Fáklya, 1958. május (13. évfolyam, 102-126. szám)

1958-05-03 / 102. szám

Május 1 ünnepségei hazánk fővárosában A bukaresti Sztálin­ téren tar­totta fővárosunk lakossága má­jus 1, a dolgozók nemzetközi szolidaritása napjának hagyomá­nyos ünnepségeit. A főváros ünnepi díszbe öltö­­zött sugárútjain és utcáin már a hajnali órákban vonultak a dol­gozók végeláthatatlan sorai a felvonulás színhelye felé. Az egész városban a nagy ünnep­napok jellegzetes légköre ural­kodott: ezernyi vörös és három­­színü lobogó lengett a tavaszi szélben, a le­ányok és asszonyok tarka virágcsokrokat tartottak kezükben, vidámság, jókedv ural­kodott mindenfelé, amit dalban fejeztek ki az emberek. Reggel 9 óra. A Sztálin térre megérkeznek pártunk és kormá­nyunk vezetői, akiket a dolgozók tízezres tömege hosszas tapsok­kal és éljenzéssel fogad. A díszemelvényen a következő elvtársak foglalnak helyet: Gh. Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Gheorghe Apostol, Emil Bodna­­ras, Petre Borila, Nicolae Ceau­­sescu, Alexandra Draghiei, Mo­gyorós Sándor, Constantin Pir­­vulescu, Josef Való, a Csehszlo­vák Köztársaság nemzetgyűlésé­nek alelnöke, a hazánkban tar­tózkodó csehszlovák parlamenti küldöttség vezetője, Dumitru Co­lit­, Leonte Râutu, Leontin Sala­­jan, Stefan Voitec, Fazekas Já­nos, Vladimír Gheorghiu, Mihail Balea, Anton Moisescu, Alexan­dra Birladeanu, C. I. Parhon akadémikus, Gheorghe Stoica, Florian Danalache, Virgil Tro­­fin. Az ünnepség megkezdése előtt a Sztálin­ téren felsorakozott nagy katonazenekar eljátszotta a Román Népköztársaság állami himnuszát. A nagygyűlést Florian Dana­lache elvtárs, a Romián Munkás­párt Központi Vezetőségének tag­(.Folytatása a 4-es oldalon) Gheorghe Apostol elvtárs beszéde a bukaresti dolgozók május 1-i nagygyűlésén Hazánk fővárosának dolgozói! Kedves elvtársak és elvtársnők! Kedves külföldi vendégeink! Régi munkáshagyományokat kö­vetve, összegyűltünk ma, május hó első napján, hogy megünne­peljük a dolgozók nemzetközi szolidaritásának, az egész világ dolgozói akcióegységének napját a békéért és a társadalmi hala­dásért vívott küzdelemben. A dolgozó emberiség­e nagy­szerű ünnepe alkalmából a Ro­mán Munkáspárt Központi Veze­tőségének, a Román Népköztársa­ság kormánya és a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa nevében forró üdvözletemet tolmácsolom szeretett elvtársak, s köszöntöm­ önöket­­ azokért a jelentős megva­lósításokért, amelyeket hazánk­ban a szocializmus felépítéséért vívott küzdelemben arattak. Meleg üdvözletünket tolmá­csoljuk a más országokból érke­zett küldöttségeknek, amelyek el­jöttek, hogy velünk együtt ünne­peljék május 1 napját Jelenlé­tük közöttünk azoknak az inter­nacionalista testvéri kapcsolatok­nak eleven jelképe, amelyeket dolgozó népünk szakadatlanul erősít, híven ah­hoz a felhíváshoz, amely Marx és Engels óta átha­tol az évtizedeken és világrésze­ken: „Világ proletárjai egyesülje­tek!