Fáklya, 1957. november (12. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-01 / 257. szám

W 1957. XI. 1. péntek, 257. si. Még néhány család és Monospetri szövetkezeti falu lesz 1952. ŐSZÉN MONOSPETRI- BEN is 30 dolgozó parasztcsalád — hallgatva a párt szavára — összefogott, szakított a régi el­avult munkamódszerekkel és meg­alakította a Petőfi Sándor elne­vezésű mezőgazdasági társulást 41 hektár földterületen. Már az első évben bebizonyították a nagyterületen, gépesített erővel, közösen végzett munka felsőbb­rendűségét. A jó példa, amit sa­ját szemükkel láttak és az, hogy a párttagok, s az agitátorok szó­belileg is ismertették, népszerű­sítették, tényekkel bizonyították a közös munka felsőbbrendűsé­gét, meggyőzően hatott a még kívülállókra. Így a kis család év­­ről-évre gyarapodott, gazdasága nőtt. 1957 tavaszán a tagok szá­ma 63-ra emelkedett. Ebben az évben a társulás tagjai búzából 1853 kg terméseredményt értek el hektáronként, az egyéniek 1300­— 1400 kg hektáronkénti átlagter­mésével szemben. EZ VOLT A HELYZET AU­GUSZTUSBAN, amikor a közsé­gi pártbizottság megvitatta köz­ségi viszonylatban a mezőgazda­ság szocialista átalakításának kérdését. A gyűlésen kidolgozott terv alapján a községi pártbizott­sághoz tartozó alapszervezetek­ben közgyűlésen vitatták meg a mezőgazdaság szocialista átala­kítását. A falusi pártalapszerve­­zetben újból ismertették a mező­­gazdasági társulások mintaalap­szabályzatát. Ez alkalommal Szi­lágyi Lajos és Végső József párt­tagok is kérték felvételüket a társulásba, majd Szász László, R. Pap Sándor, Micheller József követték példájukat, így eredmé­nyes volt a falusi pártalapszer­­vezet azon törekvése, hogy min­den földdel rendelkező párttag rátérjen a mezőgazdaság szocia­lista átalakításának útjára.. Ugyancsak napirendre tűzte a mezőgazdaság szocialista átala­kításának kérdését a Petőfi Sán­dor mezőgazdasági társulás­ban alapszervezete is. A pártalapszer­vezet közgyűlésen határozta el új tagok szervezését. A KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁG irányításával a községben fellen­dült a politikai munka. Agitátor­csoportokat szerveztek, amelyek az intézkedési terv alapján Lu­kács Dumitru pártbizottsági tit­kárral és Karetka Ivan néptaná­csi elnökkel az élen foglalkoztak azokkal a dolgozó parasztokkal, akik még egyénileg művelik föld­jüket. Lelkes agitátornak bizo­nyultak Munt­eanu­b­an, Katona Jenő tanítók, Marlut Klára mező­­gazdasági társult tag, községi néptanácsi képviselő, Kalivoda János, Takács András társult ta­gok és sokan mások. Az így fellendült politikai mun­kának meg is lett az eredménye. A Petőfi Sándor társulás egyre nőtt, erősödött. Október közepén a tagok létszáma 63-ról 270-re emelkedett. Ma már alig húsz család van a falu összlakosságá­ból, akik még nem határozták el, hogy szakítanak a régi, elavult módszerrel és elindulnak a biz­tosabb élet útján. Képü­nkön özv. Mandau Mária látható, miközben belépési kér­vényét írja alá. Úgy döntött: egész földterületével belép a tár­sulásba. A monospetri társulás tagságának egy csoportja a föld­ta­­gosítást vitatja a néptanács elnökével és a mezőgazdasági mér­nökkel. F­A K­L­TI3 A TETT az Októberi Forradalom népszerűsítéséért A Tudomány- és Kultúrater­­jesztő Társaság munkaközössége e napokban széleskörű akciót fejt ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójával kapcsolatos események ismerteté­se érdekében. A TKTT aktivis­tái már júliusban akciótervet ké­szítettek erre az időszakra, hogy minél több értelmiségit vonjanak be a propagandamunkába. Az RMP Központi Vezetőségé­nek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40 