Fáklya, 1966. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1966-06-10 / 135. szám

Gabona­szállításra alkalmas 1966 A kalászosok idei betakarítási kampányában jelentős mennyiségű tehergépkocsi­és pótkocsi bonyolítja le majd az állami gazdaságokban és mtsz-ekben a szállítást. A Crisana Tartományi Gépkocsiszállítási Igazgatóság ide­jében közölte egységeive] a mező­­gazdaság rendelkezésére bocsátandó állomány előkészítésében reájuk há­ruló feladatokat. Az előkészületek határidőre való befejezése érdeké­ben sürgősen el kell végezni az összes karbantartási munkálatokat és ezekkel párhuzamosan a javítá­sokat, biztosítani a pótalkatrészeket. A kirendelt tehergépkocsiknak min­den szempontból meg kell felelniük a kampány idején, hogy valamennyi­re felírhassák. Gabonaszállításra al­kalmas 1966. A betakarítás idején előforduló akadályok megelőzésére mozgó ja­vítóműhelyeket bocsátunk a mező­­gazdasági egységek rendelkezésére, amelyeket alkatrészekkel, az elektro­mos felszerelések ellenőrzésére al­kalmas hordozható készülékkel, he­gesztő berendezéssel láttak el a fennakadások elkerülésére. Ezek nyomán lehetővé válik, hogy a nyári betakarítási kampány idején a szállításokat megszakítás nélkül lebonyolíthassák és lehetősé­get teremtsenek a munka több vál­tásban történő megszervezésére. Tartálygépkocsik szállítják majd — napi program szerint — a gép­parkok ellátásához­­ szükséges üzem­anyagot. A gépkocsi oszlopokat a legjobb vezetőkkel és karbantartókkal látjuk majd el, ami igen fontos intézkedés a munka zavartalan menetének biz­tosítására. Ugyancsak e célból, fel­hívjuk a személyzet figyelmét a munkaterv, a forgalmi grafikon be­tartására, a szállítások pontos nyil­vántartásának, a szállítási terv és a munkatermelékenység alakulásának figyelemmel kísérésére és elemzésé­re. Ismertetjük továbbá a munkavé­delemre vonatkozó normákat és azok al­a­­mazását. A nyári kampány ideje alatt a Tartományi Gépkocsiszál­lítási Igazgatóság szo­ros kapcsolatot tart az Álla­mi Gazdaságok Trösztjével és az mtsz-ek tartományi szövetségével, vajoni szinten pedig a gépkocsitele­pek és a mezőgazdasági egységek együttműködését szorgalmazzuk. Az előkészületek elemzése céljából a Tartományi Gépkocsiszállítási Igazgatóság megbeszélést tartott a tartományban levő gépkocsitelepek vezetőivel. Ez alkalommal számos kiegészítő útmutatást adtunk az elő­készületek meggyorsítására. A meg­levő feltételek alapján biztosítjuk a tartományban levő szállítási egysé­gek megfelelő részvételét a nyári mezőgazdasági kampányban. VALERIU CHI§IU, a Tartományi Gépkocsiszállítási Vállalat helyettes igazgatója — ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ XXI. frrf. 1­35. se. 1966. jú­lius I$ péntek 4 oldal­ára 25 báni NEM MARADHATNAK ADÓSAI ÖNMAGUKNAK - Ankét a növényápolás menetéről Cris rajonban - ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦­­ [UNK]X Két kampány közé „szorul“ a növényápolás, viszony­lag rövid idő jut elvégzésére. Cris rajonban különösen kevés idő maradt a kapálásra, mert a tavaszi áradások miatt e­­gyes táblákon alaposan megkéstek a vetéssel. S általában épp ebben a rajonban kez­dődik meg leghamarabb a ka­lászosok betakarítása. A községeket járva, máris megsző­­kült árpatáblákat láthattunk, melyeken napok kérdése az aratás. Mindez a növényápolás gyors elvégzését sürgeti. