Fáklya, 1965. november (20. évfolyam, 259-283. szám)

1965-11-02 / 259. szám

ELŐKÉSZÜLETEK A JÖVŐ ÉVI FELADATOK SIKERES MEGVALÓSÍTÁSÁRA A jövő évi feladatok sikeres magvalósításáért a Metalica vállalat közössége a pártalap­­szervezet irányításával­­ meg­tette a kellő előkészületeket. Mindenekelőtt mérnökökből, technikusokból és közgazdá­szokból álló bizottságot létesí­tettünk, amely főleg a termelé­kenység növelésének lehetősé­geit tanulmányozza. Tudva azt, hogy jövő sikereink alapját ez évi feladataink maradéktalan teljesítése képezi, mindenek­előtt eddigi tevékenységünk ha­tékonyságát elemeztük. Eredményeink biztatóak Három évnegyed folyamán minden tervmutatónkat túl­szárnyaltuk, össztermelési ter­vünket 103, árutermelési fela­datainkat 102,4 százalékra tel­jesítettük, a munka termelé­kenysége 101 százalékot ért el. Vállalásainkat teljesítettük, túl­szárnyaltuk. A terven felül elő­irányzott 250.000 lej helyett 359.000 lejt valósítottunk meg az össztermelésnél. Az áruter­melés 450.000 lejes túllépésére vonatkozó fogadalmunkon túl­menően, 481.000 lejt értünk el; 100.000 lejes többletjövedelem helyett 163.000 lejt hoztunk lét­re. Meg kell jegyeznünk, hogy termelésünk menetét hátráltat­ták a nagyméretű átalakítási és főjavítási munkálatok, a gyako­ri költözködés, termelő egysé­geink szétszórtsága. Vállala­tunk pártszervezetének hozzá­értését, adminisztratív vezetősé­günk szervezőkészségét és dol­gozóink szorgalmát tükrözi minden munkasikerünk. Igye­keztünk határidőre megvalósí­­tni a műszaki-szervezési intéz­­kedések tervének minden pont­ját biztosítani az ütemes anyagellátást, megteremtvén ezátal a szocialista munka­­verseny kibontakozásának felté­telét. Sikereinket elősegítette a javítási munkálatok idejében történő elvégzése, a kisgépesí­tési munkálatok ütemes meg­valósítása is. Kibővítettük a központi fűtés hálózatát, a tö­­zőlámpák gázosítójának előállí­tására két félautomata célgépet szerkesztettünk. Következmé­nyei: jelentős növekedés a mun­ka termelékenységében, csökke­nés az önköltségnél, a termé­kek minőségének érezhető ja­vulása. Minden lehetőséget a cél szolgálatába állítani A jövő feladatok felbontása olyan szempontok szerint tör­tént, hogy minden lehetőséget kihasználjunk. Az e célból lé­tesített bizottság a dolgozók javaslatai alapján kidolgozta és felettes szervünkhöz továbbí­totta a jövő év tervének túl­szárnyalására vonatkozó ja­vaslatait. Különösen fő termé­keink mennyiségének növelését tűztük célul. Terven felül 35.000 főzőlámpát, 14.000 darab két­­karikás petróleumfőzőt, nagy mennyiségű pótalkatrész gyár­tását tűztük célul. Új termé­künkből — a tűreszelékből — 56.000 darabbal, azaz 8000 gar­nitúrával többet vállaltunk. A főzőlámpák mennyiségé­nek növelését egész sor intéz­kedésre alapoztuk. Lényegük: az új technika egyre szélesebb­­körű bevezetése és alkalmazá­sa. A kétkarikás petróleumrezsó gyártásához minden műveletet gépesítünk. A tűreszelőket vib­rátor-kalapáccsal és korszerű edzési eljárással gyártjuk. Mennyiségi növekedése mellett jelentős minőségi javulás per­spektíváit teremtettük meg. Főszereplő — az új technika A jövő évi feladatok mara­déktalan