Szovjet Híradó, 1960 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1960-04-15 / 8. szám
Moszkvában a forradalom első évfordulóját a kommunizmust megalapító Marx és Engels szobrának leleplezésével ünnepelték. A kép Lenint J. M. Szverdlov, a kiváló államférfi társaságában mutatja, amint a Voszkreszenszkaja téren (ma Forradalom tér) az emlékmű leleplezését szemlélik. A polgárháború folytatódott és a fiatal szovjet államnál is állandóan meg kellett feszítenie minden erejét. Bevezették az általános és kötelező katonai kiképzést. Az ebben részt vevő harcosok folyamatosan feltöltötték a Vörös Hadsereg sorait. Lenin maga is katonai ügyekkel foglalkozott. A képen látjuk, amint 1919. május 25-én ellép a kiképzés alatt álló csapatok sorfala előtt A katonai intervencióban vereséget szenvedő tőkés országok kénytelenek voltak tárgyalásokat kezdeni a szovjet kormánnyal a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Arra a kérdésre, hogy mi a béke alapja Amerikával, Lenin így válaszolt: „Az amerikai tőkések hagyjanak minket békében. Mi is békében hagyjuk őket. Sőt készek vagyunk arannyal fizetni nekik a szállítás és a termelés szempontjából hasznos gépekért, berendezésekért és egyebekért. De nem csak arannyal, hanem nyersanyaggal is.” 1920 júliusában tartották a Kommunista Internacionálé második kongresszusát. Ezen Lenin beszámolt a nemzetközi helyzetről. A kongreszszus foglalkozott az agrár- és a parasztkérdéssel, a nemzeti és a gyarmati problémával. A kongresszus határozatai Lenin ama tételein alapultak, hogy a kommunista pártoknak a proletárforradalom olyan tartalékait kell megnyerniük, mint a dolgozó parasztság és az imperializmus jármát nyögő gyarmati népek. A képen Lenin a kongresszus üléseinek szünetében Jelena Sztaszova régi kommunista párttaggal beszélget