Fáklya, 1966. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1966-06-01 / 127. szám
A Bukarest - Galac vonalon történt vasúti szerencsétlenségre vonatkozólag Ez év május 31-én, 16,15 órakor súlyos vasúti szerencsétlenség történt. A 703. sz. gyorsvonat, amely Bukarestből Galac felé indult, a 8. és 9. kilométer között összeütközött az Otopeniből a bukaresti rendezőpályaudvar felé haladó 8040. sz. helyi járattal. A baleset következtében 38 személy életét vesztette, 65 utas megsebesült. Megtörténtek az összes szükséges intézkedések a sebesültek elsősegélyben részesítésére és ápolására. A baleset színhelyére nyomban kiszállt Nicolae Ceaiusescu elvtárs, akinek kíséretében voltak Florian Donalache, Mihai Dalea, Ion Cosma, Voinea Marinescu, Cornel Onescu elvtársak. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa bizottságot létesített a baleset okainak kivizsgálására. A bizottságot Alexandru Draghici elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának, Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára vezeti. A vasúti szállításban ismételten észlelt fegyelmezetlenségek miatt Dumitru Simulescu vasútügyi minisztert elmozdították tisztségéből. Vasútügyi miniszterré kinevezték Florian Danalache elvtársat, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának póttagját. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa részéről A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa kifejezi részvétét azon személyek családjainak, akik életüket vesztették az ez év május 31-én, a Bukarest—Galac vonalon történt tragikus vasúti szerencsétlenségben. Az elfekvő értékek hasznosítása A párt IX. kongresszusa által megjelölt nagyszerű gazdaságfejlesztési program megvalósításához jelentős anyagi és pénzügyi eszközökre van szükség, amelyeket a vállalatoknak a leghatékonyabban kell felhasználniuk. E célból a termelés és a munka tudományos megszervezése, a zavartalan anyagellátás mellett fontos szerep jut az anyagok, az álló- és lassú mozgású áruk normán felüli készletei felszámolásának és újabb készletek megelőzésének, az alapok felhasználatlansága elkerülésének és a forgóeszközök forgási sebessége gyorsításának. Az utóbbi években veszteglésre ítélt alapok elemzéséből kitűnik, hogy egyes vállalatokban az anyagellátásból, a termelési folyamatból és az eladásokból erednek a hiányosságok. Nézzük meg, mi okozza ezt a helyzetet. Vannak esetek, amikor a felettes szervek könnyen adnak anyagkiutalást a termelési terv szükségletein felül és megengedik a termelési folyamathoz nem feltétlenül szükséges anyagok szerződését. Így történt a tartományi villamossági vállalat esetében, amelynek 1966-ra 67.000 tonna lignitet utaltak ki a szükségleteken kívül. A Transilvania üzemnek 1,233.000 lej értékben utaltak ki anyagokat szükségleten felül, az Arbociment gyárnak 394.000 lej, a beiusi helyiipari vállalatnak 644.000 lej értékben. Hasonló a helyzet a sebisi és a lesdi helyiipari vállalatnál, a Metal-Lemin és az IATS, és a Május 1 szőrmegyárban. Egyes vállalatok az anyagszükséglet megállapításánál indokolatlanul nagyobb fogyasztást irányoztak elő, megkönnyítve az előírtnál nagyobb készletek létrejöttét. Így jártak el a marghitai ruhagyárban, ahol az egy inghez szükséges 2,3 m anyag helyett 2,4 m anyagot irányoztak elő, ami 845.000 lej értékű anyagtöbbletet jelent. Hasonló természetű hibákat fedeztek fel a Bihorul mészgyárban, az oradeai Avintulban, a Padurea Neagra-i üveggyárban, a Sebis-Moneasa erdőgondnokságon és a Chisineu Cris-i, sebisi helyiipari vállalatnál. Nagyobb mennyiségű anyagszükségletet állapított meg az astileui Refractor, az oradeai olajgyár és Transilvania üzem, az ineui erdőgondnokság is. Értékben ez 5.258.000 lej. A racionális ellátás hiánya mutatkozik meg az oradeai Timföld üzemben, amely az előirányzott 166 tonna hőállótégla helyett 500,7 tonnát