Fáklya, 1958. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

1958-03-02 / 51. szám

ill. 2. vasárnap, 51. Az Élesd-rajoni helyipari kombinát Az Élesd-rajoni helyiipari kom­binátban korszerűen berendezett műhelyekkel, korszerű gépekkel büszkélkedhetnek, amelyek nagy kapacitása a legváltozatosabb termékfajták gyártását biztosít­ja. A kombinát többszáz mun­kást foglalkoztat. Az élesdi helyiipari kombinát­nak — mióta megalakult — ar­culata sokat változott. Míg 1955- ben csak 3—4 asztalosmunkás javítgatott a rozzant műhelyben, ma teljesen új, világos helyiség­ben dolgozik az asztalosrészleg. A foltozás-foldozás helyett, kivá­ló minőségű új bútorokat gyár­tanak, amelyek nemcsak helyben, hanem az egész tartományban a legkeresettebbek. Mint már em­lítettük, új gépek, felszerelések üzembehelyezésével egyre foko­zódik a termelés. Ha csupán azo­kat a gépeket említjük meg, ame­lyeket az asztalosműhely az el­múlt évben kapott, mint például: egy faipari marógépet, egy át­eresztőt, egy gyalugépet, egy fú­rógépet, egy korongcsiszolót, két körfűrészt és más korszerű gé­peket — ezek mind-mind azt bi­zonyítják, hogy a kombinát nap­­ról-napra erősödik és növelheti termelését. A helyi ipari vállalat gazdasági megerősödése, valamint az állam hathatós támogatása során, az asztalosrészleg össztermelése nagy mértékben ível felfelé. Az 1956. évet véve alapul, a részleg termelése 1957-ben elérte a 400 százalékot. Ebben az évben a termelés tovább növekedik és eléri a 650—700 százalékot. Ezenkívül még 360 ezer lej értékű helybeli épületasztalosmunka sze­repel a tervben. Az élesdi helyi­ipari vállalat asztalosai — amel­lett, hogy a termelést növelik — jobb minőségű és olcsóbb bútort készítenek. Az elmúlt évben át­lagosan 34 százalékkal csökken­tették a bútorok előállítási árát azáltal, hogy 268.000 lej értékű anyagmegtakarítást értek el. Míg 1956-ban ugyanez a konyhaberen­dezés gyengébb minőségben 1861 lejes árban került forgalomba — ma már 1372 lejes árban árusít­ják a bútorüzletekben. A kombinátnál számos olyan párthű dolgozót találunk, mint Vargha Sándor párttagjelölt, Ko­vács Ferenc, Fazekas Sándor asztalosok — akik szüntelenül arra törekszenek, hogy magasabb szintre emeljék, s még jobban erősítsék a vállalatot. Az élesdi helyi ipar azonban nemcsak a bútorgyártásban ért el ily nagyarányú fejlődést. Míg három évvel ezelőtt egy falusi kovácsműhelyhez hasonló laka­tosrészlegben 8 munkás dolgo­zott, addig ma korszerűen beren­dezett műhelyben, nagyméretű esztergapadon, fúrógépen, gyalu- és marógépen, valamint más mű­szaki berendezésekkel 48 vas­munkás a zár­javítástól, a legbo­nyolultabb gépkocsijavításig vég­zi mindennapi munkáját. Tervbe vették, hogy ebben az évben még tovább fejlesztik ezt a részle­get is. A helyi lehetőségek kiaknázá­sának ösztönzéseképpen, a kom­binát dolgozói hasznos ésszerű­sítéseket és gépesítéseket alkal­maznak a termelésben, így pél­dául a többi között a körösrévi Ceramica cserépedény- és kály­­hacsempegyárban a kemencék fű­tésének korszerűsítésével, napon­ta 2540 lej megtakarítást ér­nek el. Így sorolhatnék a kombinát minden részlegét, amelyekben a legtöbb munkás arra törekszik, hogy még jövedelmezőbbé tegye a vállalatot. - K. J. § F­A­K­L­Y­An »• Os&k bmátmqhall István, a néptanács elnöke. — Az emberek nagyon jól megértik egymást. Ennek köszönhetjük, hogy községünk gyorsan fejlő­dik, s hogy egyre többen térnek a szocialista mezőgazdálkodás útjára. Mintegy 660 dolgozó pa­raszt van községünkben, s ezek­nek több mint a fele társulásba tömörült. Míg a község fejlődéséről be­szélgetünk, többen körénk gyűl­nek. Elmondják, milyen jó dolog az, hogy a magyar és