Fáklya, 1958. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
1958-03-02 / 51. szám
ill. 2. vasárnap, 51. Az Élesd-rajoni helyipari kombinát Az Élesd-rajoni helyiipari kombinátban korszerűen berendezett műhelyekkel, korszerű gépekkel büszkélkedhetnek, amelyek nagy kapacitása a legváltozatosabb termékfajták gyártását biztosítja. A kombinát többszáz munkást foglalkoztat. Az élesdi helyiipari kombinátnak — mióta megalakult — arculata sokat változott. Míg 1955- ben csak 3—4 asztalosmunkás javítgatott a rozzant műhelyben, ma teljesen új, világos helyiségben dolgozik az asztalosrészleg. A foltozás-foldozás helyett, kiváló minőségű új bútorokat gyártanak, amelyek nemcsak helyben, hanem az egész tartományban a legkeresettebbek. Mint már említettük, új gépek, felszerelések üzembehelyezésével egyre fokozódik a termelés. Ha csupán azokat a gépeket említjük meg, amelyeket az asztalosműhely az elmúlt évben kapott, mint például: egy faipari marógépet, egy áteresztőt, egy gyalugépet, egy fúrógépet, egy korongcsiszolót, két körfűrészt és más korszerű gépeket — ezek mind-mind azt bizonyítják, hogy a kombinát napról-napra erősödik és növelheti termelését. A helyi ipari vállalat gazdasági megerősödése, valamint az állam hathatós támogatása során, az asztalosrészleg össztermelése nagy mértékben ível felfelé. Az 1956. évet véve alapul, a részleg termelése 1957-ben elérte a 400 százalékot. Ebben az évben a termelés tovább növekedik és eléri a 650—700 százalékot. Ezenkívül még 360 ezer lej értékű helybeli épületasztalosmunka szerepel a tervben. Az élesdi helyiipari vállalat asztalosai — amellett, hogy a termelést növelik — jobb minőségű és olcsóbb bútort készítenek. Az elmúlt évben átlagosan 34 százalékkal csökkentették a bútorok előállítási árát azáltal, hogy 268.000 lej értékű anyagmegtakarítást értek el. Míg 1956-ban ugyanez a konyhaberendezés gyengébb minőségben 1861 lejes árban került forgalomba — ma már 1372 lejes árban árusítják a bútorüzletekben. A kombinátnál számos olyan párthű dolgozót találunk, mint Vargha Sándor párttagjelölt, Kovács Ferenc, Fazekas Sándor asztalosok — akik szüntelenül arra törekszenek, hogy magasabb szintre emeljék, s még jobban erősítsék a vállalatot. Az élesdi helyi ipar azonban nemcsak a bútorgyártásban ért el ily nagyarányú fejlődést. Míg három évvel ezelőtt egy falusi kovácsműhelyhez hasonló lakatosrészlegben 8 munkás dolgozott, addig ma korszerűen berendezett műhelyben, nagyméretű esztergapadon, fúrógépen, gyalu- és marógépen, valamint más műszaki berendezésekkel 48 vasmunkás a zárjavítástól, a legbonyolultabb gépkocsijavításig végzi mindennapi munkáját. Tervbe vették, hogy ebben az évben még tovább fejlesztik ezt a részleget is. A helyi lehetőségek kiaknázásának ösztönzéseképpen, a kombinát dolgozói hasznos ésszerűsítéseket és gépesítéseket alkalmaznak a termelésben, így például a többi között a körösrévi Ceramica cserépedény- és kályhacsempegyárban a kemencék fűtésének korszerűsítésével, naponta 2540 lej megtakarítást érnek el. Így sorolhatnék a kombinát minden részlegét, amelyekben a legtöbb munkás arra törekszik, hogy még jövedelmezőbbé tegye a vállalatot. - K. J. § FAKLYAn »• Os&k bmátmqhall István, a néptanács elnöke. — Az emberek nagyon jól megértik egymást. Ennek köszönhetjük, hogy községünk gyorsan fejlődik, s hogy egyre többen térnek a szocialista mezőgazdálkodás útjára. Mintegy 660 dolgozó paraszt van községünkben, s ezeknek több mint a fele társulásba tömörült. Míg a község fejlődéséről beszélgetünk, többen körénk gyűlnek. Elmondják, milyen jó dolog az, hogy a magyar és