Fáklya, 1966. január (21. évfolyam, 2-24. szám)
1966-01-05 / 2. szám
Tr'rvr-r: l k SZOCIAUSU FÜLŰ HI ELETENEK ÍUPVEIÖ OOHINEmilU Szerte tartományunk falvaiban az érdeklődés középpontjában most is a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabályzat-tervezete áll. E fontos dokumentum, amely megszabja a közös gazdálkodás alapvető elveit, az építő javaslatok hosszú sorát váltotta ki. A szövetkezeti tagok megfontolt véleményt nyilvánítanak közös gazdaságuk továbbfejlesztésének lehetőségeiről, a terméshozam és az állattenyésztés fellendítéséről, és nem kevésbé a munkafegyelemről vagy az ösztönző módszerekről. A javaslatok legfőbb jellemzője, hogy a IX. pártkongresszus nagyszerű célkitűzéseinek valóra váltását szolgálják — tehát a mezőgazdaság felvirágzását, az emberek jólétének szüntelen emelkedését. Szerkesztőségünk címére is több levél érkezett, melyekben íróik véleményüket nyilvánítják különböző fontos kérdésekről. Az alábbiakban folytatjuk a levelek közlését az mtsz alapszabályzat-tervezetével kapcsolatban. Fontos feladatunk a szövetkezeti javak fejlesztése, megőrzése Termelőszövetkezetünk közös vagyona állandóan gyarapszik. Példa erre a szinte gombamódra szaporodó gazdasági épület, a növekvő állatállomány s a gazdasági gépek, felszerelések. Az alapszabályzat-tervezet további feladatokat tűz az mtsz elé a közös vagyon fejlesztésében. Szükséges ez azért is, mert a szövetkezet tulajdona magában rejti az állati és növényi termelés szüntelen fokozásának lehetőségeit s lényegében ez a szövetkezeti tagok életszínvonala emelésének forrása. A revíziós bizottságnak pedig fontos szerepe van a közös vagyon gyarapításában, főleg annak megőrzésében. A marghitai mtsz-ben, a jó eredmények mellett bizonyos hiányosságok is tapasztalhatók. Ezek elsősorban a termelőmunkában nyilvánulnak meg, de a közös vagyon gyarapodásának növekedését fékezik. Például, a kendernek csak a felét takarították be, a másik fele kárba veszett. Ez nemcsak a tagok jövedelmét csonkította, hanem a közös tulajdont is. A szüretet decemberben fejeztük be — tetemes veszteséggel — s a eheti brigád nemrég végzett a tengeri betakarításával. Mindezért a vezetőség is hibás. Éspedig azért, mert a tagságnak nem biztosította azt a részesedést, amit év elején megígért. Az emberek egy része ezért elkedvetlenedett, s lényegében ezért késtünk meg a betakarítással. A brigádosok sem nyújtanak kellő segítséget a vezetőségnek. Példa erre, hogy brigádvezetőket kellett megrovásban részesíteni azért, mert elhanyagolták a munkát. A revíziós bizottság az elmúlt évben két esetben készített leltárt a közös javakról. Különösebb hibákat nem tapasztaltunk. Bár voltak esetek, hogy egyik-másik tag a szövetkezet vagyonához, ezt nem mondhatjuk jellemzőnek, inkább véletlenszerű eseménynek. No, azért van még sok tennivaló a tagság nevelésében, öntudatának fejlesztésében. S ebben a munkában az új revíziós bizottságra is nagyon sok hárul. Azért is, mert bizony mi sem tettünk meg mindent az utóbbi két esztendő alatt. Mentségünkre szolgál, hogy a régi alapszabályzat értelmében csak hárman voltunk az ellenőrző bizottságban. Hárman, az mtsz-t alkotó három faluból, s ennélfogva ritkábban találkoztunk. Az új alapszabályzat-tervezet 35. szakasza előírja, hogy a revíziós bizottság 5—7 tagból áll, akiket a közgyűlés nyílt szavazással két évre választ. Véleményem szerint nagy szükség volt arra, hogy növeljék a bizottságban résztvevő tagok számát. Több szem többet lát — tartja a régi közmondás. A kibővített revíziós bizottság valóban több és jobb munkát végez majd a szövetkezeti vagyon állandó fejlesztéséért, megvédéséért. SÁNDOR CORIOLAN, a marghitai mtsz revíziós bizottságának elnöke Közös felelősségünket erősíti Virágzó közös gazdálkodást csak a közös felelősség szüntelen erősítésével érhetünk el. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabályzat-tervezete, véleményem szerint, sok szempontból ezt szolgálja. A munka megszervezéséről és javadalmazásáról szóló fejezetben például igen lényegesnek tartom a következő előírást: „A munka folytonosságának biztosítására, a föld termékenyebbé tételéért és jobb megműveléséért, több évre osztják ki a brigádoknak a földterületeket és a termelési folyamat jó menetéhez szükséges többi termelőeszközt.“ Ezek szerint a brigádok az eddigieknél is önállóbb sejtjei lesznek a szövetkezetnek. Ám szükséges, hogy ezzel párhuzamosan a brigádokban a legeredményesebb gazdálkodásért folyó nemes törekvés is nagy mértékben fellendüljön. A lugasi misz árvindi részlegén az 5. számú brigádot vezetem. Mintegy 210 hektár termőföldet kapunk megmunkálásra, hogy gazdaság termelési tervének megfelelően, különböző kultúrnövényeket termesszünk. Az általános tervből — természetesen differenciált módon — pontosan meghatározzuk az elérhető hektárhozamokat, s a brigádban mindent megteszünk a mutatószámok teljesítéséért, sőt túlteljesítéséért is. Példa erre, ahogyan a tagság máris a búzavetéseket gondozza. Brigádunk földterületén 80 hektárnyi kenyérgabonát vetettünk. A szokatlanul sok csapadék a mélyebb fekvésű parcellákat már hetekkel ezelőtt elöntötte volna, ha a tagok nem ügyelnének a felgyülemlő víz levezetésére. Ezt tartjuk most a legfontosabb mezei teendőnknek. Reméljük, hogy nem is esik kár a vetésben. Később, a tél vége felé, megkezdjük a fejtrágyázást. Másik fontos kultúrnövényünk a kukorica. Tavaszig még hosszú az idő, amikor a magot a földbe juttathatjuk, a talaj táperejének feljavításáról viszont már a téli napokban gondoskodunk. A felgyűlt istállótrágyát a fogatokkal kihordjuk a parcellákra, hogy tavasszal mielőbb elszórhassuk és a traktorok alá forgassák. Előreláthatólag brigádunk 70 hektárnyi kukoricát vet. A magot már biztosítottuk és mintát küldtünk belőle a tartományi laboratóriumba elemzés végett. Az idejében végzett előkészítő munkákkal is hozzájárulunk a hektárhozam további növeléséhez. A földterületek állandósítása a brigádokban azonban nemcsak a közeli eredményeket segíti elő, hanem még inkább megtanulunk távlatokban gazdálkodni. A helyes termesztési rendszer kialakításával fenntarthatjuk, illetve javíthatjuk a talaj termőerejét, akciókat kezdhetünk a talajvíz felgyülemlésének megelőzésére, az erózió leküzdésére. A munkaeszközök karbantartására is a brigádokban nagyobb gondot fordíthatunk. Így rövidesen színt emelünk a kocsik, ekék, boronák és más felszerelések számára, ahol kijavítva, rendben tarthatjuk valamennyit. De bármennyire is növekszik a brigádok önállósága, az együttműködésről sem mondhatnak le. A munkában, a termelési feladatok megoldásában egyik brigádnak segítenie kell a másikat, mert végeredményben egyazon