Fáklya, 1975. március (30. évfolyam, 50-75. szám)

1975-03-01 / 50. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA fővárosi nagyvállalatokban és kutatóintézetekben Nicolae Ceausescu elv­társ pénteken találkozott fővárosi nagyvállalatok és kutatóintézetek dolgozói­val, a helyszínen, az üzemcsarnokokban, a labo­ratóriumokban velük e­­gyütt megtanácskozott rendkívüli jelentőségű, ha­tékony intézkedéseket az egységek tevékenysége mi­nőségileg magasabb szintre emelése, valamint a nem­zetgazdaság további fej­­lesztése ás korszerűsítése céljából. A pártfőtitkárt elkísérték Gheorghe Cioara és Gheor­­ghe Oprea elvtársak. Nicolae Ceausescu elv­társ a héten már másod­szor tartózkodott az anyagi javak alkotói körében. Az újabb munkalátogatás az előbbiekhez hasonlóan a politikai élet kiemelkedő mozzanatai közé tartozott. Mélységesen jelentőség­­teljes munkalátogatás volt ez, annak a közvetlen, szakadatlan és gyümölcsöző dialógusnak a keretében, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs folytat a néppel, az országgal, annak az állan­dó és közvetlen kapcsolat­nak a keretében, amelyet a pártfőtitkár tart fenn az emberekkel, a mindennapi élettel, a szocialista építés konkrét realitásaival és problémáival. A munkalátogatás a leg­­beszédesebben bizonyította Nicolae Ceausescu elvtárs­nak a haza szüntelen hala­dásáért, a dolgozók jólété­ért végzett fáradhatatlan tevékenységét. A párt főtitkára a hely­színen vitatta meg a mu­­nicípiumi pártbizottság bü­­rótagjaival, Ioan Avram, Virgil Ad­arian, Gheorghe Cazan és Octavian Groza miniszterekkel, más felelős gazdasági káderekkel, mun­kásokkal, mérnökökkel, és technikusokkal, kutatókkal, a többi szakemberekkel, hogyan teljesülnek az 1975. évi feladatok, az ötéves előirányzatok, és mit kell • tenni a továbbiakban a­­ jövő évekre szóló előirány­­­­zatok példás teljesítéséhez • szükséges feltételek meg­­­­teremtése érdekében. Nicolae Ceausescu elv­társ ajánlásai és útmutatá­sai ezúttal is széles vissz­hangra találtak a bukares­ti dolgozók körében, akik biztosították a pártfőtit­kárt, mindent megtesznek azok haladéktalan valóra váltásáért, összefognak és minden erejüket, minden alkotóképességüket latba vetik az 1975-ös terv ha­táridő előtti teljesítéséért, az ötéves terv négy és fél év alatti megvalósításáért, a szocialista és a kommu­nista építés nagyszerű programjának töretlen va­lóra váltásáért. A mai látogatás első ál­lomása a Vulcan vállalat volt. A vendéglátók ismertet­ték a párt főtitkárával, ho­gyan teljesítette a Vulcan munkaközössége az előző látogatáskor kapott útmu­tatásokat és javaslatokat. Rámutattak, hogy a szó­ban forgó időszakban bő­vült a termelési tér, a do­táció megfelel az orszá­gos energetikai program­ban előirányzott új ter­melésstruktúra megvaló­sításának. Nicolae Ceausescu elv­társ javasolja a fémipari munkásoknak, az üzem és az illetékes minisztérium vezetőségének, fordítsa­nak még nagyobb gondot a terület ésszerű kihaszná­lására, a technológiák ja­vítására, minthogy ezzel tovább gyarapíthatják a termelést. A Vulcan dolgozói min­den részlegen határtalan örömmel köszöntik a párt főtitkárát, fiatalok és idő­sek virágokat nyújtanak át neki. Nicolae Ceausescu elvtárs fogadja a szeretet és a barátság megnyilvá­nulását és többször megáll a munkások között, kezet szorít velük, érdeklődik munka- és életproblémáik­ról. A fővárosi Készruha- és Kötöttárugyár munkásnői kiemelkedő munkateljesít­ménnyel köszöntötték Nicolae Ceausescu elvtárs látogatását . 