Fáklya, 1989. március (44. évfolyam, 50-76. szám)

1989-03-01 / 50. szám

1989. március 1, szerda így kezdődött a mezőgazdaság szövetkezetesítése... (Folytatás az l. oldalról) hozzon, mint azelőtt, mert a még kívülállók előtt ez lehetett a legmeggyőzőbb érv. Két évvel a megalaku­lás után, vagyis 1951 végén a Buduslau-i mtsz-nek már 100 család volt a tagja, és 365 hektár földet műveltek. Abban az évben búzából 1559, kukoricából pedig 2368 kg-ot takarítottak be hektáronként. S ha csak szerényen is, de hozzájá­rultak az állami alaphoz. A tagságnak kiosztott ga­bona mellett 16 tonna bú­zát és 17 tonna kukoricát adtak el az államnak. A fiatal gazdaság ebben az évben közel 1,9 millió lej értékű termelést valósított meg, az állóalap értéke pe­dig megközelítette a 4 mil­lió lejt. A fiatal termelőszövetke­zet egyre terebélyesedett. Mind többen kérték felvé­telüket a termelőszövetke­zetbe, mígnem a 60-as é­­vek elején befejeződött a község szövetkezetesítése. S most ugorjunk egy nagyot időben, és nézzük hol tart ma a Budaslau-i termelőszövetkezet fejlő­désben és termelésben. Er­ről beszélgettünk Gáspár Gyulával, az mtsz elnöké­vel. — Termelőszövetkeze­tünknek jelenleg 737 csa­lád a tagja, s 477-en jár­nak rendszeresen dolgozni. Szántóföldünk megközelíti az 1800 hektárt. Tavalyi termésátlagunk búzából több mint 4900, kukoricá­ból pedig 8437 kg volt. Eb­ből az állami alapnak 2164 tonna búzát és 1025 tonna kukoricát adtunk el. A termelőszövetkezet összjö­vedelme meghaladta a 9 millió lejt, az állóalap ér­téke pedig 16,6 millió lejt. Negyven év múltán is még számos alapítótaggal találkozhatunk Budasláu­ n. A termelőszövetkezet első elnöke Móricz József volt, aki ma már nyugdíjas, a­­kárcsak Bereczki Sándor és Bereczki Emma alapító­­tagok, de Bánya Dániel és Bánya Gizella még most is eljár az mtsz-be dolgozni. Negyven év távlatából erre a nevezetes napra emlékez­nek most Budasláu­ n, fo­gadalmat téve, hogy tovább dolgoznak termelőszövetke­zetük megerősítéséért, s valóra váltják az agrárfor­radalom célkitűzéseit. Oltvány­vásár Ilyenkor, tavasz kezde­tén mindig megélénkül a piacon az oltványok iránti kereslet. Magánszemélyek árusítják a gyökereztetett szőlőtöveket és a gyümölcs­facsemetéket. Vásári napo­kon pedig — hétfőn és pén­teken — megjelenik a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának a megbízottja is, aki nem akármilyen, hanem a Gyümölcstermelő- és Kutató Állomás cseme­tekertjéből származó oltvá­nyokat árusítja hivatalos áron. Ezek az oltványok garantáltan jó minőségűek, érthető hát, hogy nagy a kereslet irántuk. S aki még nem tudná, itt elmondjuk, hogy az elárusító a dél­utáni órákban a Portile de Vier utca 65 szám alatti la­kásán is árusítja az oltvá­nyokat. Sok és jó minősé­gű, három éves kajszi cse­mete kerül eladásra, 12,90 tejes áron. A körte, az al­ma, az őszi barack cseme­ték egy évesek, s mind­egyikből 2—3 fajta is van. Almából például van a Mutsu fajtából is, mely ízletes, télire tárolható és szép nagyokra nő. Gyö­kereztetett szőlőt és egrest is lehet kapni, valamint oltott rózsatöveket. P. J. (Folytatás az L oldalról) lám számtalan fajtáját al­­kalmazták. Így például rendszeresítették az eladás­sal egybekötött vásárokat, a gyakorlati bemutatókat, az eladással egybekötött