Falvak Népe, 1990 (2. évfolyam, 2-52. szám)
1990-01-13 / 2. (4.) szám
A ROMÁNIAI MAGYAR FÖLDMŰVESEK HETILAPJA WEBK&msmmmm JOGAINKAT SZAVATOLJA Közzétették a Nemzeti Megmentési Front január 5-i nyilatkozatát a romániai nemzeti kisebbségek jogairól, mely leszögezi : decemberi forradalmunk a román nemzet és a nemzeti kisebbségek, az ország egész népének történelmi tette, az egység és összetartás, a szabadság és az igazi demokrácia iránti vágyunk tanúbizonysága. A Front elégtétellel vett tudomást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség december 25-i kiáltványának kitételeiről, s ugyanakkor határozottan elítéli az előző diktatórikus rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatott uszító, erőszakos asszimilációs, sovén politikáját, egyben pedig ünnepélyesen kinyilvánítja , valóra váltja és garantálja az egyéni és kollektív nemzeti jogokat és szabadságjogokat. A harmonikus együttélésnek és kölcsönös bizalomnak magától értetődő feltétele a sajátos kisebbségi érdekek és a többségi nemzeti érdekek egyeztetése, hangoztatja a nyilatkozat, majd leszögezi: kisebbségi politikájában a Front abból az elvből indul ki, hogy a demokrácia egy és oszthatatlan, s éppen ezért szükségesnek véli az egyéni és kollektív nemzeti jogok és szabadságjogok alkotmányos garanciáinak kidolgozását. A Front biztosítani kívánja a nemzeti kisebbségek ama jogát, hogy politikai, társadalmi és szellemi életük problémáit saját demokratikus szervezeteik révén, az államhatalom, a közigazgatás, általában a civil társadalom szerveibe a maguk soraiból jelölt, illetve megválasztott képviselők által oldják meg. A pluralizmus és a demokrácia megvalósításának programja a nemzeti kisebbségek számára lehetővé teszi, hogy korlátozás nélkül valóra váltsák valamennyi törekvésüket sajátos érdekeik szervezeti képviseletét és érvényesítését illetően. Ezért a Nemzeti Megmentési Front szükségesnek véli az alábbiakat : 1. ) Az ország új Alkotmánya ismerje el és garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait és szabadságjogait. 2. ) Az Alkotmány előírásait konkrét formában kifejtő nemzeti kisebbségi törvényt kell kidolgozni és megszavazni az új Alkotmány életbe lépésétől számított hat hónapon belül. 3 ) A törvények értelmében biztosítani kell a kisebbségek alapvető jogainak gyakorlásához szükséges Intézményrendszer létrehozását, ezáltal az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kultúra ápolását, a nemzeti azonosság megőrzését, s e célból Nemzetiségügyi Minisztériumot kell létrehozni. A Nemzeti Megmentési Front jogosnak ítéli, hogy a nemzeti kisebbségek fenntartsák és folytassák kapcsolataikat anyanemzeteikkel. Ugyanakkor a nyilatkozat leszögezi: a környező államokkal való jószomszédi viszonyok feltételei mellett ezek a természetszerű kapcsolatok korántsem csorbítják a nemzeti kisebbségek lojalitását hazájuk, a demokratikus Románia iránt, hanem ellenkezőleg hozzájárulnak a közös haza iránti hűség érzésének az elmélyüléséhez. A Front annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a romániai etnikai viszonyok új alapokra helyezése megteremti a bizalom ésa kölcsönös megbecsülés feltételeit, előmozdítja a románok és a nemzeti kisebbségek közötti évszázados barátság megerősödését, az ország valamennyi állampolgára közötti egységet, ez pedig Románia haladásának egyik alapvető feltétele, az igazi demokrácia megteremtésének záloga. ☆ Nem tétlenkedett az új esztendő első napjaiban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottsága sem. Január 4-én a fővárosi Intercontinental szálló termében tartott sajtóértekezletet, ahol Domokos Géza