Fáklya, 1960. április (15. évfolyam, 77-102. szám)
1960-04-01 / 77. szám
1960. IV. 1. péntek, 77. sz. Politikai neveléssel a dolgozók öntudatának erősítéséért A munkatermelékenység állandó növelésének útjai, a termelékenység kiszámítása, a munkához való viszony a szocialista társadalomban — mindmegannyi•l fontos kérdés, amelyekről beszél"‘-nek a Munka sörgyár pártalapszervezetének politikai gazdaságtant tanulmányozó körén. Idősebb, őszülő hajú férfi, a gépház dolgozója vállalkozik elsőnek a kérdés ismertetésére. Látszik, ismeri az anyagot, jól köti össze az elméletet a gyakorlattal, a tételnek megfelelően idéz pártunk tanításaiból. A nyilvántartásból megtudjuk azt is: Szilágyi István mindig jelen van, többször kér szót, rendszeresen és felkészülve jön a pártoktatásra. A rendszeres részvételért és a vitákba való bekapcsolódásért elismerést érdemel Cimpan Gavril, Veres Károly, Szénási Zoltán is, akiket a februári pártalapszervezeti gyűlésen a pártoktatás kérdésének elemzésekor megdicsértek. A vita ez alkalommal is végig élénken folyik. A jelenlévők valamennyien bekapcsolódnak, elmondják, hogyan értelmezik a kérdést, gyakorlati példákkal támasztva alá. A propagandista, Fehér László elvtárs hozzáértéssel irányítja a megbeszélést. Például amikor a termelékenység növekedésének kiszámítása jön szóba, a kréta is előkerül. A gyakorlati számítások elvégzése hozzásegít minden hallgatót a kérdés megismeréséhez. A propagandista jó módszerének eredménye is, hogy az öt pártoktatási kör látogatottsága és a leckék színvonala tekintetében ez a kör egyike a legjobbaknak. PARTELET | A pártoktatás kérdéséről szólva, elmondhatjuk: a sörgyár pártalapszervezetének bürója helyesen tájékozódott, amikor megszervezte az 1959—60. pártoktatási évet. A párttagjelöltek és a pártonkívüli aktíva részére az RMP Szervezeti Szabályzatát tanulmányozó kört indítottak. Gyári viszonylatban 90 százalékos a körök látogatottsága. Ez arra vall, hogy a hallgatók — akik maguk választották meg, milyen pártoktatási formára járjanak — megértik a leckék anyagát, szívesen vesznek részt a megbeszéléseken, kötelességüknek érzik a rendszeres megjelenést. A propagandisták is komolyan veszik pártfeladatukat. Rendszeresen látogatják a pártkabinetben szervezett előkészítőt, ami nagy segítséget jelent az előadások, vitatervek megszerkesztésében. A politikai nevelés — melyet az alapszervezet bürója egész évben figyelemmel kísér — a dolgozók öntudatának erősödésében, a munkafegyelem javulásában tükröződik. Felmérhető ez Chirica Alexandru malátázó, Balogh Sándor, Bungou Florian erjesztő, s több társuk munka iránti új magatartásán is. A terv határidő előtti teljesítése, az önköltség minél nagyobb arányú csökkentése az egész munkaközösség központi feladata. Ebben a harcban azokat a párttagokat látjuk az élen, akiket a tanulásban, így Cimpan Gavril, Szilágyi István, Veres Károly nevét több újítás mellett olvashatjuk. Az élmunkások táborában is első helyen találjuk a párttagokat, s azokat a pártonkívülieket, akik rendszeresen tanulnak, részt vesznek a pártoktatásban. Elmondhatjuk: a sörgyár pártalapszervezete igyekszik úgy irányítani a politikai nevelést, hogy az az RMP KB 1959 december 3-—5-i plenáris ülésén megszabott feladatok teljesítésének színvonalán álljon. k. e. Ivanich Mária az első kérdés rövid összefoglalóját politikai gazdaságtant