Fáklya, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-23 / 171. szám
Befejezte munkáját a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi fejlesztési Tanácsának együttes plenárisa 1975. július 22-én befejezte munkáját a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának Nicolae Ceausescu párrtfőtitkár elvtárs elnökletével tartott együttes plenáris ülése. Mint már közöltük, az együttes plenáris ülésen meghívottként részt vettek a Központi Revíziós Bizottság tagjai, az RKP KB osztályvezetői és osztályvezető-helyettesei, miniszterek, központi intézmények vezetőségi tagjai és a központi sajtó főszerkesztői, akik nem tagjai az RKP KB-nek. A kedden lezajlott vitában felszólaltak a következő elvtársak: Ioan Foris, az RKP Szatmár megyei bizottságának első titkára, Ion Catrinescu, az RKP Prahova megyei bizottságának első titkára, Neculai Agachi fémipari miniszter, Stefan Mocuta, az RKP Kolozs megyei bizottságának első titkára, Emil Diraganescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének helyettese, Ioan Avram nehézgépipari miniszter, Angelo Miculescu, a kormány első miniszterének helyettese, mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter, Ion Patan, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter, Ioan Ursu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács elnöke, Vasile Vilcu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Constanta megyei bizottságának első titkára. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenáris ülésének végén beszédet mondott NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. Az együttes plenáris ülés egyhangúlag jóváhagyta Nicolae Ceausescu elvtárs beszédének konklúzióit, értékeléseit és a benne foglalt feladatokat. Az együttes plénum felszólítja a megyei pártbizottságokat és néptanácsokat, a minisztériumokat, és a többi központi intézményeket, kommunistákat, az összes dolgozókat, hogy minden erejüket latba vetve késedelem nélkül váltsák valóra a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára beszédében foglalt feladatokat és orientációkat. A párt főtitkárának beszédét közzéteszik. Az együttes plénum nagyra értékelte a párt főtitkárának munkáját a párt XI. kongresszusán kijelölt bel- és külpolitika gyakorlatba ültetéséért, az összes gazdasági ágak és területi viszonylatban, az összes megyék harmonikus fejlesztéséért, egész népünk anyagi és szellemi jólétének szüntelen növeléséért. A plénum kiemelte a pártfőtitkár különösen fontos szerepét a természeti csapás leküzdésére, az árvíz következményeinek mielőbbi felszámolására és az egész gazdasági és társadalmi élet normalizálására irányuló intézkedések energikus és operatív megtételében. A napirenddel kapcsolatban a következőket állapították meg: 1. Az együttes plénum jóváhagyta Románia Szocialista Köztársaság 1976—1980-as egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének tervezetét. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács megelégedéssel állapította meg, hogy az előirányzott feladatok és célok továbbra is biztosítják a gyors gazdasági növekedést, az összes ágazatok és tevékenységi szektorok harmonikus fejlődését, a fejlődés minőségi vetületeinek hangsúlyozását, a lakosság életszínvonalának emelését a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia kommunizmus felé haladására vonatkozó pártprogramnak és az RKP XI. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács elhatározta, hogy az 1976— 1980-as időszak tervezetét jóváhagyás végett terjesszék a Nagy Nemzetgyűlés elé. 2. Az együttes plénum hasonlóképpen jóváhagyta Románia Szocialista Köztársaság 1976.évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének és az 1976. évi költségvetésnek a tervezetét. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács úgy véli, hogy az 1976. évi terv és költségvetés előirányzatai biztosítják a feltételeket az 1976—1980-as időszakra tervezett fejlődési ütemek és arányok eléréséhez, az egész tevékenységet az erőforrások magasabb szintű hasznosítására, az anyagi termelés struktúrájának javítására, a termelőkapacitások jobb kihasználására, az összes anyagi, pénzügyi és valutaforrásokkal való jobb gazdálkodásra és az energetikai alap, a tüzelőanyag, a fa, a fém stb. takarékos felhasználására irányítjuk. Az 1976. évi előirányzatok összessége biztosítja a külkereskedelmi tevékenység javítását, az összes anyagi és pénzeszközök körültekintő felhasználását, a termelési költségek csökkentését, a pazarlás elkerülését, a fegyelem és a felelősség erősítését az egész gazdaságban. Az együttes plénum elhatározta, hogy a jövő évi terv és állami költségvetés tervezetét megvizsgálás és törvénybe iktatás végett terjesszék a Nagy Nemzetgyűlés elé. 3. Az együttes plénum tudomásul vette a Politikai Végrehajtó Bizottság tájékoztatóját a július első felében volt árvízről és az intézkedésekről, amelyeket a továbbiakban meg kell tenni a természeti csapás következményeinek felszámolásáért, az egész gazdasági és társadalmi tevékenység normalizálásáért. A plénum megelégedéssel üdvözölte azt a tényt, hogy a Politikai Végrehajtó Bizottság határozatai, a pártfőtitkár útmutatásai és a szükségállapot bevezetésére vonatkozó Elnöki Rendelet előírásai alapján a (Folytatása a 1. oldalon) XXX. évfolyam 171. szám 1975. július 23, szerda 4 oldal, ára 30 báni Még néhány nap és befejezik az aratást. A kombájnoknak a betakarítás „finisében“ is nagy hasznát veszik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Beszámolónk az aratásról, a másodvetésről a 3. oldalon Az ötéves terv és a pótvállalások teljesítéséért A •• TERMINUSTÖBBLETTEL JELENTKEZNEK Beindulásának első félévét zárta a szalontai textilgyár. Az első félév rövid mérlege: terven felül 28 000 négyzetméter szőttes. Fiatal — megyénkben a legfiatalabb — a szalontai textilgyár. Fiatalok a dolgozók. Az átlagéletkor húsz év körüli. S nemcsak évre, a szakmában is fiatalok. Kétéves, egyéves vagy hathónapos szakmai tanfolyamot végeztek, Váradon, Aradon, Temesváron, Medgyesen vagy az ország más részében. Ahová most áruikat küldik. Nyersárut — ami a szalontaiaknak késztermék, hiszen egyelőre kikészítő részleggel nem rendelkeznek. Remélik, hogy csak egyelőre, mert amint a gyár igazgatója, Babán Mircea mérnök mondotta, arra törekszenek, hogy már a közeli jövőben legalább egy részét helyben készítsék ki áruiknak. — A mi nyersáruinknak mi ismerjük legjobban jellegzetességeit, s mi tudjuk legjobban mire kell ügyelni, vigyázni a kikészítát is bizonyítja, ahány kikészítő részleg, annyi féle kikészítés. Megtörtént, hogy ugyanazt a nyersárut több testvérüzemhez is elküldtük kikészítésre. Egyik helyen dicsérték minőségét, másutt meg panaszkodtak rá. Természetesen ahhoz, hogy kikészítő részlegünk is legyen, mindenekelőtt előbb a jelenlegi részleget, az előkészítőt és a szövődét kell úgy megszerveznünk, úgy termelnünk, hogy abban valóban ne legyen kifogásolni való. ★ Mennyiség és minőség — alig hat hónapi gyári gyakorlat után. A mennyiséget könnyebb előteremteni. A második félév első dekádjában például négyezer négyzetméter szőttest már a terven felüli teljesítményhez számíthattak. Mégpedig olyan körülmények között, hogy a gyár négy jó segédmestere nem is Szalontán, hanem a medgyesi Tírnava szövődében dolgozik napok óta, hogy segítsen az árvízkárok eltüntetésében, a víz rongálta gépek helyreállításában. Több, ugyancsak az árvíz miatt károsodott, rongálódott láncfonal-felvetőt Szalontán szárítottak, javítottak ki rés — kozmetikázás (?) — SZ. I. során. Meg aztán, gyakor (Folytatása a 3. oldalon) Vallomások a jövőről közelebb Egyáltalán nem volt nehéz percek alatt rájönnöm, miért is tisztelik a mihályfalviak Fülöp Zsuzsannát: józan szókimondásáért. No meg irigylésre méltó