román la­kosság összefogva szépíti Beret­­­tyószéplakot. Hosszú az út az ál­lomástól a község központjáig, de már végig cementjárdán köz­lekednek. A kocsiút nagy részét is kikövezték. Csupán az elmúlt év­ben 600 méterrel hosszabbították meg a gyalogjárdákat. És a munka folytatódik. Minden utcá­ba kövezett járdát akarnak. Ön­kéntes hozzájárulással megjaví­tották a Berettyó hídját és két közkutat létesítettek. Érthető örömmel újságolják az emberek, hány új lakóház épült mostaná­ban. Nagy István — miután ala­pos számítást végzett — azt bi­zonygatja, hogy csupán a leg­utóbbi két évben több lakóház épült a községben, mint a régi rendszer egy évtizede alatt. Új házat épített Tusán Nicolae, Ko­vács F. Mihály, Popa Vasile, s még sokan. A Sztálin-utca való­sággal újjáépült.­­ Most újabb 25 lakóház ter­ve készült el. A néptanács már ki is osztotta a házhelyeket. Épít­kezni akar Borzási István bá­nyamunkás, Simut Paul, Bagosi Sándor, Ternea Petru, Ghinea Vladimir. Az államtól bátorítást, anyagi segítséget kapnak. A dolgozó parasztok gyerme­kei anyanyelvükön tanulnak. Két hétosztályos iskola működik a községben, román és magyar nyelven. Több fiatal — miután befejezi az elemi iskolát — kö­zépiskolába megy Margittára, Szilágy Somlyóra, vagy Nagyvá­radra. Katona József cipész Olga lánya például Nagyváradon ta­nul, Helmeczi Gyöngyi Margit­­tán folytatja tanulmányait. Szü­leik egyszerű munkásemberek. A község terveiről is szó esik. Legtöbben a villamosítást sürge­tik. Van rá mód és megvalósítá­sára biztosíték a lakosság össze­fogása. Rendbe akarják hozni a községi malmot. A képviselője­löltek máris vállalták, hogy ke­zükbe veszik a tervek intézését. Sok a tennivaló, de ez csak lelkesíti a berettyószéplakiakat. A tervekben az új, egyre szépü­lő, fejlődő községüket látják. S szavazatukat a mai napon ter­veik valóraváltására, a románok és magyarok örök barátságára adják. K. F. Letűnt időkről beszélgetünk. Öszhajú, idős ember viszi a szót. —­ Néhány fiatal csak legyint, ■ha a múltról hall. Regének véli a történelmet. De mi, akik át­éltük közel nyolc évtized borzal­mait, sajgó szívvel idézzük a mi­­ltat. S az őszhajú ember elénk te­regeti egy letűnt világ szennye­sét. — Már gyermekkorban belénk oltották a sovinizmust és mi, tu­datlanok, gyűlöltünk minden olyan embert, aki nem fajtánk­ból való. Hej, pedig de sokszor ráfizettünk erre. Azt hittük, hogy ha ,,magyar világ" van, akkor — ahogy mondani szokták — mi­énk a diófáig, a románok s a szlovákok meg szolgák. Nem lát­tuk, hogy mi is ugyanazok va­gyunk — az úri világ szolgái. Hányan és hányan estek ebbe a betegségbe Berettyószéplakon. Évtizedekig a sovinizmus trónolt az okos gondolkodás fölött. Az idősebbek elbeszélései után a ma valóságát szemléljük. A kiskapukban emberek, asszonyok beszélgetnek. Románok, magya­rok együtt. A fiatalok sem civa­kodnak többé, együtt táncolnak a kulturházban. Közös kultúrmű­sorokat tartanak. A nyelv sem akadály, mert Berettyószéplakon szinte minden ember egyformán beszél románul és magyarul. — örök barátságot kötött a két nemzetiség — mondja Nagy ® ® ® ® ® M ®#®@® © ® ® ®^® 9 ®@® ® ® ® A ® ® ® ® e ® ® ® ® ® ® s értek el eredményeket gazda­sági, kulturális, egészségügyi, stb. téren. Az egyik legáltalánosabban el­terjedt módja a tömegek bevoná­sának a közügyek intézésébe a néptanácsok állandó bizottságai­nak munkája. Ezek a bizottsá­gok, melyeknek élén néptanácsi képviselők állanak, kifogyhatat­lanok a kezdeményezésekben és tömegakciók megszervezésében. Például a Margitta-rajoni Be­­rettyószéplakon a községi népta­nács tanügyi- és kulturális állan­dó bizottsága akciót szervezett a falubeli 12 nincstelen