tanulmányozó körben tartja O Segítőtársuk a könyv Kis helység, köröskörül könyvszekrények. A polcokon szépen sorakoznak a különböző nyvek. Koch Éva, az Október 12 Közüzemek könyvtár felelőse néhány hónapja vette át a könyvtár vezetését. Minden erejével azon fáradozik, hogy gyarapítsa az olvasók táborát. Lelkiismeretes munkáját bizonyítja, hogy e rövid idő alatt százzal emelkedett az olvasók száma. Rendszeresen felkeresi a dolgozókat a munkahelyen, elbeszélget velük és kicseréli az elolvasott könyveket. Körülbelül 2.700 kötetnyi az állományuk. Ezek között vannak politikai tárgyú könyvek és brosúrák, de megtalálhatók a szépirodalom remekei is. — Igyekszünk mindent megtenni a könyvek minél szélesebb körben való terjesztéséért. Az üzemi rádióban ismertetőket tartunk az új könyvekről, népszerűsítjük az élenjáró olvasókat — mondja a könyvtáros. Hetenként háromszor tartják a könyvtári órákat. Nemcsak az ott dolgozók, de családtagjaik is rendszeresen látogatják az üzem könyvtárát. Kellemesen töltik el szabadidejüket egy-egy jó könyv társaságában. Mozgókönyvtárat is létesítettek, így a dolgozók még könnyebben juthatnak olvasnivalóhoz A legszorgalmasabb olvasók között említhetjük Barabás Kálmánt, Molnár Sándort, Cuban Franciscot, Gazdag Erzsébetet — az egyik mozgókönyvtár felelősét — valamint Liberez Katalin, Takács Anna, Szalontai Kálmán ifjúmunkásokat. A szakmai könyvek nagy segítséget jelentenek a dolgozók munkájában. Ennek érdekében külön szakmai könyvtárat állítottak fel az üzemben: 915 szakmai könyv, szakmai folyóiratok állanak a dolgozók rendelkezésére. A legtöbbet olvasott szakkönyvek között említhetjük meg a gépelemekkel és r villamossággal, valamint a technika ABC-jével foglalkozó szakkönyveket, amelyek nagy segítséget nyújtanak munkájukban. A Technikai Könyvkiadó megalakulásának tíz éves évfordulója alkalmából ismertetőket tartottak a szakkönyvekből. Lucan Péter elvtárs a Curs general de masurari electrice című szakkönyvről tartott tájékoztatót. A könyvtár munkájának még jobb menete érdekében ajánljuk, hogy tartsanak tapasztalatcserét más könyvtárakkal. A tapasztalatcserék mindig hasznosak. FODOR ANNA FÁKLYA Felkészültek a termelési idényre A Crisana téglagyár biharpüspöki részlegén az utóbbi hónapokban számos olyan műszaki-szervezési intézkedést vezettek be, amelyek a közeledő termelési idény folyamán biztosítják az ütemes termelést és a tégla önköltségi árának további csökkentését. A múlt években a kibányászott föld elszállítása, a sok munkaerőhasználat lényegesen emelte a termelési költségeket Ennek megszüntetése céljából egy betonáthidalót készítettek, így a kibányászott földet a csillék közvetlenül a keverőberendezésekhez szállítják. A szárító színek közelében levő kút nedvesen tartotta a szin talaját, a tégla nehezen száradt ki. Ezért a régi kutat betömték és távolabb egy újat készítettek, így a szárítási folyamat meggyorsul, és a minőség javul. A pártalapszervezet eredményesen mozgósította a karbantartó osztály dolgozóit : határidő előtt kijavították a szárítóberendezéseket, színeket és a gépek védőberendezéseit is. Szűcs Erzsébet, levelező 3 Minél olcsóbb IM termint a Mozim I Jövedelmezőbb tehenészetet a bikácsi kollektív gazdaságban Szorgalmas, törekvő embereknek ismerik a környéken a bikácsi kollektivistákat. Noha földjük termőképessége jóval gyengébb, mint