energiájáért. Annyi bizonyos, hogy Fülöp néni sohasem volt csupán névleg tagja azoknak a szerveknek, amelyekbe megválasztották: kilenc évig volt néptanácsi képviselő, jelenleg a községi nőbizottság tagja, az mtsz nőszervezetének elnöke. Tennivalóból tehát fintcs hiány, és — amint arról meggyőződtünk — tenniakarásból sem. Amikor a jövő feladatait latolgatjuk, egy pillanatnyi tív a hiánya az oka, ellenkezőleg. Fülöp néni tisztában van azzal, hogy mit kell tennie, s hogy amit tennie kell, az részben más mint eddig. Csupán a módozatok keresése foglalkoztatja. — Szeretek, mindig is szerettem az emberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozni, a közösségi életből részt vállalni. Régebben, a felszabadulást követő tíz-tizenöt évben sok és nehéz volt a munka — de valahogy egyszerűbb. A rövidebb távra szóló konkrét akciókat szerintem mindig könnyebb keresztülvinni, az ilyesmire mindig könnyebben mozgósítmegtorpanás csúszik a hajók az emberek. Ma bepárbeszédbe. Persze, bonyolultabb az emberekkel nem korántsem a perspekt való munka, nehezebb lát egymáshoz ványos eredményeket elérni, sokkal inkább következetességre, tervszerűségre van szükség. Meg kell tanulni becsülni az apró, lassan halmozódó eredményeket. Talán egy kicsit konkrétabban: régebben százakat, sőt, az egész községet megmozgató kultúrműsorokat rendeztünk, népes volt az olvasókör, a háború utáni időszakban sok rászorulónak nyújtottunk segítséget. Ez már a múlté. Az emberek sokkal otthonülőbbek lettek, hiszen aki csak akarta, megteremtette magának az otthoni kényelmes életet és szórakozásiművelődési lehetőségeket is: ott a televízió, a házi könyvtár. A jólét növekedésével meg az anyagi segítségre szorulók is vagy „lemorzsolódtak“ vagy más úton-módon gondoskodnak róluk. Az anyagi természetű intézni valókról tehát le kell szoknunk. Meg kell találnunk viszont azokat a formákat, eszközöket, amelyekkel manapság is eredményesen dolgozhatunk. Meggyőződésem szerint például sikerre tarthat számot a „Családi kör“, ahol a fiatalasszonyok sok hasznos tudnivalót sajátíthatnak el a szakemberektől vagy idősebbektől. A gyermekgondozást — nevelést, a háztartást illetően sosem lehet eleget tudni — még a magamfajta nagymamának is. — Amennyiben a nőszervezet elég erős, sikeresen oldhat meg sajátos anya- és gyermekvédelmi problémákat. Annál is inkább, mert még mindig akadnak olyanok a gazdasági vezetők között is, akik hadilábon állnak a gazdasági és szociális érdekek összehangolásával. Egyáltalán nem mellékes az a szerep sem, ami az üzletek, kantinok, parkok tisztántartását, gondozását illetően reánk hárul. Egyszóval a nőszervezet tevékenysége nem korlátozódhat a jövőben ellenkezőleg, erősödnie kell, átfogóbb jellegűvé kell válnia. És persze, mondanék még valami nagyon fontosat, ami nem annyira szervezés, inkább emberség dolga, semmilyen fáradságot nem szabad sajnálni arra, hogy bensőségesebbé tegyük az emberek közötti viszonyokat. Sokan nem azért kerülnek tévútra, mert ez a szándékuk, hanem azért, mert egyszerűen egy társaságot, egy meghitt közösséget keresnek. Azért is kardoskodtam, hogy a gyermeknapon ne üzletből vegyük, hanem saját kezűleg főzzük a fagylaltot, csokit a gyermekeknek. Nem a pár lejes megtakarításért, hanem azért, mert ez egy alkalommal több lett volna, arra, hogy megkeressük egymást BALÁZS LÁSZLÓ Lapunk 3. oldalán GAZDASÁGI KRÓNIKA LEGÚJABB SPORTHÍREK :9 Caliban, az úszó világbajnokság vízilabdatornájának selejtezőiből Románia csapata bejutott az elődöntő egyik csoportjába. Ugyanebben a csoportban szerepel Jugoszlávia, Kuba és Magyarország csapata. Az amszterdami nemzetközi sakkverseny 11. fordulójának eddigi helyezése: az osztályzat élén továbbra is a holland Hans Boehm áll 7 ponttal. A következők: Hubner (NSZK) és Szabó (Magyarország) 6,5—6,5 ponttal. Florin Gheorghiu román nagymester a 12. helyen áll 5 ponttal.