évfordulója meg­ünneplésével kapcsolatos határo­­zata és az RMP Nagyvárad­ tar­tományi bizottságának vonatkozó munkaterve alapján a TETT 11 előadásból álló sorozatot készí­tett, a legjobban felkészült értel­miségiek és propagandisták hoz­­zájárulásával Ezeket az előadá­­sokat a vállalatok és intézmé­nyek klubjaiban, valamint a fa­lusi kulturotthonokban tartják meg. A rajoni pártbizottságok érté­kes támogatást nyújtottak a tervbe vett feladatok végrehajtá­sát illetően. A falusi kulturottho­nokban a következő című előadá­sokat tartották eddig meg: „Az SZKP és nagy vezetőjének, Le­ninnek szerepe a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészí­tésében és végrehajtásában“, „A Nagy Októberi Szocialista For­radalom nemzetközi jelentősége“, „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása hazánk mun­kásmozgalmára“, „A Szovjetunió és a szocialista tábor országai­nak külpolitikája a béke védel­mének szolgálatában áll“, „A különböző társadalmi-gazdasági berendezkedésű országok békés együttélésének lenini elve“, „A Nagy Októberi Szocialista For­radalom fő tanulságai“, „A szov­jet nép történelmi jelentőségű si­kerei a kommunizmus énítésé­­ben“. Az ARLUS tartományi taná­csával közösen hét előadásból álló sorozatot szervezett a TETT a Román-Szovjet Barátság Há­zában. Itt az előadásokat min­denkor egy egy szovjet film be­mutatása követte. Ennek a munkatervnek végre­hajtása után a TASZSZ hírügy­nökség két jelentése rendkívül gazdag és érdekes anyagot bo­csátott rendelkezésünkre. Először az interkontinentális ballisztikai rakéta, másodszor a mesterséges hold útnak indítása szolgáltatott anyagot az előadások számára. Ennek a világraszóló sikernek népszerűsítésére a TETT román és magyar nyelven előadási anya­got készített, amit Henctő, Bo­­rosjenő, Székelyhid és Margitta raj­­nokban ismertettek Nagyváradon igen nagy sikert aratott a mesterséges holdról szóló előadás, amit román nyel­ven Pascaru Ioan mérnök, a bu­karesti műszaki katonai akadé­mia tanára, míg magyarul Tár­noki György, a 3. számú iskola tanára tartott. Az előadást vetí­tett képekkel illusztrálták. A hall­gatóság érdeklődését a mestersé­ges holddal kapcsolatos számos kérdés bizonyította. Nagy sikere volt az „Ég a Tisza“ című előadásnak, amit Illés Béla hasonló című­ könyvé­­ről tartott Balog Edgár a Bolyai egyetem tanára. Ugyancsak az irodalmi műveket népszerűsítette Mátyás László tanár, aki külön­böző vállalatokban ismertette Osztrovszkij: „így edződött az acél“ és Alexej Tolsztoj „Kenyér“ című műveit. Október 22-ig a TETT 148 elő­adást szervezett. A nagyszabású akcióban kitűn­tek: Virgil Pascanu, az 1. számú középiskola tanára, Didija Ta­­nase és Maghiar Gheorghe a 2. számú, Szilágyi István a 4. szá­mú középiskola, valamint Maco­­vei Zaharie a pedagógiai iskola tanára. Kiemelkedően szép mun­kást végeztek ezenkívül Ceciu Aristotel a 20. számú elemi is­kola tanítója, Szabó Béla a 11. számú hét­osztályos elemi iskola tanára, dr. Blum László, Mor­­gován Mihai, Huber Rozália, Farkas László, Opris Andrei, Pikó Margit, Máthé Lajos, Deutsch Irén, Krausz Éva és so­kan mások, akik mindig készen álltak, hogy szabadidejükben ér­dekes, vonzó előadásokat tartsa­nak a gyárak és falvak dolgozói­nak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére szervezte meg a TETT az ARLUS-szal közösen „Az­­ atomenergia békés célokra való felhasználása a Szovjetunió­ban“ című kiállítást, melyet Nagyváradon több mint 5000 lá­togató nézett meg és hallgatta érdeklődéssel a vezetők magya­rázatait. Néhány héttel ezelőtt megkezd­te tevékenységét Nagyváradon 3 munkás egyetem is. Ennek kere­tében is több előadás foglalkozik