Famunkás, 1970 (70/65. évfolyam, 1-13. szám)
1970-01-02 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉPÍTŐlaPJai FtjPjMjKjlfe AZ ÉPITŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 40 FILLÉR 1970. JANUÁR 2. SÍIRŐL TÁRGYALT AZ SZJ? MINÉL TÖBB EMBERRE TÁMASZKODNI A bérezés kérdése kétfélél is a szakszervezet érdeklődési körébe tartozik. Egyfelől mint közvetlenül a dolgozók érdekét illető kérdés, másfelől mint a vállalat eredményes gazdálkodásának mozgató ereje és függvénye. Ha rossz az eredmény, nincs lehetőség jobban bérezni. Ha a bérezés nem jó, nem ösztönöz jobb eredményre. A bérezés mindegyik oldalról fontos, ezért is foglalkoznak vele rendszeresen a szakszervezeti bizottságok. De éppen mert két oldalról is mérlegelni kell a kérdést, nem is olyan egyszerű foglalkozni vele. Létszámmegtakarításból bérnövelés Éppen ezért érezzük tanulságosnak az Épületasztalos- és Faipari Vállalat legutóbbi szülését, ahol egyszerre került napirendre a vállalati bérszínvonal alakulása és a szakszervezeti funkcionáriusok, aktivisták munkamódszere. Nem tudott volna megfelelően felkészülni az szb a bérszínvonal alakulásának tárgyalására, ha nem támaszkodik a munkabizottságok — ez esetben egy külön célra összehozott ideiglenes munkabizottság — segítségére, mint Sólyom Ferenc szbtitkár mondotta. Ami,a bérszínvonal alakulását illeti, a kollektív szerződés 1,5—2 százalékos emelkedést irányzott elő eredetileg. De már a tavaly decemberi szakszervezeti tanácsi ülésen 2—2,2 százalék mellett foglaltak állást, azzal a záradékkal, hogy amennyiben a vállalat eredményei lehetővé teszik, ezen felül is növelni fogják a bérszínvonalat. A mostani szb-ülés megállapította, hogy a harmadik negyedév végéig a megemelt előirányzatot is 3,3 százalékkal meghaladta a bérszínvonal növekedése, év végére 5,7 százalékos növekedéssel lehet számolni. Emögött fedezetként a termelés 7,8 százalékos növekedése áll. A magasabb bérszínvonal — azzal a gyáraknak megadott lehetőséggel együtt, hogy a létszám-megtakarításra eső bértömeg felét felhasználhatják — egészében ösztönzően hatott. Mindenekelőtt abban mutatkozott ez a hatás, hogy sikerült stabilizálni a törzsgárdát, sőt általában az év elején jelentős munkásvándorlás, elszállinaózás az év derekától szinte teljesen megállt. Másrészt abban mutatkozik a hatás, hogy a gazdasági eredmény jó, az idei év után hasonló mértékű részesedés várható máris, mint a múlt év után volt. Bérezés és elszívó hatás A bérszínvonal nem egyformán emelkedett a vállalat különböző gyáraiban. Van, ahol éppen csak a tervezett 2,2 százalék körül mozgott, de olyan gyár is akad, ahol 12 százalékkal nőtt. E különbség hátterében az áll, hogy egyrészt nem is egyforma volt mindenhol a bérszínvonal, másrészt — részben ennek következtében, részben pedig a gyár környezetének munkaalkalmai és bérezési viszonyai miatt — nem egyforma volt az elszívó hatás. Vagyis a bérnövelést elsősorban a munkások megtartására alkalmazták, s nagysága függött attól, hogy milyen bérekkel lehetett ellensúlyozni az elszállingózást. Ugyanakkor, ahol nem volt elég munkaerő, a fel nem használt bértömeg felével lehetett ösztönözni a nagyobb létszámra tervezett munka elvégzésére. Ez is növelte a bérszínvonalat. Állományi bért általában csak a szállításnál, a vagonrakodásnál használtak fel. Az egy főre jutó túlóra — a munkaidőcsökkentés ellenére — ugyanakkora volt, mint az előző évben. időbeosztás és demokratizmus Az szb ennek a kérdésnek a vizsgálatánál a mukabizottságba bevont szakemberekre támaszkodott. Ez azonban nem minden területen van így. Míg elismerést érdemel a szakszervezeti funkcionáriusok önállósága a munkában, hiányosság azonban, hogy nem eléggé vették igénybe az állandó vagy ideiglenes munkabizottságokat. Gyakran inkább egyedül döntöttek, mert ez egyszerűbbnek tűnt, mint emberekkel foglalkozni, véleményüket megkérdezni, bevonni őket a megoldásba. Ez éppúgy a korábbi munkamódszerek maradványának tudható be, mint az, hogy a szakszervezeti tagság többnyire a titkárokhoz fordul olyan kérdésekben is, amelyeket a reszortfelelősök megoldhatnának, ami azok feladatkörébe tartozik. Ez lényeges lenne, mert mind a reszortfelelősöknek, mind a bizalmiaknak növelné a tekintélyét, ha a rájuk tartozó ügyekben hozzájuk fordulnának. Ezzel erősödne tovább a szakszervezeti élet demokratizmusa és elevensége. Az szb-ülés, értékelve az szb- és vb-tagok munkáját, a sportfelelős és a nőfelelős tevékenységét nem találta kielégítőnek, és elhatározta, hogy tisztségeikből visszahívja őket. A hiányosságokból az szb olyan következtetésekre jutott, hogy következetesebb, fegyelmezettebb munkamódszert kell alkalmazni. Javasolta a funkcionáriusoknak, hogy készítsenek egyéni munkatervet, nem hosszabb távra, hanem a heti, napi teendőkre, továbbá, hogy a dolgozókkal történő beszélgetéseket használják fel tájékozódásra a szakszervezet munkájába tartozó kérdéseket illetően. Kifogásolta az szb, hogy nem osztják be a munkát egymás közt megfelelően, s ez egyeseknél túlterheltséget okoz. Ugyanis gyakori, hogy egy-egy felelős — aki ismertebb a dolgozók körében — mindenféle ügyben futkos, amiben hozzá fordulnak, más reszortfelelősök helyett is. Hasonló szervezetlenség és hasonlóképpen időveszteséget okoz, hogy gyakori az „udvariassági látogatás”, a felesleges telefonálgatás, főként az amúgy is elfoglaltabb gazdasági és társadalmi vezetőknél. Egészében pedig azt javasolták a vezetőknek, hogy jobbanosszák meg munkájukat az aktivistákkal és többet támaszkodjanak a munkabizottságokra. Miniszteri rémi ellipses Társadalmi ösztöndíj a szakmunkástanulóknak A munkaügyi miniszter — a művelődésügyi miniszterrel, a képzésben érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — rendeletben szabályozta a szakmunkástanulóknak adományozható társadalmi ösztöndíj egyes kérdéseit. A rendelet értelmében tanulmányi szerződés csak tanulóviszonyban álló szakmunkástanuló és elsősorban a felvételében érdekelt vállalat között létesíthető. Más vállalat a tanulóval csak akkor köthet tanulmányi szerződést, ha ehhez a tanuló felvételében érdekelt vállalat hozzájárul. A tanulmányi szerződés alapján adományozható társadalmi ösztöndíj havi 250 forint. Ezt az összeget a tanuló részére a külön jogszabályban előírt szakmától, évfolyamtól és tanulmányi eredménytől függően megállapított — szakmunkástanulói ösztöndíjon felül kell adni. A társadalmi ösztöndíjat a tanulmányi szerződés létrejöttének időpontjától az ösztöndíjas tanulóviszonyának megszűnéséig folyósítják. Az adományozó vállalat a szerződés szünetelésének vagy megszűnésének tényét köteles a szakmunkásképző intézettel közölni, az intézetnek pedig ugyancsak kötelessége az érdekelt vállalatot értesíteni a tanulóviszony megszűnésével kapcsolatos