a vajon más vidékein, gabonatermesztésben felveszik a versenyt a többi kollektív gazdasággal. A múlt évben például búzából 1950 kg-os, szemes kukoricából 3000 kg-ot meghaladó hektáronkénti terméshozamot értek el. Silókukorica termésük pedig legjobb volt a rajoni viszonylatban: 40.000 kg hektáronként. Az egyoldalú gazdálkodás következtében azonban aránylag lassú ütemben fejlődik a bikácsi kollektíva. Pedig könnyen segíthetnének a helyzeten, ha okulnának a környékbeli, különösen a madarászi kollektivisták példájából. A szervezeti-gazdasági megszilárdulás feltétlenül megkívánja, hogy sokkal több figyelmet fordítsanak az állattenyésztésre. Jelenleg van ugyan 24 fejőstehene a gazdaságnak, de a területhez viszonyítva ez kevés, alig hat fejőstehén jut 100 hektárra. S az állomány termelékenysége igen alacsony. A múlt évben például tehenenként 1366 liter tejet fejtek. Hogy mi a magyarázata ennek? Egyszerűen az, hogy csak a növénytermesztéssel foglalkoznak és lebecsülik az állattenyésztést. Különösen kitűnik ez a rossz takarmányozásból. Jelenleg például a fejőstehenek naponkénti fejadagja a következő takarmányfélékből áll: 20 kg répafejsiló, 4 kg széna- és szalmakeverék. Ez a takarmányadag sem mennyiségileg, sem pedig tápérték szempontjából nem felel meg a követelményeknek. A felsorolt takarmány mindössze 4,2 takarmányegységet és 496 gramm emészthető fehérjét tartalmaz. Ez jóformán a létfenntartást is alig biztosítja. Ahhoz például, hogy a tehenek napi 6 liter tejet adjanak, legkevesebb 9,6 takarmányegységre és 548 gramm emészthető fehérjére lenne szükségük. Ezek után egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy a bikácsi kollektív gazdaságban a jelenlegi 11 fejőstehén után naponta 60 liter tejet fejnek. A gyenge takarmányozást bizonyítja az is, hogy a tej zsírtartalma az előirányzott 3,5 százalékkal szemben csak 2,8 százalék. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem beszélhetünk a tehenészet jövedelmezőségéről. Sőt azon sem lehet csodálkozni, ha a rossz takarmányozás miatt ráfizetést jelent. Például a 0,7 százalékos zsírkülönbözet miatt értékesítés alkalmával egy liter tej helyett 1,25 litert kell adniuk, így a minőségi különbség folytán legkevesebb 6000 lejre ugrik a tej értékesítéséből adódó veszteség. Ezenkívül számba kell vennünk azt is, hogy a rosszul takarmányozott és kiöregedett tehenek gondozása éppen úgy felemészti a munkaegységet, mintha 15—200 liter tejet adnának naponta. Ennek igazolására szolgál az alábbi számítás is: a 24 fejőstehén egy évi gondozására fordított munkaegységek pénzben kifejezett költsége, az elhasznált takariányok értéke és egyéb kiadás közel 100.000 lejre rúg. Ezzel szemben a 24 fejőstehén után származó évi bevétel — beleértve az idei borjakat és a tehenenkénti 1500 literes évi tej hozamot — körülbelül 72—73.000 lejt tesz ki. Márpedig, ha összevetjük a bevételt és a kiadást, azt találjuk, hogy a bikácsi kollektivistáknak jövedelem helyett több mint 20.000 lej ráfizetésük van az állattenyésztésben. Pedig éppen fordítva kellene lennie. A felsorolt hibákért, azért, hogy a bikácsi kollektivisták még nem ismerték fel az állattenyésztés jelentőségét felelősség terheli a Szalonta rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának szakembereit is. A mezőgazdasági szakembereknek —• akik gyakran megfordulnak ebben a gazdaságban