halmozott fel, az Infratirea szerszámgép üzem és a Metal-Lemn az egész 1966. évi tervhez elegendő anyagot halmozott fel. A forgóeszközök elfekvésének másik oka a tervezett termelési mennyiség lefedése kiutalásokkal és rendelésekkel. A gépgyártóipari minisztériumhoz, az erdőgazdálkodási minisztériumhoz és a tartományi néptanácshoz tartozó vállalatokban veszett ellenőrzés során kiderült, hogy ez év február 15-én 114 millió lejre emelkedett az a termelési érték, amelynek kiutalásokkal és szerződésekkel nem biztosították az értékesítését. A Petru Groza városi bányagépüzemnek bányacsillék gyártására vonatkozó tervének fedezéséből 5 millió lej értékű kiutalás hiányzott; a „különfélékre“ fejezetnél a termelési tervben nem biztosítottak 4.600.000 lej összegre szerződéseket vagy megrendeléseket. A tartományi erdőgazdálkodási vállalat sem biztosította egységei számára a termelés szerződések útján történő értékesítését. A tartományi néptanács hatáskörébe tartozó vállalatok nem biztosították 48 millió lej értékű termék értékesítését. Különben az elfekvő kész termékek felhalmozódása annak is tulajdonítható, hogy több vállalat nem gondoskodott kiutalásról a múlt évben létrehozott termékei számára. A beiusi erdőgondnokság 645.000 lej értékben rendelkezett ilyen árukészlettel. Az elfekvő készletek létrejöttéhez hozzájárul a tartományunk vállalataiban készült termékek árengedélyezésének hiánya is. Ez vonatkozik a Május 1 szőrmegyárra, az ineui erdőgazdálkodási vállalatra, az alesdi, salontai és marghitai helyiipari vállalatokra. Amint ezekből kitűnik, a felsorolt okok jórészt a vállalatok egyes szolgálatainak és vezetőségeinek tevékenységében megmutatkozó hibáknak tulajdoníthatók, tehát reális lehetőség van a felszámolásukra. Az elfekvő készletek megelőzésében és felszámolásában részt kell vállalnia a vállalat egész munkaközösségének. A hibák megállapításának és a hatékony gyakorlati intézkedések meghozatalának az ellátás megjavításához kell vezetnie, figyelembe véve a tervelőirányzatot, az anyag- és nyersanyagszükségletet és a termékek értékesítését. Intézkedni kell az ellátáshoz és értékesítéshez szükséges kiutalások idejében történő megszerzésére; a szerződések megkötésére és véglegesítésére; az ellátási terv és a meglévő készletek arányának létrehozására. A tervteljesítés folyamán minden vállalatnál ellenőrizzék a gazdasági szerződések megkötésének módját, ezáltal biztosítják az ellátás ütemessé tételét. Emellett a terv keretében és azon felül gyártott termékek értékesítésének biztosítása is fontos. Az elemzett egységek vezetőségeinek teljes felelősségérzettel kell elemezniük azokat az okokat, amelyek az elfekvő készletek létrejöttéhez vezetnek és meg kell állapítaniuk: mit tegyenek azok visszahozására a gazdasági körforgásba, a termelés növelésére, jobb minőségű termékeknek kisebb befektetéssel történő előállítására. GHEORGHE LÁZÁR, a Nemzeti Bank Crisana tartományi kirendeltségének osztályfőnöke Fáklya 3. oldal A GÉPGYÁRTÓIPARI DOLGOZÓK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉNEK MUNKÁLATAI (Folytatás az 1. oldalról) minőség iránti maximális igényességgel. Ugyancsak rendkívül fontos, hogy a megrendelők helyesen üzemeltessék és kaszálják a berendezéseket, hogy azok csak hosszabb működési időszak után szoruljanak javításra. Az alkatrészeket csak akkor cseréljék ki, ha valóban használhatatlanok, de újítsák fel őket, valahányszor erre lehetőség van. Egyes felszólalók, köztük AUREL BOGHICI, a sinaiai mechanikai üzem igazgatója és CORNEL BERIAN, a kudzsiri mechanikai üzem munkása felszólalásában a szerszámrészlegek és más kisegítő részlegek fejlesztésének szükségességével és tevékenységük javításával foglalkozott. Rámutattak, hogy még sok lehetőség van a termelés megszervezésének javítására, a korszerű, a szerszámgyártásra sajátos technológiák bevezetésére. Az ezen