Fáklya, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

Befejezte munkáját a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Legf­elsőbb Gazdasági és Társadalmi fejlesztési Tanácsának együttes plenárisa 1975. július 22-én befejezte munkáját a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Ta­nácsának Nicolae Ceausescu párrtfőtitkár elvtárs el­nökletével tartott együttes plenáris ülése. Mint már közöltük, az együttes plenáris ülésen meghívottként részt vettek a Központi Revíziós Bi­zottság tagjai, az RKP KB osztályvezetői és osztály­vezető-helyettesei, miniszterek, központi intézmények vezetőségi tagjai és a központi sajtó főszerkesztői, a­­kik nem tagjai az RKP KB-nek. A kedden lezajlott vitában felszólaltak a követ­kező elvtársak: Ioan Foris, az RKP Szatmár megyei bizottságának első titkára, Ion Catrinescu, az RKP Prahova megyei bizottságának első titkára, Neculai Agachi fémipari miniszter, Stefan Mocuta, az RKP Kolozs megyei bizottságának első titkára, Emil Dira­­ganescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a kormány első miniszterének helyettese, Ioan Avram nehézgépipari miniszter, Angelo Micu­­lescu, a kormány első miniszterének helyettese, me­zőgazdasági és élelmiszeripari miniszter, Ion Patan, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének helyettese, külkereske­delmi és nemzetközi gazdasági együttműködési mi­niszter, Ioan Ursu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Tudomány- és Technológia­ügyi Országos Tanács elnöke, Vasile Vilcu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Constanta megyei bizottságának első titkára. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Tár­sadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenáris ülésének végén beszédet mondott NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. Az együttes plenáris ülés egyhangúlag jóváhagyta Nicolae Ceausescu elvtárs beszédének konklúzióit, ér­tékeléseit és a benne foglalt feladatokat. Az együttes plénum felszólítja a megyei pártbizottságokat és nép­tanácsokat, a minisztériumokat, és a többi központi intézményeket, kommunistákat, az összes dolgozókat, hogy minden erejüket latba vetve késedelem nélkül váltsák valóra a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt fő­titkára beszédében foglalt feladatokat és orientá­ciókat. A párt főtitkárának beszédét közzéteszik. Az együttes plénum nagyra értékelte a párt fő­titkárának munkáját a párt XI. kongresszusán kije­lölt bel- és külpolitika gyakorlatba ültetéséért, az összes gazdasági ágak és területi viszonylatban, az összes megyék harmonikus fejlesztéséért, egész né­pünk anyagi és szellemi jólétének szüntelen növelé­séért. A plénum kiemelte a pártfőtitkár különösen fontos szerepét a természeti csapás leküzdésére, az árvíz következményeinek mielőbbi felszámolására és az egész gazdasági és társadalmi élet normalizálására irányuló intézkedések energikus és operatív megtéte­lében. A napirenddel kapcsolatban a következőket álla­pították meg: 1. Az együttes plénum jóváhagyta Románia Szo­cialista Köztársaság 1976—1980-as egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének tervezetét. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadal­mi Fejlesztési Tanács megelégedéssel állapította meg, hogy az előirányzott feladatok és célok továbbra is biztosítják a gyors gazdasági növekedést, az összes ágazatok és tevékenységi szektorok harmonikus fej­lődését, a fejlődés minőségi vetületeinek hangsúlyo­zását, a lakosság életszínvonalának emelését a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia kommunizmus felé haladására vonatkozó pártprogramnak és az RKP XI. kongresszusán elfo­gadott határozatoknak megfelelően. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társa­dalmi Fejlesztési Tanács elhatározta, hogy az 1976— 1980-as időszak tervezetét jóváhagyás végett terjes­­­szék a Nagy Nemzetgyűlés elé. 2. Az együttes plénum hasonlóképpen jóváhagyta Románia Szocialista Köztársaság 1976.évi egységes or­szágos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének és az 1976. évi költségvetésnek a tervezetét. