Fáklya, 1957. december (12. évfolyam, 283-309. szám)

1957-12-01 / 283. szám

a A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése Becsületbeli kérdés Az RMP KV 1956 december 27—29-i plenáris ülésének nagy­­fontosságú Határozata a ténai között előírja a kötelező kvóta­­rendszer helyettesítését a szerző­déskötések és felvásárlások f­ej­­­lesztése által. S ez az intézkedés — mint a Ch­ ühei>Igniu­luej elv­­társ jelentéséből is kitűnik — a dolgozó parasztság anyagi érde­keltségének fokozása éretekében történt. A kötelező kvótarendszer­­n­ek a szerződéskötésekkel és fel­­vásárlással való helyettesítése lé­nyegesen hozzájárul a mezőgaz­dasági termelés állandó fokozó­dásához. Bizonyára sokan emlékeznek arra a nemes és hazafias kezde­ményezésre, melyet a mezőgaz­dasági termékeknek szerződéskö­tés útján való értékesítése céljá­ból a Sátori kollektivisták indítot­tak el. A szerződéskötés hama­rosan nagy érdeklődést váltott ki a dolgozó parasztság körében. Nem is csoda, mert az állam elő­nyös árakat állapított meg a kü­lönféle termények értékesítésére. EGY HÓNAPPAL AZ ARATÁS MEGKEZDÉSE ELŐTT sorban jelentették a rajoni szövetkezeti szövetségek, hogy 100 százalék­ban teljesítették a búza szerző­déskötésére vonatkozó tervelő­irányzatukat. A munkásosztály és az egész dolgozó nép örömmel fogadta ezeket a híreket. A mezőgazdaság szocialista szektoraira* egységes és az egyé­nileg dolgozó parasztok egy idő­­ben a csépléssel, át is adtak a szerződésileg lekötött gabona­­mennyiséget. A kollektív gazda­ságok saját teherautóikkal szál­lították az államnak­ esapott há­zat. A mezőgazdasági társulások sem késlekedtek kötelezettségeik teljesítésével. Az egyénileg dol­gozó parasztok nagy többsége is becsületes hazafihoz illően állta szavát, s a szérűről egyenesen az átvevő helyre szállította a leszer­ződött gabonam­­en­n­yiséget. Ami a leszerződött buzamen­­­nyiség aíavasat illeti, ensmerés­­sel kell beszélni Nagyvárad, Szé­kely nid és Szilágysomlyó rajon szövetkezeti egységeinek munká­járól, mert ezek a rajonok nem­csak teljesítettek, de túl is szár­nyaltak szerződésbeli kötelezett­­sége­ket. A Székelyhid rajoni szö­vetkezeti egységek eredményes munkáját m egyezzelfoghatóbban bizonyítja az, hogy a leszerző­dött gabonamennyiségen kívül csupán búzából 31 tonnával vet­tek át és fizettek ki többet Ka­sonló a helyzet Nagyvárad ra­­jonban is, melyben 18 és Szi­­lágysomlyó rajonban, melyben 13 tonna búzával vettek át többet. EGÉSZEN MÁS A HELYZET a leszerződött kukorica és napra­forgó átvételénél. A Tartományi Fogyasztási Szövetkezeti Szövet­ség nyilvántartásának adatai azt bizonyítják, hogy november 20 án alig felét vették át. Pedig a nap­­raforgót több, mint másfél hó­napja és a kukoricát egy hónap­ja betakarították. Vajon milyen magyarázatot tud felhozni a Szé­­kelyhíd-rajoni Szövetkezeti Szö­vetség annak igazolására, hogy november 10 én a 288 tonna nap­raforgóból csak 41 tonna volt az állam raktárában. De nem kü­lönb a helyzet SzOágysdi folyó­ra­jonban sem, ahol ezek szerint csak 50 százalékban tettek eleget a le­szerződött napraforgó átadásá­nak. Hasonló oldalat illeti a Mar­gitta­, Nagyvárad, Koros , tóe­­lenyes-rajoai szövetkezeti szövet­ségek vezetőit is a napraforgó és a kukorica átvételénél mutat­kozó lemaradásért. NEm­­ VÉLETLEN TEHÁT, ha a Tartományi fogyasztási Szö­vetkezeti szövetség vezetősége novem­ber 13-án kiemezte a le­szerződött ter mények átadásaval való lemaradas okait. Ez alka­lommal manes üueonghe elv­társ aíemnok adott jelentést, melyből kitűnt, hogy a tehetőségekhez ké­pest gyorsabb ütemben is halad­­hatna a leszerzuoolt tetmél­yek átvetele. Felmerült, hogy egy ideig a termények