határozatairól. Megháromszorozza forgácslap termelését a Nyugat-magyarországi Fűrészek Mi a célja a gyorsütemű beruházásnak? Az új mechanizmus második esztendejében is eredményesen dolgozott a Nyugatmagyarországi Fűrészek. Amint a szombathelyi üzemben tett legutóbbi látogatásunk alkalmával Landos Mihályné pénzügyi osztályvezetőtől megtudtuk, október végéig 188 millió forintos árbevételt értek el. Mivel 10,5 százalékos jövedelmezőséggel dolgoztak, nyereségük elérte a 20 millió forintot. Előzetes számításaik alapján azt is elmondották, hogy az 1969-es esztendőt várhatóan 25 millió forintos nyereséggel zárják. Ez kevesebb lesz ugyan a tavalyinál 2,5 millióval, mégis igen eredményes munkát tükröz, mert több új gyártmány bevezetése mellett érik el. Ez nagyon jelentős tényező az üzem jövője szempontjából, hiszen a Nyugatmagyarországi Fűrészek évekig nem tudott új gyártmánnyal a piacra lépni. Tavaly már széles körben megkedvelték a vásárlók, a felhasználó építőipari vállalatok a kiváló minőségű mozaikparkettát, amelynek gyártását 1968-ban kezdte a szombathelyi gyár. Megkezdték a forgácslap panel nagyüzemi gyártását a mezőgazdaság részére. November végéig 4,2 millió forint értékű istálló építőelemet értékesítettek. A Nyugatmagyarországi Fűrészek vezetőit most az újabb nagy arányú fejlesztés tervei foglalkoztatják. Úgy láttuk, hogy ma már nem kifizetődő a hagyományos fűrészipari tevékenység, a bérvágás, a fenyőrönk feldolgozás — mondotta Várhelyi István igazgató. — Eszközarányos nyereségünk most alig haladja meg a tíz százalékot, ezért igen fontos, hogy jövedelmezőbb, keresettebb cikkek gyártását szorgalmazzuk. A fejlesztés első lépcsőjeként 1970-ben a gazdaságosabb és korszerűbb olajtüzelésre állítják át a szombathelyi gyárat. Az év végéig végrehajtják a II-es forgácslap üzem rekonstrukcióját. Ennek eredményeként a jelenlegi 25 ezerről 36— 37 ezer köbméterre növelik ennek az üzemnek az évi termelését. Tavaly ennyittermeltek összesen a gyár két forgácslapüzemében. A legnagyobb beruházásra az I-es forgácslapüzemben kerül sor. Ennek termelését a legmodernebb, keménylombos faanyag feldolgozására alkalmas gépsor és technológia megvalósításával, évi 70 ezer köbméterre növelik. Az új gépeket az eddigi tárgyalások alapján Belgiumból importálják, mert onnan érkezett a minden szempontból legkedvezőbb szállítási ajánlat. — Fejlesztésünk rendkívül gazdaságosnak ígérkezik — mondotta az igazgató. — Amíg a korábbi években beruházásaink nagyobb hányadát épületekre kellett fordítanunk, most tervezett rekonstrukciónk költségeinek 75 százalékát modern gépekre fordíthatjuk. Az épületberuházások 25 százalékot tesznek ki, mivel csak raktárakat kell építenünk. A fejlesztés költségeihez 40 milliót saját erőből, 270 millió forintot hitelből biztosítunk. Új forgácslapgyártó berendezéseinkkel lehetővé válik a légsodrásos forgácsterítés és a frakcionált műgyanta felhordás. Ezek a korszerű gyártási módszerek az eddigieknél sokkal gazdaságosabb üzemet, jobb minőségű forgácslap előállítást tesznek lehetővé. Amíg jelenleg 1,4—1,5 köbméter fát használnak fel egy köbméter forgácslap előállításához, az új módszerrel alig kell majd több egy köbméternél, mert kevesebb hulladék és por képződik a gyártás folyamán. Folytatják a mezőgazdasági panelgyártás fejlesztését is. A tavalyi 25 ezer négyzetméterről 100—120 ezer négyzetméterre