Famunkás, 1949 (57/49. évfolyam, 1-10. szám)

1949-01-01 / 1. szám

1949 január. F­A­M­U­N­K­Á­S A munka termelékenységének kérdése a faiparban Az öthónapos m munkavekony beisme­­rése és végeredménye újra előtérbe he­­lyezte a faiparban is a munka termelé­keny­ségének kérdését. A versenyben résztvett üzemek ered­ményének szeszesítése a következőkre figyelmeztet bennünket: a faipari üze­m fenti táblázatot öt lemezgyár, 15 fűrésisüzem, 10 bútorgyár és 12 vegyes­ipari üzem munkaversenyada­taiból állítottuk össze. Tehát ezen ad­atok ism a­i összes faipari üzemek­re vonatkoznak. A táblázatokból világosan kitűnik, hogy a munkaversenyben álló üzemek havi termelési előirányzatukat ténylegesen, túlteljesítették. A termelésük tehát mennyiségileg állandóan emelkedik, de nem mondhatjuk ugyanezt a munka termelékenységére vonatkozóan, mert az elég hullámzó és változó képet mutat. A tautergyárak termelékenységének csúcspontja az öt­hónapos zriukaver­­eeny folyamán október hónapban volt, amikor az augusztusi 14.45 f­t-tal sze­r­ben 17.54 fát értek el. Azután vissza­­este­k a decemberi 15.53 Ft-ra, ami augusztushoz képest elég szerény nivel­­ked­é­t mutat. A lemezipar berkeiben az érdekeltek erre azt mondják, hogy így van ez már évtizedek óta, amióta ter­mezgyártással foglalkoznak. Minden évben a nyár végéig a rönk belülfesté­­sének veszélye miatt sürgőssé válik, az anyag feldolgozása, ezért emelkedik olyankor a termelés. Véleményünk sze­rint a lemezipar szakembereinek és üzejni funkcionáriusainak érdemes len­­ne ezt a kérdést üzemükre vonatko­zóan közelebbről is megvizsgálni, mert úgy gondooljuk, hogy az októberi ter­melékenység, csúcspont nem igazolása ennek a szabálynak, vagyis az év többi hónapjában jó üzemszervező munkával szintén magasabb termelékenységet lehet elérni. A fűrészüzemekben a csúcspont szep­tember hónapban volt, súg vég­ül az augusztusi 20.14 Ft alá süllyedt az egy órára eső termelési érték a decaroberi 17.40 Ft eredményével. Az illetékeseik­nek erre is megvan az egyszerű ma­gyarázatuk, amely szerint akkor jobb faanyag került feldolgozásra, a téli hó­napokban pedig a kedvezőtlen időjárás volt az utja a termelékenység vissza­­esésének. A vigeraütés sokkal komo­lyabb, semhogy megeléged­hetü­nk ezzel a magyarázattal. A fűrészüzemek terü­letén is h­iva van tehát a feladat, az, hogy a s minketermelékenység kérdése konkréten, napirendre kerüljön. A bútorgyárakban szeptember és ok­tóber hónapokban visszaesés volt, vi­szont november és december hónapban tú haladták az augusztusi termelékeny­ségüket. Ezen a területen is igen sok tennivaló vár az illetékes azaktársaink­­ra, amíg a bútorgyárak termelékenysé­­gét arra a szintre emelik, amelyet a mai adottságokkal is el lehet érni. A vegyesüzemekbjen a termelékenység csúcspo­ítj­a­ az október hónapra esett. Ezen a területen a visszaesés elvittth** tartanul a laza normáknak tulajdonít* ható, mint ahogy a többi csoportokban is közrejátszott a termelékenység csök­kenésénél a normák lazulása. A fenti megállapításainkat jelen eset­ben csak az, egy munkaórára eső tér ■mriéai érték alakulásával támasztottuk alá, azonban ugyanerre az eredményre jutnánk a 160.— Ft összmunkabérre eső bruttó termelési érték adataival, a re­mek általában t­eljesí­tték az öttsóna­pos részletfelülten vállalt termelési elő­­irányzatot, a­ m­unkatartpelékenység emelkedése azonban nem tartott lépést ezzel, hanéma sajátságos rzeezaelést ,mutat­ zsi, az anyagfelha­almálási, a» átlagóra­bár és az átlagos teljesítménybér ada­tainak bemutatásával­ is. Az öt­hónapos munkaverseny végered­­ménye tehát vitás?