Falvak Dolgozó Népe, 1969 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1969-11-19 / 46. (1171.) szám
MIT ÚJ ÍGÉR A MEZŐGAZDASÁG IRÁNYÍTÁSÁNAK SZERVEZÉSI FORMÁJA ? Munkatársunk interjúja ION STANCIU földművelésügyi és erdőgazdálkodási miniszterhelyettessel Mint a napisajtóból, rádióból vagy televízióból tudjuk, nemrég megszűnt a Mezőgazdasági Főtanács, a mezőgazdaság , az erdő- és vízgazdálkodással együtt — egyazon minisztérium, nevezetesen a Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium hatáskörében összpontosul. Számos olvasónk kérésére felkerestük Ion Stanciu földművelésügyi és erdőgazdálkodási miniszterhelyettest és megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit a minisztérium fontosabb feladatairól, felépítéséről és működésének módjáról. Mindenekelőtt azt szeretnénk tudni, milyen elgondolások vezettek ahhoz, hogy a mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodás problémáit egyetlen központi szerv hatáskörébe összpontosították. A helyes vízgazdálkodás létfontosságú a mezőgazdaság, sőt hazánk gazdasága egészének szempontjából. Nyilván, valamennyi termelési ág közül a mezőgazdaság a legnagyobb vízfogyasztó. Az öntözés sok vizet igényel s az országos öntözési program nagyszabású akciókat irányoz elő, hogy elegendő vízforrást biztosíthassunk az 1975-re előirányzott 2,2-2,5 millió hektár mezőgazdasági terület öntözésére. A nagyobb folyókon duzzasztó gátakat kell építenünk, víztárolókat létesítenünk, kutak fúrásával kell a talajvizet felhasználnunk stb. A belvizek szabályozásának együtt kell haladnia a művelhető terület helyes kihasználására irányuló intézkedésekkel. A mezőgazdaság a minisztérium telkesítési és talajjavítási főigazgatósága révén megfelelő anyagi alappal, tervező és kutató intézetekkel, a tervek kivitelezésével megbízott trösztökkel és vállalatokkal, karbantartó és üzemelő egységekkel rendelkezik az említett feladatok teljesítésére. Ami az erdőgazdálkodást illeti, közismert ennek a gazdasági ágnak a mezőgazdasággal fennálló kapcsolata. Az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság irányításának egybekapcsolása megteremti az előfeltételeket az ország hasznosítható mezőgazdasági és erdőterületének jobb kihasználására, így például egységes intézkedésekkel küzdhetünk a mindkét szektort egyformán fenyegető talajerózió ellen. " Bizonyos leromlott, növénytermesztésre alkalmatlanná vált mezőgazdasági területeket erdősítéssel hasznosíthatunk és megfordítva, az erdőgazdálkodási szektor is átengedhet területeket a mezőgazdaságnak. Ha mindezekhez hozzávesszük a legeltetés megszervezését bizonyos erdős területeken, a csatornák és töltések övezetének befásítását gyorsan növő fákkal, a kártevők elleni küzdelmet, amely ezentúl egységesen történik, világosan látjuk a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást egymáshoz fűző kapcsolatokat. — Milyen szervezeti struktúra jellemzi az új minisztériumot? — A vezetés a minisztérium Kollégiumának hatáskörébe tartozik. Ez a szerv határoz a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztésével összefüggő fő kérdésekben. Ugyancsak a minisztériumhoz tartozik a Mezőgazdasági Tanács, mely 70—80 kiváló képzettségű és nagy tapasztalattal rendelkező szakemberből áll. A Mezőgazdasági Tanács rendszeres időközökben ül össze, hogy megvitassa a mezőgazdaság, vagy bizonyos mezőgazdasági ág fejlesztésének problémáit, azoknak a feladatoknak a szellemében, amelyeket a pártdokumentumok helyeztek mezőgazdaságunk és erdőgazdálkodásunk elé. A mezőgazdaság állami szektora,, az erdőgazdálkodás irányítására, valamint a telkesítés és talajjavítás terén felmerülő bonyolult problémák megoldására a minisztérium keretében három főigazgatóság (departament) létesül : az állami mezőgazdasági vállalatok, az erdőgazdálkodási, valamint a földalap, telkesítési és vízgazdálkodási főigazgatóság. Ugyancsak a Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Minisztérium keretében több vezérigazgatóság és igazgatóság működik termelési ágak és tevékenységi területek szerint (növénytermelés, állattenyésztés, gépesítés, tervezés és beruházások, pénzellátás stb.) A korszerű mezőgazdaság megteremtése, a tudomány és technika legújabb vívmányainak általános alkalmazása szempontjából rendkívül nagy jelentőségű intézkedés a Mezőgazdasági Akadémia megalakítása, amely kutatóintézetei és kísérleti állomásai révén egyre magasabb színvonalra emeli majd a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás terén folyó kutatómunkát, összhangban a termelés jelenlegi és távlati követelményeivel. A Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumhoz tartozik számos tervező intézet, beszerző és ellátó szerv, külkereskedelmi vállalat, szakfolyóirat, továbbá a mezőgazdasági líceumok kiterjedt hálózata és több más intézmény. Megyei szinten működnek a mezőgazdasági igazgatóságok mint illetékes szervek, amelyek Bán Elemér (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! 