a Szovjetunió népeinek 40 év alatt kivívott sikereivel. Roxmn Elisabeta tanárnő igen érdekes előadást tartott „A Szovjetunió kimeríthetetlen kincsei“ címmel, míg Dumitru Viorica és Revilák Mária tanárnő a történelmi elő­adások sorozatában: „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott az emberi­ség történetében“ címmel tartott érdekfeszítő előadást. A munkatervbe foglalt felada­tok végrehajtásáért vívott küzde­lemben tartományunk értelmiségi dolgozói értékes munkát fejtenek ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának méltó fogadtatására. Lenghet Ioan, a TETT nagyváradi fiókjának titkára A somlyói állami gazdaság már az első évben kitelt Tartományunk legfiatalabb s egyben a legkisebb állami gaz­dasága a szilágysomlyói. Az el­múlt év elején még nem volt önálló, hanem, mint a zilahi ál­lami gazdaság egyik szekcióját tartották számon. Szeptember­ben önállósították. Munkaközös­sége, vezetősége ebben az évben teszi le az „érettségi“ vizsgát. Igaz, ebben az évben még elég sok nehézséggel kellett megküz­deniük Egész apró és szétszórt parcellákból tevődik össze az 577 hektár körüli szántóterületük. Úgyszintén a több mint 600 hek­tárt kitevő kaszálójuk, gyümöl­csösük és szőlészetük. A munká­latokat hiányos gazdasági fel­szereléssel kellett elvégezni. Az évet mindössze két traktorral kezdték. Az eddigi eredmények azt iga­zolják, hogy a munkaközösség érdemes a bizalomra. Pénzükkel a lehetőséghez mérten ügyesen gazdálkodtak. Termelési tervüket minden téren túlteljesítették. A rájuk bízott vagyon gyarapodott, szaporodott már az első évben is. Ha az RMP KV-nek 1956 de­cember 27—29-i plenáris ülése szellemében vizsgáljuk e fiatal gazdaság évi eredményeit, azt látjuk, hogy dolgozóik ismerik feladatukat. Gh Gheorghiu-Dej elvtárs jelentésében hangsúlyoz­ta, hogy az állami gazdaságok­­nak évről-évre fokozott mérték­ben hozzá kell járulniuk az ál­lami központosított alap megte­remtéséhez, hogy 1960-ban a hoz­zájárulásnak legalább egymillió tonna gabonára kell emelkednie Ennek tükrében vizsgálva az el­telt évet, láthatjuk, hogy a szi­­lágysomlyóiak is igyekeztek töb­bet adni. Az alábbi táblázat éke­sen bizonyítja, noha egyes ter­mények eredménye — mint a ku­korica, szőlő és burgonya — még nincs összesítve: jó munkát vé­geztek, magáért tonnával adtak többet az állam­nak, rozsból pedig 6706 kg-mal. Ugyanilyen szép eredményt mutatnak fel a pénzjövedelem te­rén is. Például gyapjúnál az előirányzott 211.562 lej helyett 290.589 lej értékben adtak át gyapjút, földiepret 9415 lej helyett 20.470 lej értékben. A barack 14.378 lejjel adott töb­bet az előirányzottnál. De a bur­gonya, szőlő is jól ígér. A ku­korica közepes termést hozott. A fentiekhez mérten a takar­mányalap biztosítását is túltel­jesítették. A jelenlegi állatállo­mány szükséglete mellett még 50 fejőstehén teleltetésére is felké­szültek, így szénából 355 tonna helyett 448 tonnát raktároztak el A silózásnál 600 tonna helyett hatszázötvenet készítettek. Per­sze e szép eredmény nemcsak az irányítást végző személyek érde­me, hanem valamennyi dolgozóé. Sorolhatnék a brigádok és fele­lősök nevét, de hosszú lenne így csak az egyes, a kettes, hatos és hetes brigádokat említjük meg, róluk hallottunk legtöbbet. A 7 brigád tagjai: a juhászok, Pop Petru felelőssel az élen — 3412 kg gyapjú helyett 4800 kilót ad­tak át. Cimpian Vasile brigád­jának tagjai minden munkát ide­jében végeztek el. Legutóbb is a vetést már október 15-re befejez­ték. Kalászos növények termesztési terve és megvalósítása A táblázat azt mutatja, hogy iagosan az előirányzott hektár­ 138,95 százalékra teljesítették át­ hozamot. Vagyis