagsága ké­szül el. Nemrég megkezdték né­hány fontos gépkocsialkatrész, az önindító kapcsoló, fázisváltó lábkapcsoló gyártását. A tervek még kiterjednek villanyhajnyíró­gép, magnetofon és különböző szerszámok gyártására. A közfo­gyasztási cikkek termelése is fontos helyet foglal el a fent em­­lített tervben. Például rövidesen elkészül egy igen elmés, fém­ből készített kockajáték gyerme­kek számára, egy feketekávé-főző készülék, stb. Befejezték a kísér­leteket egy fenyőillatú fürdősó előállítására, s egész sor más közhasználati cikk gyártását irá­nyozták elő. Mire épülnek e tervek? Mi biz­tosítja sikerüket? A párttagság harci készsége, a pártalapszervezet átütő, irányí­tó tevékenysége, amely a szocia­lista munkaverseny­ben, az unio­­mozgalom színvonalában mutat­kozik meg­ elsősorban, mert az újítómozgalom élén a kommunis­ták haladnak és mutatnak példát a szövetkezet egész tagságának. De a számok szembetűnő kü­lönbözősége is minden kétkedést kizár. Például 1956-ban 165.000 lej volt a szövetkezet évi beruhá­zási alapja. Ebben az évben 700.000 lej, s ezt az összeget főleg gépesítésre fordítják. A ter­melés növelésének további bizto­sítéka az az 5 darab revolver­esztergapad is, amelyet saját erőből állítanak elő, s ebből is kettő már a termelésben van. A revolveresztergapad külön büsz­kesége a szövetkezetnek, mert ennek előállítása valóban szokat­lan egy kisipari termelőszövet­kezetben. Ebben az évben a ter­vek szerint 10 fúrógépet, egy 50 tonnás exender-prést állítanak a termelésbe, amely lehetővé teszi a gyártási folyamatok meggyor­sítását. Í­gy érthető, hogy a munka termelékenysége az elmúlt év első feléhez viszonyítva, eb­ben az évben már 50 százalék­kal növekedett. Ugyancsak a fenti időszakban a szövetkezet a tervbe vett 3 százalékos önkölt­ségcsökkentés helyett 6 százalé­kot valósított meg. Az eddigi számítások arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a szövetkezeti tagok első félévi osztaléka eléri az elmúlt évit. A termelési osztály felelősé­vel járjuk az üzem részlegeit. A motortekercselő osztályról a nik­­kelezőbe, majd onnan a szer­számkészítőbe látogatunk el. Mindenütt mozgalmas, derekas munka folyik. A fiatalok vállvet­ve dolgoznak az idősebbekkel akik nem rejtik el tudásukat, ha­nem átadják az őket követő if­júságnak. Az üzemrészekben még azér nincs minden rendben. A munka feltételek sok javítást igényel­nek még. Szükek a termek, hi­szen az uj termékek előállításá­hoz uj gépek is kellenek, s tága­sabb, világosabb munkahelyn van szükség. Hogy ez megvaló­suljon, még többet, még jobba kell termelniük, hogy megteremt­sék az anyagi alapot. Az elnök elvtárs már beszélt arról, hogy készülnek az új üzemépület ter­vei. Mintegy 2 millió lej költsé­get irányoztak elő. Biztosak va­n­unk benne, hogy ez is megva­sul, ha a párttagság tovább fokozza eddigi tevékenységét, a szövetkezet újabb lépést tesz majd előre a gazdasági-szerve­zeti megerősödés útján. Láng László Pártszervezeteink fontos fel­adatai közé tartozik a párt tár­sadalmi összetételének megjaví­tása olyanképpen, hogy pártunk­ban a munkáséletnek legyenek túlsúlyban. Mert csak ez bizto­sít­ja pártunk politikai irányvo­nalának következetes megvalósí­tását, egységének szilárdságát és a pártfegyelem állandó megerő­sítését. Pártunk II. kongresszusa ismételten és határozottan felhív­ta a pártszervezetek és szervek figyelmét a párt társadalmi ös­­­szetételének megjavítására. E feladatokat figyelembe véve Somlyó vajon pártbizottsága ez év tavaszán aktívaülésen elemez­te e téren elért eredményeit, s a rajonban még mutatkozó hiá­nyosságokat. Ugyanakkor megje­lölte