Famunkás, 1973 (73/68. évfolyam, 1-13. szám)
1973-01-29 / 2. szám
1973. JANUÁR 39. Egy vállalat — egy iskola Budapest Főváros centenáriuma alkalmából meghirdetett „Egy vállalat — egy iskola” mozgalomba bekapcsolódott az FTI Építőipari Korrózióvédelmi és Vegyészeti Irodája is. A fenntartási építési célprogram végrehajtását szolgálta, hogy társadalmi munkában 39 000,5 Ft értékű faanyagvédelmi vizsgálatot végeztek a „Kossuth Lajos” Nevelőotthonban (Bp. XII. Szilassy út 3.) A Fővárosi Tanács VB Művelődésügyi főosztálya határozta meg a vizsgálati igényt és ezt a létesítményt, mely 1790-ben épült, s már korábban is észleltek itt gombásodást. A kiadott dokumentáció részletesen meghatározta azokat a statisztikai jellegű intézkedéseket is, melyek nem képezték vizsgálat tárgyát. Körültekintően kitér a mérnökbiológiai szakvélemény olyan üzemeltetési biztonsági kérdésekre is, melyek az előírt felújítási munkák elvégzéséig is csökkenthetik az esetleges balesetveszélyt! A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat „Petőfi” bronzkoszorús szocialista brigádja valóban figyelemre méltó kezdeményezéssel, jelentős értékű társadalmi munkával ünnepelte névadója, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját, s Budapest Főváros centenáriumát — i. —r. Kéményépítés rekordidő alatt A Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat dolgozói 160 méter magas kéményt építettek a tatabányai 1-es számú erőműnél. Svéd szabadalom alapján kialakított csúszózsaluzásos eljárással, rekordidő alatt húzták fel a hatalmas, hiperboloid alakú betontestet. Hagyományos módszerrel egy évet igénybe venne ekkora betonalkotmány elkészítése, az új módszerrel 92 nap alatt végeztek a nagy munkával. Ez évi tervük: 1300 lakás átadása A Komárom megyei Állami Építőipari vállalat vezetői elkészítették az 1973. évi programot. Eszerint a tavalyinál négy százalékkal több, összesen 750 millió forint értékű éptési-szerelési munkát végeznek. Ebben az évben is elsősorban lakások építését gyorsítják — az év végéig a tavalyinál 117-tel több, összesen 1300 lakás átadását vették tervbe. Tettekben mérhető a tulajdonosi szemlélet helyes irányú fejlődése Beszámoló előtt a mohácsi bútorgyár szakszervezeti bizottsága Az elmúlt évben végzett munkát összegezve, értékelve beszámolóra készül a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyárában a szakszervezeti bizottság. — Mi mindenről szólnak majd a beszámoló taggyűlésükön? — Erről beszélgettünk a minap Zsitva Gyulával, az alapszervezet titkárával. — Mondhatod!!, nem kell majd üres kézzel a tagság elé állnunk, mert eredményes munkát végzett szakszervezeti bizottságunk 1972-ben. Persze ezt nem úgy kell érteni, hogy gyárunkban csak az stb. tagjai tevékenykedtek, hiszen a bizalmiak mellett egész tagságunk is fokozott aktivitásról tett tanúbizonyságot. — kezdte a titkár. Részletesen szólott arról is, mire alapozza ezt a megállapítását. A 96 százalékos szervezettségen és a tagdíjfizetési készség javulásán túlmenően is arra, hogy az alapszervezet tagsága fokozott aktivitással vett részt az szb által is kezdeményezett társadalmi munkák elvégzésében. Ezek révén nemcsak szavakban, de tettekben mutatkozott meg ebben a mohácsi gyárban a tulajdonosi szemlélet helyesirányú fejlődése. Amikor saját erőből bővítették az üzemet, hogy elhelyezhessék a kárpitosszalagot, még a kárpitosnők is részt vettek az alapok helyének kiásásában. Harkányi üdülőjüket konyhával, ebédlővel bővítették, ugyancsak jórészt társadalmi munka segítségével. S ugyanígy készítettek új „Lurkó” gyermekbútort a mohácsi óvodának. Kezdeményezésüket a tanácsi gyermekintézmény újabb három bútorgyári dolgozó kisgyermekének befogadásával viszonozta. — Közös munkánk eredményenye volt az is, hogy az elmúlt évben sikerült megnagyobbítanunk az asztalosüzemi öltözőt és új öltözőt, fürdőt