Famunkás, 1968 (68/63. évfolyam, 1-13. szám)
1968-01-02 / 1. szám
1968. JANUÁR 2. Jubilál a Középületépítő Vállalat Eredményes működésének húszesztendős jubileuma alkalmából kiállítást rendeztek a Duna Szálló kultúrtermében, ahol fényképeken és maketteken mutatták be az elmúlt évek során átadott és a most épülő jelentősebb létesítményeket. A jubileumi kiállítást megnyitó Csáki János igazgató elismeréssel szólt a vállalat kollektívájának odaadó munkájáról, s tényekkel, adatokkal illusztrálta milyen fejlődést értek el az elmúlt húsz év alatt. A kiállítás megnyitásán megjelent szakszervezetünk elnöke Sáószegi Ferenc is, aki az elnökség nevében elismerését fejezte ki az évforduló alkalmából és további sikereket kívánt a vállalat dolgozóinak. Bemutatunk néhányat a vállalat által épített, illetve újjáépített épületekből. Legnagyobb munkáik egyike a Vár rekonstrukciója, amely nagy szakértelmet kíván és még eltart egy pár évig. Komoly fegyvertény volt a különleges műszaki megoldásokat kívánó Nemzeti Színház átalakítása, illetve felépítése. A vállalat kollektívájának munkáját dicséri az újjáépülő Vígadó. A szilvesztert már a Hotel Budapestben ünnepelhette a külföldiek vidám vendégserege. pamunkás A hideg nem akadály: Alaposan felkészültek a télre Javultak a munkakörülmények ♦ Világítótorony a gyár udvarán ♦ Meleg ruha és forró tea a munkásoknak Az ÉVM Épületasztalos- és Faipari Vállalat kecskeméti parkettagyárában már a nyár derekán készülni kezdtek a télre. Augusztusban felmérték azokat a hiányosságokat, amelyek a tél beálltával veszélyeztethetik az emberek egészségét, és akadályozhatják a termelést. Fellapozták a havi biztonsági szemlékről készült jegyzőkönyveket is — alaposan mérlegelve —, mit kell még az év végéig kijavítani és pótolni. Új műhelybe költöztek Évek óta tart a gyár korszerűsítése, de — mert mindenre nem telik egyszerre — akadtak még olyan műhelyek, ahol a munkások mostoha körülmények között dolgoztak. Például a zsalutáblaszabászok műhelye — ha egyáltalán annak lehetett nevezni — csupán egy cseréptetőből és néhány oldalfalnak használt deszkából állt. Heten dolgoztak itt, és minden télen sokat szenvedtek a hidegtől. Idén a gyár vezetőinek jóvoltából végre fűthető, kényelmes műhelybe kerültek a szabászok. A köszörűsök a „gatterpincében” dolgoztak, és amikor emelkedett a talajvíz, csak trepniken tudták megközelíteni az elektromos meghajtású gépeket. A pincében felgyülemlett víz miatt sokszor napokig nem tudtak dolgozni, nem beszélve arról, hogy átáztak az elektromos vezetékek, veszélyeztették az életüket. Idén ők is új helyre költözködtek, ahol megfelelő körülmények között dolgozhatnak. Fedél alá kerültek a hideg, idő beállta előtt a gyár erőgépei is. Csaknem háromszáz négyzetméter alapterületű gépszínt építettek, ahol elhelyezték a targoncákat, traktorokat, valamint a gyári gépkocsit és teherautót. Eddig a szabad ég alatt parkoltak a járművek, és különösen télen két-három órába került, amíg felmelegítették a befagyott hidraulikákat, s a kihűlt motorokat. A szerelők sem bújtak szívesen a kerekek alá, amikor meghibásodott a gépkocsi és jeges volt a talaj. Most teljesült régi vágyuk, az erőgépszín fűthető, és a motorok javítása is kényelmesebb az új szerelőaknában. Hamarosan lebontják az öltözőnek, étkezésre is használt szűk kis melegedőt, ahol sokszor csaknem száz ember zsúfolódott össze. Januárban az új emeletes szociális létesítménybe költözködhetnek innen. Az épületben százhúsz munkás részére biztosítottak öltözködési és tisztálkodási lehetőséget. Megoldották a fatelepiek régi kérését is: kapnak egy olyan helyiséget, ahol megszáríthatják az esős időben átázott köpenyeiket. Nappali világítás éjfél Hosszú éveken át sártenger borította a kecskeméti parkettagyár udvarát. Egy sor baleset tanúskodik arról, hogy milyen veszélyes volt a gyári utakon közlekedni. De sok bosszúságot nyeltek le az emberek, amikor az anyaggal megrakott kis kocsik felborultak, kátyúba rekedtek. Elavult volt a gyár sínhálózata is, kezdetleges a csillés anyagszállítás. Aztán lassan felszedték a vágányhálózatot, kiselejtezték a csilléket és felépült a gyár területén az első betonút. Ezt az úthálózatot évről évre gyarapítják, és idén több mint félezer négyzetméteres rakodóteret képeztek ki a