is — számtalan alkalmuk lett volna arra, hogy gyakorlati tények alapján felhívják a kollektivisták figyelmét az állattenyésztés fontosságára. Ha foglalkoztak is ezzel a kérdéssel, nem voltak elég következetesek, s nem nyújtottak elég hatékony szakmai segítséget a tenyészállat kiválogatásában és a takarmányozás megszervezésében. A bikácsi kollektivistáknak — a szakemberek segítségével — saját érdekükben rövidesen hathatós intézkedéseket kell tenniük az állattenyésztés jövedelmezőségének biztosítására. Mindenekelőtt gondoskodniuk kell a tenyésztésre legjobban megfelelő nagy tejhozamú és fiatal egyedek beszerzéséről. A régi, kiöregedett teheneket — melyeknek termelékenysége amúgy is alacsony — hizlalják meg és helyettük vásároljanak olyan teheneket, melyek naponta 15—20 liter tejet adnak. Sokkal többet kell foglalkozniuk a takarmányalap biztosításával is. Ugyancsak fontolóra kell venniük az RMP KB múlt év december 3—5-i plenáris ülésének a silókukorica termesztésére vonatkozó útmutatását. Fel kell számolniuk egyes tagok maradi felfogását, mely szerint a teheneknek elég a széna és a kóró is. Be kell látniuk azt is, mily helytelenül jártak el a múlt évben is, amikor ahelyett, hogy elegendő abraktakarmányt biztosítottak volna — csaknem az egész termést szétosztották a tagok közt. Ezért soványak most a tehenek. Végezetül azt tanácsoljuk a bikácsi kollektivistáknak: nem árt, ha ellátogatnak a madarászi, szalontai, árpádi és más kollektív gazdaságba, melyek fejlett jószágállománnyal rendelkeznek. Itt megtanulhatják, hogyan lehet az állattenyésztést minden különösebb erőfeszítés nélkül jövedelmezővé tenni. Bende János mérnök Sokoldalúan gazdálkodnak a bokszegi kollektivisták Még egy éve sincs, hogy felavatták a bokszegi kollektív gazdaságot. De a rajoni pártbizottság értékes tanácsait megszívlelje, s okulva a környékbeli kollektív gazdaságok tapasztalataiból, a bokszegi kollektivisták máris szép eredményeket értek el. A növénytermesztéssel párhuzamosan fejlesztik a jószágállományt is. A közelmúltban például 300 darab juhot, 4 darab fejőstehenet és 6 tenyészkocát vásároltak. Az építkezésekhez is hozzáfogtak, egy 600 férőhelyes juhhodály készül. Az állattenyésztés azonban csak úgy ér valamit, ha a megfelelő takarmány is biztosítva van. Tudják ezt a kollektivisták is, s éppen ezért 30 hektáron lóherét vetettek. A kollektivisták dicséretére válik az is, hogy már az első évben megpróbálkoznak a kertészkedéssel, és hogy a jövedelmezőség fokozása céljából 6 hektáron halastavat létesítettek. Bunica Florica levelező iEGHIVO A Crisana és a Fáklya szerkesztősége 1960 április 3-án délelőtt 10 órakor a Román Munkáspárt Margitta rajoni bizottságának székházában megbeszélést tart az önkéntes sajtólevelezőkkel Ezúton is kérjük a rajonbeli önkéntes sajtólevelezőket, hogy jelenjenek meg e fontos megbeszélésen, ahol alkalom nyílik arra, hogy megismerjék a legidőszerűbb kérdéseket és a legjobb levelezőink munkamódszereit. A nőbizottságok Székelyhid rajoni konferenciája Vasárnap tartották Székelyhidon a rajon nőbizottságainak konferenciáját. A rajon valamennyi községéből eljöttek a küldöttek, hogy számba vegyék két évi munkájuk eredményét és megbeszéljék a további tennivalókat. A konferencia a bírálat és önbírálat szellemében zajlott le. A jelentés és a sok hozzászólás alapján lemérhettük azt a hatalmas