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek önmaguknak marad­nának adósai, ha a kapálást elhanyagolnák. A kultúrnövé­nyek elgyomosodása ugyanis jelentősen megvámolná a ki­tűnőnek ígérkező termést. A tartós esőzések nyomán szépen megzöldült a határ s a kapa feladata, hogy a sok zöldből csak a hasznosat hagyja meg , amitől termést várunk. Figyeltük hát a legidőszerűbb munkát, ankétünk so­rán a növényápolás menetér­ől alkottunk képet. • A PÉLDAMUTATÁS HAGYOMÁNY Mint minden esztendőben, a sintanai határ most is az igényes földművelést példázza. A hely­beli GTA gépkezelői és az mtsz tagsága, a szó szoros értelmé­ben, váll-váll mellett dolgozik a magas hozamért, ugyanis a növényápolás idején a legnépe­sebb a határ, ezerre rúg a ka­pások száma. A gazdaság veze­tőtanácsa nagy tapasztalatokkal rendelkezik a munkaszervezés­ben, a mozgósításban és­ az a­­nyagi érdekeltség fokozásában. Nézzük azonban az eredménye­ket, amelyek hűen tanúskodnak a sintanaiak törekvéséről. Most 1080 hektáron termesz­tenek szemeskukoricát, vagyis a vajonban e növénynek itt a legnagyobb a területe. A gép­kezelők forgókapázással kezd­ték a gyomirtást, majd nyomban utána a gépi kapálást is meg­kezdték. Már több mint egy hete ezt a munkát is elvégez­ték. A traktorok nyomában a mezei brigádok teljes létszám­mal láttak hozzá a kézi kapálás­hoz. Négy nappal ezelőtt pedig jelenthették: befejezték a gyomirtás első nagy munkáját. De nincs megállás, egyes táb­lákon már a második kapálásra is sor kerülhetett. Annak elle­nére, hogy az eső gyakran meg­zavarja a mezei brigádok tevé­kenységét, ez ideig már több mint 400 hektáron a második kapálást is elvégezték. Serényen halad a munka azon a 360 hektáros parcellán is, ahol cukorrépát termesztenek. Az el­ső kapálást régebben befejezték, túl vannak már az egyelésen is, a harmadik kapálást 260 hektá­ron végezték el. Szorgalomban nem vallanak szégyent a szomszédban sem. Combäus határában 980 hektá­ron vetettek kukoricát, s­ a gé­pekkel már kétszer művelték meg a talaját. Az első kézi ka­pálást napokkal ezelőtt befejez­ték. Úgyszintén véget ért a 330 hektár cukorrépa eg­yetése. és harmadik kapálása. Az mtsz földjein gyommentesen, szépen fejlődik minden tavaszi vetésű növény. • ... ÉS AKIKNEK KÖVETNIÜK KELL A JÓ PÉLDÁT Sajnos, még nem minden köz­ségben bontakozott ki kellően a növényápolás. Több mtsz-ben most is a lemaradás okait kutat­ják, hogy fedezve érezzék ma­gukat a felettes szervek előtt, nem pedig a munka ütemének meggyorsítását követik. Tény, hogy a kiadós esőzés megnehe­zítette a növényápolást, ezzel a­­zonban nem magyarázhatják a kedvező idő elégtelen kihaszná- KENÉZ FERENC BECK ALADÁR (Folytatás a 3. oldalon) A lompirtiak példamutató szorgalma­ t ártunk KB 1965 novem­­­­ber 11—12-i plenáris ü­­lésének intézkedéseire és az mtsz-ek Országos Szövet­sége alakuló kongresszusának felhívására újabb munkasike­rekkel válaszolnak a lompirti szövetkezeti dolgozók. A tavaszi munkákat idejében befejezték. A három hektáron termesztett földieper újabb 2 hektárral bő­vült, s ezzel olyan területet hasznosítottak, amely alkalmat­lan más növények termesztésé­re. A megtisztított legelők meg­haladják a 160 hektárt. A mun­kálatokat mintegy 240 szövetkeze­ti dolgozó önkéntesen végezte, amely 18 000 lej megtakarítást jelent. A közgyűlés határozatá­nak megfelelően 36 hektárt ad­tak vissza termesztésre lecsapo­­lás útján. Javasolták azt is, hogy bármely talajrendezési munkát önkéntesen végezzenek a brigádok­­ közötti versenyek keretében. E felhívást a lom­­pirti és ilisuai lakosok maguké­vá tették. Mintegy 370 honpol­gár vesz részt a Lesencza völ­gyében épülő 4 m széles, 15 m magasan fekvő és 240 m hosszú gát munkálatainál. Elkészülté­vel 60 hektár szántóföld mente­sül az áradás veszélyétől. A gá­tat felhasználják még 12 hektár gyümölcsös, 13 hektár legelő, 11 hektár kukorica öntözésére. Az öntözőberendezés beszerzé­sére a lompirit mtsz 47 000 lej hosszúlejáratú kölcsönt kapott. A szövetkezeti tagok vállal­ták: a növényápolási munkákat gondosan végzik el a gondozá­sukra bízott területeken. Az előirányzott termés túllépése esetén pót­javadalmazásban ré­szesülnek. Az állattenyésztési részlegen a pótjav­adalmazás be­vezetése már az 1. évnegyed fo­lyamán a tejtermelés 141,8 szá­zalékos