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társa­dalmi Fejlesztési Tanács úgy véli, hogy az 1976. évi terv és költségvetés előirányzatai biztosítják a felté­teleket az 1976—1980-as időszakra tervezett fejlődési ütemek és arányok eléréséhez, az egész tevékenységet az erőforrások magasabb szintű hasznosítására, az anyagi termelés struktúrájának javítására, a termelő­­kapacitások jobb kihasználására, az összes anyagi, pénzügyi és valutaforrásokkal való jobb gazdálko­dásra és az energetikai alap, a tüzelőanyag, a fa, a fém stb. takarékos felhasználására irányítjuk. Az 1976. évi előirányzatok összessége biztosítja a külkereskedelmi tevékenység javítását, az összes anyagi és pénzeszközök körültekintő felhasználását, a termelési költségek csökkentését, a pazarlás elkerü­lését, a fegyelem és a felelősség erősítését az egész gazdaságban. Az együttes plénum elhatározta, hogy a jövő évi terv és állami költségvetés tervezetét megvizsgálás és törvénybe iktatás végett terjesszék a Nagy Nem­zetgyűlés elé. 3. Az együttes plénum tudomásul vette a Politikai Végrehajtó Bizottság tájékoztatóját a július első felé­ben volt árvízről és az intézkedésekről, amelyeket a továbbiakban meg kell tenni a természeti csapás kö­vetkezményeinek felszámolásáért, az egész gazdasági és társadalmi tevékenység normalizálásáért. A plénum megelégedéssel üdvözölte azt a tényt, hogy a Politikai Végrehajtó Bizottság határozatai, a pártfőtitkár útmutatásai és a szükségállapot beveze­tésére vonatkozó Elnöki Rendelet előírásai alapján a (Folytatása a 1. oldalon) XXX. évfolyam 171. szám 1975. július 23, szerda 4 oldal, ára 30 báni Még néhány nap és befejezik az aratást. A kombáj­noknak a betakarítás „finisében“ is nagy hasznát veszik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Be­számolónk az aratásról, a másodvetésről a 3. oldalon Az ötéves terv és a pótvállalások teljesítéséért A •• TERMINUSTÖBBLETTEL JELENTKEZNEK Beindulásának első fél­évét zárta a szalontai tex­tilgyár. Az első félév rövid mérlege: terven felül 28 000 négyzetméter szőttes. Fiatal — megyénkben a legfiatalabb — a szalontai textilgyár. Fiatalok a dol­gozók. Az átlagéletkor húsz év körüli. S nemcsak évre, a szakmában is fia­talok. Kétéves, egyéves vagy hathónapos szakmai tanfolyamot végeztek, Vá­radon, Aradon, Temesvá­ron, Medgyesen vagy az ország más részében. Aho­vá most áruikat küldik. Nyersárut — ami a sza­­lontaiaknak késztermék, hiszen egyelőre kikészítő részleggel nem rendelkez­nek. Remélik, hogy csak egyelőre, mert amint a gyár igazgatója, Babán Mircea mérnök mondotta,­ arra törekszenek, hogy már a közeli jövőben lega­lább egy részét helyben készítsék ki áruiknak. — A mi nyersáruinknak mi ismerjük legjobban jelleg­zetességeit, s mi tudjuk legjobban mire kell ü­­gyelni, vigyázni a kikészí­tát is bizonyítja, ahány kikészítő részleg, annyi féle kikészítés. Megtörtént, hogy ugyanazt a nyersárut több testvérüzemhez is el­küldtük kikészítésre. Egyik helyen dicsérték minősé­gét, másutt meg panasz­kodtak rá. Természetesen ahhoz, hogy kikészítő rész­legünk is legyen, min­denekelőtt előbb a jelen­legi részleget, az előké­szítőt és a szövődét kell úgy megszerveznünk, úgy termelnünk, hogy abban valóban ne legyen kifogá­solni való. ★ Mennyiség és minőség — alig hat hónapi gyári gya­korlat után. A mennyisé­get könnyebb előteremte­ni. A második félév első dekádjában például négy­ezer négyzetméter szőttest már a terven felüli telje­sítményhez számíthattak. Mégpedig olyan körül­mények között, hogy a gyár négy jó segédmeste­re nem is Szalontán, ha­nem a medgyesi Tírnava szövődében dolgozik napok óta, hogy segítsen az ár­vízkárok eltüntetésében, a víz­ rongálta gépek helyre­­állításában. Több, ugyan­csak az árvíz miatt káro­sodott, rongálódott lánc­­fonal-felvetőt Szalontán szárítottak, javítottak ki rés — kozmetikázás (?) — SZ. I. során. Meg aztán, gyakor­ (Folytatása a 3. oldalon) Vallomások a jövőről közelebb Egyáltalán nem volt ne­héz percek alatt rájön­nöm, miért