cigány­­gyerek felöltöztetésére. Nagy Du­­ris István néptanácsi képviselő­ kezdeményezésére Betuker János tanító, az állandó bizottság aktí­vájának tagja és mások kultur­­rendezvénnyel 2000 lejt gyűjtöt­tek. Ebből az összegből felöltöz­tették a gyerekeket és iskolafel­szerelési tárgyakat vásároltak. A Szalonta-rajoni Madarászon a néptanács községrendészeti ál­landó bizottsága azt javasolta, hogy a járdák burkolásához szük­séges betonlapokat helyileg állít­sák elő, amivel körülbelül 24 ezer lej megtakarítást értek el. Eb­­­­ben az akcióban kitűnt Bírta Gh. néptanácsi képviselő, Moghioros Gh., Gligor Vasile és Onca Va­sile állandó bizottsági tagok. A tömegek kezdeményezésének egy mind népszerűbb formája a községek önmegadóztatása. Az elmúlt 2 évben tartományunkban 12.605.537 lej önadót szavaztak meg a községekben és falaink­ban lezajlott honpolgári közgyű­léseken. Ebből az összegből 1956 — 1957-ben 681 új és 1428 javí­tási munkálatot végeztek el. Megemlíthetjük ezek közül 22 község villamosítását, egy köz­ség rádiósítását, 7 új orvosi ren­delő építését és 16 rendelő meg­javítását, stb. Hogy mennyire magáévá tette a dolgozó paraszt­ság tömege az önadóztaáó ak­ciókat, a legjobb példát talán Szilágysomlyó rajon nyújtja, a­hol az 1957. évre megszavazott önadót és az összes előző évi hátralékokat már 1957 november havában teljes egészében befi­zették. Ezzel az eredménnyel Somlyó rajon országos viszony­latban is az élen áll. Ez lehetővé tette, hogy a rajonban 1957-ben 2.059.000 lej értékű munkálatot végezzenek el, köztük új iskola építését, 7 kultúrotthon befeje­zését, stb. A közérdekű munkák elvégzé­sében nagy érdemeik vannak a néptanácsok mellett működő hon­­polgári bizottságoknak, melyek egy-egy akció lebonyolítására alakulnak. így például Nagyvá­radon a CFR-negyedben Horn I. és Andó M. néptanácsi képvise­lők beszervezték körzeteik dolgo­zóit, hogy vegyenek részt a jár­dajavításhoz szükséges betonla­pok szállításában, ki- és beraká­sában, amivel sikerült körülbelül 46 ezer lejt megtakarítani. A néptanácsi képviselők figyel­me kiterjed minden fontos közér­dekű kérdésre és mindent elkö­vetnek, hogy választóikat a cél elérésére mozgósítsák, komoly érdemeik vannak a néptanácsi képviselőknek a mezőgazdaság szocialista átalakításában is. Be­lényes rajonban Petrila Vasile, Popa Dumitru és több képviselő az elsők között lépett be teljes termőföldjével a mezőgazdasági szocialista alakulatokba. Ahhoz, hogy Körös rajon a mezőgazda­ság szocialista átalakítása terén a len jár tartományunkban — nagymértékben hozzájárultak a pártszervezetek által felvilágosí­tott néptanácsi képviselők is. A néptanácsi képviselők fog­lalkoznak a közellátás fontos kérdéseivel is. A Körös-rajoni Szentanna községben Bitea Du­­mitru és Bunai Ilie néptanácsi képviselők felkeresték otthonaik­ban választóikat, hogy meggyőz­zék őket az állammal köthető ga­bonaeladási szerződések előnyei­ről és fontosságáról. Munkájuk eredményeként Szentannán a szerződéskötések terén szép sike­reket értek el. A néptanácsi képviselők nem várják fentről az ötleteket, vagy a segítséget. Szoros kapcsolatot tartanak választóikkal és saját erejükkel oldják meg a feladato­kat. Példaként szolgálhat e té­ren Ritter Etelka Nagyvárad­ vá­rosi néptanácsi képviselő, aki a városi néptanács 1958. január 31-i ülésszakán csak azt kérte a végrehajtó bizottságtól: válasz­tóinak engedélyezzék a Chaja Lifschitz gyár melletti telek gyermekjátszótér céljaira való felhasználását, vállalva, hogy a környéken lakó dolgozók minden anyagi segítség nélkül — önkén­tes munkával — elvégzik a szük­séges tennivalókat. Hiba volna azonban, ha nem vennők észre, hogy nem mind­egyik képviselő dolgozik így s eredményeik sem ilyen megör­­vendeztetők. A március 2-i képvi­selőválasztások bizonyára újabb jelentős lépést jelentenek majd a néptanácsok munkájának meg­javításában, a tömegekkel való kapcsolatok szorosabbá tételé­ben. Helyi viszonylatban közügyeink élére újabb két esztendőre vá­lasztunk néptanácsi képviselőket. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs pár­tunk II. kongresszusán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a néptanácsok a legjelentősebb megvalósításaink az államépítés terén, s a kongresszus feladat­ként állította a néptanácsok tevé­kenységének további javítását és tökéletesítését. A dolgozó nép legjobb fiaira leadott szavazatainkkal erősítjük meg népi demokratikus rendsze­rünket s a néptanácsok által biz­tosítjuk a dolgozó tömegek még hatékonyabb részvételét az állam­vezetésben. BLUM LÁSZLÓ Népi demokratikus rendszerünk megvalósításai A­z Élesd-eskü­llői Red radar hőállótégtaffilm­­­ban Tovább folytatódnak az épít­kezések az Élesd-esküllői Re­­frad­ar hőállótéglagyárban. Mint ismeretes, az Élesd mel­letti Esküllön az egykori ósdi hőállótéglagyár helyén épül a második ötéves terv egyik nagy­szerű alkotása, hazánk egyik legnagyobb hőállótéglagyára. A gyár belterületén szüntelenül to­vább folynak az építkezések, szerelik az új korszerű berende­zéseket, s mint már többször hírt adtunk róla, egyre több újonnan épített termelőegységet helyeznek üzembe. A hatalmas építkezések telje­sen megváltoztatják e vidék ar­culatát. A korszerű, hatalmas gyártelep, s a szociális-kulturá­lis létesítmények — amelyek mind a szocializmus építését, a dolgozó ,nép életszínvonala ál­landó emelkedését célzó pártpo­litika mindmegannyi hű kifeje­zői — jó munka- és életkörül­ményeket teremtenek a dolgozók számára. A Transilvania festékgyár—o kevés számú, de lelkes munkakő választások tiszteletére — felalá túlhaladta a február havi terme­repet tölt be tartományunk ipar­nél jobban biztosítani az iparra Képünkön a gyár kommuni Pénzes Ferenc és Kertész Ferenc­z tartozó nagyváradi oxigéngyár zössége a néptanácsi képviselő­­nrásaihoz híven — 6 százalékkal teli tervet. A gyár jelentős sze­­mban azáltal, hogy igyekszik vi­­llalatok oxigénellátását, sl a vezetője, Nagy Imre, továbbá kiváló szakemberek láthatók. Jól ismert a környéken a bá­­ródi holosztályos iskola énekka­­ra, amely a közeli falvak kultúr­­otthonaiban gyakran szerepel. Felvételünkön az iskola kórusa Bélteki Irén tanulónő vezényleté­vel a választási kultúrműsort próbálja. Aki évek óta nem járt Sonkolyoson, bizony alig ismeri fel a múltban oly elmaradott kicsiny falucskát. Mindenfelé új házak piros cserépfedele virít: népi demokratikus rendszerünk évei alatt számos bányász költözött új otthonba. Felvételünk az egyik nemrég épült új házfonó­ készült. Bővült az állami és szövetkezeti kereskedelem A két éve megtartott népta­nácsi képviselőválasztások óta jelentékeny mennyiségű áruval került több az állami és szövet­kezeti kereskedelem egységeibe. Csupán a múlt évben 9,7 száza­lékkal több árut vásároltak, mint 1956-ban. Jelentősen növekedett az üzletekbe eladásra szállíto­tt élelmiszercikkek mennyisége. Gazdagodott a textiláruk kész­ruhák és bútorok mennyisége és választéka is. Csupán egy példát említünk: hálószoba-, konyha- és kombinált szobabútorba. — s egyéb bútordarabokból — 28,6 százalékkal növekedett a forga­lom. Az évek sorár­ új üzletek nyíl­tak. 1955 végén tartományunkban 1583 állami és szövetkezeti ke­reskedelmi egység működött. Je­lenleg az egységek száma meg­haladja az 1730 et Az élelmi­szerüzletek száma 322-ről 418-ra emelkedett. <1

Next