Famunkás, 1972 (72/67. évfolyam, 1-13. szám)
1972-01-03 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJAI XVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMÁRA 40 FILLÉR 1972. JANUÁR 3. Tekintélyük vanut" a szocialista brigádoknak A Gyufaipari Vállalat közösségi életében jelentős esemény volt a szocialista brigádvezetők értekezlete. A szegedi gyár részéről Dancsó János telepvezető, a budafoki gyárból pedig Horváth József gyáregységvezető tartott beszámolót. A szegedi gyár szocialista brigádmozgalmának helyzetét elemezve Dancsó János megállapította, hogy a fejlődés nem volt egyértelmű. A brigádok, azok tagjai sem voltak mindenkor álhatatosak, csupán néhány közösség tudta átvészelni a fluktuáció okozta nehézségeket. 1969-ben már kilenc szocialista brigád tevékenykedett a gyufagyártás úgyszólván minden területén — a tmk-műhelyben, a mártóknál, a beldobozos munkaterületen, a küldobozosoknál, a töltőknél és a famegmunkálóknál. Jelenleg viszont mindössze három, szocialista címmel rendelkező brigádjuk van. A beszámoló gyáregységvezető ennek okát abban látja, hogy az évek során növekedtek a követelmények, s a legjobban összeforrott kollektívák mellett nem egy lemorzsolódott. Azt is megállapította azonban — igen önkritikusan —, hogy a gyár gazdasági és társadalmi szervezeteinél a vezetői nem fordítottak kellő gondot a brigádokra, nem adták meg a segítséget fennnmaradásukhoz , s ez vállott ajó eredményeket elért brigádok anyagi ösztönzésére is. Fádig nagyon fontos lett volna a segítségnyújtás, állapította meg Dancsó János, hiszen a gyár gazdasági eredményeinek alakulásában, fontos szerep jut a szocialistabrigádoknak. Odafigyelnek a minőségi követelményekre, s azokat másokkal, a velük együtt dolgozókkal is megtartatják. Éppen ezért alakul igen kedvezően a selejtszázalék most már hosszú ideje a gyárban. Elmondotta 3 S3áxegységvezető, hogy például a küldobozgépek átlagteljesítményének javítása végett 5 százalékos fordulatszám-növelést hajtottak végre, s a brigádtagok elsőként értették meg ennek a változtatásnak a szükségességét, s mozgósították a feladat végrehajtására a brigádokon kívüli dolgozókat is. Ez is azt igazolja, hogy hasznos, szükséges a brigádok támogatása, a jó ■munkájukhoz szükséges feltételek biztosítása. Horváth József telepvezető azt emelte, ki beszámolójában, hogy a budafoki gyárban ma már egyre inkább megvalósul a szocialista brigádokban a hármas jelszó valamennyi követelménye: a brigádok tagjai nemcsak példamutatóan dolgoznak, hanem sok gondot fordítanak a művelődésükre, környezetük nevelésére, s a gyár társadalmi szervezeteinek aktivistái ott vannak a brigádok között, részt vesznek akcióikban, formálják a kollektívákat. A brigádok életképességét mi sem igazolja jobban — mondta Horváth elvtárs —, mint az, hogy figyelemre méltó követelményeket támasztanak a vezető testületekkel szemben. Számon kérik a termelési terv jó előkészítését, a munka helyes megszervezését, a vállalásaikhoz szükséges feltételek biztosítását. Ma már ott tartunk, mondotta, hogy a szocialista brigádoknak tekintélyük van a gyárban, példamutató munkájukkal és életmódjukkal kivívták maguknak valamennyi üzemi dolgozó és a vezetők megbecsülését, tiszteletét. Nagyon örvendetes, hogy a budafoki gyár szocialista brigádtagjai nemcsak a munkában öntevékenyek, hanem a tanulásban, a közös