1975. február 28-án teljesítették az öt­éves tervet, úgy ahogyan a párt és annak főtitkára előtt vállalták. Úgyszintén február 28-án teljesítette az ötéves ter­vet a Készruhaipari Fővál­lalat is, megteremtve ily módon minden gazdasági, szervezési és műszaki fel­tételt ahhoz, hogy év vé­géig mintegy 20 milliárd lej értékű többletterme­lést érhessenek el. A ven­déglátók hangsúlyozzák, hogy a konfekcióipar 87 000 dolgozója, élén a kommunistákkal, válaszol­va a párt­főtitkár ama ösztönzésére, hogy a jelen­legi választási kampányt kapcsoljuk egybe az or­szág gazdasági-társadalmi fejlesztésének újabb sike­reivel a XI. kongresszuson kidolgozott programnak megfelelően, minden erejé­vel azon van, hogy gyara­pítsa a termelési sikereket, kiváló eredményekkel zár­­jja az 1971—1975. évi öt­éves tervet, a Nicolae Ceausescu elvtárstól ka­pott útmutatások szellemé­ben alaposan előkészítse a következő ötéves terv megvalósítását. NICOLAE CEAUSESCU elvtárs válaszában a kö­vetkezőket mondotta: KEDVES ELVTÁRSAK! Teljes szívből gratulálok önöknek, a fővállalat ve­zetőinek és a fővállalat vállalati vezető kollektívái­­nak, az összes készruha­ipari munkásoknak, tech­nikusoknak, mérnököknek, akik az elsők között telje­sítik 4 év és két hónap alatt az 1971—1975-ös öt­éves tervet. Azért mondom, (Folytatása a 4. oldalon) RÉSZÜNK A 20 MILLIÓ TONNÁBÓL Dombvidéki lehetőségek Adott a feladat: elérni már ebben az esztendőben a 20 millió tonna gabonát. Persze, az sem lenne baj, ha ezt jócskán túlszárnyal­nánk. Megyénk, Bihar az országosan élenjárók közé tartozik, így érthetően je­lentős feladat vár reánk a gabonatermelésben. Lehe­tőségekben nem szűkölkö­dünk. Bizonyítják ezt a tavalyi kimagasló eredmé­nyek. Például kukoricából több mtsz-ben értek el 6000 kilón felüli átlagter­mést. Síkvidéki egységek­ről van szó. Felvetődik a kérdés: mit tehet, mit ad­hat a dombvidék? Nem csekély területen gazdál­kodnak itt, ami külön hangsúlyt ad a kérdés jo­gosságának. Kézenfekvő a válasz. Tények bizonyít­ják ugyanis, hogy megfe­lelő agrotechnikával, az itt levő szövetkezetekben akár meg is duplázható a hozam. A meggyőző pél­dáért Brntestibe mentünk. Tavalyelőtt az 50 hektá­ros kísérleti parcellán 40 mázsás szemtermést értek el. E hozamot akkor érté­keljük igazán, ha legalább nagyjából ismerjük az mtsz adottságait. Brntesti a Nyugati Érchegység lá­bánál fekszik. Itt csak a korai,­ tehát az eleve ki­sebb hozamot biztosító hibridek termeszthetők. Talajtani feltételeik ugyan­csak szegényesek. Dombvidékről lévén szó, még erősebb volt a nyári­őszi sok csapadék kedve­zőtlen hatása. Ennek elle­nére, Brntestiben tavaly is születtek figyelemre méltó sikerek. Már az is szép teljesítmény, hogy a szövetkezet átlagos kuko­ricahozama meghaladta a hektáronkénti 2000 kg sze­met. Több Beiu$-vidéki egységben, jobb adottsá­­guakban, nem tudtak ennyit produkálni. De­nyo- ANTAL FERENC (Folytatása a 3. oldalom Talajelőkészítés a dombvidéken Az őszi vetések feljavítása A várad­i mezőgépészeti állomás körzetében min­­denik mtsz-ben dolgoznak a műtrágyaszóró gépekkel. Az időjárás kedvező az őszi vetések fejtrágyázá­sára s a gépészek igyekez­nek, hogy mielőbb végez­zenek ezzel a fontos mun­kával. Az MGA körzetében 3 500 hektár őszi vetésre szórnak hektáronként 200 kilogramm nitrogén tartal­mú műtrágyát. Február 21-ig 2 500 hektáron ke­rült tápanyag­pótló a ve­tésekre.­­ A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben igyeke­zettel végzik a talaj táp­erejének pótlását. Nyár kezdetéig 115 000 hektár műtrágyázását irányozták elő. Ez ideig több mint 52 000 hektárra jutott a hozamserkentőből. Örven­detes, hogy 40 000 hektár őszi vetésen sikerült elvé­gezni a fejtrágyázást, vagy­is az előirányzott terület egészén. Az istállótrágyá­zásban viszont növelni kell az igyekezetet, hiszen a tervbe foglalt 8 200 hektár­ból még csak 0 700 hek­tárra jutott ki a szerves talajjavító. m­m útkeresés nem isko­­tágiai tantárgy. Egyén­­i­ként kell eldönteni, ki merre? Ki, hogyan vá­lasztja meg egy életre a mesterséget. A műhelycsarnokokat járva, mindenütt a készü­lő bútorok s a valahol kö­zeli fűrészgép állandó zöm­­mögése. Nyersfa színű, ma­­hagóni-furniros könyvszek­rények, asztalok még ré­szekben, a párok keser­nyés, ingerlő illata, kezek, a kék köpenyek villanása, tekintetek — az ismerkedő ember szeme hirtelen ennyit lát. Az eligazodás­ban segítségemre van Jä­ger Sándor. A munkások a csomagoló-részlegen Sán­dor bátyámnak, Sándor­nak, a fényezőknél Sanyi­nak, a kijáratnál Jäger elvtársnak szólítják. Egy­szóval, a telegdi