Famunkás, 1950 (58/50. évfolyam, 1-17 szám)
1950-01-01 / 1. szám
1 "(Folytatás az I. oldalról) Az asztalosműhelyben a csoportvezető Horváth János szaktárs, aki Sztálin elvtárs iránt a háláját úgy akarta kifejezni, hogy eddigi teljesítményére még 200%-os felajánlást tett, Horváth szaktárs szemináriumra jár és így képezi magát, hogy ezen kerestül jobban meglássa, milyen hatalmas feladatok várnak az épületasztalos üzem dolgozóira is az ötéves terv építésében. De tanul azért is, hogy a hibákat meglássa és ki tudja küszöbölni. Horváth szaktárs sperhelt ajtót állít, enyvez és bordáz, az elért napi átlagos teljesítmény 704%, ezt csak úgy tudjuk elérni, hogy a ráma enyvezésének módszerét, amit eddig egyenként csináltak, megváltoztatta — csinált egy sablont, melynek segítségével ugyanezt a munkát négyesével tudja elvégezni. Büszkék is Horváth szaktársra. Mezei üzemvezető, helyettes és Vencel művezető szaktárs, de a többi dolgozók is örülnek ennek a nagy teljesítménynek. MDP asztalos üzemben, ahol a famunkás dalárdának több tagja dolgozik, ezeknek a vezetésével énekelték a többi szaktársak is a Sztálin kantátát, de ugyanekkor a normájukat az asztalosok átlagosan 210.7%-ra, a székesek 127.6 %-ra, a fényezők 10, 3%-ra teljesítették. De a többi szaktársak, kárpitosok, szobrászok, a gépház mind messze túlteljesítették az eddig elért eredményüket. Ugyanaz a lelkesedés, ugyanaz az öntudat csendül ki minden dolgozónk válaszából, ha megkérdezzük, hogy érte el ezeket a nagy eredményeket és mi készteti ezeknek az elérésére. A nagy teljesítmények sorozata bontakozik ki a vidéki üzemekőnk teljesítményéből is és a többi nagy budapesti üzemekben is, amit helyszűke miatt nem tudunk sajnos felsorolni. A Nagykőrösi Ládagyár N. V. az üzem átlagos teljesítményét, 124°/o-ról 201%-ra fa-Veszprémi Faárugyár N. V. 133%-ról, 250%-ra. Szegedi Falemezgyár N. V. átlagos teljesítménye 266%* Délmagyarországi Fűrészek N. V. Bares, átlagos teljesítménye 114%, Lingel Bútorgyár^ N. V. II sz. üzemében a műszak előtt 223% volt az átlagteljesíményük, a műszak alatt 237%. Szék- és Faárugyár N. V. 116%-ról 144%-ra emelte az átagteljesítményét Sport- és Műszaki Faárugyár N. V. I. sz. üzemében ,a műszak előtti átlag 129%, a műszak alatt 329 százalék. A Mechanikai Hordógyár N. V. I. sz. üzem gépüzeme 168,5 %-ról 250%-ra emelte az üzemátlagát. A Lingel Bútorgyár N. V. I. sz. üzem átlagát 154%-ról 242 százalékra emelte. Alufa N. V. az üzem átlagát 223%-ról 287%-ra emelte. Hárosi Falemezművek N. V. üzemátlagát 222%-ra emelt Láda gyár N. V. üzemátlaga 220 százalék. Folytathatnánk még az öszszes üzemeink felsorolásával, minden üzemünkben a dolgozók fokozott teljesítményeivel találkoznánk, mely bizonyítéka az új típusú szocialista ember kialakulásának. A sztálini műszak, melyben a faipar öntudatos dolgozói is ilyen eredményeket elérve kiveték a részüket visszat tükrözi népünk szeretetét és hűségét a Szovjetúnió és Sztálin elvtárs iránt. Visszaükrözi dolgozó népünk szeretetét Pártunk és a magyar nép nagy vezetője, Rákosi elvtárs iránt. A faipar öntudatos dolgozói a Furnir és Lemezművek N. V.-ben épp úgy, mint a Lingel Bútorgyár N. V.-ben és a többi faipari üzemekben egyaránt tudják, hogy a nagy lendülettel megindult munkaversenyt nem fejezik be a sztálini műszak befejezésével, hamm azt tovább kell fejlesztenünk azoknak a tapasztalatoknak a felhasználásával, amit a sztálini műszak elő szereztünk. Különösen most, amikor Népköztársaságunk első ötéves tervének megkezdése előtt állunk, melynek megvalósítása a szocializmus alapjainak a lerakását jelenti hazánkban. A faipar dolgozói mind többen és többen értik meg Sztálin elvtársnak azon mondását: »Hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, mely a dolgozók millióinak aktivitásában épül fel.