46. (1171). szára • MEGJELENIK HETENKÉNT • ARA 25 iráni • 1969. november 19., szerda BALOGH LAJOS akvarelljei Nagykároly, Bukarest és Csíkszereda után ezekben a napokban Székelyudvarhely látja vendégül Balogh Lajos festőművészt egyéni kiállításával. Nevét bizonyára már sok olvasónk ismeri, hiszen Balogh Lajos évek óta illusztrálja a Falvak Dolgozó Népét rajzokkal, metszetekkel. Ez a kiállítás új oldaláról mutatja be a művészt, a természet szerelmesét, a megkapó, meleg színek mesterét ismerhetjük meg benne. Meggyőződésünk, hogy a kiállításról egyetlen olyan olvasónk sem fog csalódottan távozni, aki Székelyudvarhelyen jártában ellátogat a municipiumi művelődési házba meg-, tekinteni Balogh Lajos festményeit. A művész 1928-ban született Bukó? Béres Katalin (Folytatása a 4. oldalon) KICSI FALVAK NAGY PROBLÉMÁI Nemrégiben Kultúrdiagnózis Kalotaszegről címmel Tar Károly kétrészes írásban utalt lapunkban e vidék művelődési életének néhány jellemző és egyúttal figyelmeztető tünetére. Éppígy szükség lenne alaposabb gazdasági diagnosztikára e tájegységről, itt és most azonban nem vállalkozhatunk erre, egyrészt helyszűke miatt, másrészt illetékesek sem lehetünk rá egészen. Az újságíró szerepe itt arra korlátozódik, hogy jelzőlámpákat gyújtson fel: hol, milyen tünetekre panaszkodnak, hol, milyen javak vesznek kárba, hogy az illetékesek könnyebben és mielőbb megállapíthassák a pontos diagnózist. A tünetek ugyanis nemcsak hogy el nem hanyagolhatók, de sokkalta kiütközőbbek, mint akár a művelődési életben is mutatkozó szélreszorultság, elzártság, és a kelevények sajgóbban is fájnak ,mert anyagi javakat szívnak el, amit a kemény munkálatú, erodált talajú, hajlatokkal, dombokkal tenszelt vidék mégiscsak megterem. E tünetek némelyike nyilvánvaló műtéti beavatkozásokat sürget, ám az írt, vagy éppenséggel bonckést hozó „doktorok", akikre pedig annyira várnak — késnek, egyre késnek. Talán azért késnek, mert a mentőkocsi se tud már mindenüvé bemenni. Talán az a nagyobb baj — maradjunk az egészségügyi kifejezéseknél —, hogy a preventív intézkedésekkel sem törődnek s elmaradnak az elsősegély nyújtások, amelyeket mégiscsak helyben kellene mindenütt megadjanak... De próbáljuk megközelíteni csak az egyik tünetet : a Kalotaszeg Szilágy megyéhez kapcsolt részén zavarok keletkeztek a gazdasági vérkeringés érhálózatában , az útrendszerben. Már-már nagybetegre jellemző tünetek, itt-ott a bénulás is fellép, ha csak időlegesen is, de kétségtelenül aggasztóan. A gravitációs egyensúly kibillent megszokott vágásából — az új közigazgatási beosztás következtében —, új csapásokat pedig mindmáig nem vágtak, az új vonzóközpont mágnese valahogyan „nem húzza” meg ezt a vidéket. Felső-, Közép- és Alsófüldnek, Ketesdnek, Szidnának, Kispetrinek, Zsoboknak, Farkasnak, Váralmásnak s még jónéhány más kalotaszegi falunak hihetetlen nehézségekkel lehet csak eljutni például a megyeszékhely Zilahra. Természetesen az ember el- vergődik valahogyan, ha ez tömbbe is kerül, mint egy napjába. A termények elszállításának elképesztő nehézsége, olykor lehetetlensége miatt viszont külön-külön minden falunak igen nagy kára származik abból, hogy egyszerűen nincs aki, nincs ahogyan elvigye a fölös terményt. Nyáron is kockázattal jár, de ilyenkor ősszel már lehetetlen motoros járműve csak a községközpont Váralmást is megközelíteni például Sztánáról, Kispetriből, Zsobokról, Farkasról. Hiába a dupla differenciálos meghajtás, ha nincs egyúttal kísérő Hajas István (Folytitáss a 2. oldalon) Szerkesztőség és Kiadóhivatal BUCUREŞTI. PIAŢA SCINTETI NR. 1. TELEFON 10—52—92 Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj negyedévre 3 lej félévre 6 le) egy évre 12 le). FIÓKSZERKESZTŐSÉGEINK : Kolozsvár, Horea u. 6. Tel: 11535, Nagyvárad, Decebal u. 4, Tel: 12015, Brassó, Horea u. 22 Tel : 21283.