fejlődést, melyet a rajon az utóbbi időben elért. Kitűnt, hogy az asszonyok sokban részesei ennek a fejlődésnek. Igyekeztek bekapcsolódni mindazoknak a feladatoknak megvalósításába, melyeket a rajoni pártbizottság célul tűzött. A községi pártbizottságok irányításával a nőbizottságok jelentősen hozzájárultak a mezőgazdaság szocialista átalakításához. Az asszonyok közül sokan házról-házra járva végezték felvilágosító munkájukat és agitáltak a kollektív gazdaság előnyeiről. A kollektivista asszonyok saját eredményükkel, példájukkal hatottak társaikra. Balla Erzsébet kollektivista például idős létére is házat épített a kapott jövedelemből. A gálosperi asszonyoknak szintén nagy részük volt abban, hogy a község ma már teljesen kollektivizált. Érmihályfalván is mintegy 110 asszony kapcsolódott be a szervező munkába. Ezenkívül még külön ki kell emelnünk Csokalyról CsorTiaközi Máriát, aki egymaga 30 családot szervezett be a kollektiv gazdaságba és munkaegysége is vetekedik a férfiakéval. Eme lelkes törekvések nyomán Székelyhid rajon ma már 189 százalékban kollektivizált. Jelenleg a 26 kollektív gazdaságban 13.732 család 36.188 hektár földterületen gazdálkodik közösen. Ezenkívül még 13 mezőgazdasági társulás működik a rajon területén. A kollektív gazdaságok nőbizottságai munkájukban szem előtt tartották a konstancai értekezlet irányelveit, mely hangsúlyozza az asszonyok részvételének fontosságát a mezőgazdasági munkákban. Harcoltak azért, hogy egy asszonynak se legyen száznál kevesebb munkaegysége. Ezen a téren a semjéni kollektivistákat illeti dicséret, ahol a nők nagy részének több mint 110 munkanapja volt. A mellékgazdaságok kifejlesztéséhez s főleg a baromfitenyésztés meghonosításához járulhatnak cselekvően hozzá az asszonyok. A székelyhídi kollektív gazdaságot példaként említhetjük ezen a téren. Baromfi-tenyészetükben 3.400 darab csirke van, de a terv szerint 4.000-re emelik számukat háztáji gazdaságukból. Nem feledkezhetünk meg a vállalatokban, a termelő munkában dolgozó nők tevékenységéről sem. Főleg az Arovit konzervgyárban értek el szép eredményt, ahol a dolgozók 65 százaléka nő. Nagy érdemük , van abban, hogy a gyár — a kommunisták erőfeszítése nyomán — az elmúlt évben jövedelmezőbbé vált és hogy a vállalt 407.000 lej helyett 2 millió lej megtakarítást ért el. A nők ma már az élet minden területén derekasan megállják helyüket. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az Arovit gyárban a vezető állások 70 százalékát nők töltik be. Számos brigádfelelős, technikus és mesternő harcol a tervfeladatok valóraváltásáért. A rajoni nőbizottság tanulmányozva a Román Munkáspárt Központi Bizottságának 1958 november 26—28-i és 1959 július 13—14-i plenáris ülése határozatait a nemzetgazdaság fejlesztését, az életszínvonal emelését illetően, arra törekedett, hogy szervező munkájával elősegítse ezek valóraváltását. A nők soraiban kifejtett politikai munka eredményeként 13.400 nőt mozgósítottak a különböző hazafias és társadalmi munkákra. Az önkéntes munkaórák száma eléri a 107.200-at, ami 335.000 lej megtakarítást jelent. S ha kissé e számok mögé tekintünk, elénk tárul az eleven képek sorozata. Kulturház építés, parkrendezés, járda javítás, faültetés, csatornázási munkálat — mindezekben az asszonyok is szorgoskodtak. A rajoni nőbizottság a politikai és kulturális ismeretek