Famunkás, 1974 (74/69. évfolyam, 1-13. szám)
1974-01-02 / 1. szám
A Tetszetősek és keresettek bútoraik A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárában az elmúlt évben 35 ezer garnitúra beépíthető, valamint mozgatható MOBIL konyhabútort állítottak elő a legkorszerűbb bútoripari gépekkel. A gyár területén nemrég nyitották meg a mintaboltot, ahol az összes típusok a helyszínen megvásárolhatók. Legyezőszerűen kinyitható gyermek fekvő garnitúra, két fekhellyel, asztallal és ágyneműtartóval. (MTI Fotó : Balassa Ferenc felv.) Ötven százalék sportol csúcspárttitkára egyik jelentős pártfeladatnak tartja a tömegsport egyengetését, szervezését. A 10 esztendeje működő sportkör, ám ennek elnöke Jaczkovits Ferenci, labdarúgásban, asztaliteniszben és sakkban kerületi bajnokságokon indítja csapatait Az üzemek közötti labdarúgóbajnokság küzdelem-sorozata a Láng-gyár Rozsnyói utcai sporttelepén zajlott, a kispályás labdarúgó-bajnokság színhelye az egyik Váci úti általános iskola udvara volt Az igazi tömegsport az asztalitenisz, amelyben a bajnokság 5—6. helyén állnak. A központi székház két asztalán a szabad időben izgalmas „nonstop”-csaták folynak, s mindent összevetve, az itteni üzemben foglalkoztatott 650 dolgozó közül majdnem az 50 százalék, 300 fő rendszeresen hódol a sportolás örömeinek! Amikor a párttitkár szereti a sportot, e vonzalom kedvező hatásai megmutatkoznak egy üzem, egy vállalat tömegsportjában. Zemplényi Zoltán, a Szökés Kárpitosipari Vállalat SVÉDORSZÁGI EXPORT Nemrég Budapesten jártak a svéd Johansson cég megbízottai, akik az 1974 évi importjuk ügyében tárgyaltak a Szék- és Kárpitosipari Vállalat vezérigazgató-helyettes főmérnökével, Paizs Zoltánnal. A külföldi cég, amelynek telephelye Hyssnában van, több, mint 10 éve előszeretettel vásárolja a SZKIV termékeit, s jelentős részt vállal a vállalat évi 110 millió forintos exportjából. Budapest IV., Lóvárth. u. 15/b. *************************-***-**********—***————-—--*** *- - Az új év alkalmából köszönti minden kedves ügyfelét és a faipar valamennyi dolgozóját a Budapesti Bútoripari Vállalat FAMUNKAS A kollektív szerződések módosításával és végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok A kollektív szerződések politikai és érdekvédelmi szerepének fontosságát tekintetbe véve a szakszervezet központi vezetősége és elnöksége több alkalommal foglalkozott a kolA szakszervezet központi vezetőségének korábbi határozatában rögzített elvek és gyakorlati módszerek alapján — 1971 végén, illetőleg 1972 év elején — a kollektív szerződéseknek olyan alapos és körültekintő felülvizsgálatára került sor, amelynek pozitív hatását reálisan csak utólag lehet felmérni. Annak ellenére, hogy az ellenőrzést első fokon társadalmi munkabizottságok (a középszervek jogi bizottságai és bérbizottságai) végezték és csak ezt követte a szakszervelektív szerződésekkel összefüggő érdemi kérdésekkel. A november havi elnökségi ülésen ismét napirendre került ez a téma. Ez alkalommal a következő megállapításokra került sor: zeti, illetőleg minisztériumi „zsűrizés”, elmondható a következő: a felülvizsgálat óta a kollektív szerződések rendelkezései ellen panaszok és észrevételek szakszervezetünkhöz nem érkeztek. Mindez azt mutatja, hogy az ellenőrzés által feltárt hiányosságok utólagos kijavítása eredményeként a kollektív szerződések tartalmában minőségi változás következett be, s a kollektív szerződések rendelkezései egyre megalapozottabbak és közérthetőbbek.got, véleményezési jogot, illetőleg önálló döntési jogot) gyakorolták, amit a téma éppen megkívánt. A kollektív szerződés módosítása során közös döntési jog helyett néhány vállalatnál az szb — a tájékozódás szerint — csupán egyetértési jogot gyakorolt. Márpedig a kollektív szerződés szabályait a vállalat és a szakszervezet közös döntési jog gyakorlásával együttes akarattal alkotja, s a szerződést mindkét fél aláírja. Egyetértési jogot viszont akkor gyakorol helyesen az alapszervezet, ha olyan kérdés rendezése szükséges, amelyet a kollektív szerződés nem szabályozott és az a vállalat egészét, vagy „nagyobb egység”-ét érinti. A szakszervezeti jogok gyakorlása szorosan összefügg a jogkövetkezményekkel. Közös döntési jog esetén a