Fáklya, 1958. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1958-01-03 / 1. szám

f séftől P­A­K­L­Y­A 1958. I 3. péntek, I. »* (. j &7. 1. oldalra?) ebben rátérünk a töképességü Diesel c'.-'m­ozdonyok gyártásá­lelyezésére. 3 ELVTÁRS­AK? i . K­özponti Vezetőségé­ 1­cius 3—5-i plenáris e a mezőgazdaság alakításának politi­kát, a szocializmus pit .ben, annak érdeké,­t, számol/uk­ az'*-“0, - . r­a való kizsákmány ° la* í formáját Az ezen m­ag’y eredmények­ben igazolják ennek Inak a helyességét, öbb mint 1 millió »ózó parasztcsalád Tómmal a párt által a szövetkezeti me­­ntrán, miután saját alapján meggyőző­­gy a kollektiv gat­­ermelőszövetkezetek­zdasági társulások ; eredményesen dol­­ogazdaság ■ szocia­ez idő szerint orszá­­g.rületének mintegy öleli fel. ilom éveiben orszá­­g gazdasága, amely­­ 25 ezer faekét­y lépést tett előre a án. Ma több, mint e­gy mezőgazdasági tereléssel rendelke­­z8 ezer 500 vontató <­­ f i bortal. laság technikai és nak és a szocialista g növekedése követ­­*: :őgazdaságunk dol­­eredményeket értek öldesuri rendszertől -adottság megszün­ ■ utóbbi évek globá­ltr e­­­­melése és a főbb­i termékek hektár­­felülmulta a habo­dén elért termést. ! ,y haladás ellenére, isági össztermelés­­• mező? dasági árutermelés ég elmarad az ipari «I* loliono Q fi rí’ eih­ez képest, ami­agyobb közfogyasz­­ói lakosság jelentős az oka. A mezőgaz­­melés Vissziamara­­zit­ a népgazdaság fejlődését, a­z míreu­sság életszínvonala­­­­ redősének biztositá­rmányunk és egész nagy jelentőségű ■ emi a mezőgazdasá­gnak és elsősorban a­ szocialista szek­­les&nek a növelése­­célkitűzésnek a meg­­ntő mértékben függ ág szocialista szek­­truáua­­e­le­lésétől és fejlesztésé­l <p­f­o.«» - .J - 1 J — o * tételétől a mező­őri,''t­­ermelés növelésében í. a -ak eladott termékek mcl :< növelésében, a nőv­­sítéstől és a mátrá­c­­­iának az elterjedé­eket töltenek be az if­­­júságok,­­amelyek a . c­­stés komplex gépe­se'­­legfejlettebb agro­­­dszerek alkalmazá­nagyobb mértékben gabonával és más­­ termékekkel laz­ul Az 1958 évi állami pénzalapokat i­á­­ezőgazd­asági mun­­k •­sere és az állatte­lőléfüzet és a gyü­­i.­­­­ ■­és fejlesztésére az ■ ágokban. Nagy figyelmet for­­■ [UNK] [UNK] [UNK]-- ;és kollektiv gazda­­'■ [UNK]'■ gazdasági termelő- és társulások toj­­vább kell folytat­­­­azdaság szocialistá­ra irányuló poltikai­­■ nkánkat is; kézzel­■ i alapján és a sza­­i­fi ■ ás elvének szigorú irtásával meg kell dolgozó parasztokat közös munka utjá­gazdaságokat, a tkezeteket és a tár­­állattenyésztés, a szőlőtermesztés fel­­­ett irányítani, mert asznot hoz a mező­­vetkezeti-szocia­lista s a tagságnak. Az elési ágak fejleszté­­sei alapokat nagy­­í­v gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a társu­lások termés­fölöslegének iaz­a ál­lammal való szerződéses értéke­sítése útján kell biztosítani. Az állami terv tükrözi azt, hogy a párt és a kormány elősze­retettel gondoskodik a traktor-, vetőgép-, gabonakombájn- és mű­trágyatermelés növeléséről, s a ma­gas szakképzettségű gépkezelőká­derek nevelését, az ipar, a me­­zőgazd­aság és minden egyéb olyan tevékenységi ág összes er­o.