a rajoni pártbizottságra és alapszervezetekre váró feladato­kat a párt társadalmi összetéte­lének megjavításában. Az aktivaülés akciótervet foga­dott el, amely előírja mindazo­kat a politikai-szervezési felada­tokat, amelyeket a vajonban a pártszervezeteknek el kell végez­niük a párt társadalmi összeté­telének megjavításáért. Hangsú­lyozta, hogy a pártszervezetek úgy oldják meg ezt a feladatot, hogy állandó jellegű és ne kam­pányszerű legyen, mert csak így vezet kellő eredményre. A rajoni pártbüró időközönként elemzi e­­gyes pártalapszervezetek ezirá­­nyú tevékenységét és intézkedik az egyes alapszervezetekben mu­tatkozó hiányosságok felszámo­lására. Ennek alapján elemezte Som­lyó rajon pártbizottságának bí­­rója a közelmúltban a nagyder­­zsidai és ippi bányavállalat párt­­alapszervezeteinek tevékenységét, az új párttagjelölteknek és párt­tagoknak a párt soraiba való fel­vételének meggyorsítása érdeké­ben. Fábián Dénes és Farnas And­rás a fenti pártalapszervezetek titkárai jelentéseikben ismertet­ték azokat az eredményeket, ame­lyeket az alapszervezetek elértek ezen a téren. Jelentéseikből ki­tűnt, hogy a nagyderzsidai bánya alapszervezete a párt kapuinak újra való megnyitása óta kilenc párttagjelöltet vett fel. És közü­lök ketten párttagok lettek. Ugyanebben az időben az ippi bánya alapszervezete hét párt­tagjelöltet vett fel, de csak egy lett párttag. E két bányavállalat alapszervezetének tevékenysége — ha értek is el eredményt — nem kielégítő, s ennek oka az, hogy a két alapszervezet vezető­sége — élén Fábián Dénessel és Farkas Andrással — noha több­ször is kapott segítséget, elha­nyagolta az új párttagok és párt­­tagjelöltek felvételinek meggyor­sítására irányuló politikai ne­velő és szervező munkát. E hiá­nyosságokért nagymértékben fe­lelős Dumbroveanu Augustin és Major Gheorghe területi instruk­torok, akik közvetlenül felelnek e két alapszervezet tevékenysé­géért a rajoni­ pártbizottság előtt. De hibás ezért Labau­b­an és Dé­­zsi Gyula elvtársak is, akik mint a rajoni pártbizottság bürójának tagjai felelnek e két alapszerve­zetért, mégis kevés segítséget nyújtottak ezen alapszervezetek­nek tevékenységük megjavítá­sára. Mindez odavezetett, hogy Som­lyó vajonban még mindig elég vontatottan megy a párt társa­dalmi összetételének megjavítá­sa. Így még mindig nagyon kevés azoknak az új párttagjelölteknek s párttagoknak száma, akik pár­tunk Központi Vezetőségének utasítása értelmében az első és második kategóriába sorolható. Hogy a párt társadalmi össze­tétele Somlyó rajonban tovább javuljon, szükséges, hogy a ra­joni pártbizottság bürója konkré­tan és gyakorlatilag vezesse a rajon pártalapszervezeteinek te­vékenységét az új párttagok és párttagjelöltek felvételének meg­gyorsítására. Szükséges, hogy a területi instruktorokat és a je­lentősebb pártalapszervezetek ve­zetőségeit időközönként kioktas­sák ezirányú feladataikra. A ra­joni pártbizottság tagjai bizto­sítsák az állandó politikai nevelő és szervező munkát azokban az alapszervezetekben, amelyekért közvetlenül felelnek. Mert csak ez a biztosíték arra, hogy pár­tunk társadalmi összetételének megjavítására Somlyó rajonban is kielégítő eredményt tudnak el­érni. K. L PARTELET Lassan halad Somlyó rajonban a párt társadalmi összetételének megjavítása Júliusi mezőgazdasági naptár A SZÁNTÓFÖLDÖN Ebben a hónapban a legfonto­sabb mezőgazdasági munkák kö­­tartozik a kalászos gabona­­filék betakarítása. Az aratás és a cséplés idényjellegű munka, mely nem tűr halasztást. M Ha azt akarjuk, hogy egy év fáradságos munkájának gyümöl­csét, az idei gazdag termést veszteség nélkül