Szovjet Híradó, 1958 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1958-04-01 / 7. szám
— Szerencsés utat, kedves barátaink. — mondják a magyar dolgozók — Viszontlátásra, elvtársak! Sok sikert a szocialista Magyarország építésében! — válaszolják a szovjet katonák Sipos a mozdony, s a szerelvény elindul keletnek. Viszontlátásra, magyar barátaink! Sohasem felejtjük el az együtt töltött órákat, versenyeket, műsoros estéket csak el nem tűnik a távolban a szerelvény utolsó vagonja vagy az autóoszlop utolsó gépkocsija, barátságosan integetnek a szovjet katonák után a búcsúzó barátok. gukkal vitték a tiszteletet, szeretetet a magyar nép iránt, azok iránt, akik fáradhatatlanul dolgoznak az új, szocialista Magyarország tellerista betolakodók ellen 1945-ben. Ezekben a harcokban ő maga is részt vett. A szovjet katonák szívükben ma A tiszt a szülőhazájukba utazó szovjet katonák nevében biztosítja a nagygyűlés részvevőit, hogy továbbra is erősítik barátságukat a magyar dolgozókkal. Az MSZMP megyei bizottságának képviselője arra kéri a szovjet katonákat, adják át szívélyes üdvözletüket, jókívánságaikat a szovjet népnek, amellyel a magyar dolgozókat a marxizmus— leninizmus nagy eszméi kötik össze. — Viszontlátásra, kedves barátaink! Elutaztok, de szívünkben együtt vagyunk veletek — búcsúznak a magyar elvtársak. Felhangzik a vezényszó, s a szovjet katonák felsorakozott oszlopai díszmenetben menetelnek el magyar barátaik, a nagygyűlés részvevői előtt. Végigvonulnak az utcákon és tereken, ki a pályaudvarra, ahol vasúti szerelvény várja őket. Ez viszi a szovjet katonákat haza, a Szovjetunióba. Egész idő alatt, addig a percig, míg G. SARPILO Viszontlátásra építésén.