~K mozgósításáról, amely Hozzájárulhat a mezőgazdaság fejlesztéséhez, na ám pl.- bon a ter­melés növeléséhez, s a mezőgazda­ság szocialista átalakításai IO«. KÉPVISELŐ ELVTÁRSAKI A párt és a kormány érdeklő­désének központjában a dolgozó nép életszínvonalának emelése éli. Ennek a célnak a valóra vál­­tása az ipar és mezőgazdasági termelés fejlődésének, a munka termelékenysége emelésének és a nemzeti jövedelem növekedésének arányában lehetséges. Elég, ha legalább futólag fel­idézzük a dolgozók helyzetét a tőkés-földesúri rendszerben: a krónikusan rosszul táplált mun­kás- és parasztcsaládokat, az óriási gyermekhalandóságot­, a 10—12 órás munkaidőt, a tőkések kénye-ked­ve szerint egyik napról a másikra munkanélkülivé váló munkások bizonytalan holnapját, a földnélküli parasztok nyomo­rát, az á­renda, az adók, az adós­ságok nyomasztó terheit, amelyek sok millió parasztcsaládot tettek tönkre. Ezek a­­ tények is, amelyek mellé még sokat sorolhatnánk, mutatják, hogy mennyire meg­változott, milyen előnyösen válto­zott meg a munkások és parasz­tok életmódja a népi hatalom évei alatt. A munkanélküliség mindörökre megszűnt. Sokkal nőtt azoknak a száma, akik a nemzetgazdaság különböző ágaiban dolgoznak. Az élelmiszer-, a ruha- és cipő­­fogyasztás jelentősen megnőtt a munkáscsaládok körében. 1957- ben a munkáscsaládok­­ 2,2-szer annyi húst, 3-szor annyi zsiradé­kot 2,6-szer annyi cukrot fogyta­tottak, mint 1948-ban. A textil-és cipőfogyasztás is több mint két­szeresére nőtt. A szocialista ke­reskedelemben a lakosságnak el­adott áruk összértéke, az 1948. évi 3,9 milliárd lejről 1957-ben mintegy 34,5 em­elke­dett rosszén a som­mo árakban át­számítva). Jelentős szerepe van a dolgo­zók életszínvonalainak emelésé­ben a­­ párt és a kormány határo­zatai értelmében hozott intézke­déseknek a fizetési rendszer meg­javítására, az állami gyermek­pótlékra, a kis nyugdíjak emelé­sére , a mezőgazdasági­­ termékek legtöbbjénél a kötelező beszolgál­­tatás megszüntetésére vonatkozó­lag. Ezeknek az itt tér­kedésekne­k deleme 1957 folyamán körülbelül 4 milliárd lejjel növekedett, 1956- hoz képest. Ezek az intézkedések még nagyobb mértékben érdekelt­té teszik a városi és falusi dolgo­zókat az ipari és mezőgazdasági termelés növelésében. Népköztársaságunk munkásai­nak életszínvonalához tartozik számos szociális intézkedés,­­az ingyenes, vagy csak részben fize­tett orvosi ellátástól a munkavé­delemiig, az állami társadalom­­biztosításig,­­az anya- és gyer­mekvédelmi intézkedésekig, stb. Elég, ha rámutatunk arra, hogy 1930 és 1957 között körülbelül 2 millió dolgozót és gyermeket üdültetett az állam Ez idő alatt az állam szociális és kulturális kiadásai a háromszorosára emel­kedtek. Kimagasló eredményeket ér­tünk el a nép egészségvédelmé­ben. Falun és városon egyaránt kibővült az orvosi rendelők, szü­lőotthonok, poliklinikák és kórhá­zak hálózata. Ennek eredménye­képpen az általános és a gyer­mekhalandóság 1957-ben, 1938-hoz viszonyítva, a felénél is keve­sebbre csökkent. A parasztság életszínvonalá­nak emelkedését ékesszólóan bi­zonyítja az, hogy az utóbbi évek­­ben­ nagyszámú lakóház épült falun. 