elnök válaszolt a hazai meg külföldi újságírók seregnyi kérdésére. — Az RMDSZ-t nem tartjuk pártnak — mondotta Domokos Géza —, de a választásokon jelölteket állítunk. Az értekezlet végén a szövetség elnöke így nyilatkozott: A románokkal közös a sorsunk, s ezért minden energiánkkal azon leszünk, hogy egy új demokratikus Romániát teremtsünk, amelyben teljes mértékben tiszteletben tartják minden állampolgár jogait. .Január 7-én Kolozsváron tartottak megbeszélést a szövetség helyi és megyei szervezeteinek képviselői, akik ismertették, mit tettek eddig, s egyben hangsúlyozták: a kisebbségi kérdés a román demokrácia egyik döntő láncszeme, s ehhez bizalomra, megértésre, a múltból örökölt előítéletek meghaladására, a feszültségforrások elhárítására van szükség. A megbeszélésen kérdések egész sorát vetették fel, s elhatározták, hogy 1990. január 13-án délelőtt a marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörtermében országos küldötttanácskozást tartanak, amelyen megvitatják és elfogadják a Szövetség Szervezeti Szabályzatát és Elvi nyilatkozatát, egyben jóváhagyják az Ideiglenes Intéző Bizottság munkatervét a kongresszus összehívásáig. Lapunk végre visszanyerte eredeti, egyszerű nevét. Fejlécén, a nagybetűs cím alatt ez áll: A romániai magyar földművesek hetilapja. Úgy hiszem, tisztázásra szorul a változás némely vonatkozása. Legelőbb talán maga a foglalkozásnév, a földműves szó. A Magyar Nyelv Értelmező Szótárának 1960-ban megjelent második kötetében a megfelelő helyen ezt találjuk: rendszerint a maga földjét művelő törpe- vagy kisbirtokos. Bár a harminc évvel ezelőtti kiadvány a szót népi, népnyelvi, népies, illetve régies minősítéssel illette, véleményem szerint semmiféle merényletet nem követünk el anyanyelvünk ellen, ha fölújítjuk használatát. Sőt azzal sem, ha jelentéstartalmát ma gazdagabbnak merjük látni .. . Mert voltaképpen a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja is a földet műveli. Ugyanezt teszi az állami, mezőgazdasági vállalat állandósított vagy alkalmi munkája. De hadd menjek még tovább — ugyancsak a nyelv logikájának ösvényén —: a kenyeret adó talajt dolgozza meg, rögeit porhanyítja, majd áldásait gyűjti össze a mezőgépész is, amikor ekekapcsolatot, vetőgépet, csillagbarnát, tárcsát vontató traktora nyergében rázatja magát, avagy a kombájn fülkéjéből vezényli a korszerűsített aratást. A műveletek eszközeinek modernizáltsága ellenére és a nagyüzemiség keretei közepette, a megváltozott birtoklásviszonyok mellett is földművelés — a FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK! földművelés... S aki ezt végzi, bárhol, bármivel, bármiként — az földműves ... Sőt, földműves az agronómus mérnök vagy az agrártudományi kutató is. Másodsorban ... Lapunk címe és a közvetlenül alatta olvasható utalásforma (ami a sajtóban általánosan használó -• tos) a legszorosabb egységben, összefonódottságában értendő. Hiszen a FALVAK NÉPE, a földművesek lapja egyáltalán nem kizárólag a földműveseké, hanem a helységeket lakó egész közösségeké. • Adott politikai körülmények között, hivatali nyomásra három szavuvá duzzasztott formájában — és átmeneti ilyen élete alatt is — azoké volt. Utánanézhet bárki, nemcsak a földművelésről, a földművesekről írtunk, hanem a szellem, a lélek művelőiről — az értelmiségiekről is. A tanítóról, tanárról, mérnökről, orvosról, állatorvosról a kultúra hivatásos avagy önként elkötelezett munkásairól, a népművészet hagyományainak felélesztőiről és ébrentartóiról is. És a kettős életűvé és kötődöttségűvé nyomorított ingázó munkásról is. Meg a szövetkezeti kereskedőről és a szolgáltató műhelyek