román lakosság összefogva szépíti Berettyószéplakot. Hosszú az út az állomástól a község központjáig, de már végig cementjárdán közlekednek. A kocsiút nagy részét is kikövezték. Csupán az elmúlt évben 600 méterrel hosszabbították meg a gyalogjárdákat. És a munka folytatódik. Minden utcába kövezett járdát akarnak. Önkéntes hozzájárulással megjavították a Berettyó hídját és két közkutat létesítettek. Érthető örömmel újságolják az emberek, hány új lakóház épült mostanában. Nagy István — miután alapos számítást végzett — azt bizonygatja, hogy csupán a legutóbbi két évben több lakóház épült a községben, mint a régi rendszer egy évtizede alatt. Új házat épített Tusán Nicolae, Kovács F. Mihály, Popa Vasile, s még sokan. A Sztálin-utca valósággal újjáépült. Most újabb 25 lakóház terve készült el. A néptanács már ki is osztotta a házhelyeket. Építkezni akar Borzási István bányamunkás, Simut Paul, Bagosi Sándor, Ternea Petru, Ghinea Vladimir. Az államtól bátorítást, anyagi segítséget kapnak. A dolgozó parasztok gyermekei anyanyelvükön tanulnak. Két hétosztályos iskola működik a községben, román és magyar nyelven. Több fiatal — miután befejezi az elemi iskolát — középiskolába megy Margittára, Szilágy Somlyóra, vagy Nagyváradra. Katona József cipész Olga lánya például Nagyváradon tanul, Helmeczi Gyöngyi Margittán folytatja tanulmányait. Szüleik egyszerű munkásemberek. A község terveiről is szó esik. Legtöbben a villamosítást sürgetik. Van rá mód és megvalósítására biztosíték a lakosság összefogása. Rendbe akarják hozni a községi malmot. A képviselőjelöltek máris vállalták, hogy kezükbe veszik a tervek intézését. Sok a tennivaló, de ez csak lelkesíti a berettyószéplakiakat. A tervekben az új, egyre szépülő, fejlődő községüket látják. S szavazatukat a mai napon terveik valóraváltására, a románok és magyarok örök barátságára adják. K. F. Letűnt időkről beszélgetünk. Öszhajú, idős ember viszi a szót. — Néhány fiatal csak legyint, ■ha a múltról hall. Regének véli a történelmet. De mi, akik átéltük közel nyolc évtized borzalmait, sajgó szívvel idézzük a miltat. S az őszhajú ember elénk teregeti egy letűnt világ szennyesét. — Már gyermekkorban belénk oltották a sovinizmust és mi, tudatlanok, gyűlöltünk minden olyan embert, aki nem fajtánkból való. Hej, pedig de sokszor ráfizettünk erre. Azt hittük, hogy ha ,,magyar világ" van, akkor — ahogy mondani szokták — miénk a diófáig, a románok s a szlovákok meg szolgák. Nem láttuk, hogy mi is ugyanazok vagyunk — az úri világ szolgái. Hányan és hányan estek ebbe a betegségbe Berettyószéplakon. Évtizedekig a sovinizmus trónolt az okos gondolkodás fölött. Az idősebbek elbeszélései után a ma valóságát szemléljük. A kiskapukban emberek, asszonyok beszélgetnek. Románok, magyarok együtt. A fiatalok sem civakodnak többé, együtt táncolnak a kulturházban. Közös kultúrműsorokat tartanak. A nyelv sem akadály, mert Berettyószéplakon szinte minden ember egyformán beszél románul és magyarul. — örök barátságot kötött a két nemzetiség — mondja Nagy ® ® ® ® ® M ®#®@® © ® ® ®^® 9 ®@® ® ® ® A ® ® ® ® e ® ® ® ® ® ® s értek el eredményeket gazdasági, kulturális, egészségügyi, stb. téren. Az egyik legáltalánosabban elterjedt módja a tömegek bevonásának a közügyek intézésébe a néptanácsok állandó bizottságainak munkája. Ezek a bizottságok, melyeknek élén néptanácsi képviselők állanak, kifogyhatatlanok a kezdeményezésekben és tömegakciók megszervezésében. Például a Margitta-rajoni Berettyószéplakon a községi néptanács tanügyi- és kulturális állandó bizottsága akciót szervezett a falubeli 12 nincstelen