kapott a kárpitosüzem — folytatta a titkár. — Abban, hogy kollektívánk erőit igazán jól hasznosítottuk az elmúlt évben, az alapvető feltételeket a pártszervezettel és a gazdasági vezetőkkel kialakított mindennapos, közvetlen kapcsolatunk teremtette meg Gyáregységünk igazgatója, Jakab Mihály, minden kérdésben igényelte az stb. segítségét, kérte véleményét és ezzel a támogatást is. A múlt évben is kétszer hívtuk össze közösen a szocialista brigádvezetőket, hogy megtanácskozzák velük a versenymozgalom, s a gyár előtt álló termelési feladatokat. A múlt év harmadik negyedévében, amikor a vállalati versenyben a harmadik helyen voltak, az igazgató a gyári szakszervezeti tanács előtt számolt be a végzett munkáról és arról is szólt, miben várja a segítséget az eredmények megtartása, további javítása érdekében. S aztán az igazgató volt az első, aki november 7-e alkalmából szorgalmazta a munkában kitűnt szakszervezeti aktivisták megjutalmazását is ... Zsitva Gyula jegyzetfüzete naplószerűen őrzi a múlt év sok eseményét. Ebben lapozgatva sorolta, hogy még menynyi mindenről kell szólni a beszámoló taggyűlésen. Például arról, hogy bérjavítást hajtottak végre az I-es és a II-es gépházban és 1 forinttal emelték szenyvezői segédmunkások bérét. Arról, hogy új barakkot építettek a bútorok tárolására. Azt is feljegyezte, melyik bizalmi — csak egy akadt a 26 közül — nem látja el a feladatát, ezért javasolni kell a leváltását és megszervezni, hogy helyére másik bizalmit válasszon a csoport. S a többi között az sem maradhat ki az stb. beszámolójából, hogyan fejlődtek kapcsolataik az Eszéki Bútorgyárral. A korszerű jugoszláv üzemmel hasznos műszaki tapasztalatcserét bonyolítottak le az elmúlt évben, találkoztak a két gyár labdarúgói és 60 dolgozó vehetett részt a megszervezett csereüdültetésben. FAMUNKÁS Kutatók hétköznapjai LÁTOGATÁS ÉTI-BEN Nemrég köszöntöttük a negyedszázados évfordulóját ünneplő Építéstudományi Intézetet. Részt vettünk ünnepükön, s elhatároztuk, hogy munkás hétköznapjaikba is betekintünk. Nem első ízben látogattunk el a Dávid Ferenc utcai tudományos műhelybe. Más alkalommal már részletesen bemutattuk az intézet sokoldalú munkáját, kiterjedt kutató tevénységét. Könnyűszerkezetes feladatok Ezúttal a hazai építőipar előtt álló legújabb nagyszabású feladattal kapcsolatos kutatásaikról érdeklődtünk elsősorban. — Mióta foglalkozik az ÉTI a könnyűszerkezetes építéssel? — kérdeztük dr. Sebestyén Gyula igazgatót, akinek nemrég jelent meg egy összefoglaló monográfiája erről az építésmódról. — Nehéz lenne egy időponttal meghatározni azt, hogy mióta’ fordul elő tanulmányainkban ez a kérdés is — mondotta —, de nagyjából négy éve került a figyelmünk előterébe, azóta foglalkozunk vele intenzíven. Kutatásaink e területen is több irányúak. Nem utolsósorban elméleti jellegűek, hiszen e vékony szerkezetek horpadása, kifordulása, csavarodása például ilyen kutatást igényel. Emellett számos építésgépészeti kérdést vet fel, a légtechnikát, a nyári hőviszonyok problémáit, a hősugárzás elleni védelmet illetően. A hagyományos vagy akár a házgyári épületek nem vetettek föl ilyen kérdéseket, illetőleg nem így, nem ilyen súllyal. Végeztünk még gyakorlatibb célú munkát is, hogy bizonyos könnyűszerkezeteket kialakítsunk vagy létrehozásukban részt vegyünk, vagy konkrét tervet készítsünk. Így könnyűszerkezetes sportcsarnokot is terveztünk. Egy másik munkánk alapján Veszprémben az Autóközlekedési Tanintézet épületének építése folyik könnyűszerkezetes vázzal, riumfejlesztési koncepciónk. Speciális könnyűszerkezetes laboratóriumot hozunk létre az elkövetkező években. A másik egy középtávú komplex kutatási terv, amelyet alapjában kidolgoztunk, s még finomítunk. Ebben a rendszerkomponensek komplex fejlesztésére gondolunk. Egyébként e területen is az a feladatunk, hogy egyrészt