teljesítése érdekében a patentkapcsok gyártásához egy új automatikus berende­zést irányoztunk elő; az alap­részleget új gépekkel látjuk el; nagy súlyt fektetünk a gépek 2 és 3 váltásban való kihaszná­lására, stb. Mindezek a minőség javítá­sát is elősegítik. Ez egyébként egész munkaközösségünk leg­fontosabb célkitűzése. Érdeké­ben több intézkedést irányoz­tunk elő. Minden termelési ágat megfelelő készülékekkel és kali­berekkel látunk el; az öntött al­katrészeket bakelit kéregbe való öntési eljárással állítjuk elő; a párhuzamos szorítók csavarjai­nak menetét hengereléssel ké­szítjük, növelve ezáltal ellenál­lóképességüket és minőségüket (a termelékenység ennél a mű­veletnél 30 százalékkal növek­szik); a Félix-típusú szőnyeg­kefe gyártásában több módo­sítást vezetünk be. A munka termelékenységének növelése érdekében több intéz­kedést dolgoztunk ki. Lényege: gépesítés, a termelés ütemessé­gének megszervezése; a kisegí­tő műveletek korszerűsítése; a kisegítő és szakmunkások kö­zötti arány javítása, a terve­zett selejtarány csökkentése a dolgozók munkaidejének jobb megszervezésével, a hiányzá­sok, munkatorlódások elkerülé­sével, a munkahelyek ütemesebb anyagellátásával, a szakmai színvonal növelésével, (140 dolgozó részére szervezünk szakmai továbbképző tanfolya­mot) stb. Lehetőségek a gyártási költségek csökkentésére Jövő évi feladataink előirá­nyozzák a gyártási költségek 3,2 százalékos csökkentését, melynek összege 720.000 lejt tesz ki. Megvalósítása érdeké­ben több intézkedést hoztunk. Mindenekelőtt a megrendelők által leginkább szorgalmazott termékek mennyiségének növe­lésére törekszünk. Jelentős lé­pés e téren a beérkező nyers­anyagok mennyiségi és minősé­gi átvételezése, hogy ezeket a leggazdaságosabban használ­­­hassuk ki. Olcsóbb nyersanya­­­gokból az eddiginél is jobb­ minőségű, tartósabb áruféléket­­ akarunk és fogunk előállítani. ■ Nem tévesztettük szem elől a­­ kevésbé gazdaságos költségek­­ csökkentését, a normán felüli­­ készletek keletkezésének meg­­­­előzését sem. Figyelmünket ki­­­­terjesztettük a bírságok, fekbé­­­­rek elhárítására, a rezsiköltsé­­­­gek csökkentésére. A kisgépesítés számos lehe­tőséget tár fel előttünk. Előse­gíti az önköltség folyamatos csökkentését, a termelékenység növelését. E célból előirányoz­tuk az öntöde fűtésének korsze­rűsítését, jónéhány művelet gé­pesítését, a belső szállítások gyorsítását és egyszerűsítését, stb. A beruházások hatékonyságának növeléséért Egyik fő szempont ez jövő évi felkészülésünkben, mivel a tervezett berendezések időbeni üzembehelyezése elősegítheti termelésünk folyamatosságát, ütemességét. Ennek érdekében a szükséges berendezésekre idő­ben megkötjük szállítóinkkal a szerződéseket, szem előtt tartva, hogy a határidőket legkésőbb az illető negyedév második nő­napjára hozzuk előre. A beér­kező gépeket legfeljebb tíz na­pon belül üzembe helyezzük. Hogy az új berendezések a legoptimálisabb hatásfokkal működjenek, kezelésüket a leg­jobban felkészült dolgozókra bízzuk, (ezért szervezünk jó­­előre szakmai továbbképzőket is). A jó gépkihasználás érde­kében a kezelő személyzetet a szállító vállalathoz is elküldjük kiképzés végett. További