Famunkás, 1974 (74/69. évfolyam, 1-13. szám)

1974-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPÍTŐANY­AGIP­ARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA LXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA: 40 FILLÉR 1974. JANUÁR 2. Készülnek az 1974. évi gazdasági tervek Gzadaságirányításunk jelen­legi rendszerében — immár jó néhány esztendeje — a válla­lati szakszervezeti vezető tes­tületek legfontosabb év végi, év eleji teendője részt venni a gazdasági tervek készítésében. Megtisztelő feladat ez, mert annyit jelent, hogy a népgaz­dasági tervek, a központi ha­tározatok vállalati érvényre juttatására kapott a szakszer­vezet felhatalmazást és egyút­tal felelősséget A jogokkal tehát élni kell! Nem lehet mechanikusan át­lapozni a gazdasági vezetők által készített terveket — vagy táblázatokat — azzal magya­rázva, hogy ők jobban értenek hozzá. Nem lehet belenyugod­ni abba, ha a dolgozók élet- és munkakörülményeire vonatko­zó központi célkitűzések — mint a bérfejlesztés, a fizikai munka könnyítése, a munka­­védelem, a dolgozók lakásépí­tésének támogatása — valami­féle vállalati gazdálkodási in­dokból „vékonyan” szerepelje­nek a tervben. A szorosabban vett gazdasá­gi tevékenység részkérdéseihez is hozzá tudnak szólni a szak­­szervezeti testületek és aktí­vak. Ha ismerik az ágazati fel­adatokat — és ismerniük kell — el tudják bírálni a vállalati elképzeléseket. Rámutathatnak bátran például arra, hogy a termelés növekedését nem le­het létszámmal biztosítani, egyszerűen azért, mert az or­szágban nincs felesleges mun­kaerő. Vagy olyan témára, hogy a fejlődő technika-tech­nológia nemcsak beruházáso­kat, hanem képzett dolgozókat is kíván — hol van hát az ok­tatásra vonatkozó céltudatos elképzelés? Fel kell lépni a túlzott nye­reségcentrikus szemlélet ellen is, bár ez látszatra a kollek­tíva érdekeit sérti. Felül kell emelkedni ezen, mert egyrészt az árak stabilizációjára vo­natkozó központi elvárások, a dolgozóknak, mint fogyasztók­nak az érdekvédelme köve­teli meg, másrészt az ilyen szemléletű tervezés rendsze­rint ingoványos talajon nyug­szik. A társadalmilag hasznos nyereség csak sokoldalú mű­szaki-gazdasági intézkedés eredményeként jöhet létre és a tervezés során ezeket kell részleteiben feldolgozni, meg­ismertetni. Ebbe a körbe tar­tozik a munka- és üzemszer­vezés fejlesztése, a célratörő szocialista munkaverseny, az alaposan megfontolt, távlatai­ban is mérlegre tett vállalati beruházás. Kiterjed a szakszervezet fe­lelőssége arra is, hogy a gaz­dasági tervezés ne szűk veze­tői réteg elgondolásait tartal­mazza, hanem a vállalat dol­gozóinak kollektív bölcsessé­gét. Csak az üzemi demokrá­cia szélesítésével ismerheti meg a vezető a munkások akaratát, kívánságait, nem egyszer olyan javaslatokat, amelyekre nem is­ gondolt. Azáltal, hogy a vezetés feltár­ja gondjait, elképzeléseit, egy­úttal biztosítja a támogatást, segíti a napjainkban még nem kiforrott tulajdonosi szemlélet erősödését. A szakszervezeti vezető tes­tületek a dolgozók képvisele­tében az eddiginél bátrabban nyilatkozzanak minden fóru­mon — beleértve a miniszté­riumi konzultációt is — állás­pontjukról, akár a tervek egészére, akár egyes részfeje­zetekre vonatkozóan. Pesti Ernő miniszterhelyettessel tanácskoztak szakszervezetünk vezetői AZ ÁLLAMI BÚTORIPAR 1973. évi előzetes termelési, gazdasági eredményeit, to­vábbá az 1974. évi gazdasági tervek készítésének program­ját tárgyalták meg a közel­múltban a szakszervezet szék­házában Pesti Ernő könnyű­ipari miniszterhelyettes és Gyöngyösi István főtitkár ve­zetésével a szakszervezet veze­tői. Együttesen alakították ki azt a véleményt, hogy a bútoripar dolgozói és vezetői az elmúlt évben is eredményes munkát végeztek. Ennek köszönhető, hogy a vállalatok várhatóan túlteljesítik tervüket. A kollektívák