Famunkás, 1968 (68/63. évfolyam, 1-13. szám)
1968-01-02 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉPÍTŐAPJA FAIPARI CSOMA AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 10 FILLER 1968. JANUÁR 3. „Teljességre és közérthetőségre törekedtünk a kollektív szerződés szerkesztésénél A jegyzőkönyvek, így egymásra téve, majdnem olyan vaskos füzetet tesznek ki, mint maga a kollektív szerződés tervezete. Nem is csoda, hiszen öt üzemből, a Budapesti Fűrészek öt üzeméből gyűltek össze, s ha utána számolnánk, legalább száz javaslatot, észrevételt tartalmaznak. Mielőtt bepillantanánk a jegyzőkönyvekbe, és a tőlük függetlenül benyújtott, írásbeli javaslatokba, nézzük meg, hogyan is jutott el a dolgozókhoz itt Budapesten, s a vidéki üzemekben — Szolnokon, Sikároson, Vinyesándormajorban — a Budapesti Fűrészek kollektív szerződésének tervezete. A tíztagú előkészítő bizottság három képviselőjével, Cserepi Józsefné munkaügyi osztályvezetővel, Kiss Lajosniéval és Németh István munkavédelmi felügyelővel, valamint a vállalati szb-titkárral, Cserepi Józseffel beszélgetünk. A harmadik változat — kezdjük talán azzal — foglalják össze az „előzményeket” —, hogy a dolgozók elé került tervezet már a harmadik változat volt. Az elsőt még tavaly augusztusban készítettük el a minisztérium megbízásából, s ezt az ún. szerződésmintát eljuttattuk a faipari üzemekhez. A különböző rendeletek, a Munka Törvénykönyve megjelenése után a tervezet gyökeres átdolgozásra szorult, a második, módosított tervezettel október 23-ra, a megadott határidőre készültünk el. A december elejére elkészült, harmadik szerződéstervezet már nemcsak az öszszes vonatkozó rendeletre épült, hanem gondosan figyelembe vette a vállalat adósságait, s tartalmazza a vállalati munkavédelmi és újítási szabályzatot is, tehát teljesnek mondható. Alapos ismertetés — Hogyan került a tervezet a dolgozók elé? — A szerződés-tervezetet 80 példányban, sokszorosítottuk, s minden üzemhez legalább 15 példányban eljuttattuk. A műhelybizottságok üzemrészenként vitatták meg a dolgozókkal, s a javaslatokat, jegyzőkönyveket december 19-ig juttatták vissza az előkészítő bizottsághoz. A tervezetet a dolgozók írásban is tanulmányozhatták, de a gazdasági vezetők mindenütt a legnagyobb részletességgel ismertették, mindenütt ott voltak a szakszervezeti bizottságok titkárai vagy tagjai is, valamint a központ képviselői. Minden tanácskozásról szó szerinti jegyzőkönyv készült, de a dolgozók a tanácskozásokon kívül, írásban is tehettek észrevételeket, indítványokat. A javaslatokra a dolgozók vagy még a helyszínen választ kaptak, vagy írásban válaszol nekik az előkészítő bizottság, amely a dolgozók elfogadható indítványait javaslatba véve a szerződéstervezetet aláírásra az igazgató és a szakszervezeti tanács elé terjeszti. Erre január 3-án kerül sor, majd az aláírt kollektív szerződést nyomdába adjuk, s január 15-ig sok száz példányiján jut el a dolgozókhoz. — Tehát — vetjük közbe — e január 1-én életbelépő szerződés csak január 3-án kerül aláírásra, s végleges formájában csak január 15-én kapják meg a dolgozók. Miből adódott ez a késés? — Az eredeti „menetrend” szerint valóban december 20- án került volna aláírásra, s január 1-ig ki is nyomtattuk volna. A javaslatok gondos mérlegelése, egyes pontok még közérthetőbbé tétele, néhány fogalmazási változtatás miatt azonban úgy láttuk helyesnek, ha kissé több idő áll rendelkezésre. Teljességre és