célt, a közös gazdálkodás felvirágzását, az egész tagság életszínvonalának emelését szolgálják. Mi így igazodunk el mindennapi munkánkban, s bízunk abban, hogy egyre szebb eredményeket érünk el. BÍRÓ FERENC brigádos a Az állattenyésztésben is alkalmazzuk a pótjavadalmazást Bármennyire is mostoha volt a múlt év, nem panaszkodhat a simándi mész tagsága. Búzából 1170 hektárról 3091 kilós, kukoricából pedig 1300 hektárról, 2907 kg-os átlagtermést értünk el hektáronként. A cukorrépa pedig 23.127 kilót termett hektáronként. Hogy minek tulajdoníthatók ezek—az eredmények?—Túlzás nélkül mondhatom, hogy az agrotechnikai szabályok betartásán és a traktorosok fáradságot nem ismerő munkáján kívül —jelentős szerepe volt ebben a pótjavadalmazásnak is. Ez a módszer — a pártbizottság kezdeményezésére — már évekkel ezelőtt meghonosodott termelőszövetkezetünkben. Teljes mértékben helyeseljük az RKP KB legutóbbi plenáris ülésének megállapítását, miszerint az mtsz szervezeti-gazdasági megszilárdításának jelenlegi szakaszában a munkaegységek utáni alapjavadalmazáson kívül, egyre jelentősebb szerep jut a pótjavadalmazásnak. Az alapszabályzat-tervezet 20. szakasza szerint: „A megállapított termelés túlteljesítéséért járó pótjavadalmazás a munka javadalmazási rendszerének szerves része a mezőgazdasági szövetkezetben. Pótjavadalmazásban azok a brigádok, csapatok, tagcsoportok és szövetkezeti tagok részesülnek, amelyek túlteljesítették a közgyűlés által kijelölt termelési tervet...“ Termelőszövetkezetünk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás ösztönzőleg hat a tagságra. Amióta ezt a módszert alkalmazzuk, termelőszövetkezetünkben nem mutatkozik munkaerőhiány. A pótjavadalmazás száműzte a közömbösséget, érezhetően javult a munka minősége. Ebben az évben a cukorrépánál alkalmaztuk, amelynél a terven felüli hozam 40 százaléka fejében, több mint 300.000 lej kerül kiosztásra. —Tagságunk meg van győződve a pótjavadalmazás termésfokozó hatékonyságáról, ösztönző erejéről. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy ebben az évben az állattenyésztésben is bevezetjük. Biztosak vagyunk abban, hogy ez az intézkedés serkentőleg hat a tej- és gyapjúhozam növekedésére, az állatállomány fejlődésére. Meg kell mondanunk azonban, hogy a pótjavadalmazás körül még vannak hibák. Bár az utolsó szállítmány cukorrépát még a múlt év utolsó hónapjának első felében átadtuk, mégis a pótrészesedés kiosztására mind a mai napig nem került sor. A könyvelőséget jelenleg az évzárás foglalkoztatja. Így előreláthatóan még januárban sem tudjuk kifizetni. Márpedig az anyagi ösztönzés annál erőteljesebb, minél rövidebb idő alatt kapják kézhez a tagok a nekik járó összeget. Az mtsz vezetőtanácsa — okulva a múlt év hibáiból — az idén sokkal nagyobb gondot fordít a nyilvántartás megszervezésére és arra, hogy a terv túlteljesítése után járó összeget közvetlenül a betakarítás után kiossza. CRISAN TRAIAN, a simándi mtsz alelnöke A termelési feltételen minél teljeselb kihasználásáért A 15. szakasz kimondja: „A mezőgazdasági szövetkezet azokat az állattenyésztési és növénytermelési ágakat szervezi meg, amelyek biztosítják a földnek, a többi termelőeszköznek és a munkaerőnek, valamint a mezőgazdasági termelés növelésére és a jövedelem fokozására szolgáló összes tartalékoknak minél teljesebb