törekvésünk: naponta kutatni a feltételeket Nagyszámú egyéb intézke­dést kezdeményeztünk és ter­veztünk. Gondot fordítottunk termékválasztékunk növelésére új közszükségleti cikkek gyár­tásával.A munkavédelem javí­tására több pontból álló tervet dolgoztunk ki. Javítjuk az anyagbeszerzés módját, gon­doskodtunk a téli munkafelté­telek és a szállítások zavartalan menetének biztosításáról. Mindezt egy negyedévvel a jövő év kezdete előtt tettük, de felkészülésünk korántsem ért véget. Azt akarjuk elérni, hogy az évi sikereink tapasztalatait értékesítve, munkaközösségünk alkotó kezdeményezését kiak­názva, maradéktalanul és jó körülmények között váltsuk va­lóra a pártunk IX. kongresszu­sán meghatározott ötéves terv­ből reánk háruló feladatokat. SABADUS PATRÍCIU, a vállalat tervosztályának vezetője A téli takarmányalap kiegészítése fontos feladat A közelgő tél miatt az állatok istállóba kényszerülnek. Az is­tállózással pedig felvetődik az egyik legfontosabb kérdés , a téli takarmányozás, valamint a takarmánykészlet ésszerű fel­használása. Számos mezőgazda­­sági termelőszövetkezet tapasz­talatból tudja, hogy az elmúlt években a legnagyobb gondot a takarmány biztosítása okozta. Ezért jó, hogy a szinte évről­­évre nehéz helyzetet teremtő takarmányhiányt már most ele­mezzük, és ahol szükséges, még nem késő a pótlásról gondos­kodni. Bőséges takarmányozás­sal növelhetjük csak az állati termelést, mert az állatok szer­vezete megkívánja, hogy a zöld­­takarmány, a legelő és a nap­fény hiányát a tél folyamán szakszerűen összeállított és bő­séges takarmányozással pótol­juk. Első teendőnk ezen a téren a pontos takarmánymérleg elké­szítése az egyes állatkategóriák számára, majd összegezve a ta­karmányszükségletet — össze­hasonlítva a meglévő takar­mánykészlettel — megállapít­hatjuk azt, hogy milyen takar­mányban mutatkozik hiány. En­nek alapján így idejében gon­doskodhatunk pótlásáról vagy más hasonló értékű takarmány­­féleséggel való helyettesítéséről. A madarasi mtsz-ben az új termésig 1071 szarvasmarha, 1600 sertés és 3000 juh téli ta­karmányozásáról kell gondos­kodni. Elkészítve a takarmány­mérleget, megállapítottuk, hogy a következő mennyiségű takar­mányra lesz szükségünk: szálastakarm­ányfélék 1636 t abraktakarmány 10631 * ^ lédústakarmányfélék 2672 t Ezt a szükségetet összevetve a meglévő takarmánykészlettel, hiány mutatkozott egyes takar­mányféleségeknél. Éspedig 451 tonna szálastakarmány, 297 ton­na abraktakarmány és a 12­ ton­na lédústakarmány. Ismerve­ a hiányok mértékét, sürgős intéz­kedést kellett tennünk annak pótlására A szükséges intézke­déseket két fontos alapelv sze­rint hoztuk. Az egyik, a szövet­kezetben adódó összes mellék­­termékek összegyűjtése és besi- A SZAKEMBER TANÁCSA lózása, a másik az egyéb takar­mányozási lehetőségek célszerű kihasználása. Ennek alapján az elkövetkező hetekben célunk, hogy a meglévő legelők és tar­lók hasznosításával minél ké­sőbb kelljen a már betakarított takarmányhoz nyúlni. Ezért eb­ben az időszakban úgy járunk el, hogy az állatok a nap egy részét a letakarított répa és kukorica földeken töltik. A leg­nagyobb mértékben legeltetjük az árkok, utak