bővítéséért megszervezte a községekben és falvakban az irányító tanfolyamokat. Negyvenhárom ilyen tanfolyam működik közel 1.500 résztvevővel. A propagandisták is mindent elkövetnek, hogy a leckék minél konkrétabbak és vonzóbbak legyenek. Szépen tevékenykedik ezen a téren Suta Julianna Vasadról, Papp Erzsébet Kágyáról, Csomortányi Julianna Diószegről, Gligor Terézia Schisoaráról, Danka Józsefné Székelyhidról és mások. Kilenc községben megszervezték a „Nők félóráját“ a helyi rádióadásban, s ilyenkor a nemzetközi munkásmozgalomban kitűnt asszonyok életéről és tevékenységéről tartottak rövid ismertetést. A tél folyamán az olvasókörök szintén hozzájárultak a politikai és kulturális színvonal emeléséhez. Közel 1.000 nő látogatta rendszeresen a rajonban működő 85 olvasókört. Az eredmények mellett a rajon nóbizottságnak a politikaikulturális nevelőmunkában hibái is voltak. Az irányító tanfolyamoknak csak egy részét ellenőrizték, s a kulturcsoportok sem fejtettek ki állandó tevékenységet. Mindezekért Mérey Rozáliát kell elmarasztalnunk, aki személyesen felelt az irányító tanfolyamok működéséért. Nem ellenőrizték kellőképpen — főleg a távoli községekben és falvakban — a nőbizottságok munkáját. A női küldöttek munkája sem volt kielégítő a választókörzetekben, pedig ezen az úton is sok nőt vonhattak volna be a feladatok teljesítésébe. Szintén hiányosságként kell megemlítenünk, hogy nem tartották meg a munkaterv szerint előirányzott bürügyűléseket és a határozatok teljesítését sem ellenőrizték minden esetben. Az újonnan megválasztott rajoni bizottságnak sok tennivalója lesz a jövőre nézve. Elsősorban újjá kell szerveznie a rajoni bizottság mellett működő kollektívákat, hogy azok konkrétan segíthessék a községek, falvak gazdasági-politikai fejlődését. A konferencián nem egy küldött tette szóvá az időközi napközi otthonok, óvodák szervezését. Most, amikor a rajon nagy része teljesen kollektivizált, különös fontosságot nyer ez a kérdés. A rajoni bizottság feladata tehát e kérés valóra váltása is. Ahol pedig óvoda működik, ellenőrizzék a támogató bizottság munkáját. További feladat az asszonyok széles rétegét mozgósítani a rajon további kollektivizálásáért folyó szervezési munkára, ezen túlmenően meggyőzni az asszonyokat az állammal kötendő szerződések fontosságáról, hogy terményfölöslegeiket a szövetkezet útján értékesítsék. Arról sem szabad elfeledkezniük, hogy most a tavaszi kampány idején a nők is adjanak meg minden segítséget a munkálatok sikeres végrehajtására. Nagyobb figyelmet kell ezután fordítaniuk a kulturmunka további javítására. Teremtsenek minden faluban élénk művelődési életet. A nők munkája ma már országszerte elismert. Tudvalevő: bárhol megállják helyüket, ott is, ahol eddig kizárólag férfiak tevékenykedtek. Székelyhid rajonban a mezőgazdasági egységeknél mégis idegenkednek a nőknek vezető tisztségre való emelésétől. Ennek tulajdonítható, hogy egyetlen női brigádos, vagy csoportfelelős sem található sem a társulásokban, sem a kollektív gazdaságoknál. A most megválasztott rajoni nőbizottságnak — Bognáriu Rozáliával az élen — ez is egyik fontos tennivalója lesz, hogy következetesebben harcoljon a mezőgazdaságban dolgozó nők bátor előléptetéséért. Csakis a nők minél szélesebb körű bevonásával kapcsolódhatnak be még sikeresebben a párt által kijelölt feladatok megvalósításába. de.