««. De vall jut be őszintén, ez nem a legkedvezőbb fényt veti a faipari üzemnekre. Különösen ki­világlik belőle az, hogy az üzemi funk­cionárius szaktársaink nem foglalkoz­nak elég alaposan üzemük termelési problémáival. Tapa*zta­latunk szerint igen sokan vannak olyanok, akik íó­ég ma nem­ tudnak különbséget tenni a termelés és termelékenység kérdései kö­zött. Akik azt hiszik, hogyha a munka mennyiségileg növekszik, akkor már mindert rendben van, nincs semmi hiba a termelés körül. Áipca­ azonban, hogy­ az ütem j’orsz hatásfokkal dolgozik, hogy a term­elésegy­sé­g a legjobb eset­ben csat­las»»« növekszik és időnként visszaesik, bizony nem igen, törődnek. De hogyan is törődjenek vele olyanok, akik mi tűrés-tagadás, nem igen érte­nek hozzá. Pedig azáltal, hogy meg­­változott a dolgozók viszonya a terme­­léshez, a munkások maguknak optio­­iku­ir­, megnőtt a dolgozók felel­őssége is. Az új kollektív keretszerződés is ki­fejezi ezt, mert ebben első ízben vállal­t­ak kötelezettséget a dolgozói is, hogy teljesítik a termelési és önköltségelnk­­kéntési tervet, a munka termelékenysé­gének tervszerű, fokozatos emelését. Vállalják az aránytalan ren­dköltségek forrásainak felkutatását, a termelés rejtett tartalékainak feltárását, fellép­nek a bércsalások, « normali­zítások el­len, betartják » minőségi előirányzatot, kímélik a gépeket, megszilárdítják a munkaf­egyelmet. A vállalt kötelezettségű laknok a fa­ipar területén csak úgy tudunk eleget tenni, ha üzemi funkcionáriusaink és az üzemekben dolgozó szaktársaink figyelmüket fokozottabb mértékben for­dítják a termelékenységi és önköltség­­es oktanutási terv kérdéseire. Az egész faipar területén sok tennivaló van még. Ha azokat mint öntudatos munkások végezzük el, akkor elmondhatjuk, hogy mi fasmuokána­k is kivettük részünket a szocialiaannaimi hazánkban való épí­téséből H. L. I 'Az előirányzat tekerdése faipari esetiKirtonJeenl »/. V» •/» •/» *­» aug. anbA. oki. n#f- dec f­era«osgyár»k 168.8 127.5 115.1 103.08 113.0! Ffiréezünernek 111.7“! 112.51 EA­M 105.07 106.8­ Bútorgyárak 131.6 133.91 ", 113.71* 130.53 151. Negyesipar 104.3 119.24 108.0 115.13 146.0 Az előirányzat teljesi­tése kavanka összegem, alug. eze.pt. «kt. n­ov. den. «/. »/• V* »/• */t 113.52 13L58 123.16 UM8 124.0 HIV tkmkaórára cső termelési érték alakulóM faipari csoportonként íme. szespt. «kt. nov. dec. Ft Ft­ Ft. Ft Ft Lemezgyárak 14.45 15.14 1754 15.38 15.53 Fűrészüzemek 20.14 25.47 22AS 20.84 17.40 Bútorgyárak­ 14.29 13.53 13.16 15.26 15.61» VegyetápAr 13.22 15.32 fflJS 15.81 16.80 I: egy munkaórára eső érték alakulása havi ltta összex. aug. szept «kt. nov. dec. Ft Ft Ft Ft Ft Ujj 17.02 18.02 16.78 161» Beszámoló a Központi Vezetőség és az U. B. elnökök országos értekezletéről A Központi Veze­tőség és az Üzem­­bizottsági elnökök január 16-án együt­tes ér­tekezle­tet tartottak, ahol a Köz­ponti Vezetőség tagjain kívül 64 U B. elnök volt jelen. Meghívásunkra az érte­kezletem képviseltette magát az OMB, a Faipari Igazgatóság, a Bútorközpont és a Lemez- és Fűrész­központ. A Famunkás Szakszervezet vezetősége nevébai Villám­ elnök meteg szavasié üdvözölte a megjelent elvtársakat. Be­­jelentettte, hogy az értekezleten időszerű kérdéseket fogunk letárgyalni Ugyan­erről beszélnek ezekben az órákban a­­ többi szakszervezetekben is Szólt ezután az ipari ezemtezkedés problé­mái­­ra. A­­ Főm­un­kúrák Szakszervezetét az ipari szervezéssel kapcsolatosan tag vesztesé­g éri, amelyet a szaki árnak segítségéve­l a még szervezetlen famunkások sorait jól­ igyekszünk pótálna. Ez a tus területünkön , elég nehéz feladat lesz, mert szaktár-­ saink többsége még ma is szétszórtan,, kisebb