mesterembereiről. Nem is történhetett másként. A falu világát nem lehet atomizálni. Még az elmúlt évtizedek bűnös szervezett kísérlete sem volt képes rá ... A falu világát a szoros összefonódások is jelentik. Még egyetlen családnak is lehet olyan tagja, aki megmaradt az őstermelésnél — ahogy régebb mondták, az eke szarvánál —, s olyan, akiből aranykezű iparos, vagy kiművelt emberfő lett. Különben a tanító vagy a kereskedő is megműveli a háza, lakása melletti kiskertet. Irtunk sokakról... Ám a kör mégsem lehetett teljes. Kimaradt a falu szellemi, erkölcsi parcellájának művelője, a lelkész. Nem lelkünk szerint hagytuk ki. Mert hiába tudtuk, hogy a hivatalosan ferde szemmel nézett „ténykedése" valójában igazi népszolgálat, amely több és teljesebb lehetett a „tanügyi káderénél", s ez a szolgálat valahol érintkezett még az orvoséval is. Mert lelkipásztoraink legjobbjai pszichiáterek is... Remélni szeretnénk, hogy ezután senki sem tartja többé gyanúsnak, ha bemegyünk a tiszteletes lakására, az egyházi hivatalba, s ha méltatjuk is papjaink munkáját, vagy ha meg is szólaltatjuk őket, hogy újságunkban ők is hozzájárulhassanak az egészséges közvélemény formálásához, az egyetlen — és jelzetlen — erkölcsiség kívánalmainak, elvárásainak. SZABÓ GYULA (Folytatása a 2. oldalon) KÖZÉLET A FORRADALOM HŐSEINEK EMLÉKÉRE a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa országos gyásznappá nyilvánította január 12-ét. S hogy soha el ne feledjük az elesetteket, ezentúl minden pénteken megszólalnak az ország harangjai és valamennyi felekezet templomaiban istentiszteletet tartanak. Két mártírvárosunkban, Temesvárott és Bukarestben pedig emlékművet emelnek azoknak, akik életüket adták a szabadságunkért FOLYIK A RENDTEVÉS közéletünk összes területein. Újabb tárcákkal egészült ki a kormány, újabb minisztériumi vezetőket neveztek ki (néhányat közülük már le is kellett váltani tisztátlan előéletük miatt); új pártok alakultak, a nemzeti parasztpártiak, a liberálisok és a természetvédők bejelentették, hogy részt vesznek a választásokon; az erdélyi megyékben pedig sorra megalakulnak a Magyar Demokrata Szövetség területi és helyi szervezetei —, melyeknek mi is okos, jó munkát és népes tagságot kívánunk. A Nemzeti Megmentési Front további népellenes törvényeket és rendelkezéseket hatálytalanított s új rendeleteket hozott a gazdasági és társadalmi olytatásor a 3. oldalon) Keresztek, kopjafák emlékeztetnek forradalmunk mártírjaira, őróluk emlékezünk meg ezentúl minden pénteken templomainkban is 29 III. sorozat II. évfolyam 4. szám 1990. január 13., szombat 8 oldal, ára 1,50 lej Véleményem szerint Új, igazi forradalmunk diadalának első napjaiban, heteiben mintha megfeledkeztünk volna a faluról, gazdálkodóinkról. Nem vitás: a Front, utóbb a Mezőgazdasági Minisztérium régóta várt intézkedések sorát léptette életbe. Földet kapnak a földművesek, több helyen felszámolják a téeszeket, támogatást, külföldi segélyt ígérnek a nagyüzemeknek, gazdálkodóknak. Merem állítani, ezeket mindenki örömmel fogadta. De ugyanakkor fölmerül a cseppet sem megnyugtató kérdés: vajon mindez elegendő-e ahhoz, hogy mezőgazdaságunk biztosítsa az ország megfelelő élelmiszer-ellátását. Úgy érzem, a győzelem eufórikus hangulatában nem szentelünk elég figyelmet a falunak, a mezőgazdálkodásnak. Persze, szándéknyilatkozatok elhangzottak, a tenniakarás igénye is megfogalmazódott, ám kézzelfogható, konkrét intézkedések alig történtek. Tudjuk, életvitelénél, hagyományainál fogva a falu világa konzervatívabb, zártabb világ, lassabban feloldódó. Írjuk le bátran. (Folytatása az oldalon) FERENCZ L. IMRE