Famunkás, 1961 (59/61. évfolyam, 1-13. szám)
1961-01-06 / 1. szám
IIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM,ÁRA 40 FILLÉR SZAKSZERVEZETÜNK ÉS XXVIII. KONGRESSZUSA Szakszervezetünk XXVIII. kongresszusa, amelyen 364 küldött és több mint ezer meghívott vett részt, igen alaposan és sokoldalúan tárgyalta meg a szakszervezet három év alatt végzett munkáját. A kongresszus megállapította, hogy iparágaink nemcsak mennyiségileg teljesítették túl a tervet, a minőség is számottevően javult és kedvezően nőtt a termelékenység. Ennek eredményeképpen nőtt dolgozóink keresete, életszínvonaluk emelkedett. A dolgozókról való gondoskodás eredményei kielégítőek. A nehéz fizikai munkák többségét gépesítettük, az egészségre ártalmas munkakörökben csökkentettük a munkaidőt és megfelelően gondoskodtunk a szociális és egészségügyi viszonyok javításáról is. Mindezek dolgozóink fokozott megbecsülését mutatják. Eredményeinkhez nagyban hozzájárult dolgozóink szocialista öntudatának és a párt iránti bizalmának növekedése, melyet a VII. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményein túlmenően számos tény igazol. Mindent egybevetve, tehát mikor kongresszusunk számbavette a három év alatt végzett tevékenységet, joggal állapíthatta meg: szakszervezetünk eredményesen harcolt a hároméves terv feladatainak végrehajtásáért és nagy része van abban, hogy iparágaink megteremtették az ötéves terv sikeres megkezdésének feltételeit. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk tehát, hogy kongresszusunk betöltötte feladatát, mert mind a központi vezetőség beszámolója, mind a küldöttek reálisan értékelték az elért eredményeket, s őszinte segíteniakarással tárták fel az észlelt hibákat. Küldötteink mély felelősségérzettől áthatva arra törekedtek, hogy az elmúlt három év tapasztalatait, tanúságait felhasználva, olyan javaslatokat tegyenek, amelyek segítségével szakszervezetünk még eredményesebben tudja majd megoldani az elkövetkező évek feladatait. Ez a törekvés tükröződik kongresszusunk határozatában is, amely felöleli mindazokat a kérdéseket és feladatokat, amelyeknek megoldása hatékonyabbá és eredményesebbé teszi szakszervezetünk munkáját minden területen. Ennek azonban első és alapvető követelménye, hogy a szervezett dolgozók alaposan megismerjék a kongresszus határozatának minden pontját, mert csak így tudnak tevékenyen részt venni megvalósításában. Mi tehát a teendő? Megyebizottságunknak, szakszervezeti bizottságainknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kongreszuson, részt vett küldöttek aktíva és bizalmi értekezleteken, s a különböző üzemi rendezvényeken részletesen tájékoztassák a dolgozókat a kongresszus munkájáról, a határozatról, melyben a kongreszszus megjelölte a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat, tennivalókat. Feladataink ugyanis ez évben sokkal nagyobbak lesznek, mint az elmúlt esztendőben voltak. A Minisztertanács által jóváhagyott 1961. évi népgazdasági terv szerint 1961-ben az állam csaknem két és félmilliárd forintot fordít lakásépítkezésre. Állami kivitelezésben és magánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be, nem is beszélve az ipari és mezőgazdasági építkezések nagy számáról. A kulturális beruházások közül a legfontosabb a mintegy 900 általános iskolai és középiskolai tanterem megépítése. Az építőanyagiparnak 8,5 százalékkal kell emelnie termelését, hogy kielégíthesse az építőipar megnövekedett anyagigényeit. A bútoriparnak 9,9 százalékkal több bútort