Famunkás, 1963 (63. évfolyam, 1-14. szám)
1963-01-07 / 1. szám
LXIII. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM.ÁRA 49 FI,LÉR Iír ” EPITOK lapja I FAIPARI SZÁMA : 1963. JANUÁR 7. A szocialista brigádmozgalom tapasztalatairól és továbbfejlesztésének feladatairól tanácskoztak az építő-, fa- és építőanyagipari szocialista brigádok vezetői 640 küldött vett részt az építő-, fa- és építőanyagipar szocialista brigádvezetőinek a szakszervezet székházának kongresszusi nagytermében december 14-én megtartott első országos tanácskozásán. Részt vett az egésznapos megbeszélésen Prieszol József, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese, Seregély Aladár építésügyi miniszterhelyettes, Czeczeli Bevezetőben Somoskői elvtárs hangsúlyozta: a kongresszusi verseny során dolgozóink ezrei törekedtek munkájuk megjavítására, és a szocialista munka olyan új vonásai jöttek létre és terjedtek el, mint a hivatalos minőségi ellenőrzés megszüntetés vállalása, a saját ellenőrzés bevezetése több üzemben „a szocialista munka üzeme" cím elnyeréséért. Az országos tanácskozás az üzemek, építkezések brigád- vezetőinek megbeszélései, a megyei küldöttértekezletek tanácskozásai előzték meg, melyek során sok ezer brigádtaggal vezetővel beszélgettünk, ismereteinket tehát széles körből merítettük. A tapasztalatok és az élet azt igazolta: a szocialista brigádmozgalomban rejlik legjobban az a lehetőség, hogy a gazdasági tervek teljesítésével párhuzamosan segít. Az elmúlt évek során ugrásszerűen megnőtt a szoccialista brigád címért küzdők tábora,és közel kétszeresére emelkedett a szocialista brigádok száma. A kongresszusi munkaversenyben is a szocialista címért versenyzőit, vagy a címet már el- nyert versenyzők jártak élen, és vállalásaik konkrétabbak, s értékesebbek voltak a korábbi évekhez képest. Megnőtt a szocialista brigádok tanulási, művelődési igénye is. Vannak munka-helyek, üzemek, ahol a dél- jáogók 10—30 százaléka, vagy még több is, jelentkezett most, az oktatási év megGyörgy, a bútoripari igazgatóság vezetője. Mosonyi István, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője, és Molnár János, a KPM II. főosztályának vezetője is. A tanácskozást Reszegi Ferenc, szakszervezetünk elnöke nyitotta meg, majd Somoskői Gábor elvtárs, szakszervezetünk főtitkára tartotta meg a tanácskozás vitaindító előadását, kezdésekor, tanulni. Az Angyalföldi Bútorgyárban a technikumban feliratkozottak száma olyan nagy volt, hogy az üzemiben a faipari technikum egy külön osztályát hozták létre a gyár dolgozói részére. A szocialista brigádok nevelőmunkájának segítésében sok feladata van a mi szakszervezetünk kulturális bizottságainak. Jobban kell tanulmányozniuk a brigádtagok művelődési igényeit, segíteni kell, hogy helyes irányban fejlődjön és mindent meg kell tenni, hogy a szükséges feltételeket biztosítsuk a brigádok számára a szakvezetők, hanem vezessék, irányítsák a munkát úgy, hogy az eléjük tűzött célokat teljesíthessék. Azok a vezetők járnak jó úton, akik részt vesznek a szocialista brigád munkájában. Úgy gondoljuk, hogy a patronálás helyett egy kicsit többet kellene beszélni arról, hogy mit is jelent a szocialista módszerek alkalmazása a helyi gazdasági és szakszervezeti vezetők munkájában. A társadalmi munka helyes megítélésében is zavart tapasztaltunk. A szocialista brigádok vállalásai között gyakran, szerepelnek társadalmi munkavállalások. A társadalmi munka sokféle lehet, csak egyféle nem: elrendelt társadalmi munka, mert ez már más kategóriába, a túlórázás fogalmába tartozik, és ezért törvényes bért kell kifizetni. Vannak helyek