kihasználását“. Számunkra , ez útmutatás, újabb ösztönzés arra, hogy jobban használjuk ki a természetadta lehetőségeket. Jónak mondhatom az elmúlt esztendőben elért terméseredményeket. Öntözés nélkül búzából 2444 kiló, tengeriből 2600 kiló, cukorrépából pedig 25 000 kiló volt a hektáronkénti termésátlag. Ha összehasonlítjuk a fent említett eredményeket az öntözött területen elért termésekkel, látjuk a nagy különbséget. Igen, mert búzából közel 5000, árpából 3700, tengeriből pedig 6500 kiló hektáronkénti termést értünk el ott ahol öntöztünk. Ez a tény, mindennél jobban érvel az öntözéses növénytermesztés fejlesztése mellett. Jelen pillanatig 171 hektárt öntözünk a Sebes Körösből és a gyűjtőcsatornából. A rendelkezésünkre álló folyóvíz-mennyiség azonban nem fedezi a szükségleteket. Ezért új lehetőségek feltárására fordítottuk a figyelmet, s így esett választásunk a talajvíz felhasználására. Eddigi kutatásaink azt mutatják, hogy a talajvíz a felszínhez viszonylag közel — 1,5—5 méterre — található, nagy mennyiségben. Így az öntözés megvalósítása nem okoz különösebb gondot. Az idén már 49 hektárt öntözünk talajvízzel, s a következő években ezt a területet 900 hektárra növeljük. Ennek az eljárásnak az alkalmazása azonban szakképzettséget, hozzáértést igényel. Ezért iktattuk be az agro-zootechnikai előadások témájába az öntözés technikájának elsajátítását is. Bizonyos mértékig sikerült kihasználni adottságainkat az állattenyésztés fokozásában is. Jelenleg 332 szarvasmarhánk van, amiből 275 tehén és üsző. A fejőstehenek száma 134, tehát több mint amennyit a termelési tervben előirányoztunk. Ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy eredményeink korántsem közelítették meg a lehetőségeket. A tejtermelés például azért maradt alacsony színvonalon, mert nem foglalkoztunk kellőképpen a jól tejelő egyedek elszaporításával. Hasonló a helyzet a juhtenyészetben is. Igyekszünk felszámolni a hibákat. Ezért a jövőben nagyobb gondot fordítunk a fajtakiválasztásra, a takarmányalap biztosítására és a célszerű takarmányozásra. E feladatot főképpen a takarmánynövények öntözése révén valósítjuk meg. A termelőtevékenység megjavítása szempontjából úgy vélem, szükséges lesz a jövőben, hogy a távlati termelési terveket termelési ágakként állítsák össze, vitassák meg a brigádokban s csak ezután bocsássák a közgyűlés elé jóváhagyás végett, így a tagság is részt venne a termelés növelésének kihasználatlan tartalékainak a feltárásában, s nőne a brigádosok felelősségérzete a termelési feladatok valóra váltása iránt. TRAIAN DURGHEU a táriani mtsz elnöke Fáklya 3. oldal Szerkesztőségünkhöz számos tudósítás érkezik, íróik az elmúlt esztendő feladatainak sikeres valóra váltásáról, az 1966. évi tervekről, gondokról számolnak be. Valamennyiből kicseng a dolgozók szilárd elhatározása: ebben az évben, az ötéves terv első esztendejében már az első napoktól kezdve, ütemesen dolgoznak, hogy minél kiemelkedőbb sikerekkel teljesítsék a pártunk IX. kongresszusának határozataiban megjelölt feladatokat. • Tovább korszerűsítik a szállítást Az oradeai vasúti csomópont dolgozói — a pártbizottság irányításával — jó eredményeket értek el a gazdasági feladatok és a szállítás főbb mutatóinak teljesítésében. Az elmúlt évben 108,15 százalékra teljesítették az össztermelési tervet a komplexum