kell gyártania, mint az elmúlt évben. Reális feladatok ezek, de teljesítésük megkívánja, hogy minden iparágunkban lendületes és jól szervezett munka folyjék. Ezt célozza szakszervezetünk XXVII1. kongresszusának határozata is, amikor felhívja a vezetők és dolgozók figyelmét az elmúlt esztendőben elkövetett hibák kijavításának módjára. De felhívja figyelmüket arra is, hogy minden területen biztosítani kell a tervfegyelmet, meg kell akadályozni a pazarlást a népgazdaság és saját érdekeinkkel ellentétes fegyelmezetlenségeket, lazaságokat. Az 1961. évi népgazdasági terv szerint a nemzeti jövedelem 1961-ben az 1960. évihez képest 7 százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalékkal nő, s a munkások és alkalmazottak reáljövedelme mintegy 1,8 százalékkal magasabb lesz, mint 1960-ban volt. Tovább emelkedik tehát dolgozóink életszínvonala, jóléte. Ennek azonban alapfeltétele, hogy — mint kongresszusunk határozata is hangsúlyozza — iparágaink, de különösen az építőipar vezetését szervezetét, műszaki felkészültségét magasabb színvonalra kell emeljük. Mert életszínvonalunk növelésének fő eszköze a munka termelékenységének emelése s ezt csak a fenti intézkedésekkel, a munkaverseny jó megszervezésével, a bevált újítások széles körben való elterjesztésével, az önköltséget drágító veszteségidők megszüntetésével lehet biztosítani. Éppen ezért fontos, hogy mind a dolgozók, mind a gazdasági és műszaki vezetők alaposan tanulmányozzák szakszervezetünk XXVIII. kongresszusának határozatát, mert nagy segítséget ad a vállalati intézkedési tervek kidolgozásához, végrehajtásához is. Az elmúlt három év munkájának tapasztalatait, tanulságait, s az ötéves terv során iparágaink előtt álló feladatokat figyelembe véve készült a határozat s jelöli meg a szakszervezet és tagságunk feladatait. Megyebizottságainkon, szakszervezeti bizottságainkon és a szakszervezeti bizalmiak, aktívak jó munkáján múlik, hogyan tudjuk a dolgozókat mozgósítani a határozatban foglaltak végrehajtására, s a végrehajtás ellenőrzésére. A kettő ugyanis szorosan összefügg egymással. Ha jól oldjuk meg ezt az egyáltalán nem könnyű feladatot, akkor nem marad el az eredmény. Mert ne feledjük el: minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. S ez vonatkozik XXVIII. kongresszusunk határozatára is. ' y v ^ |íí f ’f ^ Jfiabb lenes az egészségügy megjavítására CjZ.QV Jetli Luxi eiSGJcTl ICjJcLL ^hatályba az egészségügyi miniszternek a gümőkór elleni 1 ! küzdelem továbbfejlesztéséről ■ f szóló 42/1960/IX. 1. számú ren ^ delete. Kormányunk minden évben • ^ hatalmas összegeket fontit az ' fj egészségügy fejlesztésére. A ^ fenti rendeletben foglaltak végrehajtása is azt a célt szoligálja, hogy megelőzzük a £ tbc-s megbetegedést és tovább is csökkenjen e betegségben szenvedők száma. A gümőkór leküzdéséhez az állampolgárok tevékeny közreműködésére van szükség. A £ védőoltások és a szűrővizsgállatok elvégzésében, a fertőzés elterjedésének megakadályozásában az ország egész lakossága érdekelt. A mi iparunkban még hatványozottabban be kell tartani ett a rendelkezéseket, s a különböző oltásokon és szűrővizsgálatokon részt kell venni mintlyen építőipari dolgozónak. 