ugyanis, ahol a társadalmi munka cím alatt túlóráztatták a dolgozókat. Az ilyen módszerekkel nem lehet egyetérteni, mert becsapjuk a közösséget és becsapjuk saját magunkat is. Ha nem is általános hiba, de rrég többször előfordul most is, hogy a brigádok vállalásaikhoz előre leírt ,,szem- I pontokat” kapnak, s így a vállalásuk mechanikussá, foramos kői elvtárs ezután azt kérte a jelenlevő küldöttektől, hogy legyenek élharcosai a termelékenység emelésének, a munka jobb megszervezésének . Ne csak javasolják és kérjék, hanem követeljék, hogy a műszaki vezetők jobban szervezzék meg a munkát. A mozgalom erejével segítsék a rejtett tartalékok feltárását és felhasználását, a veszteségidők csökkentését. Meggyőződésünk — mondotta —, hogy a munkaidő, s az anyagok jobb kihasználásáért a szocialista brigádok sokat tudnak tenni. Somoskői elvtárs beszámolója után megkezdődött a vita. Összesen 86-an jelentkeztek hozzászólásokra, közülük a vita lezárásáig 20-an kaptak szót. A többiek közül az elnök felhívására 30 a tanácskozás végén írásban adta le hozzászólását, hogy észrevételeivel, javaslataival hozzájáruljon a szocialista brigádmozgalom további fejjlődéséhez. Ezért értett egyet mindenki azokkal, akik azt kérték a műszaki és gazdasági vezetőktől: törődjenek többet az emberekkel, javítsák meg munkafeltételeiket, oszszák meg velük gondjaikat, bajaikat, mert jó szóval, közösen, minden problémát meg lehet oldani. Sokan szót ejtettek arról, hogy a brigádok vállalásának teljesítését nem értékelik időben, s ez erősen gátolja a mozgalom fejlődését Pólyák László, az Angyal-földi Bútorgyár küldötte, de majd valamennyi felszólaló beszélt az általános műveltség és különösen a szakmai málissá válik. Mivel az ilyen szempontok többnyire csak a termelési kérdésekkel foglalkoznak, ebből következik, hogy gyakran elsikkad az önképzésre, a szakmai és politikai művelődésre vonatkozó tennivaló. Több helyen tapasztaltuk azt is, hogy a brigád kollektívája, a szocialista életmód, magatartás megsértőivel szemben túlságosan türelmetlen. Nem veszik figyelembe eléggé az emberek életében, magatartásában végbemenő apró, de igen fontos változásokat. Nem jó pedig, ha visszatérő figyelmeztetés, a jó szóval történő, meggyőző érvelés helyett megtorlást, fegyelmi eljárást alkalmaznak, vagy kizárják a brigádból a fegyelemsértőket. Az ilyen módszerek ugyanis ellentétben vannak a brigádmozgalom igazi célkitűzéseivel. A szocialista brigádmozgalom segítése össz-szakszervezeti munka, nemcsak termelési ügy, ezért úgy gondolom, meg kell vizsgálni, hogy milyen új módszereket kell kialakítani, hogy ne csak a termelési vagy kultúrfelelős, hanem az egész szakszervezeti bizottság foglalkozzék a termelés problémáival. A bizalmiaknak is többet kell segíteniük a termelési és érdekvédelmi feladataik mellett — a brigádmozgalom fejlődését. — A jövő évben versenymozgalmunk célkitűzései között jobban kell érvényesítenünk a technológiai fegyelem betartását, s a szocia lista brigádok legyenek követői a minőség megjavítását célzó kezdeményezéseknek is. Szocialista brigádmozgalmunk segítségét szeretnénk kérni a munka biztonságosabb feltételeinek megteremtéséhez, a munkásvédelem fejlesztéséhez is. E célkitűzések megvalósí- t tásához a szakszervezet el-nöksége nevében jó munkát, jó eredményeket és jó egészséget kívánok — mondotta be kfejezésül Somoskai elvtárs. Milyen főbb témák kerültek megvitatásra? A felszólalók közül sokan felvetették, hogy a rossz munkaszervezés, az anyag- és géphiány gyakran gátolja a folyamatos munkát. Sokan bírálták a műszaki és gazdasági vezetőket azért, mert — tisztelet