Fáklya, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

[[jen május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja! XLI. évfolyam 102. szám 1986. május 1 csütörtök 4 oldal ára 50 báni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐ JELENLÉTÉBEN // / DISZGYŰLÉST TARTOTTAK A FŐVÁROSBAN MÁJUS­I ALKALMÁBÓL Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunis­ta Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság el­nöke, Elena Ceausescu elv­társnő és a többi párt- és államvezető szerda délután részt vett a Május 1, a dolgozók nemzetközi szo­lidaritásának napja alkal­mából, az RKP Bukarest munici­piumi bizottsága ál­tal szervezett díszgyűlésen. Május elsejét ezen a ta­vaszon egy megkülönböz­tetett jelentőségű, az ország történetében sorsdöntő fon­tosságú, nemzetünk tuda­tában széles körű vissz­hangot keltő eseménynek a küszöbén ünnepeljük meg: hat és fél évtizede a­­lakult meg a Román Kom­munista Párt, annak a po­litikai és társadalmi harc­nak a megszervezője és ve­zetője, amelyet a széles néptömegek bontakoztattak ki a szabadságért és hala­dásért, a szocializmusért, a haza méltóságban és dicsőségben való felemel­kedéséért. Mély hálájuknak adva hangot a szabad és boldog életükért, a haza összes fiai meleg hódolatukat fe­jezik ki a munkának ezen a napján, a dolgozók ün­nepén dicső kommunista pártunk iránt, amely már a kezdettől fogva a román nemzet leghaladóbb képvi­selőjeként arra képes politi­kai erőként érvényesült, hogy győzelemre vigye a munkásosztály, az egész nép harcát a kizsákmányo­lás és az elnyomás ellen, a társadalom forradalmi átalakításáért, a dolgozók jólétének növeléséért, a szocializmus és a kommu­nizmus hazai felépítéséért. Az egész nép lenyűgöző gondolati és érzelmi egy­ségben fejezi ki ebből az ünnepi alkalomból is ha­tártalan szeretetét és meg­becsülését a szeretett ve­zető, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, akinek a neve több mint egy fél­­ évszá­zad óta összefonódik kom­munista pártunk hősi lété­nek nagy csatáival és dön­tő lépéseivel, aki példás (Folytatás­ a 4. oldalon) Mi­hal Béniuc MÁJUSI ZÁSZLÓK ALATT Gyertek ki mind, ti nép közül valók. Zöld ágakat, virágot hozzatok. Gyertek tűzpiros zászlókat emelve, Hadd­­ mosolyogjon rátok a szerencse. Tiétek ez a hon, a föld, a víz, Vessük be, legyen aratása is. Tengertől csúcsig tietek egészen, Úgy illik hát, hogy járjatok az élen. Úgy illik hát, hogy tietek legyen Mindaz, amit a munka megterem, Jóság és bőség szamrátokba gyűljön, Nőjön a gyermek, az öreg örüljön. Te, napvilágos május elseje, Új lendületnek légy a kezdete, Történelmünkben, mely fölött e honnak Diadal­ súlyos zászlói lobognak. SZÉKELY JÁNOS fordítása Műszaki-tudományos alkotások kiállítása Tegnap ünnepélyes kül­sőségek között kiállítás nyílt a Szakszervezetek Művelődési Házában, di­csőséges pártunk megala­kulásának 65. évfordulója és május 1. alkalmából. A Szakszervezetek Bihar Me­gyei Tanácsának rendezé­sében megnyílt kiállításon jelen volt Andrei Sorcoiu elvtárs, a Bihar megyei pártbizottság első titkára, a megyei és municípiumi pártbizottságok bürójának tagjai, vállalatvezetők, pártbizottsági titkárok, szakszervezeti elnökök, a mérnökök és technikusok tanácsainak tagjai, újítók, számos meghívott. A ha­gyományos seregszemlén megyénk gazdasági egysé­gei bemutatták legújabb alkotásaikat, amelyek a Megéneklünk, Románia or­szágos fesztivál keretében valósultak meg, s amelyek elősegítik a termelés kor­szerűsítését, a termelési feladatok magasabb szinten való megvalósítását. A maketteken, grafikono­kon, fényképeken bemuta­tott újszerű megoldások, a kiállított termékek, fél­kész termékek, alkatrészek számos újítás, találmány, ésszerűsítés eredményei. Valamennyi jelentős hoz­zájárulás ahhoz, hogy