tájékozódjunk s tájékoztassunk arról, mi van a világban, elősegítsük-e az adaptálást, másrészt szükség szerint konkrét fejlesztési kutatást is folytathassunk. A könnyűszerkezetes építés csak az egyik az intézet kutatási témái és területei közül. Látogatást tettünk az egyik olyan területen is, ahol megtekinthettük a kutató munka gyakorlati, immár gyártmányszerű eredményeit. A méréstechnikai és automatizálási tagozat laboratóriumában dr. Horváth János tagozatvezető, valamint a tagozat építőgépautomatizálási osztályának vezetője, Daróczy Gábor kalauzolt bennünket Automatikák, célgépek ötvenen dolgoznak ezen a tagozaton, és munkáikkal jelentősen hozzájárulnak a tudományos intézet „önfenntartásához”. Az ötven ember munkája tervszerűen évi kilencmillió forintos bevételt hoz. Milyen munkák ezek? Beton- és habarcsgyárak automatizálása, házgyárakkal és betonelemgyárakkal kapcsolatos témák. 1969-ben dolgozták ki az első automata betongyárat, amely Csepelre került. Azóta tizenegy ilyen automatikát készítettek rendelésre. A laboratóriumban látható most is néhány elkészült vagy készülő munka. Bemutatják például a 4. számú házgyárnak készült betonérlelő automatika központi vezérlőegységét, továbbá egy habarcsgyári automatikát. Ez utóbbi tizenkét beépített programmal automatikusan vezérelheti a gyártási folyamatot, de kézi vezérléssel is működtethető. Az említett házgyár vegyszerellátó berendezéséhez készült itt egy vegyianyagmérleg is, ugyancsak automatikus megoldással. A kívülálló látogató érdeklődését természetszerűleg a kész munkáknál is jobban felkeltik a készülő dolgok. Érdekes feladat megoldását vállalta az intézet az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat részére. Olyan gépet szerkesztenek, amely szélesség szerint osztályozza a faanyagot, jelöli a fát, majd számszerű adatokat fog adni az osztályozott anyagról. A kísérleti berendezés ott áll a laboratóriumban, beindítják, hogy szemléltessék elgondolásukat. A valóságos gép — amelynek prototípusát is elkészítik — ennél jóval nagyobb, hosszabb pallók osztályozására alkalmas lesz majd. — Ennél is érdekesebb feladat volt — mondják — az ablakkeretek összeállításának gépesítése. Ez munkaigényes művelet. Olyan célgépet alakítunk ki, amely automatikusan összeállítja és összeragasztja a kereteket. — Mutatnak egy kísérleti berendezést, amelyen a művelet egy részének megoldását, a ragasztóanyag felhordását vizsgálják. — Augusztusra az üzemben működik majd az automatika — mondják. Néhány példa a sokféle munka közül, amelyekkel az intézet az építő- és faipart korszerűsíti, miközben jórészt megkeresi a kutatásra valót. Nagykorúságának mértéke nemcsak a huszonöt év, hanem az is, hogy önfenntartását megalapozza. M. F. Speciális laboratórium — E szerteágazó területen mégis talán az elméleti és módszerekre irányuló kutatásban lehet az intézetnek központi szerepe? — Olyan eredmények kialakításában, amelyek általánosíthatók. Leginkább a szerkezeti elemek fejlesztésében, s ezek révén az ipari háttér kialakításában. Ami a könnyűszerkezetes programot illeti, két, fontos előkészületet említenék. Az egyik a laborató Hagyomány már a szentendrei Erdészeti, Fa- és Vegyesipari Vállalatnál, hogy évente megvendégelik az szb közel száz nyugdíjasát. Az idén is találkoztak az öregekkel a gyár dolgozói. Jó hangulatban lezajlott vacsora után műsort is rendeztek a tiszteletükre. Harmincegy éve jelent meg a Szabad Nép Jelszó: Olvasd és add tovább H armincegy esztendeje, 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép, a Kommunisták Magyarországi Pártja hivatalos — illegális — lapja A Szabad Népnek az elnyomás éveiben és a felszabadulás után jelentős része volt népünk küzdelmeiben és győzelmeiben. Harcban és sikerekben gazdag útja során százezrek szellemi kenyerévé vált. A lap első szerkesztője és névadója: Rózsa Ferenc. „Pártlapunk neve jelképezi azt a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak vezetőjét, a MKP-t állította” — mondta Schönherz Zoltán, Rózsa Ferenc szerkesztőtársa. Az első szám vezércikke: SZABAD NÉP — SZABAD ORSZÁGBAN. 