1. Dolgozóink legtöbbje munkásszálláson lakik, ahol a fertőzés veszélye nagyobb, azonban elkerülhető, ha az egészségügyi előírásokat betartják. Az új építőipari dolgozóknak elő kell segíteniök azoknak az intézlkedéseknek végrehajtását, f, melyeket az állami egészségigügyi szolgálat szervei és egyéb szervek a tbc visszaszorítására, és leküzdésére tesznek. A rendelet kimondja azt, ff hogy a tbc-s betegségben szent védők gyógyintézeti (kórházi, ff klinikai, betegotthoni) ápolása ff — tekintet nélkül az ápolás időtartamára — díjtalan. Kormányunk lehetővé tette f. rendszeres anyagi támogatásukat is. A rendelet értelmében :• anyagi támogatásban részesül rí a fekvőbeteg, gyógyintézetben ápolt biztosított tbc-s beteg, ha: feltartásra szoruló családtagja, van és a fekvőbeteg — gyógy£ intézeti ápolás idejére járó táp£ pénze a napi 60 forintot nem éri el. Ezen esetben az anyagi támogatás összege napi 8 forint, illetőleg ha táppénzének összege a napi 52 forintot meghaladja, olyan összeg, amely a táppénzt napi 60 forintra egészíti ki. Ha eltartásra szoruló családtagja nincs és fekvőbeteg, s gyógyintézeti ápolás idejére járó táppénze a napi 30 forintot nem éri el, napi 6 forintot, illetve ha táppénzének összege a napi 24 forintot meg nem haladja, olyan összeg támogatást kap, mely a táppénzt napi 30 forintra egészíti ki. A rendszeres anyagi támogatást a táppénzt kifizető szerv folyósítja (üzemi kifizetőhely). A rendszeres anyagi támogatást azonban 1—3 hónapig meg lehet szüntetni, ha a fekvőbeteg a gyógyintézeti szabályokat súlyosan megszegi, illetve az orvos utasításait nem követi, vagy hanyagul teljesíti, ha a fertőzés megakadályozását szolgáló egészségügyi rendszabályokat nem tartja be. Ha a rendszeres anyagi támogatást a fent említett okok miatt megvonják, az erről szóló értesítés közlését követő három napon belül a beteg kérheti az illetékes szakszervezeti bizottságon belül működő társadalombiztosítási tanácsnál ügyének felülvizsgálását. Sándor Antal Házi ünnepség keretében avatták fel a Lágymányosi Épületász- Italosipari V. dolgozói nemrég elkészült új munkacsarnokukat i i A társadalmi összefogás is elősegítette: ÚJ ÖLTÖZŐ ÉS FÜRDŐ ÉPÜL A SZOLNOKI FŰRÉSZÜZEMBEN • i i _ ' . j i A ~ T’iSToFftírtl/ aIcTa1 Alacsony, földszintes épületekből áll a Budapesti Fűrészek szolnoki telepe. Kicsik a műhelyek, kicsi az ebédlő és fj az öltözők is. A munkásoknak ij nincsen fürdési lehetőségük. ^Rövidesen azonban változik a helyzet. Elkészül az út öltöző és fürdő központi fűtéssel és állandó melegvízellátással. Az fúj szociális épület jelentős részben társadalmi munkával épült. ^ A telep az építkezésre a múlt év elején félmillió forintot kapott át — Ez az összeg egyszerű öltözőre elegendő, de igazán szépet csak akkor emelhetünk, ha mi magunk is felcsapunk építőknek — mondották a telepi mozgalmi és gazdasági vezértől. y A megállapítást gyors szervezőmunka követte. Március£ban a tervezés megkezdésével ^egyidőben társadalmi munkákra is mozgósítottak és a vártánál is kedvezőbb eredményt nyer. Az általános lelkesedésére jellemző volt, hogy olyanszaktársak is részt követeltek a munkából, akik 1960-ban nyugdíjba mentek és a fürdői öltözőt már nem fogják használni. Mellettük oroszlánrészt kértek és végeztek a munkából Kispál Sándor, Kocsis Mihály Drab János és Tamás József brigádjai. Juhász Pál gatteres Szalóki Ferenc körfűrészes Darnis János gatteres, Krausz Ignác és sokan mások, valamennyien azért, hogy az öltöző minél előbb felépüljön. Az építkezésen mintegy 25 fő végzett állandó társadalmi munkát, de az üzemnek szinte kivétel nélkül mindegyik munkása dolgozott, többet, vagy kevesebbet. — A bontás és alapozás nyár elején gyors ütemben történt. Erre jellemző, hogy magát az alapozást két szombaton és egy vasárnap csináltuk — mondja Bódi Gyula