mentén, valamint a patakok medrében található füvet. Melléklegelők hasznosítá­sával jelentősen megnyújtjuk a legeltetés időszakát, anélkül, hogy az a termelés rovására menne. Ami pedig a szálastakar­­mányhiány pótlását illeti, je­lentős mennyiségű kukorica­szár, valamint leveles cukorré­pafej silózását irányoztuk elő. Hogy valóban szénaértékű le­gyen a kukoricaszár, fontos azonnali silózása, amint a csö­vet letörtük róla. A kukorica­szár gyors besilózása azért kí­vánatos, mert ha csőtörés után huzamosabb ideig a lábán áll, az esők, a szelek igen nagy kárt tesznek benne. Az ilyen ku­koricaszár tápláló értéke rövid idő alatt a felére csökken. A csőtörés utáni besilózás másik előnye, hogy silózáskor a nedvesítés munkáját megtaka­ríthatjuk, mert még a szár víztar­talma jelentős. De ha később ke­rül a silóba, vízzel kell locsol­ni, vagy nedvdús­ takarmánnyal kell keverni. Silózás alkalmával a nedve­sítés mértékéhez az alábbi ada­tok szolgálhatnak tájékozásul: ha a szár 100 kg szárhoz víztartalma kell víz/liter okt. 1 — 15 60% — okt. 15—31 45% 45 nov. 1—15 40% 60 nov. 15—30 35% 75 Nagyon jó minőségű silót ké­szíthetünk, ha a vizet a cukor* gyártól kapott répaszelettel helyettesítjük. A keverési arány a tapasztalatok szerint 30 szá­zalék répaszelet és 70 százalék kukoricaszár mellett a legjobb. Ha«^ntókéb­en kiváló minőségű silót készíthetünk a kukorica­­szárból, ha két rész felaprózott szárhoz 1 rész leveles répafejet keverünk. Kukoricaszárból gazdaságunk eddig több mint 1500 tonna szi­­lázst készített. Az ősz folyamán, továbbá nagy mennyiségű takarmány pótolható és takarítható meg a leveles cukorrépafej etetésével. Igen célszerű a répafejet zölden etetni, mert így a zöldtakarmá­­nyozást meghosszabbíthatjuk. A leveles répafej igen értékes takarmány, mely 1,1 százalék emészthető fehérjét és 11 szá­zalék keményítő értéket tartal­maz. Általában ha zölden etet­jük 5 kg répafej azonos 1 kg zab tápértékével. Ezért a beta­karítására több gondot kell for­dítani, mivel általában a gya­korlat szerint először arra hasz­náljuk, hogy a cukorrépa kupa­cokat letakarjuk és így a répa­fej a legtöbbször tönkremegy, elszárad. Ezen úgy segíthetünk, ha a cukorrépa betakarítási és elszállítási munkáját úgy szer­vezzük meg, hogy a kiásott ré­pát a legrövidebb idő alatt az átvevő helyre szállítjuk. A répafej etetésénél vigyáz­nunk kell arra, hogy minél tisztábban, azaz földmentesen e­tessük. A répafej etetéséhez a teheneket fokozatosan szoktas­suk. Kis napi adaggal (5 kg) kezdjük etetését, majd 5—6 na­pos átmenettel a napi adag­ el­érheti a 25—30 kg-ot. Számí­tásunk szerint az ősz folyamán gazdaságunkban a leveles répa­fej felhasználásával nem keve­sebb, mint 123 tonna takar­mányt takarítottunk meg. A takarmányhiány felszámo­lásával, amely minden egyes mtsz-ben megoldható, az álla­tokat szakszerűen és optimális körülmények mellett takarmá­­nyozhatjuk, melynek eredmé­nyét a több tej, hús és egyéb ál­lati termékek növekedésében mérhetjük le. BENDE JÁNOS mérnök ooooooooooooocoooooooo 2 i Nem éppen közömbös v „A mi részlegünkön mindem O dolgozó becsületbeli kötelessé­­­gének tartja, hogy minden fém­, hulladékot