m­űhelyekben­ dolgozik. Részlete­sen ismertette az 1949. évre kötött kol­lektív keretszerződést, amelyhez iga­zodva a közeli napokban megkötjük a faiparági kollektív szerződést is. Am­it törekszünk, hogy a famunkások bárból dolgozzanak is, azonos munkakörben egy­forma munkabért kapjanak. A következő előadó Hube­r szaki­árs volt, aki rámutatott arra a változásra, amely országunkban egy év alatt végbe­ment. Ne felejtsük el, hogy az előző kollektív szerződést a Szaktan­ács­na­k még a tőkések érdektesíttésével, a GyOSz szal kellett megkötni, mit most már az Iparügyi Minisztériumm­al, ameynek élén Kossá elvtársunk ál. Vídám elvtárs elő­adásából hallot­tuk, hogy az állam a kol­lektív szerződésben nagy kötelezettsége­­ket vállalt szociálpollifikád, bérkérdés és minden egyéb vonatkozásban. .Magától ér­tetődik tehát, hogy a dolgozók­nak is vál­­lalniok kell a kötelezettséget, amely sze­rint mindenből betartják a minőségi­­13- írá rókát, kímélik a munkagépeket és a szerszámot, az anyagot gazdaságossan is­­h­asználják és általban elvégzik mind­­azo­kat a teendőket, amelyeket öntudatos marxista és feninista munkásoknak telje­síteni kell. Mindez döntően hozzá fog járulni a szocializmus építésének meg­gyorsításához. Közli az O. B. elnörcökkel, hogy a Bútor és Vegyesipari, valamint a Fűrész- és Lemezipari központokban a vállatvezetőknek megad­ták az önkölt­­ségcsökkentési tervezeteket és irányt is adtak, hogy mit kell és mit tehet az adott körülmények között elérni az üzemi termelésük terén. Az üzem­­­bizottsá­gokra igen komoly feladatok várnak, azért arra hívja fel a szaktársokat, hogy a lehető legtökéletesebben végezzék el feladataikat, a szabatos normák beveze­tése, az önköltségcsökkentés és a terme­lés fokozása érdekében. Az előadók által elmondottakhoz 20 szaktárs szólt hozzá. Hozzáértő és tár­gyilagos hozzászólásuk mindennél jobban bizonyítják, hogy a szervezett famurtká­­sok megértik a kor szavát és minden té­ren becsülettel teljesítik majd köteles­ségüket. Schhangeli elvtárs a Bútorköz­­point részéről ismertette mindazokat az újításokat, amelyek gyakorlati megvalósí­tása egyet teremt a fa­parton ma még mutatkozó tarikanélküliség megszünteté­sével. Szabó D. mérnök elvtárs az ipar­­igazgatóság részéről előadja, hogy öröm­mel vett részt az időszerű kérdések meg­­vezetésében, a­me£yek itt fel­merültek. Scheffer S elvtárs, az OMB kiküldöttje hangsúlyozta, hogy azért volt szükség a normák újabb elbírálására, mert köz­­bet a legtöbb hely-Mi meglazultok. A nor­mákat most úm.­ fogjuk meg állapi­tani hogy azok kl­árttalt tegyenek. A felszólóknak Tonyasovszky Bran­­­társ válaszolt. Vidám elnök tápészavariban méltatta a mindvégig nívós tanácskozást és úgy az előadók, mint a felszólalók által ismerte­­tett feladatos e el végzésére hívta fel a szaldársakat. MEGHÍVÓ ÁFAMUNKÁSOK ORSZÁGOS SZABADSZAKSZERVEZETE február hó 5-én, szombaton este fél 6 órai kezdettel, (Budapest, VII., Dohány-u. 76 szám alatti MDP. Székházban) műsoros reggelig tartó rendez, melyre minden szaktársat b. családjával együtt szeretettel meghív, a Rendezőség! Hideg, me­­g ételek! Tánc és cigányzene ! Olcsó árak ! 