magas ned­vesség­ állapota akadályozta a leszer­zodött kukorica és napra­forgó gyorsaim ütemben való át­vételét, s erre azonban ma m­ár nem lehet hivatkozni. A kukorica és a napraforgó már több, mint három hete tárolási szempontból megenged­h­ető mennyiségű ned­vességet tartalmaz. Megállapítást nyert, hogy e­­gyes rajoni szövetkezeti szövet­ségek — különösen a borosjenői, a margittai, székelyhídi, hendtői — elhanyagolták a leszerződött kukorica és napraforgó átadásá­nak, illetve átvételének szorgal­mazását. A Tartományi Szövetkezeti Szövetség vezetősége számos konkrét intézkedést hozott a mu­lasztás pótlása érdekében. Első és legfontosabb intézkedés az volt, hogy nyomban a vezetőségi gyűlés után, november 13-án délután megbeszélést tartottak a felvásárlási és szerződéskötési osztály munkatársaival. Ez­ al­kalommal részletesen ismertették a jelenlévőkkel a legsürgősebb teendőket. az alapos kiképzés után a tartományi vezetőség ha­tározata szerint minden rajonban egy-egy elvtársat osztottak be, ugyanakkor a Tartományi Szö­­vetezeti Szövetség vezetőségének minden egyes tagja egy-egy ra­joni szövetkezeti szövetség tevé­kenységéért felel. A küldött mun­katársak feladatul kaptak, hogy a rajoni szövetkezeti szövetsé­geknél is hasonló megbeszélést tartsanak és konkrét intézkedési tervet állítsanak össze a mulasz­tás mielőbbi pótlása érdekében. BECSÜLET­BELI KÉRDÉS, hogy a dolgozó parasztok közül ki mennyire érzi fontosnak és sürgősnek a szerződésben vál­lalt kötelezettségek teljesítését. A szerződés aláírásakor a ter­melők jogügyi szempontból is konkrét kötelezettséget vállaltak az állammal szemben. Az állam teljesítette is a szerződő felek iránti kötelezettségét: késedelem nélkül kifizette a leszerződött termény­menny­iség arányában já­ró előleget. Annak idején a dol­gozó parasztok örültek is a pénz­nek. Most azonban egyesek — amikor rajtuk a sor — húzódoz­nak. A párttagoknak, néptanácsi képviselőknek és az agitátorok­nak példát kell mutatniuk ezen a téren is. Igen hasznos lenne, ha a községi pártbizottságok, pártalapszervezetek és a községi néptanácsok számba vennék, ho­gyan is állanak a leszerző­dött napraforgó és kukorica átadá­sával. BALOGH GYÖRGY P­A K­L­T­A Tervek és lehetőségek a közfogyasztási cikkek jövő évi bővítésére Interjú Golf Eugen elvtárssal, a tartom­ányi néptanács kereskedelmi osztályának főnökével — KÉRDÉS: Ebben az évben — az 1956. évhez viszonyítva — mi­lyen mértékben növekedett az áruforgalom és az áruválaszték? FELELET: Előreláthatóan ez év végéig az állami kereskede­lem nagyobb forgalmat bonyolít le, mint az elmúlt évben. Általá­ban az eddigi áruforgalom alap­ján számítva 8,5 százalékos emel­kedést valósítunk meg, amely a következőképpen alakul: élelmi­szerterméknél 8,2, iparárukban 8,8, vendéglátóipari termékekben 6,8 százalékkal. A jelentősebb közszükségleti cikkek 8,5 száza­lékkal növekednek, amelyből ke­nyér 18,5, hús 18, cukor 44, étolaj 17, míg a pamutszövetáruknál 16,4, gyapjúszövött és készru­háknál 28 százalékot tesz majd ki.­­ A­mellett, hogy az árufor­galom jelentősen megnövekedett, több cikknél a minőség javulása is kimutatható. Tizennyolc új árufajta került forgalomba: pa­mut, gyapjú- és selyem szövött­­áru. A legkeresettebb cikkek kö­zé sorolhatjuk a fővárosi Gh. Gheorghiu-Dej, a nagyváradi Cortex, az aradi Artex termékeit. Minőségi javulás észlelhető a lábbelinél, kötöttáruknál, készfe­­hérneműben és a műszaki cikkek­nél is.