1950 és 1957 között a városok­ban és a munkásközpontokban­ állami alapból több mint 2,500,000 négyzetméter lakterület épült.­­Ennek ellenére, a városi lakos­ság növekedése folytán a nagy­ipari központokban még n­incs elegendő lakás, sok­­ helyen pedig nem íkMégifő­l a meglevő lábasok karbantartása. Azonkívül, hogy az állami költ­ségvetés jelentős pénzalapokat irányoz elő lakásépítésre,­­az is szükséges, hogy a néptanácsok és a vállalatok kitartóan dolgoz­zanak az erre a célra szolgáló alapok növeléséért és ezek leg­eredményesebb felhasználásáért Komoly fordulatot kell elérni az építkezések megjavítása tekinte­tében. A Román Népköztársaságban mélyreható kulturforradalom megy végbe a tömegek körében, örökre letűntek azok «az idők, amikor a könyv és az iskola hoz­záférhetetlen volt a milliók szá­mára. A népi demokratikus rend­­,*­«»pt vetett az irástudat­­lanságnak, ui«. =*»*** tanulás jogát minden állampolgár­nak megteremtette az általános, kötelező és ingyenes elemi okta­tást. Fokozatosan bevezetjük a kötelező hétéves oktatást. A szó­nok «a továbbiakban több szám­adatot idézett a közoktatás fejlő­déséről országunkban. Országunkban a kultúra a tö­megek közkincse lett. Nálunk ed­dig elképzelhetetlenül magas példányszámban kiadott könyve­ket bocsátanak a dolgozók ren­delkezésére­­ a könyvtáriak tízez­rei. Csupán a tavaly csaknem 3.000 művet adtak ki országunk­ban, több mint 38 millió példány­ban. A mozi, rádió és a vezetékes rádió hálózat kiterjesztése, a te­levízió bevezetése jelentős mér­tékben előmozdítja a tudomány és a kultúra terjesztését a töme­gek között. A Román Népköztársaság ki­kiáltása óta­­ eltelt tíz esztendő a nép szolgálatában álló irodalom, művészet és kultúra erőteljes fej­lődésének szakasza Következtetésképpen jelentős haladást értünk el­­á dolgozók életszínvonalának megjavítása te­rén, s a haladás annál is nyil­vánvalóbb, ha elgondoljuk,­ hon­nan indultunk el alig tíz, illetve tizenkét esztendővel ezelőtt. Az előmenetelünket lassító nehézsé­gek forrása a burzsoáziától örö­költ gazdasági elmaradottság volt, az, hogy erőfeszítéseket kel­lett tennünk és áldozatokat hoz­­nunk ennek­­ az elmaradottságnak a felszámolására, továbbá a me­zőgazdaság elmaradása a szocia­lista iparnal szemben. Máris el­mondhatjuk, hogy sokat tettünk V.*- -LJ *ij­ KÓ7.cófccvLr lpkíi sexe. Pártunk nem elégszik meg az elért eredményekkel, és az erő­teljes és virág­zó ,szocialista gaz­daság megteremtésének, az élet­­körülmények szüntelen megjaví­tásának útján vezeti tovább a dolgozókat. Egyben megérteti i a dolgozókkal azt, hogy az élet­­színvonaluk növekedésének üte­me döntő mértékben tőlük függ, attól, hogy milyen eredményeket érnek el az ipari és mezőgazda­sÄÄnfi^sé­­ben és­­ az önköltség csökkenté­sében, a takarékosság és a válla­latok jövedelmezőségének bizto­sítása terén — hiszen mindezek igen nagy jelentőségű gazdasági feladatok. KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK! A szocializmus anyagi alapjá­nak létrehozásában elért eddigi eredmények lehetővé teszik szá­munkra azt, hogy a jövőben na­gyobb mértékben fejlesszük azo­kat a­­ termelési ágakat, amelyek­hez gazdag nyersanyagbázissal