takaríthassuk át, mindenek előtt biztosítani­­ell a viaszérésben való aratást. Síinek természetesen egyik leg­fontosabb követelő­ménye a jó munkaszervezés, a rendelkezésre álló kézi- és gépi munkaerő ész­szerű kihasználása. Az állami és kollektív gazda­ságoknak, a gép- és traktorállo­­másoknak minden tőlük telhetőt el kell követniük, hogy a kalá­szos gabonaféléket a legkedve­zőbb körülmények között takarít­sák be. Az aratással párhuzamosan mindenütt el kell végezni a tar­­lóhántást, illetve a nyári szán­tást. Az előző évektől eltérően a mezőgazdasági kísérleti állo­mások javaslata szerint tarló­hántást csak a hegyes és inkább csapadékos vidékeken végezzünk. A sík vidékeken célszerűbb a nyári szántás. A korán lekerülő, őszi árpák után érdemes siló­­takarmányt vetni, mely lényege­sen hozzájárul az állatállomány takarmányszükségletének biztosí­­tásához. A betakarítás idején nem sza­bad megfeledkezni a kapásnövé­nyek ápolásáról sem, különösen a kései vetésű kukoricáról. A ZÖLDSÉGKERTÉSZETBEN Ebben az időben a növény­ápolási munkák a legfontosab­bak. Szükség esetén rendszere­sen locsolni és kapálni kell, ne­hogy a talaj felülete megcsere­­pesedjék. EDDen a nőnap­­ián igen sok munkát ad a zöldségfélék — mint paradicsom, paprika, vinetta, tök, bab, dinnye, korai burgonya és nyárikáposzta — betakarítá­sa. A zöldségfélék annál értéke­sebbek minél gondosabban ta­karítjuk be. A túlérett gyümölcs­­félék kevésbé értékesek. Ugyancsak ebben a hónapban kerül sor a különféle zöldség­magvak betakarítására is. A zöldségmagvak betakarítását az érési folyamattal párhuzamosan végezzük. A felszabadult területeket má­sodjára is bevetjük, hogy minél több téli használatra szánt zöld­ségfélét termeszthessünk. Ezek közé tartozik fa télikáposzta, ka­ralábé, uborka, tök, stb. A GYÜMÖLCSÖSBEN Nyári szárazság esetén a fia­tal gyümölcsfák rendszeresen öntözést kívánnak. A nyári gon­dozással erőteljes gyümölcsfákat nyerünk. Tovább kell folytatni a júliusi permetezéseket, hogy ele­jét vegyük a különféle élősködők vagy betegségek pusztításának. A termő gyümölcsösökben ös­­­sze kell gyűjteni­­ a lehullott gyü­mölcsöt. S ez annál is inkább fontos, mivel sokszor betegségek terjesztői lehetnek. Az így össze­gyűjtött, lehullott gyümölcsből értékes pálinkát főzhetünk. A gazdagon termő gyümölcs­fák ágait karókkal fel kell tá­masztani, hogy az ágak le ne törjenek. A gyümölcsfélék érésé­vel rendszeresen gondoskodni kell összegyűjtésükről és értéke­sítésükről is. Különösen fontos a szedés és a szállítás gondos megszervezése A túlérett, vagy szállítás közben megsértett gyü­mölcsök veszítenek értékükből. A termő gyümölcsösök trágyá­­zására zöld trágyának szánt t­ö­­cényeket kell vetni. Erre a célra (Ói megfelel a csillagfürt. Az iíj gyümölcsösök létesítésé­re szánt, területet már ebben a hónapban ki kell jelölni és hoz­zá kell látni a talajelőkészítés­­hez. El lehet végezni a talajfor­­gatást, s a gyümölcsfák helyének kijelölését, sőt a gödrök kiásá­sát is. A termő gyümölcsösök­ben számba kell venni a hiány­zó gyümölcsfákat, hogy idejében beszerezzék a szükséges ültető anyagot. A SZŐLŐBEN ÉS A PINCÉ­BEN A fiatal szőlőültetvényekben tovább folytatjuk a júliusi mun­kákat, éspedig fa permetezést, a kapálást, a második kacsolást. Ha szárazság van, a fiatal sző­lőültetvényeket is rendszeresen öntözni kell. A kipusztult szőlő­töket nyomban pótolni kell­­ a szőlőiskolában táphengerben ne­velt oltványokkal. A termőszőlőben elvégezzük a második kacsolást, a kötést, a szükség szerinti permetezést és kapálást. Amikor a hajtások elég hosszúak, hajtási módszerrel pótoljuk a