technikus, főgépész. — Persze, a magunk erejéből nem tudnánk vezetni a munkát. Szerencsére segít a központunk is. Király Gáspár mérnök és Reményi András beruházási előadó hasznos tanácsokkal és gyakorlati útmutatásokkal is támogatja helyi vezetőink, elsősorban Törös László üzemmérnökünk erőfeszítéseit. Az építéssel már eljutottak a födémig, kibontakoztak az egyes helyiségek körvonalai Munkások és vezetők büszkén mutatják a látogatóknak, hogy hol lesz a nők, a férfiak öltözője, a bojler, a zuhanyozó helyiségek. Van miért büszkélkedniök. Nem ültek ölbe tett kezekkel. Példájuk követésre érdemes. (Dacsav) ............. ■ —.— építők lap; FAIPARI SZÁMI 1961. JANUÁR 6. Munkavédelmi őrség tevékenykedik már a Ládaipari V. telepein Vállalatunknál november hó elején munkavédelmi hónapot rendeztünk, ennek keretében telepeinken munkavédelmi őrséget állítottunk fel. Minden üzemrészben, munkahelyen egy-egy dolgozó vállalta, hogy a balesetek megelőzése érdekében a kitűzött időben (hetenként váltják egymást) figyelemmel kíséri társai munkáját és a műszaki feltételek biztosítását. Első lépésként üzemrészenként összehívták a dolgozókat és ott választották meg a munkavédelmi őröket. A munkavédelmi őrök névsorát üzemrészenként kifüggesztették, hogy mindenki tudja, kihez kell fordulnia. A munkavédelmi őrökkel a biztonsági megbízott ismertet-te teendőiket. Általában dolgozóink többsége megértette a munkavédelmi őrség felállításának jelentőségét és helyeselte. Akadtak persze olyanok, akik idegenkedtek a munkavédelmi őri beosztástól. Egyik dolgozó például arra hivatkozott, hogy őt fogják felelősségre vonni, ha esetleg baleset lesz, vagy volt olyan, aki azt mondta, elvállalja a munkavédelmi őrséget csak a karszalagot nem akarta viselni. Ezekkel a dolgozókkal külön elbeszélgetett a munkavédelmi felügyelő és a biztonsági megbízott és megmagyarázta nekik, hogy az ő feladatuk csupán a dolgozók nevelése, figyelmeztetése, hogy munkájukat mindenkor a balesetvédelmi előírásoknak megfelelően végezzék. Dolgozóink körében elég hamar népszerűségre tett szert a munkavédelmi őrség, mivel látták, hogy az ő egészségük és testi épségük megvédését szolgálja A munkavédelmi őrök lelkiismeretesen látják el feladatukat és sok esetben felhívták már dolgozótársaik figyelmét a baleseti veszélyre. Például a körmendi telepünkön Gréczi Károly munkavédelmi őr észrevette, hogy dolgozótársa a mozgásban levő gép felett tisztogatja az eldugult porszívócsövet. Azonnal leállíttatta vele a gépét, mert könnyen baleset érhette volna. Darázs János azért figyelmeztette a dolgozótársát, mert lehajolva a mozgó gyalugépbe nézett, nem számolva az esetleges visszavágódó csomóval, ami komoly baleset okozója lehet. A szegedi telepen Miklós István gépmunkás a csoportvezetőt figyelmeztette, mert az anyaggal elzárták a közlekedési utakat. Mint ezek a példák is bizonyítják a munkavédelmi őrség mozgalom hasznos és növeli a dolgozók felelősségérzetét. Fokozott gonddal ügyelnek nemcsak a biztonsági előírások betartására, egymás testi épségére is. A munkavédelmi őrök tevékenysége nyomán reméljük, hogy erősen csökken majd a balesetek száma telepeinken. Szőllősi Istvánné központi biztonsági megbízott ♦ • * • • • • ♦ • ♦ ♦ ♦ ••• V V V V V V V V VV V V V %• V V VI Boldog és eredményekben gazdag új esztendőt kíván az építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipar minden dolgozójának a szakszervezet elnöksége ............................................... ......................................... . . .