rendelkezünk. Olyan iparágakról van szó,­­mint a villanyenergia­­termelés, vegyipar és cellulóz- gyártás, kőolajipar, földgáz-fel­dolgozó ipar, fémipar, fa- és épí­­tőanyagipar. Elsősorban arra fordítjuk a­­nyagi és pénzforrásainkat, hogy az előirányzott időben üzembe helyezzük azokat az üzemeket és ipari berendezéseket, amelyeknek építése folyamatban van és a­­melyeknek fontos a szerepük a népgazdaság­­ összes ágainak fej­lesztésében, a városi és falusi dolgozók­­ életszínvonalának eme­lésében. Ezek közül az üzemek és ipari berendezések közül a kö­vetkezőket kell megemlítenünk: — a Vajdahunyadi Kohászati Kombinát új acélműve, előhen­­gerdéje és hengerműve. Ezeknek üzem­behelyezésével évi 400.000 tonnával növekszik az acélterme­lés és 500.000 tonnával a henge­relt vas termelése; — a nádcellulóz- üzem, ame­lyet a Német Demokratikus Köz­­társasággal, a Csehszlovák Köz­társasággal­­ és a Lengyel Nép­köztársasággal karöltve építünk. Ez az üzem majd textilm­­ üro­sz­hoz, papírhoz és más nagyjelen­tőségű termékekhez, valamint közszükségleti cikkek számára készít nyersanyagot; — két új műszál- és marosz­­üzem­, amelyeknek évi összterme­lése 7000 tonnát tesz majd ki. Ez lényegesen növelni fogja tex­tiliparunk nyersanyagbázisát, le­hetővé teszi azt, hogy sok új faj­ta szövettel, kötöttáruval, haris­nyával, műszőrmével, kelmével, pléddel, szőnyeggel és egyéb áru­val bővüljön a választék; — a moldvai klór, marószóda és klorát termékeket előállító üzem 12.000 tonna műanyagot fog termelni közszükségleti cik­kek gyártásához, valamint a me­zőgazdaságban használt jelentős mennyiségű gomba- és rovarölő "''«szert; h­u~ a műtrágya-üzem és «agy nitrogén műtrágya­üzem, ameljy, “«Hesítőtóncsé« együttvéve évi 500.000 °­,ü,,,s lentősen hozzájárulnak majd a mezőgazdaság hektárhozamának növeléséhez; —• a műgumi-ü­zem, a követke­ző években biztosítani fogja a­­ tehergépkocsik, traktorok és me­zőgazdasági gépek gyártásához szükséges gumiabroncs termelé­sét, valamint nagy választékú fo­gyasztási cikkek termelését; — a moldvai kőolajfinomítók és katalitikus krakkoló-berende­zések lehetővé fogják tenni, hogy elsőrendű minőségű benzint és a petróleumvegyészeti iparhoz szük­séges gázokat termeljünk; •— a govorai nagy szódaüzem­, amelynek üzembehelyezése lehe­tővé teszi majd az olajfinomítók, a textilipar és az üvegipar ter­melésének fokozását; — a négy korszerű műbútor­­üzem­ megteremti az előfeltétele­ket ahhoz, hogy több bútort gyártsunk és nagyobb mennyisé­gű faipari cikkeket exportáljunk; — kiépítjük a földgáz főveze­téket északon Szalmásig, nyuga­ton Temesvárig és Aradig, Mold­va felé Iasig, Galacig és Brailáig, délen pedig Bukarestig. Ezek a megvalósulófélben­ levő nagy munkálatok, amelyek céljá­ra jelentős anyagi és pénzalapo­kat irányoztunk elő, lehetővé te­szik, hogy hazánk területén foko­zatosan kiterjesszük a földgáz­nak, e természetes nyersanyag­­forrásnak a felhasználását, olcsó inarí inform­ativari^ní finttarrási célokra és a lakások fűtésére. A földgázvezetékek hálózatá­nak­ Ui­ters oocscoc c­o áss oroce.Ub magasfeszültségű energiaellátási hálózatnak a következő két-há­rom év