hiányzó szőlőtőkéket. A hónap végén megkezdjük a korai szőlőfajták szedését. Hoz­zákezdhetünk a szüretelés előké­szítéséhez is. Rendbe kell hozni­­ a pincéket és a boroshordókat. A cementpadlójú pincéket lan­gyos, szódás vízzel fel kell mos­ni, a földes pincékből pedig a felső 5—10 cm talajréteget ki­hordjuk és helyébe kékköves ol­dattal permetezett homokot hin­tünk. A penészes és megecetesedett hordókat addig kell lerob­bani, amíg bor tárolására alkalmasak lesznek. Az uj hordókat langyos, szódás visz el, többször kimossuk, hogy megdagadjanak és ne szi­­várogjannak. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN Tekintettel arra, hogy a lege­lők már nem biztosítják az álla­tok napi takarmányszükségletét, gondoskodni kell póttakarmá­­nyozásról. Erre a célra igen megfelel a csalamádé. Biztosítani kell az állatte­nyésztés számára szánt épületek mielőbbi befejezését. Ez különösen az istállókra vonatkozik. Gya­korlatból tudjuk, hogy csak a száraz időben végzett építkezé­si munkák elégítik ki a kívánal­makat. Sürgetni kell a silógöd­rök elkészítését, mert rövidesen itt lesz az ideje­­ a silótakarmány elraktározásának. A baromfiféléket már a hónap elején ajánlatos kitelepíteni a tarlókra, hogy a kihullott, kiper­gett gabonaszemeket felegyék. Ezzel, kettős célt szolgálunk: el­sősorban a baromfiak sokkal na­gyobb ellenállóképességre tesz­nek szert a betegségekkel szem­ben, ugyanakkor­ termelékenysé­gük­ is növekszik. A méheknél végiet ér a természetes rajzás. Balogh Gyöngy, Harc a koforádó bogár ellen Pár hete, hogy Sárosi elvtárs, a diószegi kollektív gazdaság tagja kapálás közben hervadó burgonyatőre akadt. Mi lehet a baj? — vetődött fel a gondolat, mivel a három burgonyafészek hervadása szembetűnően eltért a hat hektáros tábla zöldüllő, éle­tet árasztó területén. Keresni kezdték az okot Cisut Zoltán községi technikussal, aki csak­hamar felismerte a kolorádó lárváját. Először sokan, nem hitték, vi­tába bocsátkoztak. De Cisut elv­­társ határozottan állította: ez a veszedelmes kolorádó bogár. Jelentették a felsőbb szerveknek, s a vizsgálat során beigazoló­dott, hogy valóban kolorádó bo­gár okozta a kárt. Hogy került a diószegi határba és pontosan a kollektivisták földjére — nem tudják. De nem is ez a kérdés foglalkoztatta ebben az időben a néptanácsot és a párt alap­szervezetet, hanem a burgonya­­vetés megmentése, a kolorádó terjedésének megakadályozása. Ennek érdekében a község szak­emberei erősítést kaptak. A ra­joni néptanács, egy mérnököt s egy technikust küldött, hogy se­gítsen az irányításban. A nö­vényegészségvédelmi intézmény­­ről is megérkeztek, s megkezd­ték a permetezést, porzást. De nemcsak a megtámadott hat hektáron végezték el a szüksé­ges védekezést. A község egész burgonyavetésén megtették az óvóintézkedést, noha­ az ellenőr­ző csoportok — melynek tagjai bejárták az egész földterületet *­ máshol nem találtak veszélyt. Nem volt könnyű feladat 260 hek­táron permetezést végezni. A néptanács végrehajtó bizottsá­gának naponként 18—20 igát kellett biztosítania e munkához. A községi pártbizottság is segí­tette a néptanácsot Intézkedett, hogy megfelelő témájú filmet hozzanak a községbe s vetítésen keresztül megismertessék a la­kossággal a kolorádót, lárváját és veszélyét A rajoni pártbi­zottság részéről egy elvtárs­ járt ki naponta és segített, ha vala­mi fennakadás mutatkozott. Se­gített, amikor a permetezéshe­z szükséges anyag kifogy­óban volt A rajoni pártbizottság köz­benjárására tehergépkocsin még idejében megérkezett a vegyszer, s így elkerülték a késlekedést. De a Központi Vezetőség küldöt­te is többször