programok szervezésében, és megvalósításában is. A gyár vezetőinek, a párt- és a szakszervezeti tisztségviselőknek különösen nagy megelégedésére szolgál, hogy a szocialista brigádok önzetlenül segítik egymást személyes gondjaik megoldásában, s nem feledkeznek meg azokról sem, akik ma még nem tagjai a szocialista brigádoknak. A gyár vezetői sok figyelmet szentelnek a brigádok fejlődésének, a vállalások teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítására. Nem fukarkodnak az elismeréssel sem, amelynek egyik formája az anyagi ösztönzés, a másik a dicséret, a kitüntetés. A Béke és a Szabadság szocialista brigád például tavaly nyerte el az ezüst fokozatot. Tagjai 6650 forint jutalmat kaptak, egy tagjukat pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésre terjesztették fel, s azt meg is kapta. Igen sok szocialista brigádtag kapott a gyár 75 éves fennállásának megünneplése alkalmából is miniszteri és vállalati kitüntetést, s hozzá pénzjutalmat. A vállalati szakszervezeti tanács titkára, Kulcsár Imréné arra hívta fel a szocialista brigádvezetők figyelmét, hogy a szocialista brigádtagok mindenekelőtt a minőség javítása tekintetében legyenek példamutatóak. Fontos feladatuk továbbá, hogy törődjenek a fiatalokkal és az újonnan belépett dolgozókkal. A szocialista brigádokon is múlik, hogy milyen kollektíva alakul ki a gyárban, s ez vonatkozik Szegedre és Budafokra egyaránt. A felszólalók többsége arról beszélt, hogy hol és miként segíthetnek a vezetők a szocialista brigádok vállalásainak a teljesítését. Altmann Jolán például arra hívta fel a figyelmet, hogy a gépek műszaki állapota nem minden esetben kielégítő, s ez zavarja a terv teljesítését, a kifogástalan minőség elérését. Ványi Miklós a papír minőségét kifogásolta: a gazdasági vezetőknek több figyelmet kellene erre fordítaniuk, hiszen ez is egyik tényezője a jó minőségű munkának. Többet kell törődni, a szocialista brigádok tagjainak, vezetőinek magas szintű politikai oktatásával, a nevelőmunkával is — ez csendült ki nem egy felszólaló szavaiból. Éppen ezeknek a javaslatoknak megfelelően határozta el a vállalat szakszervezeti bizottsága, hogy előadássorozatot rendez a szocialista brigádvezetők részére. Ezeken az előadásokon megtárgyalják egyebek között a szocialista brigádvezetők feladatait, a Munka Törvénykönyve fontosabb előírásait, a kollektív szerződést, és más, a mindennapi élethez szükséges kérdéseket, problémákat. Elhatározták azt is, hogy a pártszervezet, a szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetők a jövőben sokkal intenzívebben foglalkoznak majd a szocialista brigádok életével, politikai-emberi fejlődésükkel. Gondoskodnak arról is a gazdasági vezetők, hogy minden feltétel meglegyen a brigádok vállalásainak a teljesítéséhez. A szocialista brigádok szervezésében a Gyufaipari Vállalat mindkét gyárában magasabb színvonal elérését tűzték ki célul ezen az értekezleten. Ez a jövő követelménye. — k — s — Tizennégyezer garnitúra konyhabútor Már karácsony előtt teljesítette 1971. évi kiszállítási feladatait a Tisza Bútoripari Vállalat sátoraljaújhelyi gyáregysége. Ezzel a múlt évre előirányzott termelési feladataikat is határidő előtt megvalósították a gyár dolgozói. Nem kevesebb, mint 14 ezer garnitúra konyhabútort készítettünk a 160-as, a 170- es és a varia típusból — mondotta munkájukról Majoros