“ Május 1 ünnepe ezidén a szo­cialista világrendszer és a népek társadalmi és nemzeti felszabadí­tó mozgalmának újabb történel­mi jelentőségű sikerei az egész világ dolgozóinak egyre szoro­sabbra fűződő egysége jegyében bontakozik ki az atomháború ve­szélyének elhárításáért a béké­ért, nemzeti függetlenségéért és szocializmusért vívott küzdelem­ben. A szocialista tábor országai­nak népei a nemzetgazdaság, a tudományok, a kultúrélet szaka­datlan fellendülésének, a dolgo­zók jóléte emelkedésének feltéte­lei között ünnepük május 1-ét. Az egész haladó emberiség csodálatteljes elismerése mellett a szovjet nép ma feltárja kor­szakalkotó megvalósításainak di­csőséges mérlegét. E megvalósí­tások teszik lehetővé, hogy lépés­(Folytatás a 4-es oldalon) Felvonulnak a munkás­gárdák •­­ ■ • XIII. évf. 102. sz. : 1958 . május ■ | 3 | szombat ::< > 4 oldal ára 20 báni : I • ! > A békeharc, a testvéri összefogás, a proletár nemzetköziség jegyében ünnepelte tartományunk dolgozó népe május elsejét Nagyvárad dolgozóinak lelkes seregszemléje A Május 1­ téri ünnepség díszeln­öksége 1958. május 1 A 14. szabad május elsejének reggele igazi tavaszi köntösben köszöntött be. Felhőtlen az ég­bolt, a nap bearanyozza, csókol­gatja szelíd sugaraival az ün­nepi díszbe öltözött épületeket, s ünneplésre szólítja a város ap­­raját-nagyját. Már kora reggel szokatlanul élénk az utcák-terek forgalma. Zenekarok járják a várost, s a zenés ébresztő hangjaira előke­rülnek az ünneplőruhák, egy-egy csokor virág, s reggel 8 óra felé már a szélrózsa minden irányá­ból özönlenek a tömegek; az ipar­­vállalatok, az intézmények dol­gozói az ünnepség színhelye, a Május 1 tér felé. A proletár nemzetköziség, a testvéri összefogás magasztos eszméi győzelmének mindmeg­annyi látható jele tárul most elénk. Sok ezer vörös- és nemze­­tiszínű zászlót lenget a májusi szél, s az iparvállalatok dolgo­zói az ünnepi felvonulásra győ­zelmeiket hirdető táblákat, szí­nes grafikonokat, jelszavas fel­iratokat hoznak. Május elseje úgy vonult be a történelembe, mint a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nap­ja. Erre gondolva, nagyszerű érzés tudni azt, hogy ugyanezen a napon, ugyanebben az órában mindenütt a világon az ügyük győzelméért harcoló dolgozók százmilliói seregszemlét tarta­nak, s a jövőbe vetett hittel ké­szülnek új sikeres küzdelmekre. Ám nagyszerű élmény látni a mi május elseji seregszemléin­ken azt is, hogy évről-évre gaz­dagabbak vagyunk. Erről — a haza, népi demokratikus álla­munk felvirágzásáról, a pártve­zette dolgozó nép kiapadhatat­lan alkotó erejének nagyságáról szerzünk örömmel tudomást ez­úttal is. * Teljesen benépesült a Május 1-tér, s néhány perccel 9 óra után a helyi párt- és állami szer­vek vezetői és a meghívottak megjelennek a díszemelvényen, megkezdődik az ünnepség. Amikor felhangzik népköztár­saságunk állami himnusza, ma­gasba emelkednek a zászlók. A zenekar ezután eljátssza a Szov­jetunió állami himnuszát, majd Szilágyi Lajos elvtárs, a helyi Szakszervezeti Tanács elnöke üdvözli az egybegyűlt ünneplő tömeget, s átadja a szót az ün­nepség szónokainak: Banc Iosif elvtársnak, az RMP KV póttag­jának, a Nagyvárad-tartományi pártbizottság első titkárának, s Fazekas Lajos elvtársnak, az RMP Nagyvárad­ városi bizottsá­ga első titkárának, akik — ro­mán, illetve magyar nyelven — ünnepi beszédet tartanak. Az ün­nepség az Internacionalé hang­jaival ér véget, majd megkezdő­dik a dolgozók színpompás fel­vonulása. Az Infrafi­rea szerszámgépgyár dolgozói az­ ünnepi felvonuláson Az ünnepi „Május ” az egész világ dol­gozóinak ünnepe, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nap­ja. Mint minden esztendőben, e harci napon a munkásosztály és az összes dolgozók seregszemlét tartanak vívmányaik felett és megjelölik az előttük álló felada­tokat, hogy új győzelmeket aras­sanak a létérdekeikért, a demo­kráciáért, a békéért és a szocia­lizmusért vívott