is tisztelik a mihályfalviak Fülöp Zsu­zsannát: józan szókimon­dásáért. No meg irigylés­re méltó energiájáért. Annyi bizonyos, hogy Fü­löp néni sohasem volt csupán névleg tagja azok­nak a szerveknek, ame­lyekbe megválasztották: ki­lenc évig volt néptanácsi képviselő, jelenleg a köz­ségi nőbizottság tagja, az mtsz nőszervezetének el­nöke. Tennivalóból tehát fint­cs hiány, és — amint arról meggyőződtünk — tenniakarásból sem. Ami­kor a jövő feladatait latol­gatjuk, egy pillanatnyi­­ tív a hiánya az oka, ellen­­­­kezőleg. Fülöp néni tisz­­­­tában van azzal, hogy mit kell tennie, s hogy amit tennie kell, az rész­ben más mint eddig. Csu­pán a módozatok keresése foglalkoztatja. — Szeretek, mindig is szerettem az emberek ügyes-bajos dolgaival fog­­lalk­ozni, a közösségi élet­ből­ részt vállalni. Régeb­ben, a felszabadulást kö­vető tíz-tizenöt évben sok és nehéz volt a munka — de valahogy egyszerűbb. A rövidebb távra szóló konkrét akciókat szerintem mindig könnyebb keresz­tülvinni, az ilyesmire min­dig könnyebben mozgósít­megtorpanás csúszik a hajók az emberek. Ma be­­párbeszédbe. Persze, bo­­­nyolultabb az emberekkel nem korántsem a perspek­­t való munka, nehezebb lát­ egymáshoz ványos eredményeket elér­ni, sokkal inkább követke­zetességre, tervszerűségre van szükség. Meg kell ta­nulni becsülni az apró, lassan halmozódó ered­ményeket. Talán egy kicsit konkré­tabban: régebben százakat, sőt, az egész községet meg­mozgató kultúrműsorokat rendeztünk, népes volt az olvasókör, a háború utáni időszakban sok rászoruló­nak nyújtottunk segítséget. Ez már a múlté. Az embe­rek sokkal otthonülőbbek lettek, hiszen aki csak a­­karta, megteremtette ma­gának az otthoni kényel­mes életet és szórakozási­művelődési lehetőségeket is: ott a televízió, a házi könyvtár. A jólét növeke­désével meg az anyagi se­gítségre szorulók is vagy „lemorzsolódtak“ vagy más úton-módon gondoskodnak róluk. Az anyagi természetű intézni valókról tehát le kell szoknunk. Meg kell találnunk viszont azokat a formákat, eszközöket, a­­melyekkel manapság is eredményesen dolgozha­tunk. Meggyőződésem sze­rint például sikerre tarthat számot a „Családi kör“, ahol a fiatalasszonyok sok hasznos tudnivalót sajátít­hatnak el a szakemberek­től vagy idősebbektől. A gyermekgondozást — ne­velést, a háztartást ille­tően sosem lehet eleget tudni — még a magamfaj­ta nagymamának is. — Amennyiben a nőszervezet elég erős, sikeresen oldhat meg sajátos anya- és gyer­mekvédelmi problémákat. Annál is inkább, mert még mindig akadnak olya­nok­­ a gazdasági veze­tők között is, akik hadilá­bon állnak a gazdasági és szociális érdekek összehan­golásával. Egyáltalán nem mellékes az a szerep sem, ami az üzletek, kantinok, parkok tisztántartását, gon­dozását illetően reánk há­rul. Egyszóval a nőszer­vezet tevékenysége nem korlátozódhat a jövőben ellenkezőleg, erősödnie kell, átfogóbb jellegűvé kell válnia. És persze, mondanék még valami nagyon fonto­sat, ami nem annyira szervezés, inkább ember­ség dolga, semmilyen fá­radságot nem szabad saj­nálni arra, hogy bensősé­gesebbé tegyük az embe­rek közötti viszonyokat. So­kan nem azért kerülnek tévútra, mert ez a szán­dékuk, hanem azért, mert egyszerűen egy társaságot, egy meghitt közösséget keresnek. Azért is kardos­kodtam, hogy a gyermek­napon ne üzletből vegyük, hanem saját kezűleg főzzük a fagylaltot, csokit a gyer­mekeknek. Nem a pár lejes megta­karításért, hanem azért, mert ez egy alkalommal több lett volna, arra, hogy megkeressük egymást BALÁZS LÁSZLÓ Lapunk 3. oldalán GAZDASÁGI KRÓNIKA LEGÚJABB SPORTHÍREK :9 Caliban, az úszó vi­lágbajnokság vízilabda­­tornájának selejtezőiből Románia csapata bejutott az elődöntő egyik csoport­jába. Ugyanebben a cso­portban szerepel Jugoszlá­via, Kuba és Magyaror­szág csapata.­­ Az amszterdami nemzetközi sakkverseny 11. fordulójának eddigi helye­zése: az osztályzat élén to­vábbra is a holland Hans Boehm áll 7 ponttal. A következők: Hubner (NSZK) és Szabó (Magyar­­ország) 6,5—6,5 ponttal. Florin Gheorghiu román nagymester a 12. helyen áll 5 ponttal.

Next