Falvak Dolgozó Népe, 1970 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1970-01-07 / 1. (1178.) szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! 1. (1178.) Siam • MEGJELENIK HETENKÉNT • ara 25 iráni • 1970. január 7., szerda A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának 1969 dec. 22—23-án tartott plenárisán hozott határozat sok olyan intézkedést, javaslatot tartalmaz, amelyek esedékesek voltak. Ezeket helyesen értelmezve és okosan alkalmazva, fel kell használni a termelőszövetkezetek tevékenységének javítására. A határozat gondolatgazdagsága, de a szöveg fordításában mutatkozó árnyalati eltérések is szükségessé teszik, hogy e nagy fontosságú dokumentum helyes értelmezésében olvasóink segítségére jöjjünk. Kezdjük azzal, hogy a határozatban nagyon sok esetben javaslatokról, ajánlásokról van szó, amelyek megerősítésre szorulnak, akár a mezőgazdasági igazgatási szervek, akár az mtsz közgyűlése részéről. Sőt, arról is szól a határozat, hogy 1970 első félévében új alapszabályt dolgoznak ki, amiből következik, hogy a jelenleg érvényben lévő alapszabály addig alkalmazásban marad. Aki figyelmesen olvasta a határozatot, megállapíthatta, hogy sok olyan lehetőséget kínál — különösképpen a hegy- és dombvidéki téeszeknek —, amelyeket a vezetőtanácsoknak mielőbb alaposan fontolóra kell venniök. Tehát a vezetőtanácsoknak most valóban a helyzet magaslatára kell emelkedniük s teljes felelősségtudattal kell megvizsgálniok gazdaságuk jövőbeni felemelkedésének minden járható, kínálkozó útját ! A munka megszervezésének, javadalmazásának javasolt változatai közül most azokat kell kiválasztani, amelyek a gazdaság viszonyainak, helyi adottságainak a legjobban megfelelnek. Tehát értsük meg : most módjukban áll a téeszeknek több lehetőség között szabályszerűen, törvényesen választani s ezért nagyon alaposan meg kell fontolni, hogy melyik is legyen az a változat, amely a helyi adottságoknak legjobban megfelel. Gondolunk itt a javadalmazási formákra, az úgynevezett melléküzemek, házi foglalkoztatások megszervezésére, a farmok, brigádok és más szervezési egységek kialakítására, stb. A jól vezetett gazdaságokban eddig is meghatározta a közgyűlés a kötelező minimális munkanapok számát, sőt azt is, hogy milyen határidőkig ezekből hányat kell elvégezni, de ez sok helyen írott malaszt maradt, mert betartását nem szorgalmazták és nem ellenőrizték. Most a határozat lehetőséget ad arra, hogy az ilyen döntéseknek maradéktalanul érvényt lehessen szerezni, amennyiben kimondja, hogy aki nem teljesíti az előírt kötelező munkanapokat, azzal meg lehet fizettetni az ezáltal okozott kárt s részben vagy egészben meg lehet tőle vonni a háztájihoz (telelőpótláshoz, kerthelyiséghez) való jogot. Nagy újdonság a határozatban, hogy már 1971-ben megszűnik a munkaegység, amely eddig szinte kizárólagos mértékegysége volt a munkának az mtsz-ekben. Ezentúl a végzett munkát napi 10 órás munkának megfelelő munkanormák alapján fogják fizetni, mégpedig havonta vagy félhavonként. Tehát megszűnik a „jószívű" brigádotoknak, csoportfelelősöknek az a lehetősége, hogy sógornak, komának, családtagnak tetszés szerint ajándékozzák (pontálják be) a munkaegységeket (amelyeket széltében-hoszszában — nagyon tévesen — „normáknak" neveztek). A javadalmazásnak — a végzett munka ellenértéke kifizetésének több módjait javasolja a plenáris határozata. Itt világosan meg kell érteni, hogy 1970-től kezel«» a hegy- és dombvidéki gazdaságokban nemcsak a természetes kaszálók műveléséért, a kukoricaszár (kóré) betakarításáért, a