búzából 52,44 A Román-Szovjet Barátság Hónapjának ünnepségei Élesd rajonban A ROMÁN-SZOVJET BARÁT­SÁG HÓNAPJA jegyében Élesd rajon több közsé­gében és falujában találkozót tartottak az ifjak olyan veterá­nokkal, akik mint volt hadifog­lyok részt vettek a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom harcai­ban. Ilyen összejövetel volt töb­bek között Körösbarlangon, ahol Modoc Vasile sok érdekes él­ményt elevenített fel a nagy tör­ténelmi napokból. T­­atár községben a kulturott­­honban mintegy százan jöttek össze, hogy meghallgassák Kopp József ifjút, aki tagja volt annak az országos csoportnak, amely részt vett a VI. Világifjú­­sági Találkozón Moszkvában, s elbeszélte élményeit. A SZOVJET ZENE ÉS MŰVÉ­SZET HETE ALKALMÁVAL több községben ünnepségeket ren­deztek. Az élesdi kulturosok a Refractar gyár dolgozóit, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Blesd­rajom Szövetségének ének- és tánccsoportja a feketeerdei üveg­gyár dolgozóit keresték fel, ahol zsúfolt nézőtér előtt nagy siker­rel szerepeltek. Különösen az orosz, román és magyar táncok nyerték meg a közönség tetszé­sét. A Román-Szovjet Barátság Hónapja jegyében öt falu kulturcsoportja kereste fel a ma­­gesti kulturotthont, hogy össze­mérjék képességeiket. Ez alka­lommal szép művészi élményben volt részük a megjelenteknek. Különösen a doborcsányi, ujka­­kucsi és rikosdi csoportok értek el kitűnő eredményt. Hasonló ün­nepség volt még Báródon is, ahol a báródsomosiak és a nagybáró­­diak vendégszerepeltek. Egflesden október 22-én Bodea Ileana tanárnő román, míg Bihari Antal tanár magyar nyel­ven ismertette azokat az ered­ményeket, melyet a Moldvai SZSZSZK dolgozói értek el az ipar és mezőgazdaság fejlesztése terén. <»i* PÉNZÜGYI TERVÜNK TISZTE­­LETBEN TARTÁSÁRÓL Tartományi viszonylatban má­sodik helyen állnak ezzel is. Az előirányzott béralapból 74.000 lejt takarítottak meg. Ezen e­­redmény létrehozásához hozzájá­rult a gépek felhasználása, — például 80 hektár szénájuk 50 százalékát gép vágta — azon­kívül az adminisztratív munka­erő csökkentése. A szezonmun­kásoknak olyan bért ígértek, amit ki is tudtak fizetni, vagyis 261 lejt adtak egy hektár búza levá­gásáért. A megtakarítást előse­gítette még az is, hogy nincse­nek külön szekciófelelősök, csak brigádosok. De az is igaz, hogy a terme­lési költségeket nem tudták min­den terménynél száz százalékban betartani. Vannak elfogadható okok, mint a 2. számú rendelet, amely lényeges módosítást ír elő, az önköltségi terv elkészülése után jelent meg, így azokat a munkálatokat, melyek elvégzésé­ért 11, 14 és 18 lejt terveztek a régebbi rendelkezés szerint, a 2. számú rendelet értelmében 16, 21 és 28 lejjel fizették ki Az ara­tásnál itt is — mint tartomány­­szerte — a kalászosokat majd­nem egészében kézzel kellett le­vágni, így aztán az előirányzott 0,70 lejes termelési költség he­lyett 1,02 lejben állították elő a búza kilóját. Az is biztos, hogy az önköltség alakulásánál közrejátszott, hogy még új a ve­zetőség, s így nem rendelkezik sokoldalú gyakorlattal. Vilcelea­­nu FI. igazgatót még nincs egy éve, hogy kinevezték, de a ta­­­­­­pasztalat hiányát törekvéssel pó­­­­tolja, és sok segítséget kapott a 11 kollektívától is a főmérnökkel az­­­ élen. .