részlegen, a bútorgyárban ő a vezető. Áprilisban komoly beru­házással korszerű műhely­­csarnokot építenek. Új szakmunkásokra lesz szük­ség. Háromhónapos tan­folyammal az asztalosmes­­terségben nyerhetnek szak­­képesítést a fiatalok. Szám szerint nyolcvanon. Na­gyobb része fázismunkára, kisegítőmunkára állítva már a gyárban dolgozik. Filep Gabriella ide, a faluba való. Hetvenben végezte a középiskolát, többször próbált felvéte­lizni. Nem sikerült. A férj tanárember. Fiatal háza­sok. Amikor idekerült, másfél hónapja, az élettárs bizony nem örvendezett a választásnak. Most itt van, ahogy a szeméből látom, boldog nyertesen! Sinteuról került ide a szőke lány. A falujából dolgoznak itt Telegden né­hányan, mesterséget akar tanulni ő is. Coloniac Sa­rolta még a húsz alatt. Ál­talános iskolával. Pillanat­nyilag albérleti szobában, havi százért lakik. De már a munkapad mellett van, megértő munkatársak se­gítő közösségében. — Ha felépül a munka­­csarnok, minden máskép­pen lesz, — hallgatom Jáger Sándort. Tudja, nem is bánom, hogy ezek a fia­talok így kezdik. Először csak ismerkedjenek a kör­nyezettel. S mire határoz­nak, jöhet a mesterség. Munkaidő után háromszor egy héten az elméleti okta­tás. A munkaidőben pedig mindenki, minden munka­fázist elsajátíthat. Magra Gabriella a szom­szédban lakik. Kereskedel­mit végzett, de nem kedve szerint alakultak a dolgok. Másfél éve már itt dolgo­zik, ő is szakképesítés e­­lőtt áll. Musat Viorel Fé­ltésről jött. Először Élesd­­re, feleséget választani, majd megfelelő munka­helyet keresve. Telegdre. Csábító lehetőségek! A vállalat a most épülő tömbházban hat lakrészt kap. Szükség lesz a jó szakmunkásokra, s hogy otthon érezzék magukat, ahhoz is megteremtenek minden feltételt. FÁBIÁN IMRE így kezdődik... KÉPVISELŐJElölTEK ÉS VÁLASZTÓK TALÁLKOZÓI Munkamegbeszélés jel­lege volt Bálint Dénes elv­társ, a 7-es számú nagy­nemzetgyűlési (Élesd) vá­lasztókerület jelöltje, va­lamint a 80-as számú me­gyei választókerület jelölt­jei — Eugen Colf és Ni­colae Grecu — találkozó­jának Rulz község lako­saival. A jelöltek és vá­lasztók párbeszéde során hangsúlyozták, hogy a la­kosság a jövőben nagyobb mértékben járul hozzá a központosított állami alap­hoz, szolgáltatási egysége­ket létesítenek a falvak­ban és további eredménye­ket akarnak elérni község­­gazdálkodásuk terén is. ★ A nagyváradi 3-as számú nagy nemzetgyűlési válasz­tókerület jelöltje, Kasziba János elvtárs, Lazarem­ben találkozott választóival. A találkozó megbeszéléseinek fő témája a tavaszi mező­­gazdasági munkálatok előkészítése volt, határ­időket állapítottak meg erre vonatkozóan, hangsú­lyozták az egyes személyek felelősségét a munkák jó menete megszervezésében. Számos javaslat hangzott el a község további szépí­tésére, építésére, az utak korszerűsítésére, ami igen fontos teendője a falu la­kosainak, hiszen Lazarem­ távol esik a fő közlekedési útvonalaktól. Számos ja­vaslatra megtalálták a megoldás módozatait is a megyei és municípiumi közigazgatási szervek kép­viselőinek útmutatásai­­válaszai nyomán. ★ A 10-es számú nagy nem­zetgyűlési kerületben — Székelyhíd — Szabó Imre és Fehér János találkozott a semjéni választókkal. A gyümölcsöző megbeszélé­sek során érintették a községgazdálkodás és fej­lesztés időszerű teendőit, a lakosság jobb mozgósí­tását az e téren előttük álló feladatok megoldásá­ra. LICÜJABB sporthírek ES Ishimatszu Szuzuki japán ökölvívó megőrizte világbajnoki címét kisvál­­t­ósúlyban. Egy tokiói mér­kőzésen 15 menetben pon­tozással győzött kihívója, Ken Buchanan skót ököl­vívó ellen. gg Eddy Merckx, a híres belga kerékpározó nyerte meg a Sassari nagydíjért kiírt hagyományos nemzet­közi kerékpáros versenyt Cagliariban. A 75 kilomé­teres távot 2 óra 15 p 14 mp alatt tette meg. Utá­na következett az olasz Baronchelli és a svájci Salm­­a Folytatódott a női sakkvilágbajnokjelöltek tornájának döntője. A 13. forduló után Nana Alek­­szandria és Irina Levityina szovjet nagymesterek to­vábbra is azonos pont­számmal rendelkeznek: 0,5—6,5,

Next