a téren szerzett saját tapasztalataikra utalva rámutattak számos korszerű munkamódszerre, mint például fémlapok ragasztása nagy frekvenciájú árammal, a gyorsacélból készült szerszámok izotermikus kezelése, a foszfatálás, stb. Javasolták annak tanulmányozását, hogy a szabványosított szerszámokat kizárólag szakosított üzemekben termeljék, hogy azokat könnyen lehessen megszerezni, az üzemeknek pedig ne kelljen saját maguknak előállítaniuk ilyen szerszámokat is. ION TUDÓSE kőolajipari miniszterhelyettes, CONSTANTIN SCARLAT vegyipari miniszter, ION CAPATINA, a fővárosi Semanatoarea üzemek igazgatója, PETRE MOLDOVAN, a Mezőgazdasági Főtanács alelnöke, IOAN CRISTEA, az oltenijai hajógyár igazgatója, MIHAI MIHAITA, vasútügyi miniszterhelyettes és mások felszólalásukban kidomborították a gépgyártóipar jelentős hozzájárulását a többi nemzetgazdasági ágnak magas műszaki színvonalon álló gépekkel, felszerelésekkel és berendezésekkel való ellátásához. A korszerű fúróberendezések, kőolajfeldolgozó felszerelések és berendezések, amelyeket az országban és külföldön egyaránt ismernek és nagyrabecsülnek, lehetővé tették, hogy kőolajbányászaink új munkamódszereket és technológiai eljárásokat vezessenek be, amelyek a termelés fokozásához s a feldolgozott kőolaj minden egyes tonnájának magasabb színvonalú hasznosításához vezettek. Felhívták a kőolajipari felszerelések konstruktőrjeit, hogy a jövőben járuljanak még nagyobb mértékben hozzá a nagy mélységig hatoló fúróberendezések termelésének növeléséhez. A vegyipar felszerelésével kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az iparág szakembereinek és a gépgyártóknak fokozott erőfeszítéseket kell tenniük, hogy minél rövidebb idő alatt megkezdjék komplett gépsorok termelését ammónia, nitrogén- és foszfortrágya, szódatermékek, műanyagok és a nemzetgazdaság szempontjából más nagy jelentőségű termékek gyártására. Ebben a szektorban — akárcsak másokban is — fontos, hogy kellő figyelmet fordítsanak a szerződéses határidőknek és a felszerelések minőségének betartására, hogy elkerüljék az objektumok késedelmes üzembe helyezését vagy a gyártott felszerelések korai kopását. A bányászati szektor egyre nagyobb mértékű ellátása számos gép- és felszereléstípussal lehetővé tette jelentős föld alatti munkálatok gépesítését. Figyelembe véve az erre az ágazatra az ötéves tervben háruló megnövekedett feladatokat, gyártásba kell venni új gép- és felszereléstípusokat a fejtések dúcolási munkái, vágási és rakodási műveletei gépesítésének kiterjesztéséért, a föld alatti szállítókapacitás növeléséért, a biztonság fokozásáért új bányalégellenes készülékek gyártása révén. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az utóbbi hat évben a gépgyártók több mint 100 különböző mezőgazdasági géptípust, négy traktortípust, több mint 80 000 gabonakombájnt és kukoricakombájnt, vetőgépet és más felszerelést küldtek a szántóföldek dolgozóinak, s ezen gépek közül sok a világtechnika színvonalán áll. A párt által a mezőgazdaság sokoldalú fejlesztésére, műszaki-anyagi bázisának szüntelen bővítésére és korszerűsítésére kijelölt feladatok teljesítéséért változatossá kell tenni a traktortermelést, növelni kell a felszerelések és berendezések termelését és választékát, főképp azokét, amelyeket belvízrendezési munkálatokhoz használnak, jobban el kell látni pótalkatrésszel a mezőgazdasági egységeket. A felszólalók azt is hangsúlyozták, hogy a gördülőanyagot, gépjárműveket és hajókat gyártó vállalatok hozzájárultak a szállítóipar felszereléséhez. Egyben rámutattak, intézkedéseket kell foganatosítani, hogy rövidebb idő alatt vegyék gyártásba és hagyják jóvá az új termékeket, főként azokat, amelyeknek szabadalmát külföldről vásárolták meg; intézkedni kell a személy- és teherkocsik minőségének további javításáról, új automatizálási és távközlési felszereléstípusok