a kevés kivételnek — nem tolódnék eléggé a szocialista brigádokkal. képzés fontosságáról, öröm volt hallgatni, amikor a küldöttek felsorolták, hogy brigádjukból technikumtól kezdve a művezető és általános iskoláig hányan tanulnak, mert érzik, lemaradnak, ha nem tartanak lépést a fejlődéssel. Meglepő, hogy milyen sokan beszéltek arról, hogy mennyi mindent tesznek és tehetnek a szocialista brigádok a balesetek megelőzése és csökkentése érdekében. A felszólalásokra Somoskői Gábor válaszolt, s csak néhány kérdést érintett. Többek között elmondotta: egyetért a szakszervezetet ért bírálatokkal, mert valóban, mind a szakszervezetnek illetve a szervezeteinek, mind a gazdasági vezetőknek többet kell lett volna és többet kell foglalkozni a szocialista brigádokkal. A felszólalások nagy szám ima, a felvetett kérdések sokoldalúsága azt mutatja — s ez örvendetes — hangsúlyoz■ ra, hogy mind többen fog■lalkoznak a közügyekkel, a mások, a munkahely és a vállalat tevékenységével, a hibák kijavítása érdekében. Egyetértett azokkal, akik felvetették, hogy a vezetők igényeljék a segítségüket és támaszkodjanak jobban a szocialista brigádokra. Fontos ez azért is — mondotta —, mert az a 60 ezer ember, aki a szocialista brigádmozgalomban az elmúlt időszakban megmutatta, mire képes, nagy erőt jelent az 1963-as évi terv végrehajtásában. Az elkövetkezendő hetekben mindenütt megvitatják a termelési tanácskozásokon az 1963. évi terveket. A vállalatok vezetői hasznosítják majd munkájuk során a dolgozók észrevételeit, javaslatait, szívleljék meg a bírálatokat, hogy az 1963. évi tervet jobban teljesíthessék. Az elhangzott javaslatokat, a felvetett problémákat a szakszervezet elnöksége megvizsgálja, s azon lesz, hogy rövid időn belül megoldja őket az illetékes minisztériumokkal közösen. A legjobb tapasztalatokat összegyűjtjük és közkinccsé tesszük. Mi azt kérjük, hogy az elvtársak legyenek következetesek munkájukban, törekvéseik-ben, mert igaz úton járnak, amely a szocialista Magyarország felépítéséhez vezet — " fejezte be összefoglalóját szakszervezetünk főtitkára. Közösen vizsgáljuk meg, hol tartunk fenek megoldani a szocialista indát, felfogás, életmód kialakítását. Milyen főbb tapasztalataink vannak? Jövő évi feladatainkról Nyolcvanhatan kértek szót Törődjenek jobban az emberekkel , vonásokkal gazdagodott a szocialista brigádmozgalom — mondotta .Somoskői Gábor elvtárs beszámolójában Milyen akadályok gátolják a szocialista brigádmozgalmat ? — Az eddig elmondottak azt bizonyítják, hogy szocialista brigádmozgalmunk eredményesen fejlődik. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy sok minden gátolja meg a szocialista brigádmozgalmat. Az első problémát abban látjuk, hogy igen sok gazdasági és szakszervezeti vezető sem értette még meg a szocialista brigádmozgalom lényegét. Csak az a vezető tud segíteni a szocialista felfogás, munka és életmód kialakításában, aki maga is a szocialista brigádmozgalom jelszavai szerint él és dolgozik. Ami a szocialista brigádok patronálását illeti, nekünk az a véleményünk, hogy ne patronálják őket a helyi mű Több mint ötszáz szocialistabrigád-vezető vett részt, mint küldött a tanácskozáson A szakszervezettel egyett Az ÉM Ferencvárosi Épületasztalosipari V. december 21-re befejezte éves tervét és az előirányzott termelési értéket egymillió forinttal túlteljesítette. A jó eredmények létrehozásában oroszlánrész jutott a szakszervezeti bizottságnak is. Nézzük meg, mi tette lehetővé a ferencvárosiak kiugró teljesítményét. Ruisz József diszpécser kérdésünkre elmondotta, hogy 1962 náluk a „fordulat éve” volt. Korábban