gondosan össze­­ gyűjtsön, újraolvasztásra to­­­vábbítson. De minden igyeke­­­zetünk megtörik az ICM kiren­­­deltségén, amely nem hajlandó­ elszállítani az összegyűjtött, hulladékot..." " Levelezőnk jogos panaszából­ idéztük e sorokat. A Transil­­­vania festékgyár pigmens rész­­­legén keltezték, szerkesztősé­­­­­günk segítségét kérik a megöl­, ^ dáshoz. Kapcsolatba léptünk az­ ócskavasbegyűjtő vállalat telep-­ vezetőjével, s megtudtuk, hogy, szállítási nehézségekkel küzde­­­nek. S még egy indok: az ócska­­ bádoghordók szállítása, rako­dó­dása nem éppen kifizetődő a­ járművek személyzetének. Én­? E•n­nek ellenére Pantea elvtársi ? ígéretet tett, hogy rövidesen? Y eleget tesznek kötelezettségük­­­­k­nek. D­e ezzel le is zárnánk az­­ ügyet, de levelezőnk arra is fel­­­­hívta figyelmünket, hogy ilyen­ ígéretet a festékgyáriak is­ gyakran kaptak. Legutóbb pél­­­dául a begyűjtők megfogadták,? hogy szeptember 8-ig elszállít­­­ják az összegyűlt mennyiséget.1 Azóta október is elmúlt, belép­t­­tünk az év utolsó előtti hónap­­?jába. Az ígéret mindeddig nem ? érlelődött tetté. x 0 Távol áll tőlünk, hogy kétel­­ ? kedjünk szavak hihetőségében.O ? Csupán arra szeretnénk felhívni? a figyelmüket, hogy a festékgyár­? ? ban összegyűjtött hulladék-ó ? mennyiség tetemes helyet fog­l­a­lal, gátolja a termelést. (> ) Ez pedig nem lehet közöm-ő < bős. ? S • K. S. £ OOOOOOOOCXOOOOOOOOOOOOC — Fáklya 3. oldal ­------------­------­­­­--­­-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­­­­­­---­­­-----------------—— J NEMZETKÖZI ÉLET] New York Times: Nyugati sajtószemle A brazíliai események A New York Times és a New York Herald Tribune vezércikk­ben foglalkozik a brazíliai ese­ményekkel. A New York Times cikkében bírálja a brazil kormányt, mert „helytelen módszert használ ahhoz, hogy hatalmon marad­jon“. A lap rámutat, hogy Cas­­tello Branco elnök szerint az új intézkedések szükségesek voltak a gazdasági reformok végrehajtásához, de ezek az intézkedések népszerűtlenek, s hogy az összes politikai pártok megszüntetésével és a katonai parancsnokok hatalmának nö­velésével „a kormány tönkre­teszi azokat a demokratikus in­­tézményeket, amelyeknek reális részvétele lényeges Brazília gaz­dasági talpraállítása szempont­jából“. „Nagyon valószínű — írja a továbbiakban a lap —, hogy a kormány új meghatal­mazásai visszatetszést válta­nak majd ki a nép körében és aláássák a belső fejlődés per­spektíváit“. A New York Herald Tribune pedig azt írja, „egyszerűbb még egy katonai puccsot elő­készíteni, mint megoldani azo­kat a problémákat, amelyek előidézték az elsőt“. A második puccsra utalva az újság rámu­tat, hogy az első a Goulart­kormány bukásához vezetett, míg a másodiknak célja fenn­tartani a Branco-korm­ány ha­talmát. „A politikai pártok fel­oszlatása, a legfelsőbb bíróság alárendelése egy katonai bíró­ságnak, valószínűleg a katonai ellenőrzés kiterjesztését fogja szolgálni, de nem az ország jogi, politikai törvényhozási és alkotmányos struktúráját“. A cikkíró attól tart, hogy az új intézkedések „kedvezőtlen visszhangot“ keltenek majd: „Nem volna meglepő, ha a bra­zil nép heves választ adna ar­ra, hogy a katonai