termeléséről és a meglevők teljesítményének fokozásáról. Utalva a gépek, felszerelések és berendezések exportjának kérdéseire, számos felszólaló kidomborította az ezen a téren elért haladást és megvitatta a román termékek világpiaci tekintélyének megóvási és növelési módozatait. VASILE ABRUDAN, az aradi vagongyár vezérigazgatója, DUMITRU BUTUC, a birladi csapágygyár mestere és más felszólalók egyetértettek a jelentésnek azzal a megállapításával, hogy a külföldi piacokon termékeink stabilitása és volumenük növekedése a termékek műszaki-gazdasági teljesítményének szüntelen fokozásától, a termelésnek a piac sajátosságaihoz és a külföldi megrendelők igényeihez való operatív alkalmazásától függ. Ezzel kapcsolatban a felszólalók hangsúlyozták a jelentőségét a szorosabb együttműködésnek a Gépgyártóipari Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium között, az exportrendelések idejében történő kijelölése és feladása, a külföldi piacok tanulmányozása érdekében, s rámutattak, hogy meg kell szervezni a szállító vállalatok dokumentációs és műszaki segélynyújtó szolgálatait azokban az országokban, amelyekbe termékeiket exportálják. REMUS RADULEI akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának alelnöke, CONSTANTIN DINCULESCU mérnök professzor, a Mérnökök és Technikusok Országos Tanácsának elnöke, dr. ION ROMAN mérnök, a Gépgyártási Technológiai Kutatóintézet igazgatója, ALEXANDRU HEINRICH, a Craiovai Electroputere üzemek műszaki igazgatója, ION BARBU mérnök, az Elektrotechnikai Kutató és Tervező Intézettől és más felszólalók a tudományos kutatás, az új gépek és berendezések tervezése és gyártásba vétele kérdésével foglalkoztak azoknak az intézkedéseknek fényében, amelyeket pártunk és államunk vezetősége a tudománynak és technikának a szocialista építés kiteljesítéséhez való hozzájárulása növelése érdekében tett. A felszólalók, kiváló mesterek alkotásait, a román tudomány és technika egyes kiváló személyiségeinek hozzájárulását idézve, rámutattak, hogy ezek népünk alkotó képességéről tanúskodnak, népünkéről, amely előtt az ország iparosításának körülményei között széles érvényesülési lehetőségek tárulnak fel. A gépgyártóiparban működő laboratóriumok és kutatóintézetek több mint 15 000 dolgozója olyan értékes káderalap, amely bebizonyította alkotó képességeit jelentős megvalósításokkal. Ezek mind a termékek műszaki színvonalában és funkcionális hatásfokában, mind a gyártási módszerekben híven tükröződnek. Az Akadémia műszaki-tudományos osztályához tartozó egységek kutatómunkájával kapcsolatban rámutattak, hogy a minisztériumi kutatóegységekkel szoros együttműködésben nagyobb figyelmet kell fordítani a kutatások eredményeinek véglegesítésére s termelésben való alkalmazásukra. A kutatók, tervezők és konstruktőrök közötti együttműködésnek a nemzetgazdaságra nézve rendkívül fontos kérdések felvetésében és operatív megoldásában kell konkretizálódnia. E tekintetben nagy jelentőségű segítséget nyújt majd az értekezlet során tett azon javaslat megvalósítása, amely néhány komplex termékcsoport: gépjármű és traktor, vegyipari berendezés, kazánok és égési agregátok stb. terén szakosított, prototípus műhelyekkel és próbalaboratóriumokkal felszerelt kutató és tervező intézetek létesítésére vonatkozik. Még azokban az esetekben is, amikor időnyerés céljából szabadalmakat vásárolnak, szükség van a saját kutatótevékenység fejlesztésére. Megemlítették az Electroputere üzem munkaközösségének pozitív példáját. A munkaközösség fontos javításokat eszközölt a 2100 lóerős Diesel-villamosmozdonyon, megjavította annak műszaki funkcionális teljesítőképességét és üzemeltetési biztonságát. Ugyanakkor bírálták, hogy egyes termékeket, amelyeknek szabadalmát megvásárolták, mint például a Knorr-fékeket (a 23 August üzemekben) késedelmesen vették gyártásba, ami indokolatlan devizakiadásokat