ki­állításokat. Csupán tavaly közel nyolcvan ilyen kiál­lítást rendeztek, közülük negyvenet közélelmezési egységekben, a többit az ipari cikkeket forgalmazó üzletekben. A közélelme­zésnél maradva, érdemes elmondani, hogy évről év­re növekedett a saját ké­szítésű ételek termelése, tavaly például a közel 3,5 milliós termelési tervet több mint egy millióval ha­ladták túl. Besegített a mellékgazdaság, ahol ser­téseket és nyulakat tarta­nak. Az elmúlt évben több mint 4 ezer kiló sertés­húst juttatott a mellék­gazdaság a közélelmezési egységeknek. Javában folynak a tava­szi idényre való előkészüle­tek. Amint a vállalat igaz­gatója elmondotta, idény­cikkekkel aránylag jól el vannak látva, főként gyer­mekholmikból gazdag a vá­laszték. Túljutottak az üz­letek tavaszi takarításán, befejezték a cukrászlabo­ratórium rendbetételét, elő­készítették a fagylaltgépe­ket, a hűsítőitalt gyártó vo­nalat. Március 8 tiszteleté­re divatbemutatót szervez­nek, sor kerül a tavaszi vá­sárra is. A januári terv­teljesítéshez február hónap is jó teljesítménnyel tár­sul, márciusban pedig már a tavaszi idénycikkek csa­logatják majd be a vásár­lókat üzleteikbe. A mészkőpor alkalmazásának helyzete AGRIT- onként, százalékban kifejezve 1989. február 27-én. A talajmeszezésben élenjáró mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek: Mügééi, Popești, Salonta, Tauteu, Simian. És a kullogó gazdaságok: Borod, Drágești, Rábá­­gani, Uileacu de Beiu$, Diósig, Rieni, O^orhei, Cod­u­­ba Maré. — 499 — FAELVA 3. OLDAL Munkahelyén élenjáróként tisztelik Varga Gizellát. Két évtizede dolgozik a gyárban, munkáját mindenkor nagy felelősségtudattal és fokozódó hozzáértéssel végzi. A gépi tilolóban most a nyersanyag magas szintű felhasználásában, a kenderrost minőségének állandó javításában érvényesíti képességeit Egy évtized az élenjárók sorában Jó szervezéssel, hozzáértéssel... (Folytatás az 1. oldalról} mesésben. Átcsoportosítá­sokat eszközöltek. A java­dalmazás jobban kötődik a teljesítményekhez. Foko­zódott az érdekeltség , az eredmények javításában. Az eredmények jelentkez­nek. A ..kendergyár“ ter­melése lényeges mérték­ben meghaladta a terve­zett kapacitás szintjét, ja­nuári, februári eredménye­ik minden vonatkozásban figyelemre méltóak. A fel­dolgozóban három váltás­ban üzemelnek a gépek. A tél idején sikerült kiváló feltételek között megőrizni a feldolgozandó anyag mi­nőségét. Helyileg tervezték azt a nagy teljesítményű modern kendertörőt, mely­nek éppen szerelését vég­zik a gépészek. Elsődleges követelmény a nyersanyag magas szin­tű hasznosítása, s ilyen vo­natkozásban az elmúlt é­vekben rendszeresen pél­dás eredményeket valósí­tottak meg. Idén is fi­gyelmük homlokterébe­­ áll a hatásfok emelése. — Minden munkafázis­ban a legnagyobb figyelem­mel kell dolgoznunk — mondja a gyárvezető al­­mérnök. Az áztatás mi­lyensége meghatározó té­nyező. Pontosan be kell tartani az előirányzott hő­mérsékletet, a vízcserét i­­dőben végezni. A kívülál­ló el sem képzeli, men­­nyire igényes művelet , szárítás. Az áztatott ken­yérnek gúlába állítva kell tökéletesen kiszáradnia, u­­tána legalább 7 napig pi­hentetni a feldolgozás e­­lőtt... A továbbiakban a gép helyes beállítása, az előírásnak megfelelő „ete­tése“ a technológiai elő­írások maradéktalan