főbb részlegei. A munkatermelékenységet — terven felül — 12,20 százalékkal fokozták. Különösen kimagasló munkasikerekről számolhatnak be az Episcopia Bihorului-i állomás, a vagonjavító műhely, az Ls és CTs részleg dolgozói. Különösen említésre méltó az a tény, hogy a csomópont valamennyi egysége teljesítette szolgáltatási tervét. A termelés önköltségének csökkentésével csupán 10 hónap alatt 1.205.617 lej értékű megtakarítást hoztak létre. A vasúti csomópont egységeinél az 1966-os tervfeladatok megvitatására tartott megbeszéléseken számba vették az említett eredményeket, s a létrehozásukat elősegítő tényezőket. Azt, hogy a pártbizottság irányításával a munkások, mérnökök és technikusok sikerrel küzdöttek a termelékenység fokozásáért, az anyagok ésszerű kihasználásáért. A párt és a kormány állandó gondoskodása révén több mint 21 millió lej értékű beruházással tökéletesítették a komplexum egységeit. Korszerűsítették például az Episcopia-Bihorului-i vasútállomást. Az 1965. évi eredmények biztos alapul szolgálnak az új év kezdéséhez, amikor is 1965-höz viszonyítva — 5 százalékkal növekszenek a szállítási feladatok. Pártunk IX. kongresszusa határozatának, az RKP KB december 8—10-i plenárisának szellemében folytatódik a vasúti egységek korszerűsítése. 1966- ra több millió lej beruházást irányoztak elő. A tervfeladatok megvitatása alkalmából a vasúti dolgozók kifejezték szilárd elhatározásukat: fokozzák erőfeszítéseiket a mozgósító feladatok végrehajtásáért. _____________CHIiji ERNEST, a iosiai vasútállomás főnöke • Mozgósító feladatok Megvitatták az 1966. évi feladatokat a marghitai helyiipari vállalatnál is. Mint kitűnt, a múlt évben a tervet határidő előtt teljesítették. A központi műhely dolgozói a secueni-i fémmegmunkálók, a vattagyártók vállalati átlagon felüli teljesítményt mutattak fel. 1966-ban 21 százalékkal nagyobb össztermelést kell elérniük mint 1965-ben, de ezen felül a marghitai, sácueni-i és a Valea lui Mihai-i asztalos részlegnek 25 százalékkal kell növelnie a termelést. Tatai Sándor a saeuem-i, Tóth József a marghitai asztalos részleg felelőse kijelentette: mindent elkövetnek a terv teljesítéséért, s kérték a vállalat vezetőségét, idejében gondoskodjék a szükséges anyagokról. SZ. L. levelező Többet a vállaltnál Nagyszerű eredményeket vettek számba a tervfeladatok megvitatásakor az oradeai olajgyárban. Az 1965. évi tervet határidő előtt befejezték. Terven felül 322 tonna nyersolajat, 172 tonna étolajat, 280 000 üveg palackozott étolajat, 346 tonna technikai olajat és 894 tonna takarmánydarát állítottak elő. A termékek a világpiac minőségi színvonalán állanak. A munkatermelékenységi mutató teljesítésével 1 769 000 lej árutöbbletet termeltek, míg az önköltség csökkentése 1 260.000 lej terven felüli megtakarítás létrehozásához vezetett. A gyár dolgozói túlteljesítették az 1965. évre tett vállalásaikat. A megvalósítások kifejezik a pártalapszervezet hozzáértő irányítását, nevelő munkáját, a helyes üzemvezetést. Az eredmények létrehozásában igen hasznos volt a szocialista munkaverseny, amelyben minden termelő részleg részt vett. Az év minden hónapjában kitűnt Petrica Vasile, Erdei József, Cristea Gheorghe, Csizmadia Sándor, Balajti Károly. Az 1966-os évben újabb mozgósító feladatok állnak a gyár munkaközössége előtt. A dolgozók értékes