növelik a mezőgazdasági tűzálló panel gyártását, amikor az igény ebből a termékből várhatóan eléri a 170 ezer négyzetmétert. Terveik szerint áprilisban készül el teljesen a vasvázas szerkezetű, maguk készítette panelból épített panelgyártó üzemük. Készülnek műanyag bevonatú nyílászáró szerkezetek gyártására is. A tervek szerint 1970. végére, vagy 1971 elejére valósítják meg az erre szolgáló üzemet 52 millió forintos beruházással. Ennek legfontosabb berendezése az extrudáló gépsor lesz, amely a PVC bevonatot a fára juttatja, s amely 21 millió forintos költséggel szerezhető be. Erőinket most a forgácslap gyártás fejlesztésére összpontosítjuk. A célunk az, hogy az új I-es üzemünkben 1973. vége helyett már 1972. közepén megkezdődjön a próbagyártás. Ha ez sikerül, egyéb előnyök mellett 21 millió forintot nyerünk a fejlesztési alapunk javára ... — mondotta befejezésül Várhelyi István igazgató. L. J. A II. sz. forgácslapüzem, ahol jövőre 36—37 000 köbméterre növelik a forgácslaptermelést. Szélező-csiszoló gépsor a II. sz. forgácslapüzemben. Frédin én is ekken pazdag, békés, boldog, új esztendőt kíván az építő-, Ja-, építőanyag- és Szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a Szakszervezet elnöksége Az ésszerűbb létszámgazdálkodás A kormány gazdasági bizottsága a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján megvizsgálja a létszámgazdálkodás tapasztalatait. Az előterjesztés megállapítja, hogy a gazdasági reform bevezetése óta eltelt időszakban kedvezőtlenül alakult az élőmunka felhasználásának hatékonysága, negatív jelenségek tapasztalhatók a vállalatok létszámgazdálkodásában. E tendenciák kialakulásának több oka is van, de jelentősen közrejátszik egyes közgazdasági szabályozók hatása is. Emiatt már 1970-ben szükséges a létszámgazdálkodásra ható szabályozók módosítása. A szabályozókat olyan módon kell megváltoztatni, hogy elősegítsék az élőmunka hatékonyabb felhasználását, javítsák a vállalati létszámgazdálkodást, csökkentsék az indokolatlan munkaerő-keresletet, ugyanakkor a szabályozóknak a felesleges létszám felszabadítására is ösztönözniük kell a vállalatokat. Olyan változásokra van tehát szükség, hogy a jelenlegihez képest közeledjenek egymáshoz a létszámnövekedés és bérszínvonal-emelés vállalati terhei. Ez úgy érhető el, ha a bérszínvonalnövekedés terheinek egy részét a vállalatok a részesedési alap helyett költségként számolhatják el, ha a jelenleginél nagyobbak lesznek a létszámnövekedés terhei és a vállalatok érdekeltek lesznek a nem kellő hatékonysággal foglalkoztatott létszám felszabadításában. A gazdasági bizottság a javasolt módosítások alapelveit elfogadta, s ezzel kapcsolatban határozatot hozott. A határozat hangsúlyozta, hogy 1970-ben különös figyelmet kell fordítani az említett célok megvalósítására, a munka termelékenységének gyorsabb ütemű növelésére. A szocialista iparban és az építőiparban 1970. január elsejétől csökkenteni kell a bérszínvonal-emelés vállalati terheit, mégpedig oly módon, hogy a létszámnövekedésből adódó többlet bértömegnek csak 70 százalékát kell a részesedési alapból fedezni. Annak érdekében, hogy a vállalatok indokolatlanul ne növeljék a létszámot, létszámemelés esetére megnövelik a vállalat terheit, mégpedig a növekedéssel járó bértömeg egyharmadával. Létszámcsökkenés esetén viszont a felszabaduló bértömeg egyharmadával csökkennek a terhek.