László gyárigazgató. — Számításaink szerint gazdaságosan dolgoztunk, és a 33,5 millió forintos termelési értékterv realizálása mellett a 4,7 millió forintban előirányzott nyereségterveinket túlteljesítük. Ez egyébként nem volt könnyű feladat, hiszen gyártmányaink mind olcsók. Mi még kizárólag az úgynevezett életszínvonalú konyhabútort gyártjuk, garnitúránként 1400—2600 forintos áron. Az eredmények forrása Sátoraljaújhelyen, hogy a gyáregység 11 szocialista brigádjából 10 az elmúlt évben is rendre túlteljesítette felajánlásait, amelyeket a minőség javítására, az anyagtakarékosságra és az önköltség csökkentésére tettek. A jó gazdasági eredmények ellenére is kétséges, hogy ismét elnyerhetik-e az eddig három alkalommal kivívott „szocialista munka gyára” címet. Baleseti helyzetük ugyanis nagyon kedvezőtlenül alakult, bár súlyos baleseteik 1971-ben nem voltak. De ahol a bázis statisztikája kiváló, ott néhány kéz- és lábsérülés is erősen leronthatja a munkavédelem értékelését. Újdonság a gyárban az új elzáró gép, amit a múlt év második felében kaptak. Nagy hasznát veszik ennek az idén, amikor már 15 ezer garnitúra konyhabútor szállítását várja tőlük a kereskedelem. Egyébként a meglevő eszközeik gazdaságos felhasználásával 40 millió forintos program megvalósításán dolgoznak 1972- ben. A rekonstrukcióra — amire igen nagy szükség volna ebben a régi gyárban — még nem számíthatnak. Csak 250 ezer forintot kapnak a műszaki anyagraktár átépítésére. A BVBIV a szakosodás útján A Budapesti Bútoripari Vállalat 1971-ben mintegy 630 millió forint értékű terméket állított elő — mintegy 110 millióval többet az 1970. évinél — és 53—55 milliós nyereséget ért el. A termelékenység körülbelül 18 százalékkal nagyobb az előző évinél. Minek tudható be ez az eredmény? Beruházások — A termelés és a termelékenység növekedésének egyik alapvető forrása a gyárak közötti szakosodásban való előrelépés — mondja Ripperger László műszaki vezérigazgatóhelyettes. — Ennek sorában a központi szabászüzemben az idén beruháztunk egy lapegalizáló gépsort, amelyből azonos vastagságú, 1—1,5 tűrésű lapok kerülnek tovább. Ez a többi technológiai műveleten is könnyít. A gépsor kapacitása egy műszakban 50—55 köbméter lapanyag. Eddig 6—8 gépen végezték el. Ugyancsak jelentős lépés volt, hogy tavaly júniusban termelni kezdtek az egri új üzemcsarnokban. További tényezők: termékeink zöménél elfurérozásra tértünk át. Bevezettük a méretek kaliberes ellenőrzését, így az illesztéseimél fölösleges a puszítás. Továbbá a heverőpárnák gyártásánál létrehoztunk három kárpitos szerelőszalagot, és ez a munkaszervezés 17—18 százalékos munkaidő-megtakarítást eredményezet.. Ezek az eredmény alapvető tényezői. A vállalat piaci helyzete alapjában véve kedvező, mivel olyan árukat gyárt, amelyek iránt a kereslet itthon is, külföldön is nagyobb, mint a kínálati árus hiánycikkek. A Maya, a Csillag, a Lehel és a TOMI-ROBI szobabútorokból még mindig kevesebbet tudnak termelni, mint amennyit a kereskedelem igényel, így tehát kereskedelmi tekintetben kedvező kilátással indulhatnak az új esztendőnek is. Több terméket várnak tőlük, s ennek szolgálatában termelési volumenüket tovább kívánják növelni, előreláthatólag 680—700 milliósra. De nemcsak többet kívánnak adni vásárlóiknak, hanem nagyob választékot is. Öt új szobabútort hoznak a piacra idén az „M” és a „Szisztem” bútorcsaládok új tagjaiként. A mennyiségi feladatot minőségileg is jól kívánják megoldani. Különösen a kikészítő műveletekben kívánnak fokozottabb gondot fordítani a minőségre. Ezt a feladatot csak úgy tudják eredményesen megoldani, ha a közép- és alsószintű gazdasági vezetők is túlteszik magukat a termelési munka rutinszemléletén, átérzik azt, hogy a minőségi munka a dolgozó emberen múlik, és ezért részt vállalnak az emberi alkotókedvet, egyéni és kollektív kezdeményezést felkaroló szocialista brigádmozgalom, valamint a szocialista munkaverseny támogatásában és felhasználásában, e téren is tevékeny partnerei lesznek a szakszervezetnek. Ez kikerülhetetlen, és igen fontos feladat. A gazdálkodást számos vonatkozásban tovább kívánják javítani 1972-ben a vállalatnál. Tovább folytatják a műszaki fejlesztést, a kényszerpályás technológiai sorok kiépítését. A technológiai fegyelem szilárdításával tovább lehet javítani a termékek minőségét, az anyagfelhasználást, csökkenthető a selejt. Mellesleg pedig a hulladékanyagok felhasználása — amelyben sok hasznos, kamatozó ötletet adhatnak az újítók — ugyancsak pénzt hozhat a „konyhára”. A vállalati gazdálkodás belső mechanizmusát is tökéletesíteni kívánják. r' ÁÉrdekeltség a vertikumban — Ma már egy gyár sem tud önmagában, vertikálisan kész termékeket gazdaságosan előállítani — mondja Ripperger elvtárs. A vállalati vertikum eredményesebb, amelyen belül a gyárak szakosodnak és kiegészítik egymást. Ehhez azonban ki kell alakítani a megfelelő érdekeltségi, elosztási rendszert is. Meg kell oldani azt, hogy a tervezéstől a megmunkálás végső fázisáig reálisan értékelhető legyen a termékkel elért nyereség egyedi gyárra eső része. Ez igen fontos, ha meggondoljuk azt, hogy a termékek jórészt nem egy gyár munkájaként, hanem belső kooperációban, a gyárak együttműködéseként készülnek. N. F. Bútor — csak fiataloknak Ilyenkor télen csendes, kihalt a Budapesti Nemzetközi Vásár területe. Többnyire csak néhány munkással találkozhat a sétáló. A pavilonokat és az állandó épületeket tatarozzák. Tavaly december 12-én, vasárnap délelőtt azonban meglehetősen sok látogatója akadt a BNV-nek. Nagyrészt fiatalok — jegyespárok, gyerekkocsit tologató vagy tipegő picinyeket vezető ifjú házasok népesítették be a 42-es pavilont, ahol a KISZ- kongresszus tiszteletére rendezett bútorkiállítást láthathatták. Élénk színek — piros, narancs, kék, zöld... —, modern formák — kocka alakú kisasztal, alacsony, műbőrrel kárpitozott ülőkék — jellemezték a kiállítást. A Tisza Bútoripari Vállalat Csongrádi Gyára hagyományos kárpitozású székek, heverők mellett bemutatta tarkamintás, lenvászon borítású bútorokat is. A kiállítás minden látogatója kérdőívet kapott, amelyen — a többi között — a következő kérdések szerepeltek: A fautánzatú vagy a színes bútor tetszik jobban? Melyik kárpitozást választanád (a szövet, a műbőr és a lenvászon közül)? Hogyan vásárolnád ezeket a bútorokat (garnitúrában vagy darabonként)? Mi a véleményed az árakról (magas, alacsony, megfelelő) ? Az árak! A kiállított szobaberendezések közül legdrágább 14 ezer 333 forintba kerül majd, a legolcsóbbnak pedig 8 ezer 866 forint az irányára. Lesz tehát olcsó, szép és korszerű bútor, és ez nagyon sok fiatal gondjain segít majd. Hiszen, ha a fiataloknak van saját lakásuk, akkor az nem kevés pénzbe