dunaújvárosi házgyárban kiselejtezett panelekből. Jövőre viszont kétirányú körforgalmat létesítenek az új és a régi teherporta között, így zavartalanul és gyorsan közlekedhetnek majd a nyersanyagszállító targoncák, valamint a készáruval megrakott teherautók. A gyár idén már rendelkezett jó minőségű, sima betonutakkal és rakodóterületekkel, de baj volt még mindig a világítással, különösen azóta, amióta bevezették a két műszakot, és az est beálltával sem szünetelhetett az udvari anyagmozgatás. A társadalmi tulajdon védelme is megkövetelte a gyári udvar kivilágítását. Éppen ezért a kerítés, valamint a közlekedési utak mentén hatvan darab higanygőzlámpát állítottak fel. A víztároló tetején pedig egy több reflektorból álló világítóegységet alakítottak ki, amely nappali fényt áraszt éjszaka is. A világítótorony felszerelése óta meggyorsult a szárítók kiszolgálása és megszűnt a balesetveszély. Jöhet a hideg idő A téli felkészülés jegyében zajlott le a legutóbbi szakszervezeti tanácsülés. Az idén vásárolt nyolcvanezer forint értékű védőruha elosztásáról született megnyugtató döntés. Meleg ruhát kapnak azok a tmk-lakatosok, akik zömmel a szabadban végzik munkájukat. Felkerültek a védőruhára jogosultak listájára a kazánházban dolgozó szénrakodók és -szállítók is. Még mielőtt beköszöntött a hideg és megkezdték a központi fűtést, az üvegesek sorra járták a műhelyeket, pótolva a betört ablakokat. A dolgozók kívánságára kicserélték a mozaikgyártó nagycsarnokban a kétszárnyú vasajtót egy jól zárhatóra, amely nem engedi ki a meleget. Mivel a parkettagyárban dolgozók egyharmada a szabad ég alatt végzi munkáját, az üzemi konyhán is időben felkészültek a téli védőital, a forró tea rendszeres főzésére és szétosztásának megszervezésére. A gyárban szerzett tapasztalataink azt bizonyítják: a vezetőket és a dolgozókat nem érte váratlanul az idei tél, sem a hó, sem a mínusz tíz fok hideg nem zavarja a folyamatos munkát. A dolgozók többsége jól fűthető műhelyekben dolgozik, de akinek a szabadban van a munkahelye, az sem panaszkodhat, mert róluk is gondoskodtak. Forrai János Farostlemez a Budapesti Földalatti Vasút részére A Budapesti Földalatti Vasút mozgólépcsőinek burkolásához ajánlott különleges farostlemez előállításával kísérleteznek a Mohácsi Farostlemez Gyárban. A mozgólépcsőket a Szovjetunió szállítja, borításuk azonban hazai anyaggal történik. Az új borítóanyagnak dörzs-, kopás- és tűzállóság tekintetében csakúgy, mint a vízzel szemben ellenállóképesség szempontjából jobbnak kell lennie az eddig használt rétegelt lemeznél és funérnál. A mohácsi szakemberek már el is készítették az e követelményeknek már megfelelő lemez kísérleti tábláit. A majdani beépítés helyén — nedves, párás környezetben — esnek át a gyakorlati „vizsgán”. A végleges gyártást az így szerzett tapasztalatok alapján kezdik meg. A nagybani szállításra 1968. első negyedében kerül sor. A földalatti vasút Astoria aluljárójának mozgólépcsőjénél használják fel. Az ember érdekében, szolgálatában A moszkvai 1. sz. Bútoripari Kombinátban, ahol körülbelül 4500 munkás dolgozik, az egészségügyi-orvosi ellátást az üzemi rendelőintézet (poliklinika) biztosítja, melyet az állam által rendelkezésre bocsátott beruházási eszközökből épített fel a vállalat. A kombinát építésének időszakában a vállalatnál egy orvosi szoba működött, ahol mindössze egy orvos és egy orvosjelölt dolgozott. Jelenleg a kombinát üzemi rendelőintézetében 12 orvos és 16 ápolónő dolgozik. Az egyes műhelyek munkásai egy-egy orvoshoz tartoznak. A rendelési időt a vállalat munkarendjével összhangban alakították ki. A dolgozó munkaidő alatt is felkeresheti panaszával saját műhelyorvosát, illetve távolléte esetén az őt helyettesítő orvost. Speciális szakorvosi ellátást nyújt a szülészet és nőgyógyászat, a bőrgyógyászat, ideggyógyászat, fogászat és a szájsebészet. A sebészet minden nap reggel 8-tól este 8-ig tart ügyeletet. A rendelőintézetben klinikai-diagnosztikai laboratórium, fizikoterápiás, valamint röntgen vizsgálati rendelő és gyógyszertár is van. Az üzemi rendelő három műszakos, állandó jellegű mentő ügyeleti szolgálatot is ellát, melynek különösen balesetek alkalmával van nagy jelentősége. Minden orvosi kezelés és ellátás ingyenes. A kombinát üzemi orvosi rendelő