Famunkás, 1967 (67/62. évfolyam, 1-13. szám)
1967-01-02 / 1. szám
2 Mindannyiunk érdeke, hogy a pártkongresszus határozatai megvalósuljanak A szakszervezet és a vezetés szoros kapcsolata Milliók kísérték figyelemmel az újságok hasábjain, a rádió hangszóróján vagy a televízió képernyőjén keresztül pártunk IX. kongreszusának eseményeit, s mindannyiunkban eleven valósággal él ezeknek a napoknak a története. Mennyivel forróbb élmény lehetett a legfelsőbb pártfórum tanácskozása azok számára, akik az üzemek, a megyék kommunistáinak bizalmából mint küldöttek közvetlenül vehettek részt rajta. Baranya megye választott küldötte volt a kongresszuson Fáy Mihály elvtárs, a Mohácsi Farostlemezgyár igazgatója. Küldötté választása nemcsak a személye, a csaknem három évtizedes munkásmozgalmi múltja iránt megnyilvánuló szeretetek megbecsülést tükrözi, hanem hangsúlyozza azt a fontos szerepet is, amelyet a Mohácsi Farostlemezgyár a megye és az egész ország ipari és gazdasági életében betölt. Egy régi kongresszus — 1938-ban Először a kongresszus általános benyomásairól beszélgetünk Fáy elvtárssal. — Ez volt az első pártkongresszus, amelyen résztvehettem. De amint ott ültem a hatalmas teremben, a friss élmények mellé egy régi emlék is felsorakozott. 1938-ban, éppen huszadik születésnapomon, mint a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének küldötte és mint ifjú kommunista, részt vettem a szakszervezetek országos kongresszusán. Természetesen szinte lehetetlen párhuzamot vonni a két kongresszus között, bennem is inkább a kettő közötti mérhetetlen különbség merült fel. Az akkori szakszervezeti kongresszus a legminimálisabb szociális jogokért harcolt, s amennyire csak lehetett, szembeszegült az ellenforradalmi rendszerrel, és azok, akik ott hangot adtak a munkásság követeléseinek, üldözésnek, megtorlásnak tették ki magukat. Lenyűgöző fegyelmezettség, felelősségtudat — Most, a IX. kongresszus közvetlen, őszinte légkörében a szocializmus építésének következő feladatait beszélhettük meg. Lenyűgöző volt az a nagyfokú fegyelmezettség, felelősségérzés, amely minden résztvevőre a legnagyobb hatással volt. A nagy felelősség érződött a terem atmoszféráján, akár külpolitikai kérdésekről, a béke ügyéről, a vietnami szolidaritásról volt szó, akár a gazdasági mechanizmus új rendszerét, a dolgozók életkörülményeinek további javítását, a két és féléves gyermekgondozási szabadságot, a munkaidő heti 44 órára való csökkentését, a bérezés differenciáltabbá tételét tárgyalta a kongresszus. A kongreszus határozatai közül a legnagyobb visszhangot talán a csökentett munkaidő keltette az emberek között — tér át Fáy Mihály most már a tapasztalatok részletesebb taglalására, mégpedig érthetően olyan formán, hogy szűkebb munkaterületéhez, a Mohácsi Farostlemezgyár problémáihoz is kapcsolódik. Ez a széles visszhang érthető és jogos, véleményem szerint azonban éppen ilyen figyelmet kellene fordítani a kongreszus másik nagyon fontos határozatára, amely az egészségre ártalmas munkahelyen dolgozók munkaidejének további csökkentését és újabb iparágakra való kiterjesztését mondja ki. Pedig ez igenigen lényeges kérdés, és talán legközelebbről érinti a mi munkaterületünket. Gondolok itt elsősorban a hőprésnél és a vegyszerekkel, ragasztó anyagokkal dolgozókra. Nagyon gondosan kellene mérlegelni, vajon nem kellene-e 44 óránál kevesebbre csökkenteni a farost-, a faforgács-, a rétegelt lemezgyártás egyes speciális munkaterületein dolgozó munkások munkaidejét. Új gazdaságirányítás — nagyobb önállóság — Behatóan foglalkozott a kongresszus a gazdasági mechanizmus reformjával, s mintegy megerősítette azt, irányt mutatott a felkészüléshez is. Mi, a Mohácsi Farostlemezgyár gazdasági és műszaki vezetői az új mechanizmus egyik lépésének tekintjük azt, hogy a tervbe vett új farostlemezgyár tervezésével a „régi" gyár műszaki gádóját kívánják megbízni. Ebben a megbízatásban nemcsak munkánk, tapasztalataink megbecsülését látjuk, hanem a nagyobb önállóság felé vezető utat is. Szeretnénk mielőbb megkezdeni a