3 Szakadozik az imperialista lánc Húsz éve folyik a kínai nép harca a Kínai Kommunista Párt ée arawi veze­tője, Mao-Ce-Tung elvtárs irányításával az amerikai imperializmus és kínai csat­lósai, Csang-Kai-Sek, népelnyomó ban­dája ellen. Ez a harc befejezéséhez közeledik. A kínai Néphadsereg félte­rtózha­tatlanú nyoukj­­élőit. Csang-Koi-Sek a kínai diktátor megszökött, előreláthatólag egy kalandorral szaporodik Amerikában a disszidensek tábora A kínai nép győzelmének óriási nem­­zetközi jelentősége van. A győzelem jel­­entősége nemcsak az, hogy a kínai n­ép lerázza magáról az elnyomnás jármát, h­anem elsősorban az, hogy a nemzetközi imperializmus Ázsiában is döntő veresé­get szenvedett és a demokratikus béke­­tábo­r egy igen fontos láncszemmel erő­södik. A ksane kommunista párt lengyel­országi értekezle­tének nyilatkozata, amely szerint: »A két ellentétes tábor, az imperialista és az imperialistaellenes harca, —• a kapitalizmus általános válsá­gának további kiéleződése — a kapita­lizmus erőinek gyengülése, a szocializ­mus és a demokrácia erőinek gyarapo­dása közepette megy végbe.« A kínai nép győzelmes harcával is fényes igazo­lást nyert. A nem sejtközi, de csőmorúan az amerikai imperializmusra nézve ka­tasztrófáik­ vereséget jelent a több, mint 400 millió kínai fogyasztó elvesz­tése. A kínai nép győzelme az egész béketábor győzelmét jelenti, mert ahogy Mao-Ce-Tung a győzelmes Kínai Kom­munista Párt vezére írta: »Az a nagy népi demokr­ltikus fám­adalpín, amely Kí­nában a Kín­ai Kommunista Párt veze­tése melte­ folyik, szerves tákozórésze a nemzetközi imperiantaellenes tábor ere­jének.« Nyugodtan h­onzzá teh­etjük hogy nemcsak szerves alke­­­risze, hanem sokkal több érmé­, mert az a vereség, ami az amerikai kapernalizmust Kínában érte a legérzéskenyebb, azok között Ázsiában, ami egyáltalán érhette. A kí­nai kincsesbánya megszűrnie az amerikai monopol tőkések szabad vadászterülete lenni A kínai­ dolgozó nép megtisztítja Hazáját az imperiofetáktól és azok ügy­nökeitől a régi Kína helyén felépítik az új, a szabad, a független népidemokra­­tikus Kínát. Az imperian­zimue láncszeme jelenleg Kínában bizonyult leggyengébbnek­, de ahhoz, hogy ezt a láncot a kínai nép le tudja szakítani, olyan harcos vezető párt kesett, mint a Kind Kommunista Párt és olyan előrelátó bölcs vezető, mint Mao- Ce-Tung évtárs. A kínai nép győzelme, az amerikai fen­­perializmus felett erős ösztönző hatással lesz India, Visi-Nam és Indonézia elnyo­mott népeinek felszabadító harcaira is. T. F Közgyűlés Debrecenben A debreceni csoportunk január 16-án tartotta az 50 éves lubllánus közgyűlését. A debreceni Magyar-Szovjet Művelő­dési Társaság nagytermében a támmunká- sok színe-,java jött össze, fzántegy 000-an. Az alapító tagok közül e f­rss és jó egészségnek örvendő Rácz István és Ligacs Gusztáv szaktársák voltak idén­ A korcsmában hét taggal induló csoport munkája és trófea vonult végig egészen a m­ai napig ezen a közgyűlésen. Az e­­mail klók nehéz harcaiból megerősödve került ki a munkásosztály, ami erősen rajzolódott ki a debrecni fásközgyűlésen is. A tartalmas titkári beszámlóban az elmúlt év fejlődése is meg­­utatkod­ott. A szervező­k m­agn melett komoly ered­mé­­nyek ayulat­kozóak oktatási, kulturális és sportvonalon is, ami annak köszönhető, hogy szaktársaink a szakszervezeti mun­kát egymás között megosztották. A köz­gyűlés résztvevőinek nagy száma is en­nek ez eredménye A közgyűlés megszer­­vezése jó volt, a hiba csak az volt, hogy a tartalmas titkári beszámoló dacára a szaktársak kevesen vettek részt a vitá­ban Remélhetőleg a legközelebbi köz­gyűlésen ezen a téren is javulás fog mutatkozni. Az új vezetőséget egyhangúlag válasz­totta meg a közgyűlés, amelyet dalárda nyitott meg, majd közben Rácz István szaktársunk rendezésében egy jól elgon­dolt élőkép került bemutatásra. A közgyűlésről megalapíthat­­tuk, hogy ilyen jól sikerült közgyűlést még a fások Debrecenben nem tartottak. Reméljük, hogy az új vezetőség folytatja az új ala­pokra fektetett munkát és ennek vele­járójaként az elkövetkező időben­i mun­­kája eredménye még jobb lesz.

Next