1942-ben csak négy szám jelenhetett meg. (A legutolsó májusban.) Ugyanis Horthyék politikai rendőrsége megtalálta a lap nyomdáját, letartóztatott sokakat az újság szerkesztésében, előállításában, terjesztésében résztvevők közül. Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán a fasiszták börtönében fejezték be életüket. Rózsa Ferencet június 1-én tartóztatták le és vitték az Andrássy laktanyába, ahol a Juhász-fivérek és Wayand doktor próbálták „szóra bírni” — hasztalanul. Rózsa Ferencet nem tudták vallomásra kényszeríteni, hű maradt ahhoz az utasításhoz, amelyet az illegális Szabad Népben adott a párt tagjainak... „Ha vallatnak, inkább válaszd a halált, minthogy áruló legyél.” Az illegális kommunista párt e sajtóorgánuma két év és négy hónap múltán jelenhetett meg ismét, 1944 szeptemberében. Az újabb évfolyamból öt számot adtak ki — adtak kézről kézre — juttattak el a fasizmus ellen fellépő magyar munkásokhoz, kommunistákhoz és szimpatizánsokhoz egyaránt. Az illegális Szabad Nép a nemzeti ellenállás írásos agitátora és szervezője volt. Ugróczky Mihály : Javul a bútorellátás A hazai bútoripar termelési értéke 1973-ban várhatóan megközelíti a 6 milliárd forintot. 1972-höz képest körülbelül 10 százalékos lesz a növekedés. A tavalyi 8—8,5 százalékos termelésnövekedést mintegy 1 százalékos létszámcsökkentés mellett érték el. Ez azt is jelenti, hogy már érezhető a rekonstrukció hatása. Főleg a Budapesti Bútoripari Vállalatnál és a Cardóban, ahol a legkorszerűbb gyártósorokon dolgoznak. Kedvezően hatottak a különféle műszaki intézkedések is. Megszűnt a korábbi évekre jellemző bútorhiány, csak egyes cikkcsoportokban adódott időnként áruszűke, mint például ülő-, illetve gyermekbútorokból. 1973-ban tovább javul a hazai bútorellátás, miközben növekszik az exportszállítások értéke is. Változatlanul gondot jelent azonban majd egyes időszakokban a párhuzamosság hiánya a termelés és az eladás üteme között, a rendkívül szűkös raktárviszonyok miatt. Ugyanis a kereskedelem üzlet- és raktárhálózatának fejlesztése némileg késve követi nyomon az ipar fejlesztését. A közelmúltban a könnyűipari és a belkereskedelmi miniszter megtárgyalta a bútoripar és a bútorkereskedelem fejlesztésének helyzetét. A tanácskozás óta több fontos határozat született. A tennivalók között jelölték meg például a korszerű csomagolási módszerek, a minta és a prospektus utáni árusítás feltételeinek megteremtését, illetve ezen újszerű módszerek bevezetését. Fontos helyet kapott alpári, valamint a bel- és külkereskedelmi vállalatok együttműködésének szervezettebbé tételei a szállítás korszerűsítése, az ülőbútorgyártás fejlesztése és a bútoripar kemizálási programjának előkészítése. 3 Szervezett munka- és pihenőidő A kárpitos gyártószalagok üzembehelyezése révén 15 százalékkal növekedett tavaly a termelékenység a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyáregységében. A szalagon végzett munka intenzív igénybevétel a dolgozók számára. Ahhoz, hogy a fokozott munkatempó ne váljon terhessé, szervezetten gondoskodnak a pihenőidőkről is. Szervezetten biztosítják a reggeliző, s az uzsonnaidőt, ezenkívül kétóránként 10 percre leáll a szalag. A szervezett kikapcsolódás, cigarettaszünet eredménye, hogy üzem közben nincs probléma a munkafegyelemmel. Viseljék büszkén kitüntetésüket , a dolgozó nép elismerését A munkásőrség „Sziklay Sándor” zászlóalja ünnepi egységgyűlésén, az ÉPFA munkásőr dolgozói közül a 10, illetve 15 éves szolgálati érdeméremmel tüntették ki: László Sándor, Szabó Albert, Virág István, Konrád Gyula és Keszthelyi Jenő elvtársakat.