be­tartása vezet a várt ered­ményekhez. Mindenki ismeri teendő­it, a közösség tapasztalt tagjai teljes mértékben át­érzik munkájuk felelőssé­gét, s mint az eddigiek so­rán mindig, ezúttal is pél­dásan igyekeznek eleget tenni az állami terv telje­sítésére irányuló teendőik­nek. Persze, ez korántsem a legsimább ügy. Sok fej­törést okoz a tervmutatók közötti összhang eseten­kénti hiánya. A nyers­anyagszükséglet biztosított ugyan, de olyan kellékek, anyagok hiányoznak, ame­lyek nélkül nem boldogul­nak. Az áztatóban haszná­latos rácsok pótlásához kü­lönböző átmérőjű gömb­vasra lenne szükségük, a szállítóeszközökhöz acél­­drót-sodronyra, a temér­dek villanymotor tekercse­léséhez rézhuzalra. A kar­bantartáshoz, gépszerelés­­hez szükséges gépzsír be­szerzése is megoldhatatlan­nak tűnik. Naponta járnak, kilincselnek, kikerítenek nagynehezen ezt-azt. Amint jobban felmeleg­szik az idő, a medencék felé megnyitják a melegí­tett víz csapjait. Az ázta­tott kenderkötegeket kirak­ják szárítani. A feldolgozó­ban leáll majd a harmadik váltás. Az alakulat tagjai kirajzanak a szabadba. A­­hogyan évtizedek óta te­szik, ahogyan a technoló­gia megköveteli. Töltik az áztatómedencéket. Varga János darus munkatársaival nagy figyelmet igénylő műveletet végez. A medencébe helyezett kenderkóró áztatása rövidesen megkezdődik (MARIAN ANTAL felvételei) Februári bel- és külpolitikai szemlénk (Folytatás az 1. oldalról) összhangban a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán és az Orszá­gos Pártkonferencián ho­zott döntésekkel. Megyei vonatkozású, de országos jelentőségű ese­ményre került sor február 14-én. Annak a nagy lelke­sedésnek a légkörében, a­­mellyel megyénk összes dolgozója, egész népünkhöz hasonlóan valóra váltja pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs tavaly novemberi előadói beszédé­ben foglaltakat, az RKP Bihar megyei Bizottsága e­­gyüttes plenáris ülést tar­tott a demokratikus szer­vekkel, a tömeg- és társa­dalmi szervezetekkel. Ez alkalomból a plenáris ülés részvevői táviratot intéztek az RKP Központi Bizottsá­gához, Nicolae Ceaulsescu elvtárshoz, pártunk fő­titkárához, a köztársaság elnökéhez, amelyben biz­tosították pártunk és álla­munk vezetőségét, hogy az útmutatások szellemében továbbra is mindent meg­tesznek a XIII. pártkong­resszus előirányzatainak valóra váltásáért, azért, hogy új és kiváló sikerek­kel ünnepeljük az esztendő nagy eseményeit, pártunk XIV. kongresszusát, az an­tifasiszta és antiimperialis­­ta, nemzeti és társadalmi felszabadító forradalom 45. évfordulóját. Február végén Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság el­nöke meghívására hiva­talos látogatást tett ha­zánkban Seyyed Ali Kha­menei, Irán Iszlám Köz­társaság elnöke. A megbe­szélések keretében véle­ménycserét folytattak Románia és Irán sokoldalú gazdasági, társadalmi kap­csolatainak fejlesztési le­hetőségeiről és távlatairól. Úgy értékelték, hogy a ro­mán—iráni viszony erőtel­jesen fejlődik a teljes jog­­egyenlőség, a nemzeti füg­getlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök tükré­ben. Időszerű nemzetközi kérdésekről szólva, a meg­beszéléseken megkülönböz­tetett figyelmet szentelnek a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés és a nemzetközi béke nagysze­rű ügyének.

Next