Fáklya, 1989. július (44. évfolyam, 154-179. szám)
1989-07-01 / 154. szám
XLIV. évfolyam 154. szám 1989. július 1. szombat 8 oldalára 50 báni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE az RKP Központi Bizottságának plenáris ülésén Tisztelt elvtársak! A párt Központi Bizottságának plénuma e két nap alatt megvitatta az irányelvprogramot, a téziseket és a politikai-szervezési intézkedéseket a XIV. pártkongresszus összehívására és előkészítésére vonatkozóan. Úgyszintén a plenáris ilésen elemezték egész népünk párt általi vezetésével kifejtett tevékenységét az idei gazdasági-társadalmi terv legjobb körülmények közötti teljesítéséért, valamint a tervelőirányzatokat 1990-re, a 8. ötéves terv utolsó esztendejére. A plenáris ülés teljes egyöntetűségben elhatározta, hogy ez év november 20—25 közötti időszakban tartsák meg a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusát és elfogadta az irányelvprogramot és a téziseket a kongresszusra, amelyek közzétételre és széles körű megvitatásra kerülnek a pártban, a tömeg- és társadalmi szervezetekben, egész népünkkel. Egyébként ez a széles körű demokratikus vita a pártban és az egész néppel folytatja az 1988. áprilisi tézisek és az 1988. novemberi nagy demokratikus fórum dokumentumai alapján eddig lezajlott vitákat. Elmondhatjuk, hogy a XIV. kongresszusi irányelvprogram és tézisek összegezik a pártban és az egész néppel lezajlott egy évi vitákat, a nemzet forradalmi gondolkodását és öntudatát, ama akaratát jelentik, hogy töretlenül valóra váltja a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Romániának a kommunizmus felé való határozott előhaladásáról szóló pártprogramot. (Erőteljes, hosszas taps.) Tisztelt elvtársak! A Központi Bizottság plenáris ülésén teljes egyöntetűséggel elfogadott dokumentumok — amelyeket megvitat az egész párt és nép, s előterjesztenek a párt XIV. kongresszusára — tudományosan elemzik a román nép útját a gazdasági-társadalmi fejlődésben, a román nemzet és egységes nemzeti állam kialakulásában, a termelőerők, a tudomány, a kultúra általános fejlődésében, továbbá a szocialista építés nagy megvalósításait, a román szocialista társadalom jelenlegi fejlődési stádiumát. Az irányelvprogram és a tézisek ezen az alapon kijelölik a távlati orientációkat hazánk fejlesztésére a 2000—2010-es évekig terjedő újabb szakaszban. Ezek a dokumentumok jogos büszkeséggel hangsúlyozzák a román nép nagy megvalósításait gazdaságitársadalmi fejlődésében, a szocialista társadalom építésében és nagyszerű távlatokat vázolnak fel a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és Romániának az aranyálom — a kommunizmus — felé való határozott haladása magasabb megvalósítási szakaszának sikeres megteremtésére. (Erőteljes, hosszas taps.) Románia: népünk olyan fejlettségi szintre érkezett, hogy létfontosságúan kell elemezni — még ha igen sommásan is — a megtett egész történelmi utat a dákok első központosított, 2060 évvel ezelőtt megalakult első államától egészen máig. A pártban és az összes dolgozókkal sorra kerülő vitákban határozottan ki kell domborítani a román nép harcát kialakulásáért, saját nyelvének és kultúrájának megteremtéséért, a román nemzet, az egységes nemzeti állam megvalósításáért. Azért, hogy jól megértsék Románia mai stádiumát, ki kell domborítani a Román Fejedelemségek megalakításáért vívott küzdelem legfontosabb momentumait, hangsúlyozva a mindenkori szoros kapcsolatot Havasalföld, Moldva és Erdély között, erőteljesen kiemelve a hosszas és kitartó harcokat az idegen uralom, az akkori idők birodalmai ellen; azt a tényt, hogy csakis az idegen uralom ellen folytatott küzdelem, a nép függetlenségének és ama jogának a fegyveres védelmezése nyomán, hogy saját egységes államot teremtsen magának, váltak valóra a nép leghaladóbb képviselőinek törekvései és álmai — nemzetünk álmai. (Hatalmas és élénk taps.) Erőteljesen ki kell domborítani, hogy a nép sorából mindig kiemelkedtek a haladó politikai és társadalmi erők, amelyek mindennél előbbrevalónak tartották a nép érdekeit, a nép szabad és független jövőjét. Hangsúlyoznunk kell Horia, Closca és Crisan forradalmának jelentőségét a XVIII. század végén. Tudor Vladimirescu forradalmát 1821-ben, a polgáridemokratikus forradalmat 1848-ban. Ezek