okozott. Az eddigi tapasztalat alapján a felszólalók javaslatokat tettek a gyártásba vételi ciklusok lerövidítésére, a műszaki előkészítés programálását tartalmazó részletes grafikonok készítésére minden egyes termékre külön külön, a feladatkörök pontos meghatározására és arra, hogy az üzemeket anyagilag ösztönözzék az új termékek gyártásba vételi feladatainak megállapításában és teljesítésében. Kiemelték az üzemekben végzett konstrukciós és technológiai tevékenység fejlődését, és rámutattak, hogy ebbe a munkába be kell kapcsolni a legjobb szakértőket, és szervezési szempontból javítani kell az új termékek gyártásba vételére irányuló műszaki előkészítő tevékenységet. A felszólalók hangsúlyozták, hogy rendkívül fontos az üzemek tervező osztályain dolgozó kutatók, tervezők, mérnökök és technikusok műszaki dokumentálásának gazdagítása mindazzal, ami újonnan megjelenik a világ tudományában és technikájában, és javasolták, hogy ebből a célból a Mérnökök és Technikusok Országos Tanácsa kezdeményezzen több akciót. STEFAN BALÁN, oktatásügyi miniszter, ILIE SERBANUT mérnök, a bukaresti Unirea iskolacsoport igazgatója és mások a gépgyártóiparnak szükséges káderek biztosításának kérdésével foglalkoztak. Rámutattak, hogy az ötéves tervben több mint nyolcszor akkora alapokat irányoztak elő a Gépgyártóipari Minisztériumhoz tartozó iskolák céljaira, mint a hatéves terv éveiben, hogy minden lejjel megfontoltan kell gazdálkodni s ugyanakkor nagyobb mértékben kell hasznosítani a helyi adottságokat az iskoláknak tanszerekkel való ellátásában, a vállalatok hozzájárulásával. Javaslatok hangzottak el a növendékek termelési gyakorlatának hozzáértőbb megszervezésével és irányításával, valamint a tantervek javításával kapcsolatban, szoros összhangban a különböző termelési szektorok jelenlegi követelményeivel. Az értekezleten előterjesztett jelentésben kifejtett elgondolást alátámasztva a felszólalók hangsúlyozták, hogy egyes vállalatokban a mérnököket ésszerűbben kell felhasználni, kulcsfontosságú helyekre kell beosztani és a termelés tudományos megszervezése szempontjából fontos problémák felé kell irányítani őket, biztosítva stabilitásukat és mentesítve őket különböző adminisztratív teendőktől. Számos felszólaló foglalkozott a beruházási program idejében és fokozott hatékonysággal való végrehajtásával. Közöttük volt DUMITRU FUIOREA, a konstancai hajógyár igazgatója, ION FATACEANU, a Gépgyártóipari Tervezőintézet igazgatója és CONSTANTIN NICU mérnök, a bráilai Progresul üzemek vezérigazgatója. Elemezték, milyen feladatok hárulnak rájuk mint megrendelőkre a kivitelezési idő lerövidítéséért és a munkálatok költségének csökkentéséért, s rámutattak, hogy az új termelőkapacitások, valamint műszaki színvonaluk milyen módon fogja befolyásolni a termékek minőségét és műszaki teljesítményeit, milyen módon növeli majd a termékek versenyképességét a külföldi piacokon. Hangsúlyozták, hogy a megrendelőknek és a tervezőknek szorosan együtt kell működniük az új kapacitások legjobb megoldásának kiválasztásában és magas minőségi színvonalon álló gyakorlati megvalósításában. Hangsúlyozták, hogy a termékek jó minősége sokszor függ attól, hogy milyen operatívan tájékoztatják a tervezőket az országban készülő anyagokról és berendezésekről. Kiemelték továbbá, hogy a beruházások hatékonysága növelésének egyik fő forrása nagy gondot fordítani arra, hogy az üzembe helyezett új objektumok a legrövidebb idő alatt elérjék a tervezett paramétereket. Ebből a célból javaslatok hangzottak el, hogy minden fontos objektumnál létesítsenek tervezőből, építőből, megrendelőből álló állandó kollektívát, amely felelősséggel tartozik a tervezett paraméterek eléréséig. EMIL ONIGA mérnök, a brassói Tractorul üzem vezérigazgatója, ION CONSTANTIN, a Grivija Rosie üzemek munkása, MITA CONSTANTIN mérnök, a Munkavédelmi