cigánygyerek felöltöztetésére. Nagy Duris István néptanácsi képviselő kezdeményezésére Betuker János tanító, az állandó bizottság aktívájának tagja és mások kulturrendezvénnyel 2000 lejt gyűjtöttek. Ebből az összegből felöltöztették a gyerekeket és iskolafelszerelési tárgyakat vásároltak. A Szalonta-rajoni Madarászon a néptanács községrendészeti állandó bizottsága azt javasolta, hogy a járdák burkolásához szükséges betonlapokat helyileg állítsák elő, amivel körülbelül 24 ezer lej megtakarítást értek el. Ebben az akcióban kitűnt Bírta Gh. néptanácsi képviselő, Moghioros Gh., Gligor Vasile és Onca Vasile állandó bizottsági tagok. A tömegek kezdeményezésének egy mind népszerűbb formája a községek önmegadóztatása. Az elmúlt 2 évben tartományunkban 12.605.537 lej önadót szavaztak meg a községekben és falainkban lezajlott honpolgári közgyűléseken. Ebből az összegből 1956 — 1957-ben 681 új és 1428 javítási munkálatot végeztek el. Megemlíthetjük ezek közül 22 község villamosítását, egy község rádiósítását, 7 új orvosi rendelő építését és 16 rendelő megjavítását, stb. Hogy mennyire magáévá tette a dolgozó parasztság tömege az önadóztaáó akciókat, a legjobb példát talán Szilágysomlyó rajon nyújtja, ahol az 1957. évre megszavazott önadót és az összes előző évi hátralékokat már 1957 november havában teljes egészében befizették. Ezzel az eredménnyel Somlyó rajon országos viszonylatban is az élen áll. Ez lehetővé tette, hogy a rajonban 1957-ben 2.059.000 lej értékű munkálatot végezzenek el, köztük új iskola építését, 7 kultúrotthon befejezését, stb. A közérdekű munkák elvégzésében nagy érdemeik vannak a néptanácsok mellett működő honpolgári bizottságoknak, melyek egy-egy akció lebonyolítására alakulnak. így például Nagyváradon a CFR-negyedben Horn I. és Andó M. néptanácsi képviselők beszervezték körzeteik dolgozóit, hogy vegyenek részt a járdajavításhoz szükséges betonlapok szállításában, ki- és berakásában, amivel sikerült körülbelül 46 ezer lejt megtakarítani. A néptanácsi képviselők figyelme kiterjed minden fontos közérdekű kérdésre és mindent elkövetnek, hogy választóikat a cél elérésére mozgósítsák, komoly érdemeik vannak a néptanácsi képviselőknek a mezőgazdaság szocialista átalakításában is. Belényes rajonban Petrila Vasile, Popa Dumitru és több képviselő az elsők között lépett be teljes termőföldjével a mezőgazdasági szocialista alakulatokba. Ahhoz, hogy Körös rajon a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén a len jár tartományunkban — nagymértékben hozzájárultak a pártszervezetek által felvilágosított néptanácsi képviselők is. A néptanácsi képviselők foglalkoznak a közellátás fontos kérdéseivel is. A Körös-rajoni Szentanna községben Bitea Dumitru és Bunai Ilie néptanácsi képviselők felkeresték otthonaikban választóikat, hogy meggyőzzék őket az állammal köthető gabonaeladási szerződések előnyeiről és fontosságáról. Munkájuk eredményeként Szentannán a szerződéskötések terén szép sikereket értek el. A néptanácsi képviselők nem várják fentről az ötleteket, vagy a segítséget. Szoros kapcsolatot tartanak választóikkal és saját erejükkel oldják meg a feladatokat. Példaként szolgálhat e téren Ritter Etelka Nagyvárad városi néptanácsi képviselő, aki a városi néptanács 1958. január 31-i ülésszakán csak azt kérte a végrehajtó bizottságtól: választóinak engedélyezzék a Chaja Lifschitz gyár melletti telek gyermekjátszótér céljaira való felhasználását, vállalva, hogy a környéken lakó dolgozók minden anyagi segítség nélkül — önkéntes munkával — elvégzik a szükséges tennivalókat. Hiba volna azonban, ha nem vennők észre, hogy nem mindegyik képviselő dolgozik így s eredményeik sem ilyen megörvendeztetők. A március 2-i képviselőválasztások bizonyára újabb jelentős lépést jelentenek majd a néptanácsok munkájának megjavításában, a tömegekkel való kapcsolatok szorosabbá tételében. Helyi viszonylatban közügyeink élére újabb két esztendőre választunk néptanácsi képviselőket. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs pártunk II. kongresszusán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a néptanácsok a legjelentősebb megvalósításaink az államépítés terén, s a kongresszus feladatként állította a néptanácsok tevékenységének további javítását és tökéletesítését. A dolgozó nép legjobb fiaira leadott szavazatainkkal erősítjük meg népi demokratikus rendszerünket s a néptanácsok által biztosítjuk a dolgozó tömegek még hatékonyabb részvételét az államvezetésben. BLUM LÁSZLÓ Népi demokratikus rendszerünk megvalósításai Az Élesd-esküllői Red radar hőállótégtaffilmban Tovább folytatódnak az építkezések az Élesd-esküllői Refradar hőállótéglagyárban. Mint ismeretes, az Élesd melletti Esküllön az egykori ósdi hőállótéglagyár helyén épül a második ötéves terv egyik nagyszerű alkotása, hazánk egyik legnagyobb hőállótéglagyára. A gyár belterületén szüntelenül tovább folynak az építkezések, szerelik az új korszerű berendezéseket, s mint már többször hírt adtunk róla, egyre több újonnan épített termelőegységet helyeznek üzembe. A hatalmas építkezések teljesen megváltoztatják e vidék arculatát. A korszerű, hatalmas gyártelep, s a szociális-kulturális létesítmények — amelyek mind a szocializmus építését, a dolgozó ,nép életszínvonala állandó emelkedését célzó pártpolitika mindmegannyi hű kifejezői — jó munka- és életkörülményeket teremtenek a dolgozók számára. A Transilvania festékgyár—o kevés számú, de lelkes munkakő választások tiszteletére — felalá túlhaladta a február havi termerepet tölt be tartományunk iparnél jobban biztosítani az iparra Képünkön a gyár kommuni Pénzes Ferenc és Kertész Ferencz tartozó nagyváradi oxigéngyár zössége a néptanácsi képviselőnrásaihoz híven — 6 százalékkal teli tervet. A gyár jelentős szemban azáltal, hogy igyekszik villalatok oxigénellátását, sl a vezetője, Nagy Imre, továbbá kiváló szakemberek láthatók. Jól ismert a környéken a báródi holosztályos iskola énekkara, amely a közeli falvak kultúrotthonaiban gyakran szerepel. Felvételünkön az iskola kórusa Bélteki Irén tanulónő vezényletével a választási kultúrműsort próbálja. Aki évek óta nem járt Sonkolyoson, bizony alig ismeri fel a múltban oly elmaradott kicsiny falucskát. Mindenfelé új házak piros cserépfedele virít: népi demokratikus rendszerünk évei alatt számos bányász költözött új otthonba. Felvételünk az egyik nemrég épült új házfonó készült. Bővült az állami és szövetkezeti kereskedelem A két éve megtartott néptanácsi képviselőválasztások óta jelentékeny mennyiségű áruval került több az állami és szövetkezeti kereskedelem egységeibe. Csupán a múlt évben 9,7 százalékkal több árut vásároltak, mint 1956-ban. Jelentősen növekedett az üzletekbe eladásra szállított élelmiszercikkek mennyisége. Gazdagodott a textiláruk készruhák és bútorok mennyisége és választéka is. Csupán egy példát említünk: hálószoba-, konyha- és kombinált szobabútorba. — s egyéb bútordarabokból — 28,6 százalékkal növekedett a forgalom. Az évek sorár új üzletek nyíltak. 1955 végén tartományunkban 1583 állami és szövetkezeti kereskedelmi egység működött. Jelenleg az egységek száma meghaladja az 1730 et Az élelmiszerüzletek száma 322-ről 418-ra emelkedett. <1