eredményes munkáját dicséri, hogy bővült a választék, javult a minőség és így megérdemelten növek­szik a vállalati nyereség. Ezzel a tevékenységükkel az iparág fizikai dolgozói és vezetői jól segítették a határozatok gyor­sabb realizálását, a gazdasá­gosabb, a korszerűbb termelés­­szervezésben, a kulturáltabb élet- és munkakörülmények kialakításában, a központi bér­­fejlesztés elveinek helyes al­kalmazásában. Tervszerűbbé vált a vállala­tok és a termelési egységek gazdasági és szakszervezeti ve­zetőinek együttműködése, amit könnyített az is, hogy nyílt, őszinte és elvtársi volt a mi­nisztériumi szinten a kapcso­lat. AZ 1974. ÉVI EGYÜTTES FELADATOK kialakítása már a januári elnökségi ülésen kezdődik. Az elmúlt év ered­ményeinek részletesebb elem­zése és értékelése, a jövő év terveinek előzetes véleménye­zése már itt időszerű, mert ez könnyíti a soron következő Központi Vezetőségi ülés mun­káját; itt ugyanis, magasabb szinten, ismét állásfoglalá­sokra kerül sor. Ez azért szük­séges, hogy az eddiginél is cél­tudatosabbá, tartalmasabbá és eredményesebbé váljon az alapszervezetek termelést se­gítő munkája. Szó volt a jövő évi tervek kialakításánál az üzemi de­mokrácia fejlesztésére készülő gazdasági és szakszervezeti irányelvekről. Ezeket a szo­cialista munkaverseny-mozga­­lommal összhangban a jogkö­rök és hatáskörök elhatárolá­sával együtt, a szervezési ha­tározattal közösen szükséges kialakítani. Mindezek egyben kell, hogy segítsék a bútor­iparban a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszer bevezetését és szükséges, hogy ösztönözzenek, erkölcsileg és anyagilag egya­ránt, a munkások továbbkép­zésének szélesítésére. Az iparág vezetői azt igénylik, hogy a művezetők több elvi és gyakorlati segítséget adja­nak az üzemi demokrácia fó­rumain a szocialista brigádok­nak, a termelési kollektívák­nak a megnövekedett politikai jogok gyakorlására és maguk is segítsék a munkahelyi jog- és hatáskörök tervszerűbb kia­lakítását. MEGÁLLAPODÁS TÖR­TÉNT, hogy a bútoripar újí­tóit országos tanácskozásra hívják össze, és a mozgalom­ban eredményesen dolgozókat a jubileumi évben együttesen tüntetik ki, illetve jutalmaz­zák. 1974. első felében elkészül a bútoripar műszaki-gazdasági koncepciója az V. ötéves terv­időszakra vonatkozóan, ami különösen alkalmas lesz az újítási mozgalom eredményei­nek növelésére a tervszerűség és céltudatosság fokozására. Együttes állásfoglalás szü­letett abban, hogy a két appa­rátus döntése előkészíti a „Ki­váló Vállalat” és az „Ágazat Kiváló Brigádja” kitüntetések adományozásának rendjét és módját rögzítő elveket, figye­lemmel az ág­azat lehetőségére és a bútoripar gazdasági mun­kájának eredményességére. KÖZÖSEN HATÁROZTÁK EL, hogy a szocialista brigád­mozgalom fejlesztésére vonat­kozó vállalati tapasztalatokat az illetékes vezetők egymás között kicserélik, hogy egy időben mindkét oldalról gyor­sabbá tegyék a teljesebb ki­bontakozást. Meg­állapodás történt ab­ban is, hogy az V. ötéves terv ágazati koncepcióit egyeztetik a szakszervezet és a minisz­térium vezetői, hogy a távlati tervekben is kellően szerepel­jen — a párthatározatoknak megfelelően — a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, életszínvonaluk terv­szerű növelése, a nehéz fizikai munka arányának csökken­tése, különösen a dolgozó nőik és fiatalok vonatkozásában. Fokozódik az amerikai bútorgyártás Érdekes bútoripari jelentést hoztak a közelmúltban nyilvá­nosságra New Yorkban, amelyből kitűnik, hogy 1972- ben m­értékben 1971-hez viszo­nyítva több mint 11 százalék­kal emelkedett az amerikai bútorgyártás. 