Falu és Város, 1950. július-szeptember (4. évfolyam, 13-18. szám)
1950-07-01 / 13. szám
PALI» És VÁROS IV. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1950 JÚLIUS 1. 13. SZÁM. Töretlen lendülettel folytassuk a termés betakarítását! Az aratás nagyobbik részét dolgozó parasztságunk, állami gazdaságaink és termelőszövetkezeti csoportjaink példamutatását követve, határidőre elvégezte. Az ország északi megyéiben van még valamelyes búza, tavaszi árpa és zab aratnivaló Ezt a munkát most már a minisztertanács határozatának értelmében fokozott versenylendülettel kell elvégezni. A zab is rövidesen mindenütt beérik és amikor a buga alsó szemei elérték a sárgaérettségi fokot, azonnal meg kell kezdeni az aratást. Az aratási munkáknál helyenként mutatkoztak lemaradások. Ez főként ott következett be, ahol a politikai szervek és hatóságok nem tekintették döntő harci feladatnak az aratás elvégzését és a népnevelő munkát nem végezték teljes odaadással. Ilyen helyeken a kulákság és a vele szövetkezett klerikális reakció „szaktanácsokkal”, félrevezetéssel hátráltatta a munka ütemét. Amikor azonban a Párt Irányításával a népi szervek felvették ellenük a harcot, a lemaradás mindenütt megszűnt. A népnevelő munkát, dolgozó parasztságunk meggyőzését, felvilágosítását a terménybetakarítás további folyammán sem szabad elhanyagolni, sőt ellenkezőleg, fokozni kell. Az aratás csak az első lépés volt, most következik a behordás, a cséplés és a terménybegyűjtés. Ezeknek elvégzésére éppen úgy mozgósítani kell dolgozó parasztságunk minden tagját mint az aratásra és éppen oly eséllyel és éberséggel kell lesújtani a kulákság és a klerikális reakció minden próbálkozására és szabotázs-kísérletére, mint eddig. A behordás megszervezésénélfontos feladat a közös szérek jelentőségének tudatosítása. Rendkívül nagy könynyebbséget és biztonságot jelent ez dolgozó parasztjainknak, a gépek munkájában pedig lehetővé teszi a gyors haladást, az üresjárat, állítgatás kiküszöbölését. A minisztertanácshatározatának megfelelően gondoskodni kell a közös szérük őrzéséről. Nem szabad elfeledkezni a megfelelő tűzvédelemről sem, nehogy gondatlanság vagy ellenséges kártevés veszélyeztethesse idei jó termésünket. A behordásnál, osztagba rakásnál és majd a cséplésnél is a legdöntőbb szempont az legyen, hogy kiküszöböljük a szemveszteséget. Mezőhegyesen és az ország számos termelőszövetkezeténél arató kombájnok a környékbeli dolgozó parasztság hatalmas tömegeit vonzották oda. A látogatók első dolga az volt, hogy megnézték a tarlót, odatartották kezüket a pelyvanyíláshoz, hogy nem szórja-e a kombájn a szemet, így maguk győződhettek meg arról, hogy hazug a kulákság és klerikális reakciónak az az állítása, mellyel a kombájnokat népszerűtlenné akarja tenni. A Szovjetúnióból kapott kombájnok minden megtermett gabonaszemet a tartályba gyűjtöttek és ugyanígy szépen dolgoztak a jól sikerült magyar kombájnok is. Bebizonyosodott, hogy minél kevesebbszer mozgatjuk meg a gabonát az aratás, behordás és cséplés során, annál kisebbre lehet szorítani a szemveszteséget. • Kombájnokkal idén még igen kis területen arattunk, de ahogy a velük való munka során nem volt szemveszteség ugyanúgy ki kell küszöbölni a szemszóródás minden leheítőségét a behordásnál és cséplésnél is. Meg kell értetnünkdolgozó parasztságunkkal, hogy az ideijó termésünk életszínvonalunk további emelkedését, 5 éves tervünk sikeres, idő előtti teljesítésének újabb nagy biztosítékát jelenti. Ezért drága minden szem gabona és ezért kell jól rakni a szekeret, hogy menetközben ne hulljék le a kéve, ezért kell jól összerakni az asztagot, hogy ne ázzék be, a szél és eső ne tehessen kárt benne. Ezért kell ellenőrizni a kulákot, hogy a gabona behordásánál és összerakásánál ne szabotálhasson. A cséplőgép a szemszórás hatalmas forrása lehet. Gépállomásaink a legkorszerűbb gépekkel vannak felszerelve és a minisztertanács határozatának megfelelően a magántulajdonban lévő gépeket is ki kellett javítani. Ahol ezt jól elvégezték, ott jól fog menni a cséplés, nem lesz, szemveszteség. A földművelésügyi miniszter rendelete elő-írja, hogy a cséplésnél félszázaléknál nagyobb szemveszte- séget nem szabad eltűrni. Ennek a rendelkezésnek a betartását pontosan ellenőrizni kell, mert a rosszul kijavított magángépek hibái a cséplésnél bukkannak elő. A cséplő-, gép beállításához mindenütt rendelkezésre állnak a szabályok. Ezeket pontosan, be kell tartani. A minisztertanács határozata a növénytermesztés fejlesztésének érdekében előírja, hogy a learatott növények tarlóját az aratástól számítva állami gazdaságokban 10, termelőszövetkezeteknél 14, az egyéni termelőknél pedig 18 napon belül fel kell tárcsázni, sekélyen meg kell szántani. Növénytermesztésünk elmaradottságának felszámolása érdekében rendkívül fontos a tarlóhántás elvégzése, mert ezzel a munkával tartósítjuk a talaj vízkészletét, irtjuk a gyomokat és elősegítjük a talajban végbemenő bakktériuméletet. Tudatosítanunk kell, hogy a jól végzett tarlósiántás felér egy kisebb esővel, de tudatosítanunk kell, azt is hogy a legjobb, legeredményesebb és legolcsóbb munkát géppel végezhetjük. Ezért kell a gépállomással szerződést kötni és ezért kell kiküszöbölni a tehénigázást, amely teheneknél naponta 3—5 liter tejveszteséget jelent.Az aratás, cséplés és terménybegyűjtés mellett tekintsük... a tarlóhántás elvégzését is politikai, harci feladatnak, mert m s ezzel a jövő évi jó termésünk talajművelési alapjait rakjuk le. Horváth Sándor