növekedéséhez vezetett. Gál György, Demjén Zsigmond, Rus Vasile, Sólyom Dezső gon­dozók több mint 400 lej pót­javadalmazást kaptak. Dicséretet érdemelnek: Ber­kes László, az mtsz alelnöke, Babih Traian mérnök, Kovács György, Dózsa József, Gelli Io­sif, Kovács László, Gáli Pál, Lu­kács K. Gyula, Ardelean Ale­­xandru, Puscas Floare, Lopa Agneta, Pop Ana, Biháu Karo­lina, Szőllősi Karolina, akik pél­damutatóan dolgoztak az öntö­zést előkészítő munkálatoknál. GAL GAVRIL, a Simleu rajoni mtsz-ek Szövetségének alelnöke A traktorjavító üzemben mielőtt helyére szerelnének minden alkatrészt, pontos ellenőrzés­nek vetik alá. Ezt teszi Monea Gheorghe is a traktor magasnyomású pumpájával. (Vilidár István felvétele) Mae Ceausescu elvtárs fogadta az olasz újságíró-csoportot Nicolae Ceausescu elvtárs Paul Niculescu-Mizil elvtárssal együtt csütörtök délelőtt fogad­ta azt az olasz újságíró-csopor­tot, amely látogatást tett orszá­gunkban. A csoportban részt vett: Giusseppe Boffa, a L’Unita című laptól, Franco Bertone, a Rinascita folyóirattól, Cesare Pillon, a Vie Nuove folyóirattól, Augusto Livi, a Paese Sera lap­tól és Sergio Mugnai, a L’Unita bukaresti tudósítója. Nicolae Ceausescu elvtárs vázolta a párt tevékenységét és törekvéseit az RKP IX. kong­resszusa határozatainak valóra váltásával kapcsolatban, beszélt a nemzetközi élet időszerű problémáiról és válaszolt az új­ságírók kérdéseire. A fogadás szívélyes, elvtársi légkörben folyt le. Részt vett Sian Bujor elv­­társ, az RKP KB sajtó és könyv­kiadói osztályának vezetője. Az olasz újságírók romániai látogatásuk során megtekintet­tek ipari és mezőgazdasági ob­jektumokat, építőtelepeket, köz­ponti gazdasági és kul­turális intézményeket, ta­lálkoztak munkásokkal, pa­rasztokkal, értelmiségiekkel, a helyi párt- és állami szervek képviselőivel, kulturális szemé­lyiségekkel. Pontosan beszabályozott tengelyt kap vissza a bútorüzem. Felvételünkön: Barkó József, a simleui helyiipari vállalat géplakatosa. (Vilidár István felvétele) h Népművészeti tárgyaink egyre nagyobb keresletnek ör­vendenek a külföldi piacokon. Örvendetes, hogy Crisana tarto­mány népművészete is jelentős mennyiségű áruval képviseli magát a megrendelők jegyzé­kén. Az utóbbi években több kisipari termelőszövetkezet bő­vítette termékválasztékát kere­sett népművészeti tárgyakkal. Az Arta Populara Szövetkezet 48 kis­baba típuson mutatja be hazánk különböző vidékének nemzeti viseletét. A Leninál 40 népművészeti tárgyat állít elő. Sok hasznos tárgyat küld kül­földre a salontai, újabban a Münca, szövetkezet is. De ennél többet is­­ tehetnek­­ tartomá­nyunk kisipari szövetkezetei.­ A közelmúltban megtartott konfe­rencián határozatot hoztak a népművészeti iparág fejleszté­sére,. Gyors, hatékony intézke­déseket várunk e téren. Mert tartományunkban, főleg Beius, Vascau, Gurahoni, Ineu környé­kén él és virágzik a népművé­szet. Ízléses, hímzett kendők, huzatok, varrottasok és egyéb tárgyak készülnek ott. Nos, e vidékek még nincsenek teljes mértékben bekapcsolódva nép­művészetünk külképviseleti há­lózatába. A szövetkezeteken a sor felkutatni és bevonni ezeket az eredeti, nagy­ értékkel bíró népművészeket! Kutatás tárgyát képezi a dobresti bányavállalatnál fel­gyűlt iszap hasznosítása. Mint ismeretes, a bauxitérc mosásá­hoz nagy mennyiségű vizet használnak fel. A mosóból ki­került zagyva pedig még elég magas­: harminc százaléknyi alumíniumot tartalmaz. Ezenkí­vül vasat, titánt, mangánt és más ritka fémet. Az üzem fenn­állása óta az ülepítőmedencé­­ben 2,5 millió tonna iszap gyűlt össze. Nos, a szakembereké a szó. Kiváló minőségű tégla gyártására használják fel az egyre gyűlő anyagot, vagy be­rendezést dolgozzanak ki a drá­gább, ritka fémek kivonására. Mindkét út kifizetődne. A mér­nökök, technikusok tartományi tanácsának