­­ Mindemellett a szilágysomlyói­­­ állami gazdaság — ezt az álla­­­­mi gazdaságok trösztjénél hal­­lottuk — érte el a legszebb ered­­­ményt a pénzzel való gazdálko­­­­dásban ebben az évben az új gazdaságok közül. Sőt még né­mely téren egyes régi gazdasá­gokon is — mint a székelyhídi, mihályfalvi — túltett. Ugyan­csak termelési eredménye is kie­melkedő, noha a fő foglalkozási ág, melyre szakosítják, még csak most van kifejlődőben. Van ugyan már 3000 darab juhuk, Varsolcon több, mint 50 darab növendékborjú, de ez csak a kez­det. A meglévő állományt száz darab fejőstehénnel bővítik, a­­melyből ötvenet már ebben az­ évben meg kell kapniuk Az is­­­tállót már előkészítették befoga­dásukra. Másik fő ága a gyü­­­mölcsös és szőlészet lesz. Sző­­­lőjük 45 hektár, gondozása nem kis feladat Ez évben hat vágott bort sajtolnak. A meglévő v­­ü­mölcsöst azonban már szélesíte­­ni kell. Kétszáz hektáron francia barackot szándékoznak ültetni a következő 2—3 évben A 18 hek­táros gyümölcsfa- és szőlőiskola területét pedig 80 hektárra eme­lik. Már hozzá is láttak a tele­pítés részére kijelölt terület elő­készítéséhez. Lelkes munkájuk biztosíték arra, hogy rövidesen a legjobb állami gazdaságok színvonalára küzdik fel magukat. KISS ESZTER Nyolc éve bírósag­ ­Y­EM CSALÓDOTT a Nyom­­daipari Vállalat pártalap­­szervezete, amikor nyolc évvel ezelőtt Opris Erzsébetre adta szavazatát. Azóta — minden évben — a vezetőség válasz­tásakor újra, meg újra kitünte­tik bizalmukkal. A napokban nyolcadjára választották meg. Mivel érdemelte ki ezt a meg­tiszt­eltetést? A róla kialakult vélemény egyöntetű. Szorgalmas, sze­rény, népszerű, tevékeny, a kö­zösség érdekeit mindenek fölé helyezi. Mint kommunista jó példakép a dolgozók előtt. Opris elvtársnő már nem fiatal, de fiatalos lendülettel fáradhatatlanul, több mint két évtizede dolgozik a könyvkötő szakmában. 1954-ben a csomagoló osz­tály vezetőjének javasolják. Több mint három éve­­ irányítja a szekciót — és jól. Egyedüli nő a szekcióvezetők között. Munkatársai pontosságáért, fe­gyelmezettségéért, szerény mo­doráért becsülik. Amióta osz­tályvezető, egyszer sem cserél­ték össze a rendeléseket. El­mondotta, hogy egy ízben a térképekre való címkéket a pa­pír asztalterítőkre ragasztot­­ták. Az állandó és felelősségi teljes ellenőrzésnek köszönhe­tő, hogy észrevették. A PARTALAPSZERV­EZLT bárójában szervezőfele­ lős, nagy gondot fordít a gyű­lések jó előkészítésére és meg­szervezésére. Náluk nem léte­zik igazolatlan hiányzás. Hogyan lehetséges ez?... Nem elégszik meg azzal, hogy meg­bízza a szekción levő párttago­kat a gyűlések szervezésével, hanem ellenőrzi: ismerik-e a napirendi pontokat és tudják e a pontos időt. Ez pedig nem könnyű dolog, mert váltásba­n dolgoznak. Opris elvtársnő nem sokat beszél, inkább cselekszik. És jellemző a kommunistákra­ Gyűléseken röviden, érthetően mondja meg, mi a tennivaló Szabadidejében (legtöbbet az üzemben tartózkodik) olvas, tanul. A politikai gazdaságtant tanulmányozó körre jár. Ennyit kívántam megjegyez­ni Opris elvtársnőről. Nem csi­nál nagy dolgokat. De azt, amivel megbízzák, teljesíti, bármikor számítani lehet rá. Sok fiatal tanulhat tőle. Embe­ri magatartást, áldozatkészsé­get a közösség iránt. O. A. J­enei kitek A filharmónia együttese no­vember 4-én, hétfőn este az Ál­lami Színházban rendez hang­versenyt, melyen közreműködik Iolanda Marculescu, a bukaresti opera koloratur énekesnője. Mű­sor: Chiriac: Román rapszódia, Glier: Ének hangverseny, Brahms: 111. szimfónia F-dúr: Jegyek elő­vételben a színház pénztáránál. A 6. számú bérletszelvények ér­vényesek t­ A Dankó Pista népi együttes szombaton délután a helybeli stúdióban ad szórakoztató hang­versenyt, este pedig a Román- Szovjet Barátsági Hónap tisz­teletére rendezett ünnepségen vesz részt te Az első zsidó rapszódia, amit a filharmónia legutóbbi hang­versenyén adtak elő, nagy kö­zönségsikert aratott Ez a siker újabb munkára ösztönzi Wolf I. Hugó helyi zeneszerzőt, aki a második zsidó rapszódia és zsidó népi tárgyú egyvelegen dolgozik.

Next