Szántó Imre: Egy dunántúli falu. Alsópáhok története (Budapest, 1960)
XVI. Az 1857. évi tagosítás Alsópáhokon
jobbágyok részleges kisajátítása, amely falunkban is a parasztság kisajátításának további törvényes formáját és az eredeti felhalmozás csúcspontját képezte 1848 után. A községbeliek és az elöljáróság először megtagadták a tagosítási jegyzőköny aláírását „anélkül, hogy helyes okot adtak volna”. Úgy gondoljuk, hogy az elmondottak után nem lesz nehéz kitalálni, vajon mi lehetett az alsópáhokiak vonakodásának „helyes oka”. Az 1895. évi mezőgazdasági üzemi statisztika szerint Alsópáhok 3070 kat. holdnyi területéből 1239 kat. hold volt a parasztok kezén (40,3%), 69 kat. holdon terült el a Pap-tag (2,4%) és 1762 kat. hold püspöki birtok (57,3%) terpeszkedett a határban.787 Vagyis: a határnak több mint a felét a püspöki birtok foglalta el, és az egyre szaporodó parasztlakosság a határnak csupán 40 ° C-ából kereste betevő falatját. A parasztok kezén megmaradt nyomorparcella hozzájárult a munkanélküliség látens alakjának hallatlan mértékűvé duzzadásához, a munkaerő példátlan olcsóságához. Hévízen már nem bizonyult olyan „szerencsésnek” a veszprémi püspökség a tagosítás alkalmával, mint Alsópáhokon. (Hévíz) Szentandráson ugyancsak 1857-ben történt meg a tagosítás.788 A veszprémi püspökség birtokát az alsópáhoki határral szomszédos részen, gróf Festetics pedig az egregyi és keszthelyi birtokaival kapcsolatban vette ki. Hévizet illetőleg egyezkedés indult meg a szentandrásiak, a veszprémi püspökség és gróf Festetics között. Ebben az időben ugyanis a hévízi tó a keszthelyi, az alsópáhoki és a szentandrási határhoz tartozott. Az alsópáhoki része a püspökségé, szentandrási része a szentandrásiaké, kiskeszthelyi része pedig a Festeticseké volt. Az egyezkedés során a veszprémi püspökség kicserélte a tó déli oldalán elterülő ingatlanát a Festetics-uradalommal az alsópáhoki püspökségi birtokkal kapcsolatos réttel; 40 hold helyett kapott 80 hold legelőt! A szentandrásiaknak szintén rétet adott Festetics a vízért; még örültek is a cserének, a kapott rétnek és bereknek, mert a gyógyvizet ekkor még nem értékelték, így tehát részben a tagosítás, részben pedig csere által Hévíz legközelebb eső kerülete gróf Festetics Tasziló birtokába került. Szentandrás 394 kat. holdnyi területéből a tagosítás eredményeképpen 174 kat. hold, tehát a faluhatár 44%-a szintén a Festeticseké lett.789 A Festeticsek a víz-, illetve a berekcsere után szabályozták a fürdőt, s kiépítették az ún. „Új telep”-et (5., 6., 7. sz. házak stb.). Gróf Festetics György állította fel a néhány fürdőkabin mellé a köpölyöző bódét, beépíttette, befásíttatta a tó partját. 1864-ben új fürdőházat is építtetett. A mostani kellemes erdőt az 1870-es években ültették, ebben az időben épült fel a fürdőtelepi kápolna is (1872). A Festeticsek a fürdőt az 1870-es évek végéig egy-egy gazdatiszttel kezeltették, majd bérbe adták először a Gláser-tesvéreknek, utána Govorcsin Györgynek. 1893-tól fogva 12 éven át Bozzay Pál keszthelyi vendég X. Gróf Festetics Tasziló majorsági birtoka 2. Jobbágy- és házaszsellér-birtok 3. Veszprémi püspökség birtoka 4. Veszprémi káptalan birtoka 5. Alsópáhoki plébánia saját birtoka 6. Házas zsellérek kezén levő birtok 251 hold 28 (1/100 h) 82 hold 91 (1/100 h) 77 hold 73 (1/100 h) 27 hold 64 (1/100 h) 17 hold — 6 hold 55 (1/100 h) 189