1973-ban 5 száza­lékos növekedésre számítanak. Az utóbbi időben ez a számot­tevő fokozódás a lakáskultú­ra fejlődésével magyarázható. Amerika a hazai bútorokon kívül, az igények jobb kielé­gítése, és a választék bővíté­se céljából sokat importál is, elsősorban Kanadából, Olasz­országból, Japánból és Dániá­ból. Az import mellett kis mennyiségben exportálnak is bútort, így például Mexikóba, a Bahama-szigetekre és Kana­dába. A távlati tervek sze­rint az Egyesült Államok bú­toripara 1980-ban 11,9 milliárd értékű árut termel. (NEW YORK TIMES) Jelentősek­ növelték a termelékenységet a BUBIV dolgozói Újpesten, az Ady Művelődé­si Ház nagytermében tartot­ták december 4-én a Buda­pesti Bútoripari Vállalat szo­cialista brigádvezetőinek ta­nácskozását. Varga Imre, a vszb. közgazdasági bizottsá­gának vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd átadta a szót Rieperger László vezér­igazgató-helyettesnek, aki­ a vitaindítót tartotta. Bevezetőben arról beszélt, hogy az MSZMP KB. 1971. december 1-i határozata meg­szabta a feladatokat a szo­cialista munkaverseny fej­lesztése érdekében. A legfon­tosabb az, hogy a szocialista munkaverseny, mint munka­helyi mozgalom bontakozzék ki, s az adott munkahelyen, a munkapadoknál és irodákban vigye előre céljainkat a IV. ötéves terv sikeres teljesítését. Szólt a szocialista brigád­mozgalomról, a verseny alap­vető formájáról, s a kormány­határozatról, amely megszab­ta, hogy a verseny szervezése és ösztönzése a gazdasági irá­nyító munka szerves rész­é. A BUBIV 1973-ra 810 mil­lió forint értékű termelést ter­vezett. A harmadik negyedév végéig közel időarányos volt a teljesítés, hiszen 590 millió forintnál tartottak. Az év vé­gére, az anyagellátási gondok ellenére mintegy 790—800 millió forint értékű termelés várható vállalati szinton. Je­lentős eredményeket értek el a BUBIV dolgozói a termelé­kenység növelésében. 1972- ben 136,90 forint volt az egy órára eső termelési érték. Az idei terv 162 forint volt, vi­szont a szeptemberi adatok szerint már 169 forintra nö­vekedett az egy órára eső termelési érték. A termelési eredmények kedvező alakulása éreztette hatását a dolgozók jövedel­mének alakulásában is. A munkások keresete 8,1 száza­lékkal, az alkalmazottaké 3 százalékkal emelkedett. Az idei esztendő eredmé­nyeihez tartozik a termelés technikai, technológiai és szervezési fejlesztése is. Ezek közül a legjelentősebbek közé tartozik az I-es gyár felületke­zelőjének elkészítése, a kazán­rekonstrukció, az V-ös gyári gépsorok beindítása, amihez rendkívül nagy segítséget ad­tak a szocialista brigádok. A VII-es gyárban új profilként került sor a székgyártás be­indítására és már 1973-ban 70 ezer darab szék legyártásra került. A IX-es gyár szinte négyzetméterenként vette át az építőktől az új telepet, a X-es gyár pedig már szinte az építés alatt a próbaüzemet is megkezdte. A X-es gyár be­indításához igen nagy segítsé­get adtak az I-es gyári szo­cialista brigádok, akik vállal­ták a dolgozók betanítását. Tovább folytatták a gyárak szakosítását Számos technológiai fejlesz­tésről is beszámolt Rieperger László, így a többi között a szabászhulladék hasznosításá­ról a III-as, az V-ös és a Vill­ás gyárakban, amely már több mint 1,2 millió forint értékű megtakarítást eredményezett. Ez a hulladékhasznosítási eredmény is igazolja, ha a gazdasági vezetés helyesen ha­tározza meg a feladatokat, a tehetséges szocialista brigá­dok azt céltudatosan, hasz­nosan teljesíteni is tudják. Az üzem- és munkaszerve­zési intézkedések során to­vább folytatták a gyárak sza­kosítását. Az I-es gyáregység­ben a belső szervezési intéz­kedések eredményeként meg­valósult a fotelszerelősor, Egerben a keményfa megmun­kálósor és több helyen meg­szervezték a szalagszerű sze­relést. Kezdetét vette a vállalatnál a „Dolgozz hibátlanul” moz­galom előkészítése is. A gyá­rak megtették az első lépése­ket a mozgalomhoz való csat­lakozásra, s a jövő esztendőben a DH-mozgalom széles körű kibontakoztatását segítő szer­vezés-fejlesztési intézkedése­ket tesznek. A minőség