közérthetőségre törekedtünk a szerkesztés egész folyamata alatt, s ehhez még most, az utolsó simításoknál is a minisztérium, s az Építők Szakszervezete közvetlen segítségét is igénybe vettük. Jogok és kötelezettségek tallóztunk a javaslatok között, de őszintén szólva, nem sok érdemlegeset találtunk közöttük. Zömük munkaruhaviselési időkre, a túlórák elszámolására vonatkozó, inkább észrevételeknek, mint javaslatoknak mondható indítvány. — őszintén meg kell mondani, hogy többet vártunk. Az aktivitásban nem volt hiba, a több tucatnyi javaslat, észrevétel, amelyek között mindenütt szerepel az üzemvezetők, a művezetők, s számos esetben szocialista brigádvezetők javaslata, azt mutatja, hogy a dolgozók személyes ügyüknek tekintik a kollektív szerződést. Sajnos, nem veszik eléggé figyelembe, hogy minden szerződés kétoldalú jogokat ad és kötelezettségeket kíván. Egyetlen olyan javaslat sincs, amelyik azt mondaná: kérek és adok. Adok valamit, vállalok valamit azért, hogy növelni lehessen a részesedési alapot, s így több jusson a sok „kérek” teljesítésére. 40 nő közül 16 szülési szabadságon . Talán könnyebben tudtak volna ilyen vállalásokat, javaslatokat tenni a dolgozók, ha a tervezet jobban figyelembe vette voln az öt üzem eltérő szociális adottságait, a különböző munkakörülményeket — vetjük közbe. — Nem lett volna célszerű különbséget tenni az egyes üzemek között, mint ahogyan a munkák besorolásánál sincs különbség a vidéki és a pesti üzemek között. A szociális és munkakörülményeket illetően nincsenek kiáltó ellentétek, mert az egyik körülmény ellensúlyozza a másikat. Ahol alacsonyabb szinten van a szociális ellátottság, ott a nagyobb fokú gépesítettség jobb munkakörülményeket biztosít. Viszont megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a tervezet a nők és a fiatalok helyzetével. Részletezi, milyen munkahelyeket kell fenntartani a nők, és a terhes asszonyok és a fiatalok részére. A gondoskodás a női munkaerőkről vállalatunknál elsőrendű kérdés, hiszen csak a sikárosi üzem 40 nődolgozója közül jelenleg is 16-an vannak szülési, illetve tartós gyermekgondozási szabadságon. Ugyancsak részletesen tárgyalja a tervezet a premizálást. Már 1967- ben az eredménytervre építettük fel a premizálást, és minőségi prémiumot vezettünk be a fő termelő gépekre, a keretfűrészekre. A szolnoki üzemben kísérletként tervezett premizálási mód bevált, úgyhogy a kollektív szerződés tervezetében már szerepel a minőségi premizálás kiterjesztése a többi üzemre és más munkakörökre, egyéb termelő gépekre is. — A hozzászólásokból az derült ki — mondják befejezésül —, hogy a dolgozók kissé óvatosnak találták a tervezetet, többet vártak volna tőle — a vállalat részéről. Jelenleg azonban még nem tudjuk, milyen részesedési és fejlesztési alapot tudunk biztosítani, tehát nem ígérhetünk olyasmit, amivel adósak maradnánk. A gazdálkodás ennél a 220 milliós termelési értékkel dolgozó vállalatnál is a legszigorúbb takarékosságot írja elő, a dolgozókon, az ő munkájukon múlik, hogy „bővíthetjük-e” majd menet közben a kollektív szerződést. Megteremtették a jó évkezdés feltételeit Bizakodó hangulat a Falemezművek 2. számú telepén Mikor az év utolsóelőtti napjaiban a Falemezművek 2. sz. telepén jártunk, már túl voltak az éves terv teljesítésén. A vezetők hangulata érthetően jó volt, nem különben a dolgozóké is, hiszen a kollektív szerződés vitájában rendeződtek a még tisztázatlan kérdések. Szegvári Ádám, az