gyümölcsszedésért, hanem a cukorrépa, a napraforgó, a kukorica a burgonya és a szőlő termesztésében, betakarításában végzett munkákért is lehet százalékos arány szerint fizetni a munkát, azzal a különbséggel, hogy az ezen munkákat végző termelőszövetkezeti tag nem a terményből magából, hanem annak pénzértékéből kapja a közgyűlés által megállapítandó részarányt. Egy példa még világosabban érthetővé teszi ezt a javadalmazási formát: mondjuk, hogy a kukoricára vonatkozóan a közgyűlés 30%-os részarányt állapít meg ; tegyük fel, hogy egy téesz tag a neki megmunkálásra kiosztott parcellán 40 mázsa termést ért el ; ezesetben az ő részaránya 12 mázsa kukorica pénzértéke, vagyis ennyinek az árát kapja meg a téesztől munkája ellenértéke fejében. Viszont saját családi szükségleteire — később meghatározandó mennyiségben — visszavásárolhat kukoricát a téesztől. Ezek szerint tehát érdemes lesz minél jobb munkát végezni a növényápolásnál, mert a végzett munkáért járó javadalmazás arányos lesz az elért terméssel, tehát a munka javadalmazásának ez a formája közvetlenül ösztönöz a jó minőségű munkára. (Itt — szemléltetésképpen — csak zárójelben jegyezzük meg, hogy B. 1968-ban a györgyfalvi gazdaságon volt olyan termelőszövetkezeti tag, aki 11 árnyi cukorrépa parcellájáról 34 mázsa répát adott át, míg tőszomszédja a parcellán, ugyanakkora területről mindössze 2 mázsát takarított be, tehát az első — tökéletesen egyező viszonyok között — 17 szeres eredményt ért el mesgyes szomszédjával szemben. Azt hiszem, ez nem szorul magyarázatra. A tervezésben újdonság — bár ilyen kijelentések korábban is hangzottak el —, hogy a központosított állami alapnak szükséges termények előállításához előirányzandó területeket szakosított övezetekben jelölik ki , a gazdaságok vetésterületének nagyságát csak búzából, kukoricából, rizsből, napraforgóból, cukorrépából, burgonyából és zöldségfélékből határozzák meg előre. Mivel a határozat előirányozza, hogy 1972-ig bevezetik az mtsz-ekben is ez önköltségszámítást, ezeknek lehetőségük nyílik — az eredeti szöveg szerint — „az anyagi és pénzeszközökkel való jobb gazdálkodásra", vagyis pontos könyvelési adatok alapján meg fogják tudni állapítani, hogy melyik termény vagy termék mennyibe került s mennyi jövedelmet hozott. Ez majd segít a gazdaságos termelésben. A határozat jelentős teret szentel az utóbbi évek egyik legégetőbb — és írásainkban is annyiszor visszatérő — kérdésére is, nevezetesen a gyengénfejlett gazdaságok hathatós megsegítésére s ezek között a munkaerőhiánnyal küzdő — főként városperemi — gazdaságok eddig megoldatlan munkaerőviszonyainak rendezésére is, így javasolja — többek között — a munkaerőhiány miatt meg nem művelhető területeknek szövetkezetközi társulások létrehozása segítségével történő megművelését ; az állami mezőgazdasági vállalatokkal való együttműködést, ami például az NDK-ban nagyon jól bevált ; a munkaerőhiánynyal küzdő gazdaságok termelési profiljának olyan irányú átalakítását, hogy a gépesítés fokozottabb szerephez juthasson , stb. A határozat nagyon sok kitételéből az állapítható meg, hogy az egyik fő cél a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének növelése. De természetesen ezt nem sültgalambvárással, hanem csak jobb szervezéssel, lelkiismeretesebb munkával, a beruházások részarányának növelésével, a helyi sajátosságok ésszerűbb kihasználásával, a szövetkezetközi és a téesz-államú gazdaság közötti szorosabb együttműködéssel lehet elérni. Fel kell ismerni az abban rejlő lehetőséget, hogy a mezőgazdaságot irányító országos szervek tudatában