« Elsőrendű feladatunk tehát az, hogy ezeket a nagyszerű eredményeket, amit elértünk a sztálini műszakban, ne csak állandósítsuk, hanem azt tovább is fejlesszük. Érezni kell és meg kell érteni minden faipari dolgozónak azt, hogy a munkaversenyünk további kiszélesítése a faiparban, a termelékenységünk állandó emelése, a minőség javítása, az önköltség állandó csökkentése mutatni fogja, helytállásunkat Sztálin elvtárs vezette békefrontban. Erre tanít bennünket és mutatja az irányt a Magyar Dolgozók Pártja és Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa, népünk szeretett vezére, Rákosi elvtárs. PI MONKÁS Legjobb dolgozók a sztálini műszakért Központi székházunk nagytermének falain december 17-én mindenütt jelmondatok vannak, amelyek a munkaversenyről, az előttünk álló új feladatokról, Rákosi elvtársról, a mi bölcs vezetőnkről és népünk nagy barátjáról, Sztálin elvtársról beszélnek. Az egyik jelmondat a faipar sztahanovistáit üdvözli, azokat az öntudatos munkásokat, férfiakat és nőket, idősebbeket és fiatalabbakat, akik itt most a nagyteremben körülülik a piros, terített asztalokat. A hangulat ünnepélyes, de azért megvan az a meleg bensősége, amit a terem, a sok kipirult arc és az egymás iránti megbecsülés és szeretet áraszt. Az asztalok mellett baráti beszélgetésbe merülten ülnek az üzemek legjobb dolgozói, az ipari szervek képviselői, a szakszervezet vezetői, azok a faipari munkások, akiket a népi demokrácia más területeken bízott meg feladattal. Itt van Kovács István elvtárs, a Párt Központi Vezetőségének tagja, aki maga is régi famunkás és figyelmesen hallgatja, amint a Furnir- és Lemezművek N. V. egyik munkásnője elmondja, hogy milyen módon is érte el kimagasló teljesítményét. Villám elvtárs szavait nagy tapssal fogadták és nyomban egymásután emelkedtek a karok a magasba, hogy szót kérjenek és egyenként elmondhassák, hogy milyen módon sikerült elérniök kimagasló eredményeiket. ElsőneHB. Kovács István a Lingel Bútorgyár N. V. II. sz. üzeméből emelkedik szólásra, elmondja hogy üzemük, mely azelőtt alig, hogy teljesíteni tudja tervét, ma a jó szervezés eredményekében, azt alaposan túlteljesíti. Elmondja, hogy sikerült megvalósítani a szalagrendszert és ezzel elérték azt,hogy minden munkás annak a munkafolyamatnak, melyet végez, művészévé válik. Zegai István elvtárs a Sport- és Műszaki Faárugyár N. V. dolgozója mondja el, hogy 946%-os teljesítményét úgy érte el, hogy újítást alkalmazott. Ez az újítás azelőtt bizony nem jutott az eszébe,igaz is — mondja — akkoriban az ember nem igen törte újításon a fejét mert miért is tette volna, talán a tőkéseknek? Az ötéves terv káderfeladatai A Párt szempontjából legfontosabb a megbízható és értékes káderek felkutatása. Az ötéves terv sikeres megvalósítása a szakszervezetek számára azt a feladatot tűzi ki, hogy a Párt számára továbbítsa azokat a kádereket, amelyek szükségesek annak sikeres végrehajtásához. Még sok helyen vannak olyan meg nem felelő emberek, akik helyére a Párt szempont-jából megbízható és értékes Ádereket kell felkutatni. Az új kádereknél szem előtt kell tartani, hogy hogyan viszonyult a munkához, munkatársaihoz, mennyiben ismeri el a Szovjetunió vezető szerepét, hogyan tiszteli Sztálin elvtársat és a szovjet népet. Hogyan viszonyult a Párthoz, ha párttag, hogy vigyáz a Párt tisztaságára, egységére, hogyan tanul és fejleszti elméleti színvonalát. A káderest egyetlen cél vetítheti: A közösség érdeke! A káderesnek élesszemű és egyenes elvtársnak kell lenni, nem szabad, hogy a káderek kiválasztásánál bármi is befolyásolja. A káderek egyéni érdekeit mindenkor alá kell rendelni a közösség érdekeinek. Fontos, hogy a