kutatócsoportot kel­lene szerveznie nemcsak a dob­resti bauxitmosóból kikerülő iszap, hanem az oradeai Timföld üzem hulladékának még telje­sebb hasznosítására. Mert ez utóbbi üzem hulladékát csak részlegesen dolgozza fel a fes­téküzem vasoxid előállítására. IS jobb kiadványokkal bő­vült a beiusi rajoni könyvtár. Az egyébként több mint 42 000 kötettel rendelkező könyvtárnak közel kétezer olvasója van, akik év elejétől körülbelül 27 000 könyvet ol­vastak ki. Mint mindig, az ú­­jabb szállítmányt érdeklődés­sel­ böngészik az olvasók. Ké­pünkön Igna loan, a könyv­tár igazgatója, a könyvtár dolgozóival nézegetik az ú­­jonnan érkezett könyveket. (Sólyom Lajos felvétele) REJTETT TARTALÉKOK, VAGY TARTALÉKOLT REJTÉLYEK? Felelős beosztású szakemberek is bírálták már lapunk hasáb­jain a berusi erdőgazdálkodási vállalatot. A tartományi pártbi­zottság egyik gazdasági elemző csoportja is felhívta a vállalat vezetőségének figyelmét: szer­vezze meg hatékonyabban a gé­pek karbantartását és üzemelte­tését. Érdekes, hogy a vállalat tervének minden mutatószámát teljesítik, bár az alapvető fa­kitermelő gépeket jóval alacso­nyabb színvonalon használják ki. Országos érdek a nehéz fizikai munkát igénylő műveletek gé­pesítése. Nos, Beius viszonylatá­ban sem mindegy hogyan dol­goznak a gépek, vagy mikor érik el a kitűzött gépesítési szin­tet. Még akkor sem, ha mond­juk gazdaságilag elfogadható eredményekkel jelentkeznek, s közben elnyerik az iparág tarto­mányi élenjárója címet. ÉRVELÉS HELYETT A TÉNYEK BESZÉLJENEK Mit jelent a gép az erdőipar­ban? Milyen értéket hoz létre? Hatásuk a termelés főbb mutató­számainál? Minderre pontos gaz­dasági kimutatásokkal válaszol Maghiar Teodor a főgépészi szol­gálat technikusa: többszörös tel­jesítményt, a faanyag gyors ki­hozását, s jórészt magasabb­érvelések egész sorozata kö­vetkezik: a zord időjárás; járha­tatlan utak; hiányzó alkatrészek; a javításban veszteglő gépek, stb. Viszont arról egy sor emlí­tést sem tesznek, hogy milyen kedvezőtlen hatása volt a héza­gos szervezésnek, a gépek ész­­szerű­tlen elhelyezésének és az esetenkénti fegyelmezetlenség­nek. Egyszerűen elhallgatják az összehasonlítás adatai közötti nagy távokat, s azt is, hogy más vállalatoknak sem volt könnyebb a helyzetük, de szebb eredmé­nyeket mutatnak fel. A beinstafe rendír hasznosítását is. Akkor miért nem érték el ,a tervezett gépesítési szintet? A válasz előtt mutassuk be az alábbi táblázatot: pedig jóval, a központilag or­szágos átlagnak meghatározott gépesítési mutató szintje alatt állanak. Mivel is magyarázhat­ná, hogy két közelítő felszere­lésből csak egyet üzemeltettek mondván, úgysem érhető velük el nagyobb termelékenység. A má­sikkal is csak részlegesen dol­goztak. Ezért természetesen egy időszakra a tervezett 60 tonna/ kilométer helyett csak kilencet valósítottak meg. A hordozható motorosfűrészeknek csak 50 százaléka érte el az előírt telje­sítményt. És sorba vehetnénk valamennyi gépet, egyik sem termelt az előírt szinten. HA AZOKÉRT AZ ELVESZETT ÓRÁKÉRT úgy igazából felelősségre vonná­nak valakit, akkor biztosra ve­hetjük: nagyon kevés gép vesz­tegelne. A fontosabb gépek nyil­vántartási fejlapján pontosan feltüntetik milyen okból veszte­geltek. És ide, olyan lehetetlen dolgokat jegyeznek be, amelyek jó részét maguk sem hiszik el. Ilyen indokok szerepelnek mint: vagonhiány; műszaki hiba; al­katrész; üzemanyag; faanyag­hiány; gépészek igazolatlan BAUMEISTER KÁROLY (Folytatás a 3. oldalon) A főbb munkálatok A gépesítés szintje százalékban nemet Tervezett Megvalósítva az 1965. évi országos előirányzat Döntés, darabolás 75 41,4 go 55 Közelítés, kihozás 83,1 31,7 go gy Rakodás 71,5 10,2 55—60 OLVASÓINK KÉRÉSÉRE holnapi lapszámunkban — és ezután Heten­ként rendszeresen — ajánlásokat közlünk a rádió és a televízió műsorából

Next