Bizottság alelnöke és más felszólalók utaltak az elért eredményekre és a jövőbeli célkitűzésekre a termelés tudományos megszervezésében, az illető vállalatok gazdasági tevékenysége hatékonyságának ezen az úton történő növelésében. Többek között kidomborították egyes munkaközösségek, mint például a temesvári Mechanikai üzemek és az Electromotor üzem kollektívájának sikereit a gépek és berendezések kihasználási mutatóinak növelésében, a nagyváradi Infrasirea üzem tapasztalatát zárt technológiai folyamatok megszervezésében, a tervezés egyszerűsítésében és a termelés operatív nyomonkövetésében, azokat a módszereket, amelyeket számos egységben használnak a munkahelyen való műszaki segélynyújtás biztosításáért, az ütemes technikai-anyagi ellátásért, a munkaidő teljes kihasználásáért stb. A felszólalók egyben rámutattak egyes fogyatékosságokra és nehézségekre, amelyek még fennforognak a termelés megszervezésének tevékenységében, a technikai-anyagi ellátásban, javaslatokat tettek ezek megszüntetésére. A gépek és a berendezések kapacitásának észszerű kihasználásával kapcsolatban rámutattak, hogy csökkenteni kell a javítások miatti veszteglési időt, a javításokat mindhárom váltásban be kell ütemezni. A minisztériumnak tanulmányoznia kellene az egyes vállalatokban felhasználatlan felszerelések újrafelosztási módozatait. A felszólalók egyetértettek a jelentésnek azokkal a kitételeivel, hogy ösztönzőbb, tudományos szempontból jól megalapozott normákat kell megállapítani, idejében biztosítani kell a technológiai dokumentációt, a hozzáértő műszaki irányítást minden egyes munkahelyen. A felszólalók egyetértettek azzal a javaslattal, hogy pontosabban meg kell határozni a vállalatok termelésszervező szolgálatainak feladatait, hogy azok szoros és állandó kapcsolatban álljanak a vállalat minden részével. A felszólalók egyszersmind rámutattak, hogy a kutató és tervező szervezeteknek, az üzemek tervező osztályainak és a szakminisztérium műszaki-tudományos tanácsainak, mindazoknak, akik munkafolyamatot szerveznek és irányítanak, ezután is intézkedéseket kell tenniük a munkavédelmi normák tiszteletben tartására és több gondot kell fordítaniuk a törvényes munkaidő tiszteletben tartására. Több felszólaló utalt a vállalatok közötti kooperációra. Ezek között STEFAN CONSTANTINESCU mérnök, fémipari miniszterhelyettes arról beszélt, mit tesznek a kohászati vállalatok azért, hogy a megállapított, szerződés szerinti határidőben a termékek nagyobb választékát bocsássák a gépgyártók rendelkezésére és szüntelenül javítsák termékeik minőségét. Elhangzott az a javaslat, hogy a minisztériumok szinkronizálják a koordináló és a szállító üzemek termelőkapacitásainak fejlesztését. Több felszólaló, közöttük ION PURCAREA, a brassói traktorüzemek főkönyvelője rámutatott, hogy új belső tartalékokat kell feltárni és hasznosítani a munkatermelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére és terven felüli jövedelmek megvalósítására. Hangsúlyozták, hogy e tekintetben nagy fontosságú a személyzet továbbképzése és szakosítása, ösztönző fogyasztási normák alkalmazása, és olyan anyagellátás, amely minél szorosabb összhangban áll a termelés szükségleteivel. Ugyanakkor felemlítették a vállalatok gazdasági-pénzügyi tevékenységében fennálló hiányosságokat és javaslatokat tettek a termelés gazdasági hatékonyságának szüntelen javítására. Egyebek között kiemelték, hogy ésszerűbben kell felhasználni a kiutalt alapokat, meg kell szüntetni az olyan okokat, amelyek az önköltség növeléséhez, a jövedelemterv nem teljesítéséhez vezetnek, ilyenek: a költséges eszközökkel történő szállítás, a szükségleteken felüli beszerzés, a termelési terv gyakori módosítása stb. Azzal kapcsolatban, hogy az önköltség egyik fontos alkotóeleme a fém, rámutattak, hogy a gépgyártó üzemekben nagy mennyiségű fémet lehetne megtakarítani, ha