intézetének finanszírozását, a fenntartás költségeit a városi egészségügyi szervek és a vállalat fedezi. A vállalat lakást is biztosít az üzemi rendelőintézet dolgozóinak, orvosoknak és ápolónőknek. A vérnyomásos, valamint a krónikus emésztőszervi megbetegedésben, a máj- és epevezeték bántalmakban szenvedő betegek részére diétás kosztot főznek az üzemi konyhán. A naponta kétszeri diétás étkezés költsége 30 rubelbe kerül havonta, melyből csak 9 rubelt fizet a dolgozó, a többit a szakszervezeti bizottság fedezi. A szakszervezeti bizottság mellett működő társadalombiztosítási tanács dönt a tekintetben, hogy a dolgozók közül — figyelembe véve az üzemi orvos javaslatát — kit irányít diétás gyógykezeltetésre. A kombinát mellett nyílt meg 1964-ben egy éjjeli szanatórium, ahol az arra rászoruló dolgozókat — a termelő munkából való kiesés nélkül — a kármegelőzés céljából gyógykezelésben részesítik. Az éjjeli szanatóriumban kapnak gyógykezelést azok a munkások is, akik üzemi balesetet szenvedtek, vagy hosszú ideig tartó súlyos betegségből épültek fel. A kórmegelőző szanatóriumban való tartózkodás időtartama 24 nap Egy beutalójegy ára 53 rubel 54 képekbe kerül, ebből a munkásnak csak 16 rubel 6 képeket kell megtérítenie. A fennmaradó összeget az állam által a szakszervezetek részére átutalt társadalombiztosítási keretből fedezik, illetve szükség esetén a vállalati alap (igazgatói alap) terhére lesz elszámolva. Az éjjeli szanatórium megépítésére a vállalat 500 ezer rubelt fordított saját alapjából. Azok, akik egészségre ártalmas anyagokkal dolgoznak, évente két alkalommal speciális orvosi vizsgálaton vesznek részt. Ezen túlmenően az orvosok előadásokat tartanak a szakmai megbetegedések megelőzéséről, s állandóan figyelik és elemzik a vállalatvezetővel közösen a megbetegedések okait. Közös tervet dolgoznak ki az időleges munkaképtelenségek csökkentésére, melyben egészségügyi, higiéniai, gyógykezelő, megelőző intézkedések szerepelnek. Ennek eredményeként a megbetegedések száma állandóan csökken. Nem véletlen, hogy az utóbbi években a vállalatnál nem fordult elő egy szakmai eredetű megbetegedés sem. Új újítási rendelet Az igazságügyminiszternek és az Országos Találmányi Hivatal elnökének javaslatai szerint a Minisztertanács új rendeletben szabályozta az újításokkal és a találmányokkal összefüggő kérdéseket A gazdasági mechanizmus új rendszerében az újítómozgalomnak — a termelés emelése és a minőség javítása érdekében — fokozottabban lesz feladata a dolgozók alkotó tevékenységének kibontakoztatása, a technika fejlesztése. Az újításokról és a találmányokról szóló új kormányrendelet messzemenően figyelembe veszi a vállalatok önállóságát, tehát csupán az alapvető irányelveket tartalmazza; az egyéb kérdéseket a vállalatok újítási szabályzatai rendezik majd. Az 1968. január 1-én hatályba lépő új jogszabály a korábbival szemben több lényeges változást tartalmaz. Ilyenek töbek között: újítás lehet az olyan — jelentős alkotó tevékenységnek minősülő — megoldás is, amelyet a dolgozó saját munkakörében hoz létre; újításként csak műszaki, illetőleg üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás értékelhető, az újításnak nem közvetlenül a népgazdaság, hanem a hasznosító vállalat részére kell — annak megvalósítása és esetleg értékesítése útján is — eredményt hoznia: az újítási díj mértéke tekintetében a felek megállapodása irányadó, ennek hiányában a díj az egy évi eredménynek legalább két százaléka. A találmányokkal kapcsolatos egyes rendelkezéseket jelenleg az újításokról szóló szabályzat tartalmazza. Ezek közül a legszükségesebbeket az új kormányrendelet átmenetileg szabályozza, véglegesen a kidolgozás alatt álló találmányi (szabadalmi) jogszabályban kerülnek rendezésre. (MTI) Kétszáztizenegymillió palack Az ország legfiatalabb és legkorszerűbb üveggyárában Orosházán, elkészült az 1968. évi terv. Az ideinél 66 millió forint értékűvel több üveget gyártanak, többek között 211 millió konzerv- és palacküveget. Az építőipar egymilliónyolcszázezer négyzetméter síküveget kap Orosházáról. A hazai szükségleten kívül jugoszláv, csehszlovák, bolgár és más külföldi megrendelésre készülnek fehér és színes üvegpalackok. A megnövekedett feladatokat a meglevő munkáslétszámmal, műszaki fejlesztéssel látják el.