nö­vekedjék a munka terme­lékenysége, emelkedjék a termékek műszaki és mi­nőségi színvonala, maga­sabb fokú értékesítést nyerjenek a nyersanyagok, csökkenjenek a fajlagos fogyasztások. A kiállítás ezúttal is bebizonyítja me­gyénk dolgozóinak alkotó kapacitását, azt a nagyfo­kú felelősségérzetet, amely a technika legújabb vív­mányainak a termelésben való alkalmazása során ta­pasztalható. VÁROSRÉSZ SZÜLETIK (II.) • TÖRLESZTETT ADÓSSÁG Verőfényes szombat délelőtt, nyár a tavaszban a Március 6 úton. A Decebal sugárúti útkereszteződés­nél már elkészültek a közlekedést körforgalomba te­relő köröndök, tujafákkal és magnóliával beültetett zöld sziget választja ketté a hatsávos utat. Egy ré­gebbi terv szerint felüljáró vitte volna a Március­i utat keresztező közúti és villamosforgalmat, de kivi­telezése későbbre marad. Egyelőre jelzőlámpák bizto­sítják a biztonságos közlekedést az útkereszteződés­ben, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a jövőben fel­épülhessen a felüljáró is. A Decebal sugárúti bejá­ratnál nyolcemeletes tömbhöz épül, az alsó két szint­jén kereskedelmi egységekkel, az Építő-Szerelő Fővál­lalkozási Tröszt 41-es és 42-es számú brigádja dolgo­zik itt, Lakó-Futó István és Joan Rosea mérnökök vezetése alatt. Betonszállító autók dühös berregéssel verekedik át magukat a nyaktörő terepen, toronydaru csilingelése jelzi, hogy érkezik a következő előregyártott beton­elem, az építkezés forgatagában találom meg végre Lakó-Futó István mérnököt: STANIK ISTVÁN (Folytatás a » ». oldalon) Még ebben az évben befejeződnek a Decebal sugárúti építkezések (IZSÁNYI CSABA felvétele) Szép ünnepük —A MUNKA Május elseje. Csend ho­nol a gyárak, az üzemek környékén, pihen a nehéz légkalapács. Pihennek a­­zok is, akik az iramot dik­táló futószalag mellett, mű­helyek izzó levegőjében dolgoztak példás igyeke­zettel. Ezzel szemben nin­csen, nem is lehet megál­lás a szántóföldeken, a kertészetekb­en, az állatte­nyésztő telepeken. Ott, ahol a termés sorsát formálják, a hozamokat alapozzák és alakítják. Az egyik érmel­­léki termelőszövetkezetben például most indul be iga­zából a növényápolás gé­pezete. Mintegy 240 sze­mély ment ki a határba, hogy megkapálja a korai, azaz az előcsíráztatott bur­gonyát. Onnan a cukorré­pával bevetett földekre i­­gyekszik a keserűi, a kere­­ki és az asszonyvásári em­berek zöme — mert róluk van szó —, hogy a gépek­­járta parcellákon a sorok­ból is kiirtsák a gazt, a gyomot. Már ott, ahol ta­lálnak belőle. A nö­vényápolás munkáját­­ fő­leg a falusi nők végzik. Munkába lendültek kerekében a kaszások is. Vágják a rozsot, ami zöld állapotban kerül az álla­tok elé, nagyobb része a tehenek jászlába, hogy több tejet adjanak. Na és — a nálunk most honosodó, értékes takarmányt — a typhont. A termelőszövet­kezet energikus elnöke, Nyéki Sándor a tagság ne­vében szólva mondta: len­dületes munkát végeznek az ünnepek alatt is. Kissé erőltetve, a magas kohókhoz hasonlíthatjuk a széles határt. Ebben is, ab­ban is folyamatos a mun­ka. Ünnepnapokon is. A különbség az, hogy a me­zőgazdaságban dolgozóknak a természethez, a minden­kori időjáráshoz is alkal­mazkodniuk kell. Részben ez készteti őket arra, hogy munkával, munkában ün­nepeljenek. A most min­dennél drágább májusi i­­dőt ki nem használni, bi­zony vétek lenne. Dolgoz­zanak hát növekvő lendü­lettel ma, holnap s min­dennap, amikor van meg­oldandó feladat, sürgető munka, s ehhez az időjá­rás is adja a maga részét. Népesítsék be a burgonya és a cukorrépa földeket. Vonuljanak ki a kertésze­tekbe, ahol — a növény­­ápolás mellett — a palán­­tozás igényli a sok mun­káskezet. Szebben, méltób­ban nem lehet május else­jét, május 8-át köszönteni, mint éppen a magas hoza­mokat formáló, felelősség­­teljes munkával.

Next