Falusi Gazda, 1863. január-június (3. évfolyam 1. félév, 1-26. szám)
1863-06-10 / 24. szám
Harmadik évfolyam. 24. sz. Pest, június 10-én 1863. Kertészgazdászati szaklap az ELSŐ MAGYAR KERTÉSZGAZDÁSZATI ÜGYNÖKSÉG értesítője. Megjelenik minden szerdán két (kisnegyed) íven képekkel, ára egész évre 6 ft., félévre 3 ft., */4 évre 1 ft. 50 kr. LÓ-TUDOMÁNY. Többet észszel, mint erővel, Mozgó-fékező. (Glieder-Trenze.) Jelen ábránk az izekre (Glieder) osztott fékezöt mutatja, melyet a búvárkodó emberi ész, a kemény szájú lovak számára talált föl. Oly lovak számára, melyek hihetőleg ügyetlen idomártól boszontatva, hátsó fogaik közé harapva a zablát — vitték a rajta ülőt — a merre akarták, mig le nem dobták. Ha az ily elkapatott ló a zablát fogai közé veheti, ekkor a kantárral többé nem kormányozhatjuk, mert fejét a azügyébe vágja, ezáltal a hátulját könnyen emelhetvén rug, mit addig ismétel — mig a tehertől megszabadult. Ha azonban a gyerek jól megült a hátán és sikerül nékie a lovat kifárasztani, akkor ő a helyzet ura ... Az ily ló e manuevert (vele) többé nem kezdendi újra. Jelen mozgó fékezőnek czélja e bajon segíteni. Ámbár az eddigi trenzlik is czélszerük a lótanitásra s ha a ló megszegi a fejét, azt hegedűléssel fölemelni s egyensúlyba hozni lehet; azonban az ily trenzli nem felelt meg a czélnak, mert nehezen volt kezelhető, s csak a közepén hajlott meg. Jelen ábránk izekre osztott, és kettős, melylyel bármely kemény szájú lovat, kényünk-kedvünk szerint kor- Mozgó-fékező. (Glieder-Trenze.)