megkülönböztetett fontosságú szerepet töltöttek be a román nemzet és az egységes román nemzeti állam fejlődésében és kialakulásában, az idegen uralom ellen a teljes nemzeti függetlenségért vívott harcban. (Erőteljes, hosszas taps.) Nem érthetjük meg jól a román társadalom fejlődésének jelenlegi stádiumát, anélkül, hogy ne világítanánk rá a Fejedelemségek egyesülésének jelentőségére, ami 1859-ben történt Cuza vezetésével és új momentumot jelzett a román nép évezredes történetében, megnyitotta hazánk modern fejlődésének útját. Mint ahogyan a leghatározottabban hangsúlyoznunk kell a függetlenség kikiáltását és a függetlenségi háborút 1877—1878-ban, amely megszüntette a függőséget az Oszmán Birodalomtól, újabb fontos momentumot képezve nemzetünk és népünk fejlődésében. Úgyszintén a legerélyesebben hangsúlyoznunk kell Erdély Romániával történt 1918. évi egyesülésének történelmi jelentőségét és az egységes nemzeti állam megalakulását. Ez megteremtette a feltételeket nemzetünk, a termelőerők és a nép általános fejlettségi szintje fejlődéséhez. (Élénk és hosszas taps.) Hazánk egész története azoknak a súlyos harcoknak az eredménye, melyeket fegyverrel a kézben az idegen uralom ellen, a haladásért, a szabadságért és a függetlenségért vívtak a néptömegek, az egész nép, nemzetünk, a gazdaságitársadalmi haladás igazi megalkotója. (Hatalmas, hosszas taps.) Való igaz, hogy hazánk fejlődését mindezekben a történelmi szakaszokban hátráltatta az idegen birodalmak évszázadokra kiterjedő uralma; Románia kapitalista fejlődésre való rátérésével együtt pedig, a múlt század második felében az idegen tőke és monopóliumok behatolása országunkba, amelyek egészen az 1944. augusztusi antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalomig uralták és fosztogatták az ország kincseit. Amint a múlt év novemberi nagy demokratikus fórumon tartott expozéban megjegyeztem, Románia éppen az idegen monopóliumok és tőke uralma miatt maradt továbbra is gyengén fejlett ország, népünk életszínvonala ezért maradt igen alacsony, miközben csupán a tőkés fejlődés évei során az imperialista monopóliumok több mint 100 milliárd dollárt harácsoltak Romániából össze Mindezek következtében a román nép, miként Eminescu írta, „szegény maradt szegény országban“. Hangsúlyozni kell a pártban és az egész néppel sorra kerülő egész vitában az 1944. évi társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom, ama forradalom döntő szerepét, amely végérvényesen felszámolta az imperialista uralmat, megnyitotta az igazi függetlenség felé vezető utat, megteremtette a feltételeket arra, hogy a nép saját belátása szerint, minden külső beavatkozástól mentesen építhesse jövőjét. 1944. augusztus 23-a után a román hadsereg, az egész néppel együtt, a szovjet hadsereg oldalán hősi harcokat vívott a haza teljes felszabadításáért a hitlerista és horthysta hadseregek alól, majd Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria felszabadításáért, egészen a hitlerista Németország feletti végleges győzelemig. Ugyanakkor az országban forradalmi harcok folytak az ország demokratikus fejlődéséért és az új társadalmi rend építésére való rátérésért. Ebben a rövid időszakban létrejött a munkásosztály egysége és a munkásosztály egységes pártja, megerősödött az összes hazafias, demokratikus erők, az egész nép egysége, létrejöttek a szükséges feltételek a szocializmus sikeres építésére való rátéréshez. A szocialista építés 40 esztendeje során és különösen az 1965-ben lezajlott IX. pártkongresszus után a román nép — dicsőséges kommunista pártunk vezetésével — több történelmi szakaszt tett meg, s a gazdasági-társadalmi fejlettség, az általános civilizáció olyan szintjére jutott, amilyenre nem érkezhetett el több százéves periódusában — amit külön hangsúlyoznék — a tőkés fejlődés egész időszakában. Mindezek a vitathatatlan tények erejével bizonyítják, hogy csakis a tőkés kizsákmányolás és elnyomás, az idegen uralom felszámolásával és egy új társadalmi rend, a szocializmus építésére való rátéréssel egyidejűleg váltak lehetővé hazánk általános fejlődésének e nagyszerű megvalósításai, a termelőerők erőteljes növekedése, az iparé több mint 135- szörösen, amiből 120-szoros a növekedés a IX. pártkongresszust követően, a mezőgazdasági termelés