vezetők erő­szakkal megsértik a nemzeti intézmények előjogait“. The Observer: A „meggyőzés technikája A The Observer című hetilap egyik cikkében azokkal a mód­szerekkel foglalkozik, amelyeket Nagy-Britannia használ, hogy megőrizze a szultánok és sej­kek „hűségét" az ingatag Dél­­arábiai Szövetség iránt. Amint a lap írja a szövetség teljesen széthullana a brit beavatkozás nélkül és anélkül, amit hiva­talosan a „meggyőzés techni­kájának" neveznek. Ez a technika egész egysze­rűen megvesztegetés. A brit főbizottságnak évente több mint egymillió font sterling áll rendelkezésére, amelyet szubvenciók és hozzájárulások formájában oszthat szét a szö­vetség tagállamai között. A ta­pasztalat azonban azt mutatta, hogy ez az alap nem elegendő a szultánok „hűségének fenn­tartására". Ezért az évek folya­mán a brit főbizottság új mód­szerhez folyamodott. A szultá­nok már nem kapnak csekket, hanem egy bont, amelynek a­­lapján bizonyos mennyiségű fegyvert és lőszert szállítanak részükre: elavult brit fegyver­zetről van szó. A szultán vagy képviselője jelentkezik az Áden szélén lévő fegyverrak­tárban és átvesz, mondjuk, 50 puskát és 50 láda lőszert. A szultán embereit már várják a közvetítők, akik nyomban meg is vásárolják a fegyvereket. A három vagy négy font sterling értékű puskáért a szultán 40 font sterlinget kap, s így csak a puskákon körülbelül 2000 font sterliget keres. És ez az összeg kizárólag a szultán zse­bébe vándorol. A fegyverraktár nyilvántartásában ez a tétel úgy szerepel, mint 200 font sterling értékű fegyver, amelyet „helyi védelem" céljaira szol­gáltattak ki a szultánnak. A lap szerint maguk az ade­­ni brit hatóságok is elismerik, hogy ez a megvesztegetési rendszer „valóságos tragédia". 99 Neue Züricher Zeitung: „Árnyékok Görögország gazdasága fölött” A Neue Züricher Zeitung „Árnyékok Görögország gazdasága fölött“ című cikkében felhívja a figyelmet a kedvezőtlen görög gaz­dasági helyzet néhány jelenségé­re. A cikk elsősorban az inflációs tüneteket említi­ meg, és ezzel kapcsolatban rámutat, hogy míg 1933 júliusától 195­1 júliusáig a fo­gyasztási cikkek árindexe 1,5 szá­zalékkal nőtt, a következő 12 hó­napban, vagyis 1965. júliusáig a növekedés 3,2 százalékos volt. Ezt a pénzforgalom növekedése is elő­mozdította. A forgalomba hozott bankjegyek mennyisége 1964-ben 19 százalékkal növekedett. A másik nehéz kérdés a kivitel. Görögország exportjának négyötöd része továbbra is mezőgazdasági termékekből , dohányból, mazso­lából, gyapotból, citrusfélékből és más gyümölcsökből áll. Márpedig az iparcikkek kivitelének előmoz­dítására van szükség, hiszen ez az alapfeltétele az iparosításnak és a kereskedelmi mérleg egyensúlyba hozásának, annál is inkább, mert a nyersanyagok és a berendezések behozatala növekvő irányzatot mu­tat. Az utóbbi években állandóan nőtt az ország kereskedelmi mér­legének hiánya. Tavaly a deficit több mint 500 millió dollárra emel­kedett, vagyis 27 százalékkal volt nagyobb, mint 1563-Lal­. Ez év c­­5 felében a kereskedelmi mérleg hiánya 29 százalékkal növekedett az elmúlt esztendő azonos idősza­kához képest. kaleidoszkóp Élő célpont India északi részén, a Hima­lája lábánál