Falusi Gazda, 1866. január-június (6. évfolyam 1. félév, 1-26. szám)
1866-05-16 / 20. szám
Hatodik évfolyam. árj . 20. SZ. Pest, május 16-án 1866. FÖLDMIVEL ÉS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG HETI KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT A 10 évi átlag lenne e szerint 138 ft 40 kr. peng. pénz, vagyis 145 ft 63% kr. osztrák értékben. Amily változók az árak, majdnem oly különbséget találunk a termésekben, csakhogy rósz termő években a komlónak magas ára rendesen pótolni szokta a mennyiségbeni veszteséget, mint ez az 1860-ik évi árakból látható, midőn az átalános rész termés következtében az árak rendkivül magasra emelkedtek, úgy hogy a sanzi veres komló mázsánkint 350 ft, de 380 fton is fizettetett mázsánkint, és igy daczára a résztermésnek, nagyobb volt a jövedelem, mint a leggazdagabb aratáskor. A komló egyike azon növényeknek, a mely igen sok munkáltatást kíván; okvetlenül szükséges tehát, hogy az illető, ki a termesztéssel foglalkozni akar, elegendő kézi munkásról redelkezhessék, annál is inkább, minthogy a komló körüli munkák mind olyanok, melyeket kár nélkül halogatni teljességgel nem lehet. Megkivántatik továbbá, hogy az alkalmas helyiség és talajon kívül, melyről alább szólandók, elegendő hosszúságú és mennyiségű karók beszerezhetők legyenek, főleg pedig, hogy az illető termesztő tulajdonos vagy annak megbízottja a komlótermelést tökéletesen értse, mert a mivelési mód nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is igen nagy befolyást gyakorol. A komló, mint tudjuk, a serfőzésnél alkalmaztatik és tulajdonképeni hasznát azon sárgás por képezi, mely pikkelyes tobozainak minden egyes levélkéje 99 óra mázsánkint Megjelenik minden szerdán nagy negyedrétben a szükséges ábrákkal felvilágosítva. Előfizetési feltételek: Egész évre ......... 4 ft. Félévre.....................................................2 ft. Negyedévre..........................................1 ft. szerkeszti Dr. FARKAS MIHÁLY. Kiadó-tulajdonos HECKENUST GUSZTÁV. A komlómivelésről. Oly országokban és vidéken, hol szőlő nem terem, vagy ha teremne is, de mivelésével nem foglalkoznak, a komlótermesztés igen fontos szerepet játszik, mint ez például Csehországban az eset, hol egész kerületek léteznek, melyek úgyszólván egyedül ezzel foglalkoznak s a komlóval virágkereskedést űznek, ilyen nevezetesebb vidékek Csehországban Saaz és Auscha, előbbi piros, utóbbi zöld komlójáról hires. Régebben a legtöbb komlót Csehországban termesztették, később azonban Angol- és Bajorország által túlszárnyaltatott s újabb időben Porosz-, Franczia-, de sőt Oroszországban is óriási léptekkel kezd a komló mivelése haladni. A sör fogyasztásának roppant növekedése miatt a komlótermelés hazánkban is teljes mértékben megérdemli a figyelmet, annál is inkább, minthogy igen kevés kivétellel majd mindenütt megteremne és bizonyosan sokkal jobban jövedelmezne oly szőlőknél, melyekből majdnem a csigérhez hasonló bort szűrnek, s a minek úgyszólván majd semmi ára sincs, azonfelül az ilyen szőlőtelepek épen azon mértékben megkívánják a megmunkáltatást, mint a legjelesebb tokaji, ruszti, vagy érmelléki szőlőhegyek. De a komlónak a szőlő felett még az az igen nagy előnye is van, hogy oly tájakon, hol a szőlő már meg nem érhet, a komló még kitünően diszlik, s a legtöbb munkát épen akkor igényli, midőn a többi mezei munkákkal legkevésbbé van a gazda elfoglalva. A gazdasági növények között talán egy sincs oly rendkívüli árváltozásoknak kitéve, mint épen a komló, minek bebizonyitására egy hiteles forrásból vett kimutatást mellékelek, mely a sanzi komlónak 1852-től 1861-ig, tehát 10 évi árát mutatja: 1852- ik évben 1853- ik „ 1854- ik Minden a lap szellemi részét érdeklő közlemények és levelezések a szerkesztőséghez, üllői-ut "/és. szám alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó-hivatalhoz (egyetem-utcza 4-ik szám a.) czimezve kéretnek beküldetni. 67—100 ftig 90—145 „ 140—295 „