kint járt Az ak­cióba való részvételre szólított dolgozó parasztok is 99 száza­lékban bekapcsolódtak a szá­mukra is nagy veszéllyel járó támadás elleni védekezésbe Az összefogás eredménye, hogy egy hét alatt át tudták fé­sülni,­ s be tudták permetezni az egész burgonyaterületet és sike­resen eleget tehettek a védeke­zés első szakaszának A jövő hé­ten kezdődik a második szakasz Ugyanis most, július első felé­ben­ esedékes a kolorádó bogár petéjének kikelése. Nem tudha­tó van-e a határban lerakott pe­te, de a központi utasítás értel­mében másodszor is kell perme­tezni, ellenőrizni a területet. En­nek megszervezésére készülnek most a diószegi­ néptanácsnál. EMM ■ —v Nem közölt levelünk nyomán Egy olvasónk arról panaszko­dott, hogy a napokban a villa­moson az ellenőr és a kocsive­zető felelőtlenül viselkedett. Május 29-én a nagyállomás utáni megállónál felszállt Hai­­duc Gheorghe ellenőr, aki ahe­lyett, hogy azonnal feladatához látott volna — a jegyek ellenőr­zéséhez — hangos beszélgetésbe kezdett Lupsa Mihai kocsiveze­tővel­. A kocsivezető hol az útra, hol az ellenőrre figyelt. Erre­­ az utasok közül valaki megszólítot­ta a­ társalgó ellenőrt, hogy ol­vassa el a kifüggesztett belső rendszabályt, mely szerint „Me­net közben a kocsi­vezetővel be­szélgetni tilos“. Az ellenőr oda sem figyelt, folytatta a „társal­gást“. Mintha rá nem vonat­kozna a fenti utasítás Az utasok nagyon felháborod­tak azon, hogy éppen az ellenőr és kocsivezető szegi meg válla­latuk rendszabályát, ami forgal­mi balesetet vonhat maga után. Olvasónk kérte szerkesztősé­günket, hívjuk fel az illetékesek figyelmét, hogy szüntessék meg az ilyen felelőtlenséget. Szerkesztőségünk­ átiratban értesítette az „Október 12“ üzem szállítási és közlekedési osztályát és a következőket válaszolták: Miután megállapították, hogy­ az elmondottak teljes mértékben megfelelnek a valóságnak, írás­beli megrovásban részesítették mindkét alkalmazottat. Köböl­kúton is felkészültek az aratásra A­ köbölkúti dolgozó parasztok is szemveszteség nélkül akarják betakarítani munkájuk gyümölcsét. Ezért jól felkészül­tek az aratásra. A kollektív gazdaságban és a társulásban meg­szervezték az aratócsoportokat. A kollektív gazdaságban pél­dául 6 aratócsoportot állítottak össze, 12 kaszával, marokszedő­vel Egyesek már előkészítették a szerszámokat, s beigazították a kaszát. Az olaszi társulás tagjai sem maradtak le. Mivel ebben az évben már minden munkát együtt végeznek, az aratásra is közösen készültek. A társulás tagjai közül állították össze a szükséges csoportokat. Most már csak arra várnak, hogy megkezdhessék a munkát. A köbölkuti néptanács végrehajtó bizottsága is megtette a szükséges intézkedéseket. Köbölkuton és Olasziban népgyülésen beszélték meg a feladatokat. Felhívták az egyéniek figyelmét a szemveszteség nélküli betakarítás fontosságára Beosztották a munkásokat a cséplőgépekhez, három géphez 6 csoportot, egyen­ként 23 dolgozóval. Megtárgyalták velük a legközelebbi felada­tokat. A csoportok között megszervezték a tűzoltást is. Ezenkí­vül vannak önkéntes tűzoltók is, és egy lá­iga állandó szolgála­tot teljesít a­ felszerelésnél, hogy tűz esetén késedelem nélkül­­ megkezdhessék az oltást. A kijelölt 11 szérű mindenképpen meg­felel a tűzbiztonsági szabályoknak. A székelyhídi gépállomás egyik traktorbrigádja, ugyancsak felkészülve várja az aratás­ megkezdését. Bár az arató-kerekö­­lőgépek nem tudnak a dőlt búzában dolgozni, a kalászos vá­gásának kezdete mégis a traktoristáknak is új kampány kezde­tét jelenti ők a tarlóhántásnál, a nyári szántásnál indulnak versenybe az elsőségért.

Next