­­ A különböző árufajták mi­nőségének javulásához néhány helyi iparvállalat is hozzájárult A többi között a Metalo-Chimica,­­a Cortex, a Minszki Lajos, a Munca, a Zor­l­ Rosii, a Körös­­rajoni Crrsus helyiipari vállalat. Meg kell jegyeznünk, hogy a helyi ipari vállalatok és a kisipa­ri termelőszövetkezetek jobb ered­ményeket is felmutathattak vol­na, ha figyelembe veszik a keres­kedelmi egységek dolgozóinak javaslatait, amelyet a választék bővítése és a minőség javítása érdekében tettek. Ezzel nagymér­tékben hozzájárulhattak volna az illető vállalatok jövedelmezősé­gének növeléséhez. — Rá kell mutatnunk az egyes vállalatoknál még fennálló hi­bákra, amelyek akadályozzák a kereskedelmi forgalom kibonta­kozását. Például a Metalo-Chi­mica, a Dimitrov helyiipari vál­lalat, a szalontai Energia kisipa­ri termelőszövetkezet nem tartot­ta tiszteletben a kereskedelmi szervekkel kötött szerződéseket Annak érdekében, hogy a vá­sárlóközönség kiszolgálásához megteremtsük a legkedvezőbb feltételeket, jelentősen növeltük az állami kereskedelem üzlethá­lózatát. Ebben az évben hét élel­miszer-, két főzelék- és gyü­mölcs-, 11 ipari- és négy vendég­látóipari elárusító egységet nyi­tottunk meg. KÉRDÉS: Milyen további ter­veik vannak az 1958. évre az üz­lethálózat és az áruválaszték bő­vítését illetően? FELELET: Az 1958. évre nyolc élelmiszer-, 7 ipari-, három ven­déglátóipari egység, két főzelék- és gyümölcselárusító bolt meg­nyitását vettük tervbe. Az elkö­­vetkezend­ő évben nagy figyel­met fordítunk a meglevő üzletek forgalmának további növelésére és ízléses, korszerű berendezé­sükre.­­ Jelen pillanatban még nem ismerjük pontosan, milyen áru­fajták kerülnek forgalomba. Egy azonban bizonyos: az iparválla­latok vezetőivel folytatott megbe­szélések alapján elmondhatjuk, az állami kereskedelem útján egész sor új és gazdagabb áru­választék kerül a fogyasztókhoz Különösen változatos lesz a pa­mut, a gyapjú- és a selyem szö­vöttáruk választéka, mind szí­nekben, mind mintákban. Meg­elégedést váltanak majd ki a női készruhák­ és kabátkülönlegessé­gek, ugyancsak változatos cipő­­modellek kerülnek eladásra. Az iparvállalatok jelentős in­tézkedéseket foganatosítottak a különböző gyermekárufajták vá­lasztékának megjavítására is így a hiányt pótolják a háromne­gyedes gyermekharisnyákban és az eddig hiányolt gyermekcipők­ben is, s olyan kötöttárukból, a­­melyekből eddig állandó kereslet volt. E cél érdekében egyes ter­melővállalatok a fent említett cik­kek termelésére rendezkedtek be. KÉRDÉS: Milyen összeget irá­nyoztak elő a meglevő üzletek külső és belső korszerűsítésére, felszerelésére? FELELET: Az általunk java­solt tervben e célra az 1958-as évre 900 ezer lejt irányoztunk elő. Ez az összeg nem mondható elegendőnek. De lehetőségünk van ezzel szemben — az Állami Bank útján — jelentős összegek bizto­sítására, ha a kereskedelmi mi­nisztériumhoz fordulunk, annak segítségét kérve, ez összeg fel­emelését illetően.­­ A beruházásokkal kapcso­latban beszélnünk kell még arról, hogy az Aprozar számára jelen­leg 60 vagon befogadására alkal­mas lerakat építése van folya­matban, ahol a legjobb feltételek mellett raktározhatnak el főze­lék- és gyümölcsféléket. E lera­katok felépítése jelentősen hozzá­járul majd a forgalmi költségek csökkentéséhez, az itt tárolt áruk minőségi megóvásához, s ugyan­akkor elkerülhetjük a szállítások és annak kezelésével járó káro­kat. A következő év tervében még előirányoztuk a tartományi Köz­­élelmezési Tröszt számára egy korszerű laboratórium építését, ezenkívül húsfeldolgozó üzemet.