folyamán történő befeje­zése nagyban elősegíti majd az ország iparosítását és a vissza­­maradt tartományok fellendítését. A fenti célkitűzések megvalósí­tásával, főleg pedig a nagy mű­­trágyagyártó üzemek, rovarirtó és gombairtó szereket előállító gyárak üzembehelyezésével, me­­cszseÍfővel,cl­í házási pénzalapok kiutalásával , talaj­javítási célokra, nemesített vetőmagok termesztésére, fajálla­­tok tenyésztésére — lényegesen megerősödik a mezőgazdaság a­­nyagi alapja. Ez hozzájárul a szocialista szektor további meg­szilárdulásához és növekedéséhez a falvakon, valamint a mezőgaz­dasági termelés erőteljes­­ gyara­podásához. Ezek a­­ nagyarányú­­ munkála­tok, a sok más végrehajtás alatt álló építkezések mellett, amelyek az 1958—s 1962 közötti időszak­ban­­ fokozatosan megkezdik­­ mű­ködésüket, jelentős mértékben nö­velni fogják a nemzeti jövedel­met és érezhetően emelni fogják a nép életszínvonalát. Az állami gazdasági tervek megvalósítása során szerzett ta­pasztalatok, s a szocialista építés éveiben megteremtett politikai­­gazdasági feltételek, valamint a szocialista világrendszerhez tarto­zó országok testvéri együttműkö­dése és kooperációja lehetővé és szükségessé tette egy tizenötéves népgazdasági terv kidolgozá­sát . Ennek a távlati tervnek a ki­dolgozásával jelentős lépéssel ha­ladunk majd előre a népgazdaság tervszerű vezetése és a szocialista építés betetőzése felé, a nép élet­­színvonalának emelése érdekében. i ELVTÁRSAK? A fasiszta diktatúra megdönté­se, a monarchia felszámolása ,és a köztársaság kikiáltása, az el­ső valóban demok­ratikus állam megteremtése országunk történe­tében, a szocialista építés terén kivívott sikereink — mindezek a nagy történelmi vívmányok a nép m­űvei, a párt vezette és irányí­totta román és sí másassntettsé­gű dolgozók millióinak hazafias alkotásai. A szocializmus építésé­nek munkás és harcos éveiben erőteljesen érvényre jutott hős munkásosztályunknak — a nép legfejlettebb, legforradalmibb ré­szének — vezető szerepe, eltö­kéltsége, ama képessége, hogy gyakorlatilag irányítsa az állam­­ügyeket, megbirkózzék a nehéz­ségekkel, példamutatás erejével maga köré vonja és mozgósítsa a dolgozók széles tömegeit. A munkásosztály vezető szerepének megerősítése a szocialista építés minden területén egyike a leg­főbb előfeltételeknek a népi de­mokratikus rendszer erejének és életképességének megszilárdítá­sára. A munkásosztállyal szoros szö­vetségben és az ő vezetésével szorgalmas dolgozó parasztsá­gunk nagy mértékben hozzájárult népi demokratikus rendszerünk megteremtéséhez és megerősíté­ A tények meggyőzték a par­asztságot arról, hogy csak­­ a munkásosztállyal egyetemben és a munkásosztály segítségével va­lósíthatta meg ősrégi jogos tö­­rekvését: azt, hogy az általa mű­velt föld gazdájává lett és maga élvezi munkája gyümölcsét. Ma a parasztság egyre nagyobb tö­megei indulnak el anan az úton, amelyet a munkásosztály nyitott meg előttük — a szocialista me­zőgazdaság útján. Szüntelenül erősítve a munkásosztály szövet­ségét, a dolgozó parasztsággal, mindinkább bevonva­­ a dolgozó parasztságot, hogy­­ tevékenyen részt vegyen a szocializmus eli­tesének