éves szinten 70—80 féle gyártmányt késztettek, és a múlt esztendőben kapták egyedüli profilként a blokktípusú épületek, ablak és sekélyszerkezeteinek egyedüli feszítését az országban. Ez a gyártmányféleségek számát 10—25-re csökkentette. A megnövekedett feladatok új technológiát és modern gépeket követeltek. Ennek érdekében a minisztérium és a vállalat gazgatósága több mint egy- 10 millió forint értékben, főként devizából különféle félautonata famegmunkáló gépeket szerzett be, így a többi között munkába állítottak egy dugózó automatát, ingafűrészt, ij vastagsági gyalut és az Építésügyi Minisztérium 6-osgazgatóságának kísérleti műhelyében készült Ulsinger-féle rossztoldat, amely konstrukció tekintetében egyedüli az országban. Sorozatgyártásra kél szinkronsort állítottak fel, amelyben "több egymásután következő munkafolyamat megszakítás nélkül megy végbe. " Sokat segített a terv túltelepítésében a vállalatnál megváltozott szellem. A IV. negyedévben új vezetők érkeztek az üzembe, akik szabad teret adtak a munkások kezdeményezésének és bizalmuk emberibb légkört teremtett. — A szakszervezet tevékenysége igen szerteágazó volt a feladatok teljesítésében — mondja Marián István szbitkár. — Az szb által szervezett kongresszusi munkaverseny komoly sikereket hozott. Például az export gyümölcsládák szállítási határdeje szeptember 30-a volt, A munkaverseny eredményeként szeptember 26-ra teljesítettük a vállalást és hulladékfa felhasználásával mintegy 250 000 forintot takarítottak meg. A verseny során leállított nagy teljesítményű aipari gépekkel jelentékeny mődön csökkentettük a gyártmányok átfutási idejét. Ugyancsak a szakszervezet kezdeményezte az üzemrészek közötti éves munkaversenyt, félévkor a gépház nyerte az ■Isőséget és a második félév étékelésének időszakában megállapítottuk, hogy komolyavulás következett be a fegyelemben és a gyártmányok tinőségében. Az új technológia bevezetésében is komoly terepünk volt. Az elmúlt év-' ben 23-an vettek részt szakmai oktatásban, az szb tagjai dolgoztak elsőnek az új gép élén, s a legtöbb fontos gép tezelését most is egy-egy bizalmi, aktivista végzi. Készül a szakszervezeti bizottság ez évi terve, amely e célként a termelés segítését űzte ki. Az szó szerepe növekszik az elmúlt, évhez képest, mert a terv emelkedett ■s a vállalat most kezdi meg kísérleti jelleggel a festett, üvegezett nyílászáró szerkezetk készregyártását, amelyhez hidig ismeretlen új technoligiát kell kialakítani. Kő Tamás Szocialista brigád-vezetők kitüntetése A szocialistabrigád-vezetők tanácskozásán számos kitüntetést adtak át azoknak, akik munkájuk során tevékenységükkel, magatartásukkal és eredményeikkel nagymértékben hozzájárultak a szocialistabrigád-mozgalom fejlődéséhez, s ahhoz a magasabbrendű erkölcsi és közéleti szellem kialakulásához, amely hűen tükrözi dolgozóinknak a munkához való megváltozott viszonyát, a társadalom életében és fejlesztésében betöltött szere-pét. ÉPÍTŐIPAR KIVÁLÓ DOLGOZÓJA kitüntetést kapott: Farkas László .Fa- és Vászonredőnygyár), Varga László (Ferencvárosi Épületasztalosipari V.). KÖNNYŰIPAR KIVÁLÓ DOLGOZÓJA kitüntetésben részesült: Pekár László (Bp. Kárpitosáru gyár), Hajmási Béla (Újpesti Asztalosáru gyár), Stiller Tamás (Angyalföldi Bútorgyár), Lőriniczi Miklós (Csongrádi Bútorgyár), Eszenyi János (Debreceni Hajlított Bútorgyár). FAIPAR KIVÁLÓ DOLGOZÓJA kitüntetést kapott: Szick József (Bp. Falemezművek), Deli János (Mohácsi Farostlemezgyár), Polgár István (Nyugat-magyarországi Fűrészek). Szakszervezetünk elnöksége további jó munkát és sikereket kíván valamennyi kitüntetettnek.