küzdelemben. Tartományunk munkásai az 1958. I. negyedévi össztermelési tervet az iparban 104,5 száza­lékra teljesítették, s a munka­termelékenység tervének 105,3 százalékos végrehajtásával, jobb minőségű és olcsóbb termelvé­­nyekkel és a múlt évvel szem­­ben 21,6 százalékkal magasabb átlagfizetéssel köszöntik május elsejét. Nagyvárad tartomány dolgozó parasztsága az idén 656 szövet­kezeti mezőgazdasági egységgel köszönti a dolgozók nagy ünne­pét. Dolgozó parasztságunk az RMP II. kongresszusának irány­elveiért s a konstancai értekez­leten Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs által, megjelölt feladatok végre­hajtásáért vivott harccal köszön­ti május 1-et". I­­eszed bőt A szónok a továbbiakban a bé­ke védelméért folyó harc jelen­tőségéről, a szocialista tábor egységéről, szakadatlan erősödé­­séről beszélt, majd a következő felhívást intézte az ünnepség résztvevőihez: Dolgozók! A tartományi pártbizottság, a tartományi néptanács végrehajtó bizottsága és Nagyvárad tarto­mány szakszervezetei felhívással fordulnak hozzátok, hogy dol­gozzatok és harcoljatok még ha­tározottabban a békéért, nemzet­­gazdaságunk fejlesztéséért, a Ro­mán Népköztársaság további erő­­­sítéséért és felvirágoztatásáért.­Éljen május 1, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nap­ja! Éljen a béke és a szocializmus megingathatatlan zászlaja, az erős szocialista tábor, a Szovjet­unióval az élen! Éljen a béke és a népek közötti barátság! Éljen és virágozzék drága ha­zánk, a Román Népköztársaság! Nagyvárad dolgozóinak szinpompás május elseji felvonulása Néhány perccel snuit délelőtt 10 óra, amikor a Malinovszkij téren felcsendülnek a fúvószene­kar első akkordjai, megkezdődött a nagyváradi dolgozók szinpom­pás, május elseji felvonulása. Vörös- és nemzeti szinű zászló­kat lobogtat a májusi szél, az emberek arcán a békés élet bol­dog mosolya ragyog. Trombitaszóra, pergő dobok rit­musára közelednek életünk virá­gai, a pionírok. Vörös nyakkendő­jük már messziről virít. Az első sorok tagjai vörös- és nemzeti­­színű zászlókat, pártunk és kor­mányunk szeretett vezetőinek arcképeit hozzák. A dolgozók nemzetközi szolidaritásának nagy ünnepét köszöntik. A mai ünnep­ség egybeesik az első pioníregy­­ségek megalakulásának 9. évfor­dulójával. Az eltelt 9 év alatt lényegesen gyarapodott a pionír­­szervezetek taglétszáma. Ma tar­tományunkban több mint 37.000 pionírt nevel szeretett pártunk. A felsorakozó pionírok közül sokan tanújelét adták már mun­kaszeretetüknek, dolgozni akará­suknak. A különböző foglalko­zási ágak szakkörei számos szép eredményről számolhatnak be. Íme például egy pedálos autó, amelyet Papp Tibor, Elekes Sándor és társai készítettek. Má­sok fából készült különböző tár­gyakat hoznak, bizonyítva ezzel is azt, hogy szorgalmasan dol­goznak a Pionírház kicsiny asz­talosai. Felzúg a taps, s ezzel is elis­merésünket fejezzük ki a tanulás­ban becsülettel helytálló pioní­roknak. Említsük meg közülük Róth Andrást az 1. számú kö­zépiskolából, Mikes Mariannát a 8. számú hétosztályos iskolából, Mester Kornéliát a 13. számú hétosztályos iskola pioníregysé­­gének vezetőjét és másokat. A sötétkék-szoknyás, fehérblú­­zos, vörösnyakkendős lánykák u­tán most a tánccsoport tagjai következnek, akik a díszemelvény előtt lejtett táncukkal a nemrég lezajlott forró sikerű ifjúsági karneválra emlékeztetik a jelen­levőket. Hosszas lelkes taps fogadja (Folytatás a 3. oldalon). *

Next