került, űzetik a részleteket és nincs újabb 30 ezer forintjuk, hogy az új lakásba új bútort is vásároljanak. Azok, akik a szüleikkel laknak, általában saját, különalást szeretnének, arra spórolnak. Az ő helyzetüket is megkönnyíti az olcsó bútor. A kiállítás egyik legszebb része a „B” elnevezésű garnitúra volt. Koltai József és felesége a narancsszínű és kék összeállításban gyönyörködtek, amikor megszólítottam őket: — Láttam, hogy már jó néhányszor körbejárták a termet, és mindig visszatérnek a „B” garnitúrához. Ez tetszik a legjobban? — Igen, különösen a színei miatt. A folyóiratok színes fényképein sokszor gyönyörködtünk a narancs és kék összhatásában. Most eredetiben is láthatjuk, és reméljük, hogy fél év múlva a saját lakásunkat rendezhetjük be így. — Hogyan válaszoltak a közvéleménykutató lap kérdéseire? — Nagyon tetszenek a színes bútorok. Fiatalosak, ha lehet ezt mondani, vidámak. Lenvászon kárpitozást most láttunk először, vásárolnánk is szívesen,, csak attól félünk, hogy hamar piszkolódik. Ezért a kérdőíven a szövetkárpitot választottuk, de megegyeztünk, hogy az egyszínű szövetet ilyen mintás, hangulatos lenvászon huzattal borítjuk majd. Ha lehet, darabonként vásárolnánk a bútorokat. A mi lakásunkban ugyanis nincs beépített szekrény, ezekhez a garnitúrákhoz pedig csak egy akasztós szekrényt terveztek, az sem túl nagy, így szekrényből kettőre lenne szükségünk. — Mennyire elégedettek az árakkal? — Nagyon. Először hinni sem akartuk, hogy ez igaz lehet. Az is megfordult a fejünkben, hogy talán a bútorok rosszabb, gyengébb minősége miatt lehet ilyen olcsó. Most saját szemünkkel láthattuk, és szakemberektől is hallottuk, hogy erről szó sincs. Nagyon fontos, hogy ezekhez a KISZ-kongresszus tiszteletére készített, alacsony árú bútorokhoz valóban a fiatalok jussanak hozzá. Mit gondolnak, hogyan lehetne ezt megoldani? — OTP hitellevéllel, amelyet csak fiatalok kaphatnának. Koltaiék és a többi fiatal elégedetten és bizakodva távozott a 42-es pavilonból. Igaz, amit láttak, egyelőre csak prototípus. Körülbelül fél évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az üzletek kirakataiban is megjelenjenek ezek a valóban ízléses asztalok, székek, heverók. Rajkó Júlia Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván az építő-, fa-, építőanyag- és szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a SZAKSZERVEZET ELNÖKSÉGE Fadugó a gyufagyárból Amellett, hogy naponta 1,3 millió doboz gyufát készítenél, a Gyufaipari Vállalat szegedi gyárában — ami a vállalat termelésének mintegy 60 százaléka — a hulladék gazdaságos hasznosításáról sem feledkeznek meg. A nyárfa hengermaradékából, amit korábban csak tűzifaként lehetett felhasználni, fadugót készítenek. Ezeket a papírgyár veszi át, darabonként 2 forintért. Szokatlan, fordított eset: az olcsó fadugók a drágább műanyagdugókat szorítják ki ... Az elmúlt évben közel 400 ezer darab fadugót értékesített a gyufagyár. Automata dobozadagoló A műszaki fejlesztést illetően is eredményes évet zárt az óesztendővel a Gyufaipari Vállalat szegedi gyára. Farkas János műszaki vezető irányításával a gyár karbantartórészlege házilag készített el két küldobozadagoló automatát a termelőüzem számára. A gép jelentősen megkönnyítette a munkásnők dolgát, akiknek a korábbi félautomatagép kezelése közben percenként 150 dobozt kellett adagolniuk.