vállalásokat tettek a terv túlteljesítésére. A terv és a vállalások végrehajtásáért számos intézkedést foganatosítanak. A dolgozók lendületes tevékenysége biztosíték, hogy 1966-ban további sikereket érnek el. SZIRMAI ANDOR főkönyvelő Vjém tervek, gondok az iparvállalatokban BIZALOMMAL JELENTJÜK HELYTÁLLÁSUNKAT Ragyogó távlatokat tűz népünk elé pártunk IX. kongresszusa. Vállalatunk munkaközössége figyelemmel tanulmányozta a nemzetgazdaság fejlesztésének nagyszerű programját. Dolgozóink lelkes vállalást tettek, miszerint e távlati tervnek megfelelően tudásuk, hozzáértésük legjavát adják az ország további gyarapításáért. Évekkel ezelőtt a Könnyűipari Minisztérium megbízásából a fémipari részleget textilipari gépalkatrészek és különleges gépek készítésére szakosítottuk. Ma arra törekszünk, hogy megrendelőinknek, mint a börvelyi, palotai kendergyárnak, a medgyesi textilgyárnak még kiválóbb minőségű alkatrészeket, gépeket küldjünk. A pártalapszervezet hozzáértő irányításával vállalatunk vezetősége behatóan foglalkozik a fémipari részleggel. Büszkék vagyunk arra, hogy olyan kendernemesítő és kendertörő gépet szerkesztünk, melyek elismerést váltottak ki megrendelőinktől. A legutóbbi átvételezés alkalmával a börvelyi kendergyár mérnöke elmondotta, hogy elégedettek a marghitai helyiipari vállalat készítményeivel. A gép szerkezete kifogástalan, hibamentesen dolgozza fel a kendert. Elindulásukkor felkeresték a gépek szerkesztőit, köztük Hurban Victort, Bános János mestert. Többszáz alkatrészből szerelik össze a gépeket. A pontos munka már az alkatrészgyártásnál kezdődik. S itt is a modellkészítőkről kell elsőnek szóljunk. Anghel Joan és Kovács József modellezőktől olykor sok leleményességet igényel, míg egyegy alkatrész alakot ölt. Amilyen szép, olyan nehéz szakma ez, de ők lelkesedéssel végzik. Mert végül is ez a kiindulópont. Az öntöde már „ontja“ a temérdek alkatrészt. Sebestyén Kálmán mester és helyettese Letyánszki József kiváló szervezők hírében állnak. A csoportok időre elkészítik a formákat s a bonyolultabb alkatrészek öntésétől sem riadnak vissza. Tovább kerül az öntvény a megmunkáló részlegre. A gépek mellett esztergályosok, marósok, gyalusok alakítják méretre az alkatrészeket. Szólnunk kell a vállalat vezetőségének egy külön intézkedéséről, miszerint a második és a harmadik váltásnak biztosította a megfelelő műszaki ellátást, irányítást, így a váltásoknak egyenletes a terhelése, ismeretlen a hóvégi hajrá, ami nagymértékben segíti elő a minőségi előírások betartását. Olyan jóképességű szakemberek dolgoznak itt, mint Holló János, Fekete János, Tímár Mihály esztergályosok, Baba lan marós, Flóra Sándor gyalus. Végül is a szerelőműhelyben kap végleges alakot az elképzelés, a tervezők elgondolása. Tucatnyi szakember tudása, energiája sűrűsödik itt egésszé Jancsek András szerelőcsoportjának keze alatt. Pontos, mérethű alkatrészeket kapnak, s ugyanilyenek az innen kikerült gépek is. Az eddigi elismerés és újabb megbízatás még kiválóbb teljesítményre ösztönöz valamennyiünket. Vállaljuk, hogy becsülettel helytállunk az újabb feladatok teljesítésében is. SZŰCS LAJOS, a marghitai helyiipari vállalat dolgozója. A vállalatnál a pontosság emberének tartják Fekete János esztergályost. Keze alól mérethű alkatrészek kerülnek a szereldébe. (VILIDÁR ISTVÁN felvétele)