Szovjet Híradó, 1960 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1960-04-15 / 8. szám

Moszkvában a for­radalom első év­fordulóját a kom­munizmust meg­alapító Marx és Engels szobrának leleplezésével ün­nepelték. A kép Lenint J. M. Szverdlov, a kiváló államférfi társasá­gában mutatja, amint a Voszkre­­szenszkaja téren (ma Forradalom tér) az emlékmű leleplezését szem­lélik. A polgárháború folytatódott és a fiatal szovjet államnál is állandóan meg kellett feszítenie minden erejét. Bevezették az általános és kötelező katonai kiképzést. Az ebben részt vevő harcosok folyamatosan feltöltötték a Vörös Hadsereg sorait. Lenin maga is katonai ügyekkel foglalkozott. A képen látjuk, amint 1919. május 25-én ellép a kiképzés alatt álló csapatok sorfala előtt A katonai intervencióban vereséget szenvedő tőkés országok kénytelenek voltak tárgyalásokat kezdeni a szovjet kor­mánnyal a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Arra a kérdésre, hogy mi a béke alapja Amerikával, Lenin így válaszolt: „Az amerikai tőkések hagyjanak minket békében. Mi is békében hagyjuk őket. Sőt készek vagyunk arannyal fizetni nekik a szállítás és a termelés szempontjából hasznos gépekért, berendezésekért és egyebekért. De nem csak arannyal, hanem nyersanyaggal is.”­­ 1920 júliusában tartották a Kom­munista Interna­­cionálé második kongresszusát. Ezen Lenin beszámolt a nemzetközi hely­zetről. A kongresz­­szus foglalkozott az agrár- és a pa­rasztkérdéssel, a nemzeti és a gyar­mati problémával. A kongresszus ha­tározatai Lenin ama tételein ala­pultak, hogy a kommunista pár­toknak a proletár­forradalom olyan tartalékait kell megnyerniük, mint a dolgozó paraszt­ság és az imperi­alizmus jármát nyögő gyarmati né­pek. A képen Lenin a kongresszus ülé­seinek szünetében Jelena Sztaszova régi kommunista párttaggal beszél­get

Next