több mint 10-szeresen, amiből 6-szoros a növekedés a IX. kongresszus után, továbbá a nemzeti jövedelem több mint 40-szeres gyarapodása, amiből 33- szoros a növekedés ugyanabban a IX. pártkongresszus utáni időszakban. Méltán állapíthatjuk meg, hogy mind a XIV. kongresszusra szóló irányelvprogram, mind pedig a tézisek részletesen taglalják minden téren a termelőerők erőteljes fejlődését, az állóalapok, a lakásépítkezés és más kulturális létesítmények építése erőteljes növekedését, amelyek gyökeresen átalakították hazánk arculatát, az egész nemzet általános életszínvonalát. Miként a plenáris ülésen elfogadott dokumentumok joggal hangsúlyozzák, kétségtelen, hogy voltak nehézségek, meg kellett küzdenünk számos fogyatékossággal, bizonyos időszakban visszaélések történtek, megsértették a szocialista törvényességet, de kommunista pártunk, főleg a IX. kongresszus után, levonta a szükséges következtetéseket és intézkedéseket fogadott el ezeknek az állapotoknak a végérvényes felszámolására, arra, hogy ilyen tér(Folytatása a í. oldalon) Tökéletes felkészülést a búza aratására! Ma már júliust írunk, s ebben a hónapban létfontosságú munkák várnak a mezőgépészekre. Mindenekelőtt be kell fejezni az árpaföldeken a járulékos munkákat, a jövő hét vége felé pedig hozzá kell fogni a búza aratásához. Ez sokkal több munkát jelent mint az árpaaratás, természetes hát, hogy jobb szervezésre, idő- és gépkihasználásra lesz szükség, mert cél és feladat, hogy a 70 000 hektárt meghaladó búza termése idejében és veszteség nélkül kerüljön raktárba. S hogy ez így is történjen, most át kell vizsgálni a kombájnokat, hogy azok a búzaföldeken is kifogástalanul működjenek. Árpaaratás után vagyunk, s bizonyos tanulságokat le lehet és le is kell vonni, nem csak a terméshozamot, de a munka végzését illetően is. A terméshozamokról már írtunk, azzal számos egységben elégedettek lehetnek. Megyénkben ugyanis 17 egységben zárták az árpa aratását 8000 kg-on felüli átlaghozamokkal. Köztük van két állami vállalat is, a Biharia-i és a Marghita-i, 8180, illetve 8120 kg-al. Ezúttal azonban műszaki kérdésekről beszélgettünk Gavril Bugnariu elvtárssal, az Állami Mezőgazdasági Vállalatok Megyei Trösztjének gépészmérnökével, akitől azt kérdeztük, hogyan sikerült az aratás főpróbája? — Ha aratási idő lett volna, nem panaszkodhatnánk. Az időjárás azonban nem állt mellénk, sok volt az eső, nedvesek a kalászok, puha a talaj. A nedves gabonában pedig a gépek is gyakrabban mondják fel a szolgálatot. Egy dologra azonban feltétlenül fel kell figyelnünk. Úgy néz ki, hogy a csapadékos időjárás folytatódik, ami nehézséget gördít elénk. Már az árpa aratásánál is előfordult, hogy a megye déli részein, az Inand-i, a Salonta-i és a Tinca-i vállalatok farmjain a kombájnok elakadtak a puha talajon. Vannak olyan felületeink, ahol az árpát csak lánctalpas kombájnokkal tudtuk learatni. Öt kombájnra szereltünk lánctalpakat, de a búzaaratás megkezdéséig még jónéhány kombájnt el kell lássunk hasonló készülékkel. Ezen kívül próbálkozunk azzal, hogy miként lehet a kombájnok húzókerekeit megduplázni. A traktoroknál az ilyen megoldás nem jelent akadályt, a kombájnoknál azonban nincs megoldva a kettős húzókerék alkalmazása. Reméljük, hogy a búzaaratás megkez d’. J. (Folytatása a •. oldalon) AZ RKP KB PLENÁRISÁNAK HATÁROZATA KIFEJEZI EGÉSZ NÉPÜNK AKARATÁT, HOGY ÚJRAVÁLASSZÁK NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSAT A MAGAS PÁRTFŐTITKÁRI TISZTSÉGBE (Táviratok a 7. oldalon) Július elsejétől kerül sor a javadalmazásemelés befejező szakaszára Pártunk és államunk emberközpontú politikájának fő célkitűzése az életminőség emelése, a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonalának növelése. Gazdaságfejlesztésünk egész rendszere, dinamikája mind ezt a célt szolgálja. Amint Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB legutóbbi plenárisán elhangzott beszédében hangsúlyozta, általánosan emelkedett népünk anyagi és szellemi életszínvonala. Az 1980-as évtől 1989-ig kétszer került sor a dolgozók reáljavadalmazásának és a nyugdíjaknak az emelésére. A múlt évtől kezdve emelték a minimális javadalmakat, azok az akkori 1500 lejről 2000 lejre emelkedtek, július végétől pedig valamennyi dolgozó fele(Folytatása a 7. oldalon)