munkájában, megszilár­dítjuk a népi demokratikus rend­szer megingathatatlan alapjai­­■ Értelmiségünk fontos szerepet tölt be a szocializmus építéséért vívott harcban. Pártunk és kor? Hiányunk segítségükre van az ér­telmiségieknek, hogy magukévá tehessék a marxi-lenini fa«­íást és erőfeszítéseik révén a legna­gyobb haszonnai­ támogassák a nép alkotó művét Ennek az ered­ménye, hogy az értelmiség, mind­azok, akik valóban komoly érté­ket jelentenek, képességeiket a szocialista építés művének,_ az or­szág gazdasága és kultúrája fej­lesztésének szentelik. A tíz év alatt elért sikereink kivívásához nagymértékben hozzájárultak mérnökeink és technikusaink, a matzah! -fej­telm­isé­g. N­em­ fér hoz­zá kétség, hogy hazánk értelmi­­c««­'£«««■'« jr.««oi­ í-g t­­egipisinek nemes hivatásuknak, kiveszik ré­szüket az ország gazdasági kin­cseinek hasznosításából, a dolgo­zók élet- és kulturszínvonalának emeléséből, új, szocialista életünk építéséből. Hazánk ifjúságát, a szocialista építés lelkes harcosát, pártunk és kormányunk, az egész nép sze­retetteljes gondoskodása övezi. A múltban sohasem nyílt az ifju­siinak olyan táe­ldletű betze, ma a népi demokratikus­­rendszer idejében arra, hogy ta­nuljon, hogy kiképezze magát bármilyen foglalkozásban és szak­mában, hogy kifejlessze és hasznosítsa képességeit, hogy ér­demeinek és tudásának megfelelő felelősségteljes munkát végezzen. Kövessünk el mindent, hogy az Ifjak alkotó energiája egyre na­gyobb mértékben érvényesülhes­sen s neveljük őket a­­ szocializ­mus ügye, a nép forradalmi vív­mányai iránti odaadás szellemé­ben. Felbecsülhetetlen értékű a nők széles tömegeinek hozzájárulása a szocialista építés­­ művéhez. A nők milliói, a múlt megalázásai­tól megszabadulva, a népi de­mokratikus állam állandó támo­gatásával termékeny m­unkát vé­geznek minden területen. Az utóbbi időben hozott intézkedések a nők soraiban végzett munka szervezeti formáinak megjavítá­sáról, a lehető legelőnyösebb fel­tételeket teremtik a nőmozgalom tömegbázisának kiszélesítéséhez, tágabb lehetőséget nyújtanak a nőknek, hogy a­­ közösségi­­ mun­kában, a nép életszínvonalának megjavításáért és a béke védel­méért vívott harcban hasznosít­sák képességeiket és tapasztala­tukat. Rendkívül gyümölcsöző volt a párt marxi-lenini politikájának következetes véghezvitele a nem­zeti­­ kérdésben. A népi hatalom kivívásáért és megszilárdításáért vívott harcban megbonthatatlan testvéri kapcsolatok szövődtek a román nép és a nemzeti kisebb­ségek között. Ezeknek a kapcso­latoknak az alapja a minden ki­zsákmányolástól és elnyomatás­tól mentes szabad élet, az együ­tt­­működés és a kölcsönös­­ segítség, valamint­­ egymás kuftarijána­k, nyelvének, szokásainak és haladó hagyományainak kölcsönös tisz­­teletben tartása. Az együttélő nemzetiségek dol­gozói, testvéri egységben a ro­mán néppel, tevékeny részt vesz­nek a szocializmus építéséért s a közös haza, a Román Népköztár­saság felvirágzásáért vívott harc­ban, mivel a dolgozók egyenlő jogú fiai e hazának, nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül. A Nagy Nemzetgyűlés 437 kép­viselője közül 67, s a 137 ezer néptanácsi képviselő közül