­­ Minden reményünk megvan arra, hogy ezeket a terveket va­­lóra váltsuk. Erre biztosíték az is, hogy a tartományi néptanács végrehajtó bizottsága megkülön­böztetett figyelmet, fordít ezekre és támogatja megvalósításukat. Láng László 1957. XII. 1. vasárnap, 283. u. £ ^ V v OüexXlOOOOOOOOCKXXXKXTOOOCXCXXXXXTOOOOOOOÜOOOO i aii«í amm: ipzjiisp — Üzemvezetőt az e kül oi vizierőműh­öz. — Diszpécsert a nagyváradi telepre. — Egy munka?lekészitő technikust a nagy­váradi fioerőműhöz. A fenti órásokra jelentkezhetnek elektromechanikus, vagy mechanikus mérnökök és technikai középiskolát végzet­ek, 2 éves gyakorlattal. Jelentkezés naponta 7 és 15 óra között Nagyváradon* Grivicei utca 32 szám alatt. £58 120 •ocoo\>oooooo<x>oooooo<x><xx>ooo<xxx>ooooooooooooooooo NMWNMSIM ló minőségű m­­alar? Keresse fel bizalommal a „ernten“ szövetkezet mérték nélküli rendelt szabóságát Kossuth u. 7, ahol igényeinek megfelelően, nagy választékban férfit télikabátok, felöltők és öltönyök, valamint női télikabátok, álm­snati írattárok és kosztümök készülnek. Próba után a vevő néhány nap alatt hozzájuthat a kiválasztott darabhoz. <$► t 268 120 OOO0OO0O0OGO0O0G0OOGOOOC i Miisimeiii! I azonnal felvesz 1 0 0 G o, O O d. Q § Transit várná | § festékgyár 0 265 60 Q IGGüOGGOGGGOGGGGG'ov/OGG^a: Perm na mmm központi fogászat rendelője december 1-én megnyílik, a Breiner Béla u. 28 szám alatt Egy viola korona 20.05 lej, egy foghúzás 0.45 lej B! /!■ Csirke, bárány, hal vagy malac, Paprikásnak mind jó falat. Adj paprikát! És lesz gulyás. Borjúpörkölt­s meg annyi más Házikolbász, bőrsajt, virsli Mind a jó paprikát kéri. Nem is lesz ételünk izében hiba, Ha főszerünk Avintul paprika. Két éve működik színházunk román tagozata 1955 november 26-án nyí­lt meg ünnepélyes keretek között, mint­egy 1000 néző jelenlétében a he­lyi Állami Színház román tago­zata, melynek megalakulása ha­zánkban a művelődés iránt tanú­sított, egyre növekvő gondosko­dás eredménye volt. Két év telt el azóta. Ez idő alatt kimagasló eredményeket ért el a tagozat művészi és műszaki munkaközös­sége, sok kezdeti akadályt hárí­tott el útjából és szoros kapcso­latot teremtett közönségével. Minden kezdet nehéz. Amikor a tagozat indult, munkaközössé­ge alig 30 főt számlált­­­ ha­nzér­i drót' -'?~-'*h.-~ivrt; javából válo­gatott már az indulásnál is. Ca­­ragiate Elveszett levele volt az első, Trenyov Gimnazisták című drámája volt a második bemuta­tója, két közismert és nagyrabe­­csü­lt, de nehéz feladatokat jelen­tő színmű. A frissen megalakult társulatot dicséri az, hogy mind­két bemutató nagy sikerrel zaj­lott le, becsületére vált az új együttesnek. Ma, a második munkaév végén már egészen másként áll a tago­zat. Maga az előadó személyzet is 40 főnél nagyobb létszámú Olyan művészeket sorol tagjai közé, akikkel az ország bárme­lyik együttese méltán büszkél­kedhetnék. A társulat főrendező­je ma Penciulescu, aki az ifjú színészek legutóbbi országos ver­senyén a rendezés második díját nyerte el. A két év műsorrendje, — minden hiányossága m­ellett is — a hazai, más országokbeli és klasszikus drámairodalom leg­kiemelkedőbb alkotásait foglalta magában, mint például az El­veszett levelet, Az ember és a gebéje című tragikomédiát G. CL <­priantól, Musatescu Titanic Vals­­át, Sorbul Szökevényét, Leonov Invázióját, Goldoni Két úr szol­gáját vagy Sartre Főbelövendölt klubját. A siker legtöbb esetben bőségesen jutalmazta a fárado­zásokat. Kiemelkedett az előadá­sok közül például a Gimnazis­ták, a Szökevény és az Ember és a gebéje magas művészi színvona­la, mindhárom produkció bebizo­nyította, hogy a társulat pompás erőkkel rendelkezik. A nézők szá­mára sokáig emlékezetes alakítá­sokkal tűnt ki Cristina Tacci az I Inima Naastre-ban, Valeria Luca darabjában, Stefánia Popescu, a Titanic Varsban,­­Misa Vladimir az Ember és a gebe című tragi­komédiában, Jean Sandulescu a Két úr szolgájában, Zaharia Vol­­bea a Szökevényben, Dorel Urla­­feanu a Neptun álarcában és Lili Mihailescu az Invázióban. 