tervezést, mert a gyár a mostani kapacitással mind kevésbé tud eleget tenni a növekvő keresletnek. Ha most azonnal megbízást kapnánk a tervezési munkák megkezdésére, 1970 közepén már üzembe lehetne állítani az új gyárat, amely mintegy 35—40 ezer tonnával növelné a farostlemezgyártást. — Gyártmányaink állandó fejlesztésével sikerült egész Közép-Európában szakmai tekintélyt kivívni, világszínvonalon álló minőséget termelni Éppen ezért folyamatban van a magyar farostlemez márkajelzésének bevezetése, s ennek a márkának itthon és világszerte még több becsületet akarunk szerezni. A kongreszuson és a határozatban igen fontos helyet kapott a szakszervezetek szerepe a gazdaságirányítás új rendszerében. — A társadalmi szervezetek, a szakszervezet erejére támaszkodva sokkal több eredményt tudnak elérni a gazdasági és a műszaki vezetők — mondja ezzel a témával kapcsolatban Fáy elvtárs. — Éppen ilyen nélkülözhetetlen az erős szakszervezeti bizottság a dolgozók szempontjából. Eddigi eredményeink elérésében nem kis része volt annak, hogy mindig egység volt a gazdasági és a szakszervezeti vezetők között. Aki jó gazdasági vezető akar lenni, annak nem szabad félnie a szakszervezet megnövekedő szerepétől, hanem éppen ellenkezőleg örülnie kell, hogy a jövőben még jobban igénybe veheti azt a segítséget, amelyet most már fokozottabban nyújtania kell a szakszervezetnek. S végül a kongresszus határozatait csak együttes erővel, a szakszervezet tömegeket mozgató erejének segítségével tudjuk megvalósítani. Az pedig mindannyiunk együttes érdeke, hogy a határozatok mielőbb realizálódjanak. B. R. Rejtvénypályázatot indít az Állami Biztosító és a szerkesztőség lapunk mostani, valamint január 30-i számában szakszervezetünk munkavédelmi osztályának közreműködésével. A 2 rejtvény összes rejtvénymegfejtését egyszerre kell beküldeni szerkesztőségünk címére (Bp., VI., Dózsa György út 84/a) 1967. február 20-ig. A külön-külön beküldött megfejtéseket nem veszszük figyelembe. A helyes megfejtők között értékes jutalomtárgyakat sorsolunk ki. FAMUNKÁS 1967. JANUAR 2. A kongresszusi verseny értékelése közben (balról jobbra!: Bese Árpád szb-titkár, Trubicza József párttitkár és Hargitai László üzemvezető Tovább a kongresszusi verseny útján JELENTŐS TÖBBLETEREDMÉNYT HOZOTT a kongresszusi verseny az ÉM Épületasztalosipari és Faipari Vállalat ferencvárosi gyárában. Vállalták, hogy egymillió 100 ezer forint értékű többletigényt elégítenek ki, az eredeti terven felül 240 lakáshoz elkészítenek 800 ablakot, ezenkívül 4500 válaszfalokot. Most az elmúlt év lezártával, az új év küszöbén, örömmel nyugtázzák az igénylők és a vállalók, hogy a gyár becsülettel helytállt. Sőt, az említetteken kívül különféle ésszerűsítésekkel, újításokkal, hulladékanyagból készített hasznos gyártmányokkal még 400 ezer forint többlettermelést, az egész évre előírt 17,5 millióval szemben összesen 49 milliós eredményt adott a népgazdaságnak. Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy a nagymérvű pluszt a kongresszusi verseny célkitűzéseinek helyes megválasztásával, okos mozgósítással, a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek összefogásával érték el. A címet elnyert és a címért harcoló szocialista brigádjaik, melyekben összesen 180 ember dolgozik, elfogadta és megvalósította az alapelveket, a faanyagokkal való takarékosságot, a termelékenység emelését és a szociális ellátottságnak elsősorban saját erőből történő javítását. Korábbi cikkeink már említették, hogy a hulladék egyrészét az úttörő és ezermester boltokban, a kiskunhalasi nyomdában és dekorációt igénylőknél hasznosították. Év végén azonban az is kiderült, hogy ez nem kevesebb mint 200 ezer forint hasznot hajtott a gyárnak. Átvitt értelemben pénzzé vált a fenyőforgács és a fűrészpor is, a brikettálás révén. Azért átvitt értelemben mert ezt eddig el nem adták, felhasználták viszont a Heating kályháikban, amelybe ezáltal nem kellett drága pénzen tüzelőanyagot vásárolni. A SZOCIALISTA BRIGÁDOK MELLETT természetesen a többi brigádok tagjai is sokat tettek például a termelékenység növelése érdekében. A műszakiak irányításával munkaszervezési aakéttal kezdődött a faanyag tárolásának, a máglyázásnak a korábbinál célszerűbb, takarékosabb, kevesebb embert igénylő megoldása. 