kiválasztott új kádert a káderes a képzettségének legjobban megfelelő helyre és lehetőleg oda tegye, amihez annak kedve van. Helytelen valakit olyan funkcióba javasolni, ami a képességeinek nem felel meg, mert ott nem tud jó munkát teljesíteni és ezzel elveszti a kedvét a további munkától. Az újonnan elhelyezett kádereket nem szabad egyedül hagyni. Segíteni és támogatni kell a további munkájukban. A káderes feladata az iskolákra való helyes kiválasztás megejtése. Az iskola elvégzése után a káderes tovább támogatja a kádert, gondoskodik annak elhelyezéséről és serkenti elméleti tudásának továbbfejlesztésére. A káderek kiválasztása nemcsak a káderes feladata, de kötelessége minden a. b. tagnak, hogy a felfejlődő új emberekre felhívja a káderes figyelmét. A káderesnek gondoskodni kell állandókádertartalékról, hogy a felmerülő káderszükségletet fennakadás nélkül lehessenkielégíteni. A káderes nem szabad, hogy az üzemi funkcionáriusok uszályába kerüljön, akik sovinizmusból nem akarják a jó kádereket továbbadni. A gyakorlat már bebizonyította, hogy a rugalmas kádernevelés mindenkor biztosítani tudja az utánpótlást. Az ötéves tervünk megindításakor, a kádermunkát fokozatosan kell fejleszteni. Előtérbe kell helyezni az elméleti színvonal emelését, ahogy azt a Politikai Bizottság határozata előírja, ötéves tervünk sikere, az új káderek számán és minőségén fordul meg, ezért feltétlen szükséges az, hogy a káderképzés szakmai és ideológiai vonalon párhuzamosan haladjon. Ha ebben a szellemben végezzük feladatainkat, akkor az ötéves tervünket, amely a dolgozó magyar nép jobb jövőjét és a szocializmus mielőbbi megvalósítását szolgálja — a kitűzött határidőnél rövidebb idő alatt fogjuk megvalósítani. Gyoroki Ferenc • Iviers a Ládagyár N. V. munkása, arról beszél, hogy az iparban mutatkozó forradalom eljutott a Ládagyárba is és ennek a hatására állt versenybe , és még három társa is elhatározták, hogy munkájukat úgy szervezik meg, hogy kimagasló eredményeket tudjanak elérni. Elmondja, hogy eredményeikkel bebizonyították, hogy nemcsak a régi szegezők tudnak jó munkát végezni, hanem azok is, akik bátran, öntudatosan nyúlnak hozzá a munkához. Jakubetz Imre elvtárs az Újpesti Bútorgyár N. V. 111. sz. üzemének dolgozója, mondotta el, hogy annak ellenére, hogy gátló körülmények fennálltak, (csoportnorma, stb.), mégis lehetővé vált, hogy azt a munkafolyamatot, aminek az elvégzése eddig 7 percet vett igénybe, most 3 perc alatt végezte el és ezzel jelentősen túlteljesítette a normát. Miklós János elvtárs a Veszprémi Kocsigyár dolgozója beszámol, hogy üzemük, mely azelőtt egyike volt azoknak az üzemeknek, amely tervét alig 80—80%-ra tudta teljesíteni és most, ■»az elért eredményeink alapján, — folytatja — és azért, hogy még nagyobb erdemények elérésére ösztönözzön bennünket, a Veszprémi Kocsigyár kihívja párosversenyre a Lingel Bútorgyár N. V. II. sz. üzemét. Kovács Istva elvtárs Pártunk Központi Vezetőségének tagja emelkedik szólásra, hogy mint régi famunkás, üdvözölje a faipar legjobbjait. »Pártunk Központi Vezetőségének harcos üdvözletét tolmácsolom a legjobb dolgozóknak, akik itt ma összegyűltek«, — mondotta és azután arról beszélt, hogy érdekes megnézni, miért is dolgoznak ma a munkások többet, mint azelőtt,mert tudják, hogy ez az ország az övéké, hogy ma már nem a tőkéseknek termelnek, hanem maguknak, hogy ma dicsőség és megbecsülés övezi azokat a munkásokat, akik az ország továbbfejlesztésén dolgoznak. A sztahanovisták az ipar forradalmárai, mert megdöntötték a régi normákat és új, sokkal magasabb normákat teljesítenek. Beszélt arról a hatalmas változásról, amelyen a magyar munkásosztály keresztülment, beszélt a termeléshez való viszony megváltoztatásáról, majd