élő nép még ma is nagyon kedveli az ősrégi sportjátékot, mely abban áll, hogy élő célpontot kell nyíllal eltalálni. Minden versenyzőnek jogában áll hét nyilat ereszte­nie az ugráló vagy futkározó ember lábába. A szemtanúk vé­leménye szerint a játék semmi­féle veszélyt nem jelent, mivel a célpontnak használt lábakat posztóval, vagy bőrrel vonják be. Nagyon nehéz viszont moz­gó célpontot eltalálni. A hima­­lájaiak kedvenc játéka számos nézőt csalogat és nagy nép­szerűségnek örvend. Műanyagból madár­ végtag A schwerini (NSZK) állat­kertben él egy rokkant madár műanyagból készült végtaggal. A sas sebesülten esett le a ten­gerparton. Nehéz operációnak vetették alá s kicserélték egyik végtagját. Azóta ismét tud re­pülni. Visszatérés a kőkorszakba Egy dánokból álló csoport elhatározta, hogy minden hét végén visszatér a kőkorszakba. Kiválasztottak egy kietlen he­lyet Dánia északi részén, ahol vikendezés idején ugyanolyan életet folytatnak, mint őseink több ezer évvel ezelőtt. Állati bőrbe és szőrmébe öltöznek, a földön alusznak, gyümölcsökkel és az elejtett állatok húsával táplálkoznak. Fegyverük lánd­zsa, élesített kőheggyel. Hétfőn reggel a „történelem előtti" emberek gépkocsiba szállnak és ismét elindulnak a civilizált életbe. Földünk súlybeli gyarapodása John L. Baker tudós az American Chemical Society tár­saság egyik konferenciáján ki­jelentette, hogy Földünkön é­­vente 100 000 tonna kozmikus por rakódik le. Állítását a Csendes-óceán mélyén talált tömény ozmium és iridium le­rakódásokkal bizonyítja. Égitestünknek egyes mikro­­meteoritek által történt bom­bázása már majdnem egy év­százada ismeretes. Ezernyolc­­százhetvennégyben A. E. Nor­­denskjol tudós kis részecskéket talált a hóban, melyeknek mág­neses hatása és gömbalakja kozmikus eredetre engedett kö­vetkeztetni. Azóta számos tudós igyekezett megállapítani a Földre hulló kozmikus por pon­tos mennyiségét. A találgatá­sok évi 180 és 5 millió tonna között ingadoztak. Ez volt a svéd Hans Petterson vélemé­nye. Tony Griebine francia ku­tató viszont, két és fél milli­árd tonnáról beszél. Griebine értékelése szerint a Föld töme­ge évente kb. egy köbkilométer térbeli anyaggal gyarapszik. Fred Hoyle brit csillagász sze­rint a három-négy milliárd év alatt felhalmozódott kozmikus por súlya kétségkívül hozzájá­rult a geológiai és éghajlati ingadozásokhoz. Az általános vélemény viszont az, hogy a kozmikus por lera­kodási aránya nem lehet na­gyobb, mint 2—4 milliméter évezredenként, ami azt jelenti, hogy a jelenségnek végtelenül ismétlődnie kell, hogy valame­lyes hatást gyakorolhasson a Föld forgására. Értékes lelet a saiani hegységben A szibériai Saiani hegylánc­ban szovjet tudósok a tudomány számára eddig ismeretlen állat­­csoport maradványaira bukkan­tak. Hosszas munka után a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának paleontológiai inté­zete megállapította az új lény tulajdonságait. Az állat hossza félméter, s egyaránt hasonlít a rákhoz és a piócához. A szokat­lan állatnak három szeme és hat pár lába van. Karagaziának nevezték el, s valószínű 600 millió évvel ezelőtt élt bolygón­kon. A kutatási munkálatok folytatódnak.

Next