120 ezer forint értékben korszerűsítették az úthálózatot. Év közepén rendbe hozták az úgynevezett negyedik szinkrongépsort, mellyel a gyártmányok átfutási idejét 5,7 százalékkal csökkentették. A szerelő műhelyrészt új tetőszigeteléssel látták el saját kivitelezésben. A tmk-részleg 17 tagja és vezetője különösen sokat vállalt a fejlesztésből. Részük van abban, hogy a gyár éves termelékenységi tervét 102 százalékra teljesítette. Az a megállapítás, hogy jó a gazdasági vezetők és a mozglmi szervek együttműködése, minden, a tervét teljesítő vállalatnál elhangzik. A ferencvárosiaknál ez konkrétan bizonyítható. Nem volt az év során rosszul sikerült szakszervezeti rendezvény. A taggyűlések és termelési tanácskozások, a küldöttgyűlés és a bizalmi értekezletek élénken, aktívan zajlottak le és valamenynyin ott voltak a gazdasági vezetők, igazgatótól, főmérnöktől kezdve valamennyi műszaki irányítóig. Patronálási rendszerük keretében a gazdasági —műszaki vezetők a mozgalmi szerveknek is segítettek a közös feladatok megvalósításában. Jelenleg az a legfőbb céljuk, hogy a kongresszusi verseny lendületét a továbbiakban is fenntartsák. Jó a módszerük most is, mert éppen a pártkongresszus megállapításaira, hatására hivatkozva tűzték ki és tartják napirenden az év első negyedének legfontosabb műszaki fejlesztési célkitűzéseit. Március végéig beállítják a termelésbe az új 800 ezer forint értékű automatikus aljazó gépsorukat, amely hatalmas mennyiségű ablakráma termelékenyebb készítését teszi lehetővé. A gépsorhoz felépül és vele együtt lép működésbe egy új porelszívó hálózat Ugyancsak az első negyedévben kerül sor az ütőmunka gépesítésére. Levegővel működtetett szegező pisztollyal és U alakú szeggel fogják össze a keretszerkezeteket. Erre nagyon konkrét ütemtervük van. Január 15. a tervezés, február 28. a műhelybeli felszerelés és március 31. az üzembe helyezés határideje. Ugyanez a konkrétság jellemzi a targoncák megvásárlására vonatkozó terveiket, a hulladékanyag további hasznosítására NINCS MEGÁLLÁS TEHÁT és nem is lehet. Az 1967. év feladatai az eddigieknél is nagyobbak. Múlt évben például 1400 házgyári lakáshoz kellett külső nyílászárókat készíteni, idén kétezerhez kell. Ez ráadásul meg is oszlik, mert 1800 darabot a szovjet házgyári lakásokhoz, kétszázat a más típusú IX. kerületihez kell kialakítani. Össz-egészébtm is másfajtákat mint eddig, nagy üvegfelületűeket, új prototípusokkal, új vasalatokkal, minőségileg az eddigieknél is igényesebben. Forinttervük is emelkedik. A múlt évi 47,5 millióval szemben idén 50,5 millió értéket kell termelniük. Ezért ragadják meg már az év elején kitűnő lehetőséget, a kongresszusi versenyben fejlesztett új eszközöket. Vallják és hisznek benne, hogy ugyanazzal a lendülettel és szorgalommal kell dolgozni tovább, ahogyan az elmúlt év negyedik negyedévben tették, s akkor az eredmények nem maradnak el. f '/ tervehhei fis új éwhen KISS JÓZSEF néhány hónapja lépett csupán Békefi Sándor igazgató örökébe. A Cardo Bútorgyár tatai üzemvezetője azóta nem panaszkodhat az életre, hogy gond nélkül hagyta 1966-ban. Hogy most, mégis kisimult arccal — ha nem is gondtalanul —, tekinthet vissza az elmúlt hónapokra, úgy érzi valamenynyien megtettek mindent és a siker nem maradhatott el. A kongresszusi munkaversenyben teljesítették, amit vállaltak. Az éves tervet is maguk mögött tudják. Hohl Géza adminisztrációs vezető a megmondhatója: mennyi baj, anyaghiány után. — Pergessük csak vissza az események kaleidoszkópját — emlékezik. — A műgyantával kezdődött. Nem kaptunk elegendőt. Aztán a bútorlap, majd az enyvezett furnérhiányzott. A szállító partnerek mindig a naptári határidők után kullogtak. Sokat vitáztunk, beszélgettünk év közben a szakszervezeti bizottság tagjaival is a gondokról. Őket inkább a szociális ellátás sürgető bajai foglalkoztatták. De örülnek, hogy a választáskor azzal kezdhetik majd beszámolójukat: „december 31-ig nemcsak teljesítettük, de mintegy negyedmillió forinttal többet is adunk a tervezettnél". SOKAT TETTEK 1068-BAN a dolgozók jobb körülményeiért, de ez évben még többet kell tenniük. Talán, ha elfogadják most már a 17 millió forint beruházási összeggel elkészülő programot, minden igényt kielégíthetnek. A tervek szerint 1968 lesz a megvalósulás éve —, ha a felsőbb szinten is közös nevezőre jutnak. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtti év az új gazdálkodás körvonalainak kialakulását is megköveteli tőlük. Vezetőjük, Kiss József, eddig is szorgalmas újítójuk, formatervezőjük közé tartozott. Újabb termékek dicsérik ötletességét. A Márta falipolcot például már szériában gyártják. A Velence dohányzóasztal is sikerre számíthat. Régi gyártmányuk a 3 ajtós Duna-szekrény viszont elbúcsúzik tőlük. Az idő eljárt felette. Az ízlések változnak. A VITA A JÖVŐT ILLETŐEN még nem zárult le. Alkatrészeket vagy kész termékeket készítsenek 1967-ben. Ők szívesebben folytatják a hagyományos, zárt termelést, a kész árucikkeket. Gyakorlatuk van benne és valahogy a szakértelem is jobban igényli a kész termelést. Kíváncsian várják a döntést: remélik, érdemben és a jövőt figyelembe véve, születik meg a sorsukat megszabó határozat. VADONATÚJAK, színes fedőlapjukon makulányi fo sincs még, százegynéhány lapjuk közül is csak az első két három oldalra írtak. Az el 3 oldalon tussal rajzolva a brigád neve és vezetőjéé, például' Keretfűrészes II. brigád, brigád vezető: Winkler József, vagy' Körfűrészes parkettás brigád, brigádvezető: Szili Károly, és így tovább, s rönktéri, az anyagtéri, a tmk-műhelyi brigádok naplója. Egy sor azonban mind a hét brigádnaplóban megegyezik. Alakult 1966. augusztus 11-én. — Milyen csoda történt ezen a napon a sikárosi üzemben? — kérdezzük. — Megérlelődött egy régebben kezdődött folyamat — feleli a szakszervezeti bizottság titkára, Bese Árpád. — Vágó három évvel ezelőtt két brigád versenyt kezdett a szocialista brigád címért. Nehéz lenne ma már megmondani, min és miért szenvedtek hajótörést, versenyüknek semmi írásos jele nem maradt. Az igazság az, hogy a régi üzemvezetőség mitsem törődött a versennyel, és ez nemcsak az emberek kedvét vette el, hanem közömbössé vált a szakszervezet és a pártszervezet is. Éppen egy éve fiatal mérnök került ide üzemvezetőnek Hargitai László személyében. Egyszerre fölpezsdült az élet. Megalakult a KISZ-szervezet, elkezdődött a politikai oktatás, a szakmunkás-képzés — eddig csak betanított munkásaink voltak, most készül vizsgát tenni az első 17 szakmunkásjelölt. EGY ÉV ALATT TÖBBET ÉPÍTETTÜNK társadalmi munkában mint az előző tíz évben együttvéve, női öltöző, mosdó épült, bővítettük az ebédlőt, új gőzölőkamrát építettünk, most hozzuk tető alá és még a hideg idő beállta előtt átadjuk a fűrészcsarnoki dolgozók melegedőjét. — Igen, de a hét brigád . . — vetjük közbe. — A megalakulásuk szorosan összefügg mindezzel, az élet fölpezsdülésével. Az adottságok már megvoltak, mert a kongresszusi versenyre a brigádok tettek vállalásokat. Az augusztus 11-i termelési tanácskozáson azutánn Winkler József keretfűrészes brigádvezető kért szót. Nem lenne könnyebb — kérdezte — ha a kongresszusra tett vállalásaink teljesítését összekapcsolnánk a szocialista cím elnyerésével? A mi brigádunk alaposan megbeszélte ezt a kérdést, s bejelenti, hogy a mai naptól kezdve, a kongresszusi verseny keretében a szocialista brigád cím elnyeréséért is versenyt kezdünk. Winkler József után még hat brigádvezető csatlakozott brigádjával a versenyhez. Jelenleg a rönk beérkezésétől egészen a készáru vagonba rakásáig szocialista címért versenyző brigádok kezén megy keresztül az anyag minden kulcshelyen ilyen brigád dolgozik A Budapesti Fűrészek sikárosi fűrészüzeme munkásainak nagy része már a törzsgárda tagja. A dolgozók többsége nő, a kereken százas létszámból 53-an asszonyok. Van köztük betanított munkás, sőt két keretfűrészes is. Éppen elsősor(Folytatás a 4. oldalon.)