alakulásáról szólva elmondotta a vezér­igazgató-helyettes, hogy érté­kelése szerint belföldi termé­keik zöméneit, valamint ex­portáruiknak minősége jobb az iparág átlagos színvonalá­nál. Az elért minőségi eredmé­nyeket azonban tovább kell javítani, hiszen a gyárak mun­kájában még va­nnak minősé­gi különbségek. Az előforduló problémáknak a technológiai fegyelem további erősítésével kell elejét venni. A vállalat az idén kétszer annyi terméket exportál, mint a múlt évben. Az idén az átszervezésekkel járó létszámmozgás ellenére is tovább szilárdult a szocialista brigádok szervezete. Tavaly 1553-an dolgoztak szocialista brigádokban, 1973-ban pedig a vállalat 3180 dolgozójából 2016 a szocialista brigádban dolgo­zók száma. Egyes gyáregysé­geknél még tapasztalható, hogy a vezetés akkor nyúl a szocialista brigádok segítő ke­ze felé, ha nehézségeket ta­pasztal a feladatok megvalósí­tásában. Márpedig nemcsak a problémák esetén kell számí­tani a brigádokra, hanem rendszeresen foglalkozzunk velük, építsünk rájuk a gyár­egységi feladatok végrehajtása során. Októberben, az újítási hónap során annyi újítás ké­szült a vállalatnál, mint 1972- ben egész évben. A javaslatok zömét a szocialista brigádok tagjai adták be. Segítsék a fiatalok mielőbbi beilleszkedését A vállalat 1974. évi ter­ é­vének kialakításánál figyelem­be vették, hogy jövőre mint-­­egy 85 ezer új lakás épül az országban. Ennek megfelelően 60 ezer lakószoba gyártását irányozták elő, jobb minőséget nagyobb áruválasztékot bizto­sítva. Hangsúlyozta azonban Rieperger László, hogy 1974- ben különösen nem lehet meg­elégedni a jobb minőségre vo­natkozó ígéretekkel. A vásár­lói igények fejlődése és a ver­seny egyaránt arra készteti a vállalatot, hogy fokozott mér­tékben megfeleljen a minősé­­gi követelményeknek. A cél az, hogy a kifogástalan minőség az adott termelési folyamat természetes következményei eredménye legyen. Jó példa már erre a kárpitosszalag ter­melése, ahol nem lehet eltérni, az előírt technológiától. Kérte a szocialista brigádok vezetőit, segítsék a fiatalok nevelését, tanítsák az új dolgozókat, hogy mielőbb beilleszkedjenek a kollektívába. A tanácskozás vitájában el­sőnek Gersenyi Zoltánná, a VI-os számú gyáregység „Ma­gyar—szovjet barátság” kézi­­fényező szocialista brigád ve­zetője szólalt fel és beszámolt a minőség javításában elért eredményeiért. A brigádjában dolgozó asszonyok, családos anyák késést, igazolatlan mu­lasztást nem ismernek és tíz éve folyamatosan teljesítik a szocialista brigádmozgalom kö­vetelményeit. Brigádjuk az idén már első helyezést is el­ért a gyáregységi versenyben. Szakmai tapasztalataikat szí­vesen átadják a fiataloknak. Darázs Zoltán szólalt fel az­után az I-es gyáregység ösz­­szetartás szocialista brigádja nevében. Arról beszélt, hogy a DH-mozgalom sikeres beveze­tése el sem képzelhető válla­latuknál a kooperáció alapos javítása nélkül. A szakosodás következtében növekszik a gyáregységek egymásrautaltsá­ga, növekszik a kooperáció je­lentősége is. Javasolta a társ­gyárak kooperációs brigádjai­nak, hogy jobban segítsék egymást. Ellenőrizzék jobban a szállításra kerülő alkatrésze­ket. Ha selejtes alkatrészt kap­nak, azt természetesen vissza­küldik, de nem azért, hogy másodszor, sőt néha még har­madszor is ugyanúgy küldje vissza a szállító gyáregység... Elmondta azt is, hogy brigád­ja több ésszerűsítést valósított meg az újítási hónap során a jobb anyagmegóvás érdekében. Bodorló Mihály főművezető a VIII. számú gyulai gyáregy­ség szocialista brigádjainak eredményeiről számolt be. El­(Folytatás a 2. oldalon.) Rieperger László Gersenyi Zoltánná Darázs Zoltán Bodorló Mihály Eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván az építő­­fa-, építőanyag-és szerelőipar minden dolgozójának és kedves családjának a szakszervezet elnöksége

Next