nagyobb figyelmet fordítanának arra, hogy minimális tűréssel és pontos hosszúságban szállítsák a hengerelt árukat. A munkastílus és munkamódszerek javításának kérdését érintve MIHAI DUMITRASCU, a szatmári Unió üzem főmérnöke, CONSTANTIN ANGHEL, a brassói 2. számú üzem pártbizottságának titkára, ROVIN BUSTAN mérnök, a bukaresti Vulcan üzem vezérigazgatója és mások hangsúlyozták, hogy a vállalati vezetés módszereinek szüntelenül alkalmazkodniuk kell a technikában, a termelési folyamatban bekövetkezett változásokhoz. Ezért nagyobb operativitást kell tanúsítani a fejlett tapasztalatok népszerűsítése és általánosítása terén, széles körben használva fel az egyik leghatékonyabb módszert: a tapasztalatcserék időszakonkénti szervezését. Az a hozzáértés, amellyel a vállalatok műszaki káderei meg tudták oldani az új termékek gyártásba vételével kapcsolatos legbonyolultabb problémákat is — mondották a felszólalók, — teljesen indokolttá teszi a vita során elhangzott ama javaslatot, hogy elemezzék: lehetséges-e az üzemek szintjén koordinálni a folyamatosan termelt termékek korszerűsítését, e termékek választékának bővítését és a kevésbé bonyolult termékek gyártásba vételét. Ily módon a központi apparátus, a minisztériumi vezérigazgatóságok és osztályok többet foglalkozhatnak az üzemek vezetésének és irányításának általánosabb és távlati kérdéseivel. Rámutattak, hogy a minisztérium által eszközölt elemzések gyakorlata, amelyet mindössze intézkedési tervek összeállítása követett, nem elegendő, és hogy feltétlenül szükséges e tervek megvalósításának figyelemmel követése. Minthogy az irányítást csak a napirenden levő feladatok megoldását intéző napi diszpécserszolgálatra korlátozták a minisztériumok és az üzemek kapcsolataiban, nehézkes formák jöttek létre, amelyek munkapazarláshoz, sűrű levelezéshez és túlzott utazgatásokhoz vezettek az üzemek és a minisztérium között. Ugyanakkor egyes vállalatokat ritkán látogattak meg a vezérigazgatóságok vezető káderei és szakemberei. A felszólalók rámutattak, hogy a minisztériumoknak nagyobb felelősségérzettel kell irányítaniuk a vállalatokat, nagyobb mértékben kell támogatniuk őket, konkrét feladatokkal megbízott szakemberek kiküldésével. A IX. pártkongresszuson kijelölt olyan értelmű feladatokra vonatkozólag, hogy szüntelenül növelni kell a pártszervek és -szervezetek szerepét és illetékességét a gazdaság vezetésében, VIOREL METER elvtárs, az RKP Brassó városi bizottságának első titkára és TRANDAFIR COCIRLA mérnök elvtárs, az RKP Bánát tartományi bizottságának titkára és más felszólalók egyes pártszervek e téren szerzett tapasztalatait ismertették az értekezlettel. A különböző gazdasági kérdések megvitatására szervezett tanácskozások és időszakos elemzések, pártaktivistákból és szakemberekből álló kollektívák megalakítása, amelyek tanulmányozták a termelés különböző kérdéseit, támogatva a vállalatok vezetőségeit a tervfeladatok teljesítésére és túlteljesítésére szolgáló műszaki-szervezési intézkedések alkalmazásában, valamint más módszerek felhasználása, hozzájárult számos vállalat gazdasági tevékenységének javításához, mozgósította a kollektívákat a termelés és a munka jobb megszervezésére és az egyes szektorokban létező hiányosságok kiküszöbölésére.A felszólalók rámutattak, hogy a minisztérium olykor a pártszervekre és -szervezetekre hárította a termelés tudományos megszervezését. A felszólalók megemlítettek számos olyan kérdést, amelynek megoldása közvetlenül a minisztérium és a vállalatvezetőségek hatáskörébe tartozik, majd hangsúlyozták, hogy a pártszervezeteknek a jövőben is széles körben kell mozgósítaniuk a dolgozókat a vállalatok belső tartalékainak feltárására és hasznosítására az egész termelő tevékenység gazdasági hatékonyságának növelése érdekében, szüntelenül fokozva szerepüket és illetékességüket a gazdaság vezetésében.