többek közt azt mondotta: »A munkaversenynek ez az új módja kiváltja a tömegekből a kezdeményező tevékenységet, kihozza a tömegekben lévő kezdeményező erőit. »A Sztachánov-mozgalom születőben van nálunk és mint régi famunkás és szakszervezeti tag és úgy is, mint a Központi Vezetőség tagja, üzenem a faipari dolgozóknak, hogy ne pihenjenek az eddig elért eredményeken, a faipar számos dolgozója tudja még növelni eredményét. Ehhez elsősorban szükséges, hogy adjuk át a tapasztalatainkat, tegyük azokat közkiürésé, és hogy a dolgozók ne bízzák el magukat.* Rámutat arra, hogy ezeknek az eredményeknek az eléréséhezszükséges volt, hogy proletárdiktatúra legyen, hogy a munkásosztály legyen az uralkodó osztály, szükség volt, hogy a Párt felhívta a figyelmet és elsősorban szeretett vezetőnk, Rákosi Mátyás elvtárs irányította rá a figyelmét a termelés problémáira és, hogy ezen okulva, a szakszervezeti vezetők hozzákezdjenek a verseny helyes megszervezéséhez, ami meg is történik.__ 1950 január A sok lelkes, csillogó szemből szinte kiolvasható volt, hogy Kovács elvtárs beszéde nyomán a faipar élenjáró dolgozói megfogadják: »a sztálini műszak idején is kiteszünk magunkért!* Még sok szó hangzott el a faipari dolgozók összejövetelén és a munkások tapasztalatokkal gazdagodva és öntudatukban megerősödve, térnek vissza munkahelyükre, hogy készüljenek a dolgozók nagy nemzetközi ünnepére. Ezek a munkások a sztálini műszakban az ötéves terv megvalósításáért folyó szocialista versenyben elvtársi segítséget nyújtanak az elmaradóknak, hogy a Párt vezetésével még nagyobb győzelmeké■ éhessenek el. És a faipar dolgozói megszívlelték a Párt szavait, amit Kovács elvtárs tolmácsolt és december 21-én soha nem látott lelkesedéssel és lendülettel kezdtek hozzá a munkához, hogy a szocializmus építőjének születésnapján bebizonyítsák, hogy Sztálin tanításai a norma elavulá°/ról, a rejtett tartalékok felszirehozásáról nem pusztán elméleti tételek, hanem a legbelsőbb valóság. Jakubetz elvtárs is 1910%-ot teljesített, beváltotta ígéretét Zagai elvtárs is, aki a sztálini műszakot követő napon még magasabbra emelte a teljesítményét. 1400-ról 1500%-ra, amivel tanújelét adta, hogy december 21-e még csak a kezdet volt és hogy így volt, mutatják a 200 és 300%-ok nagy száma, mutatják az üzemi átlagok, amelyek üzemeink legnagyobb részében jelentékenyen emelkedtek. A mi munkásaink ezen a napon bizonyságot tettek arról, hogy hivatott vezetői lesznek országunknak, ahogy arra Kovács elvtárs rámutatott, hogy ők fogják tudni vezetni népünket a szocializmus felé. Köszöntünk benneteket, a sztálini műszak résztvevői, a munka igazi hőseit Pénztáros és bélyegkezelő szaktársak figyelmébe. Mivel az 1950. évre megrendelt tagsági járulékbélyegek elkészítése késik, ez oknál fogva a január havi befizetéseknél az eddig forgalomban lévő tagsági járulékbélyegeket kell beragasztani. Arra is felkérjük a szaktársakat, hogy amennyiben a jelenlegi HI. osztályú járulékbélyegekből feleslegük van, azt azonnal szolgáltassák be a Központba, mert ott ez a bélyeg teljesen kifogyott fiatáridőnaptár Januári tagösszejövezeteink: Parkettalakók tagértekezlete: január 7-én, szombaton d. u. 3 órakor. Kefe-, ecsetkötő- és cirokseprőkészítő munkások tagértekezlete: január 9-én, hétfőn este fél 6 órakor. Kisipari műhelyek bizalmi ülése: január 12-én, csütörtökön d. u. fél 6 órakor. Faipari gépmunkások taggyűlése: január 15-én, vasárnap d. e. 10 órakor. Kárpitosok taggyűlése: január 25-én, szerdán este fél 6 órakor. Kisipari műhelyek bizalmi ülése: január 26-án, csütörtökön este fél 6 órakor. Kádárok tagértekezlete: január 29-én, vasárnap d. e. 10 órakor. Szobrászok összejövetele: minden szombaton d. u. 3 órakor.