1956 májusában, tehát alig hét hónappal a megalakulás után tar­tották a Hazai Drámairodalom Tíz Napját, mégis becsülettel megállotta helyét magyar tago­zatunk mellett a fiatal román ta­gozat is. Hat díjat hozott haza a fővárosból az együttes, köztük Cristina Tacoi a legjobb színészi alakítás első díját. Ugyanakkor a magyar társulat négy díjat ho­zott haza, ezek között viszont két első díj is volt: dr. Gróf László főrendező, érdemes művészé és a Dukász Annáé. Bejutott a ro­mán tagozat az ifjú színészek országos versenyének döntőjébe is az Apák ifjúságával. Ha tekintetbe vesszük, hogy az előkészületek ideje alatt a test­vér társulattal kellett megoszta­ni a színpad használati idejét, komoly sikerként könyvelhetjük el a bemutatók jelentős számát is. Eddig 18 darab került színre, közülük 11 a második évben. A fent már említett színműveken kívül a repertoáron szerepelt Naum vígjátéka: „A főnök előlép­tetése“, „Nem szabad a szerelem­mel játszani“ című zenés vígjá­ték, Shakespeare: „Tévedések víg­játéka“, Arbuzov színműve a „Találkozás az ifjúsággal“, Ba­­ranga darabja a „Boldogság is­kolája“, a „Fel a függönyt“ cí­mű esztrád műsor és Lovinescu két egyfelvonásosa egy műsor keretében. A tagozat művészei ezenkívül több irodalmi délelőt­töt is rendeztek, támogatták a tartomány színjátszó mozgalmát és felléptek sok más kulturren­­dezvényen. A bemutatott dara­bok közül négy itt, Váradon ke­rült legelőször a hazai közönség elé. Ez év novemberéig 252 elő­adást tartott a tagozat, s azokat 108.528 néző látta. Az előadások közül hatvanhetet körúton, vagy tartományunk vidéki helységei­ben adtak elő, Bukarestben a Gimnazistákat, az Im­ma noas­­trá­t és az Apák ifjúságát, Ko­lozsvárott Az ember és a gebéje az Apák ifjúsága és a Neptun álarca című darabokat. A vidéki előadások nézőszáma a tavalyi hatezerrel szemben az idén már 19.000-re emelkedett. A tizen­nyolc darab közül kilencet mutat­tak be Szalontán, hetet Élesden és négyet-ötöt Vaskohszikláson, Belényesben, Nuceten és a Vic­toria-} erdőben. Színházunk román tagozata bi­zalommal és lelkesedéssel vág neki a harmadik idénynek, hi­szen a tavalyi idényhez viszo­nyítva számban és minőségben is gyarapodott. Az a támogatás, amit a helyi párt- és állami szer­vektől kap, az a barátság, amely a magyar testvértársulathoz kap­csolja, a szeretet és megbecsülés rozata. Remélhető, hogy e nagy­­igényű, minden tapasztaltabb együttes számára is próbakövet jelentő művek színrehozatala nagy fejlődési lehetőségeket rejt magában. A társulat ezenkívül tervbe vette előadások tartását a város kulturotthonaiban és mun­­kásklubjaiban, találkozókat a né­zők és művészek között, egy szín­házi múzeum megalapítását, stb . rendezéshez és díszletterve­zéshez más városbeli művészeket is meghívnak. Közben pedig ké­szül a studio-terem, mely mind­két tagozatnak rendelkezésére áll majd. A nagyváradi Állami Színház román tagozatának művészei az­zal a szilárd elhatározással m­­a közönség részéről, mind arra­­ jogosítja, hogy egyre szebb ered­ményeket remélhessen. A jövőre vonatkozó tervek szé­pek és biztatók. Olyan művek szerepelnek a társulat műsor­rendjén, mint az „Anna Frank naplója" — amely már január­ban színre is kerül — a „Nastá­­zia kisasszony" Zamfirescutól, a „Valahol messze" Mircea Stefa­­nescutól és Anouilh „Pacsirtája", a Szent Johanna egyik újabb vál­datnak a harmadik évnek, hogy most, amikor kiegészítették, a műszaki személyzet oly fontos részlegét, s a társulat oly hatha­tós segítséget kap a helyi szer­vektől és saját igazgatóságától igyekeznek minél sikeresebb elő­adásokkal emelni színházunk te­kintélyét és népszerűségét, hozzá­járulni a művelődés terjesztésé­nek gyönyörű művéhez. Stellan Vasilescu

Next