csak­nem 18 ezer a nemzeti kisebbsé­gek fiai közül került k­i. A népi demokratikus állam se­gítségével virágzik az országunk területén élő összes nemzetiségek tartalmában szocialista, formájá­ban nemzeti kultúrája. Orszá­gunkban 2400 általános művelt­ségi iskola­ és iskolai tagozat mű­ködik, több mint 200 ezer­­ tanu­léval, a 15 együttélő nemzetiség nyelvén, ezenkívül ' ír tannyelvü f?’ ui tago­­ 3' sagt , 31 időszaki kiadvány je­lent nég ■ külföldteö együw­­­­ eket:. A s­ colatizm­us sikeres építé­sének é­ s a népi demokratikus rend­­ei állandó szilárdításána­k érdek­it megkívánják az­ összes nemz '­­ ■ an'ózó doip.„ < együt­­t É# testvérisé­génél nemz namze­t­is­égek nyelvi i >6 tóid mi ' 5 és brosúrái ' k . • . . proie r ■ ipj­áu a n ad­­­. hi fcái ... . • mü n e . - v ' .■ ■ ietlen e,S' nyezés . , £ vazdág detíapa. ■... talatá , .. .-f ben, tani­­ i -előre haladunk » szocialista tfi sadah » 1 : u­s ' ■ : ‘ körüb! ■ ix ul iabe válna! gesséc mind iffi nek re '. .u. ségi ü; ' vezeté. A ta a szaí lentős a nvinviri fenye«» készségének ösztönzéséhez a szo­­cialista gazdaság építésének mű­vében, a termelési tevékenység­ből fakadó üzemi problémák meg­oldásában, a dolgozók társadal­mi és kulturális szükségleteinek a kielégítésében. A szakszerveze­tek éppen ezáltal, a nevelés isko­lái, a gazdálkodás iskolái, a kom­munizmus iskolái, amint azt Le­nin tanítja A szakszervezeteknek az a feladatuk, hogy nagyobb mértékben foglalkozzanak a ter­melés, a tervteljesítés kérdései­vel,­­és erre a célra jobban hasz­nálják fel a termelési értekezle­teket és más hasonló formákat, ugyanakkor pedig rendszeres kommunista nevelőm­unkát vé­gezzenek a dolgozók soraiban. A szocialista építés munkájá­ban kivételesen fontos a szocia­lista verseny, amelynek tüzében a termelés tehetséges szervezői­nek, az élmunkásoknak, újítók­nak, ésszerűsítőknek ezrei kerül­­­tek felszínre. A szocialista ver­seny szervezésének megjavítása a szakszervezetek egyik legfonto­­sabb­ feladata a gazdaság fejlesz­­téséért és az életszínvonal eme­léséért folyó harcban A szocializmus építésén dolgo­zó emberek erőfeszítései megszer­­vezésének legfőbb eszköze a népi demokratikus állam Ahhoz, hogy teljes mértékben érvényre juttat­hassuk a tömegek mérhetetlen al­kotó energiáját, tapasztalatait, ismereteit, képességeit, jobban ki kell használnunk azokat a nagy lehetőségeket, amelyeket e tekin­tetben államunk­­ mélységesen de­mokratikus felépítése biztosít szám­unkra; biztosítanunk kell a párt és a kormány intézkedései­nek következetes valóra váltását. A néptan­ácsok, az államhata­lom helyi szervei, testesítik meg országunkban azt a politikai for­mát, amelyben a dolgozó töme­gek vezetik a közügyeket. A nép­tanácsok, amelyek több mint 137 ezer képviselőt foglalnak maguk­ba és széleskörű honpolgári ak­tivát vontak magu­k köré, széles­­körű tömeg­szervező munkát foly­tatnak. Tények bizonyítják, hogy képesek a tartományok, városok, rajon­ok és községek ügyeinek eredményes vezetésére. A Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetőségének 1956 decem. (Folytatás a 3. oldalon) •.á.■Kik 1 ! ■ J ' ahogy élő sora mílli ki e

Next