vannak annak, hogy a gyengén fejlett termelőszövetkezeteken sürgősen segíteni kell s ezzel a lehetőséggel most élni kell. Meg kell állapítani, de nem forró fejjel, bűnbakkot kereső szándékkal —, hogy mit mulasztott el eddig a gazdaság, ami megerősödését szolgálhatta volna, mi volt a legnagyobb visszahúzó erő, ami sok embert arra késztetett, hogy másutt keressen megélhetési lehetőséget és miután ezt tudományos tárgyilagossággal, konkréten megállapították, derűlátó bizakodással, hozzá kell látni a határozat kínálta új lehetőségek alapján, a bátor tervezéshez. S ebben a döntő szó esősorban a növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti és közgazdasági szakembereké kell hogy legyen. Elsősorban azoké, akik a téesz viszonyait minden szempontból a legaprólékosabban ismerik. A kishitűségnek, a tehetetlenségbe lemondóan beletörődő szemléletnek ki kell szorulnia a székházból amikor a felelősséget viselők elkészítik a jövő fejlődésének irányt szabó termelési tervét. A kapu zárva van, hogy ráléphessünk az előtte tárulkozó új utakra. BALOGH MIKLÓS ÚJ UTAKRA NYÍLÓ KAPUBAN (EVELLEI LÁSZLÓ felvétele) VAKÁCIÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal BUCUREŞTI. PIAŢA SCINTKft Nr. 1. Tel. : 1852-92. Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj negyedévre 3 lej, fél évre 6 lej, egy évre 12 lej. . . Kokszerkesztőségeink. Kolozsvár, Horea u. 6. Tel: 11535. Nagyvárad, Decebal u. 4. Tel : 12015, Brassó, Horea u. 22 Tel : 21281. BIZALOM ÉS MEGBÍZATÁS Mindannyian hallhattuk, s ha nem, olvas matjuk a napilapokból Nicolae Leonjescu elvtárs újévi rádió- és televízióbeszédét. Mindannyian kiérezhetjük pártunk főtitkárának szavaiból a mélységes felelősségérzetet, melyet a párt és az állam vezetői az ország sorsa iránt tanúsítanak a gazdasági és társadalmi építés olyan időszakában, amikor merész álmaink valóra váltása minden visszahúzó kölönctől letisztult emberi helytállást, megkétszerezett alkotó- és cselekvőerőt, áldozatkészséget s állóképességet követelnek tőlünk. Eddigi parlagtöréseink barázdáiban sarjadt új vetéseinket ismét átfoghattuk gazdatekintetünkkel, az eredményeinket felmérő mérleg serpenyőibe ismét odaképzelhettük mindazokat a javakat és értékeket, melyek, a szocializmus gyarapodó jussaként általunk és érettünk születtek. S amikor ennek bizonysága és elismeréseként elhangzott a „Melegen gratulálok nektek, kedves honfitársaink, mindezekhez a kiemelkedő sikerekhez, a szocialista haza haladásának szentelt hősies munkához“, akkor — ott a rádió vagy televízió mellett — mindannyiunkban végigcikázott valami, aminél nincs melegebb emberi érzés : a jól végzett munka tudatának öröme. Nicolae Ceauşescu elvtárs szavaiból mindannyian kiérezhettük egész pártunknak a bizalmát az ország fiaiban, s kiérezhettük, hogy ez a bizalom egyformán övez minket is, a szocialista Románia magyar ajkú honpolgárait. Éppen úgy övez a bizalom, mint ahogy kötelez a megbízatás is, amely az ötéves tervet záró 1970-es esztendőben különösen nagy erőfeszítéseket igényel mindenkitől. Megbirkózunk-e az új és megnövekedett feladatokkal ? Lesz-e elég kitartás bennünk a munkás hétköznapokat úgy végigvinni, hogy 1970 szilveszterén is élvezhessük a jól végzett munka örömét ? „A legcsekélyebb kétség sem fér hozzá . ■mondotta ezzel kapcsolalatosan pártunk főtitkára említett beszédében. E feltétlen hit az emberben szárnyakat növeszthet a társadalmi cselekvésben, bizonyság lehet arra, hogy az új esztendőben szocialista jussunk gyarapodására újabb javak és értékek, születnek majd általunk és érettünk. SIMONKA LÁSZLÓ