szb. elnöke, Szanyi Károlyt hívta segítségül, hogy bizonyítsák: megteremtették a jó évkezdés feltételeit. Január 5-ig aláírják a kollektív szerződést, nagyjából befejezik azokat a műszaki felújításokat, melyek révén eleget tehetnek a megnövekedett gazdasági követelményeknek. A gazdaságirányítás új rendszere egy sor kérdésben már az év utolsó negyedében állásfoglalásra bírta az szb-t. A fizikai munkát könnyítő műszaki intézkedéseknek soron kívül zöld utat biztosítottak. Az enyvező műhelyben emelőhidat készítenek a 4-es présgéphez. Amit eddig öt ember nehéz fizikai munkával végzett, most három minden különösebb megerőltetés nélkül ellátja. A széküléskészítő műhelyben január első felében áll üzembe az újonnan felújított hengerszárító. Ez és az új práslap-forma a termelékenység emelése mellett a kereskedelem igényeit is kielégíti. A kazánházban befejezték a falazási munkákat és közeli terv, hogy a két régi kazánt egy nagyobb teljesítményűvel cseréljék ki. Ugyancsak itt szeretnék megvalósítani a tápszivattyúház építését, amelynek elkészültével zökkenőmentessé válna az energiaellátásuk. Sőt, 5—10 százalékos gőzmegtakarítást tudnának elérni. Tervük hamarosan valóra válhat, mert minden anyagi eszköz a birtokukban van. Az 1967. évi felújítási tervükben szerepelt még a 180 milliméteres hámozógép felújítása, amely rövidesen érezteti majd hatását a megmunkálás folyamatában. A szállítás, az anyagmozgatás gyorsítását jelenti az I. sz. Kft teljes kicserélése. A 2 tonna teherbírású felvonó beépítése régi vágyuk volt, örülnek, hogy végre megvalósulhat. Szanyi Károly hosszan sorolja a többi, apróbb-nagyobb felújítást, ami mind-mind az 1968. évi sikeres évkezdést hivatott szolgálni. Az 1500 négyzetméternyi tetőfelületből 1100-at már megjavítottak, befejezés előtt áll az új garázs építése is, csupán az oldalfalak hiányoznak még. Utakat javítottak a gyárudvaron, egyszóval: megtettek mindent, hogy 1968. januárjára készen álljon a 2. számú telep a megnövekedett feladatok sikeres végzésére. (^technézissellett gazdag, bélés, boldog új esztendőt kián az építő-,^aépítőanyagi és Szerelőipar minden dolgozójánál és kedves családjánál a Szakszervezet elnöksége Csurgón láttuk, hallottuk A „Faminis” 1967. december 4-i számában színes riportot közöltünk a Délmagyarországi Fűrészek csurgói üzemegysége új ipari létesítményeinek avatásáról. A négy üzemrészben 1968-ban már 55 ezer köbméter anyagot dolgoznak fel a gépsorok, és az újjáépített csurgói üzemegység 80 millió forint értékű terméket állít majd elő. A parkettaüzem tágas készáru teret kapott, háttérben az új kazánház. Modern, kényelmes helyiségben végezhetik munkájukat a fenyőfa rönköket feldolgozó munkások. Az anyagszállítás már nem okoz gondot Csurgón, mert a betonból készített utakon simán gurulnak a kézikocsik. A gyár dolgozói csaknem 10 ezer társadalmi munkaórát töltöttek el az új üzemeik csinosításával, és most úgy határoztak: parkosítják a szociális épület környékét is. Közvetlenül az üzletbe A Cardo Bútorgyár tatai részlege, amely a lakások kiegészítő berendezési tárgyait készíti, ez évben növeli a kisbútorok választékát. Már ebben a hónapban több praktikus új kisbútort hoz forgalomba. Ilyen lesz például a cipőszekrény a kis mélységű, húzós ajtókkal. A cipőszekrényt úgy méretezik, hogy elférjen az előszobában is. Bizonyára kelendő lesz majd a diákíróasztal is, amelyet öszszecsukva mindössze 30 centiméter szélesre terveztek. (MTI)