rendelkezés kiadásáért mindkét fél közösen viseli a felelősséget. Egyetértési, illetőleg véleményezési jog esetén a rendelkezést maga a vállalat adja ki; az egyetértés hiánya az intézkedés kiadását megakadályozza, míg az eltérő vélemény nem. A szakszervezeti bizottság társadalmi felelőssége egyetértés esetén is fennáll; a véleményezett intézkedésekért viszont kizárólag a vállalat a felelős. Érdekes és ugyanakkor fontos megállapítás, hogy minél kisebb a kollektív szerződésben meghatározott „nagyobb egység” létszáma, annál szélesebb körben érvényesülhet a szakszervezeti egyetértési jog. (Ugyanez a helyzet a „nagyobb csoport” tekintetében a véleményezési jog érvényesülésénél.) Ezekre a lényeges és alapvető fontosságú kérdésekre valamennyi szakszervezeti középszervnek — akár oktatás, vagy továbbképzés, akár tájékoztató formájában, vagy egyéb módon — fel kell hívni az érdekelt szakszervezeti funkcionáriusok figyelmét. A szakszervezet önálló döntési jogkörébe tartozik a szociális, kulturális, sport és üdülési alapok felhasználásának módjáról történő elhatározás, továbbá segélyezés és az előlegek engedélyezése. Az alapszervek önálló döntési jogkörüket zavartalanul gyakorolják. Az általános megállapítás ellenére még mindig gyakoriak az olyan példák, amelyek azt bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a vállalat korlátozza a szakszervezet jogkörét: egyes vállalatoknál a szociálpolitikai keretösszegek terhére olyan tételeket is könyvelnek, amelyekről az szb előzetesen nem döntött (pL reprezentációs költségek, külföldi jutalomüdülés költsége stb.); a segélyek odaítélését nem tekintik minden vállalatnál szakszervezeti jogosultságnak (volt például olyan kollektív szerződés is, amely kimondta, hogy „segélyt házasságkötéskor, szülés esetében és egyéb szociális célra lehet adni”); arra is volt példa, hogy a kollektív szerződés a szociálpolitikai keretösszegeket nem határozta meg, s úgy rendelkezett, hogy az ilyen célokra fordítható összegek felett a vállalat és az szb közösen rendelkezik. Az említett hiányosságok kiküszöbölésére a szükséges intézkedések megtörténtek. A kollektív szerződéseik végrehajtásáról szóló igazgatói beszámolókat évente március 21-ig kell megtartani, a kollektív szerződéseket pedig minden évben április 30-ig kell módosítani. A jogszabály által előírt határidőket néhány vállalatnál nem tartották be. A határidőmulasztók a szakszervezeti középszervektől szigorú figyelmeztetést kaptak. Dr. Cservinka Jenő (Folytatjuk) A kollektív szerződések felülvizsgálatának hatása A kollektív szerződések összefüggései A kollektív szerződés önálló munkaviszonyra vonatkozó szabály ,ennek ellenére rendelkezései összefüggnek a vállalat gazdálkodását érintő valamennyi kérdéssel. A szakszervezeti központ apparátusának tapasztalatai és a középszervek írásbeli tájékoztatása szerint a kollektív szerződések rendelkezései nincsenek összhangban számos vállalatnál a vállalati tervek tartalmával, s nem mindig ösztönöznek olyan alapvető fontosságú feladatok teljesítésére, mint például a termelékenység fokozása, a minőség javítása, az építési határidők betartása, az önköltség csökkentése, a nyereség növelése, a terv teljesítése, munkafegyelem javítása, ésszerű munkaszervezés stb. Tudatosan éljünk a szakszervezeti jogokkal A kollektív szerződések módosításának és a végrehajtásának figyelemmel kísérése során megállapítást nyert, hogy a vállalati alapszervek általában helyesen gyakorolják jogaikat. A pozitív tapasztalatok mellett fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy egyes alapszervek nem élnek tudatosan és megfelelő következetességgel a kollektív szerződéssel összefüggő szakszervezeti jogokkal. A szakszervezet álláspontját kifejtették ugyan, azonban nem azt a konkrét szakszervezeti jogot (közös döntési jogot, egyetértési jo Nyílászárók a kecskeméti házgyárnak Szervezettebb munkával segítik a lakásépítés fejlesztését Az ÉPFA bajai gyárában, ahol 25 szocialista brigádban 362 ember — az összlétszám több mint "" százaléka — dolgozik, december 3-án tartották a brigádvezetők tanácskozását. A vitaindító értékelte a brigádok fejlődését, a munkában elért eredményeiket. A gyárban főként ablakokat készítenek, s 1973-ban a 137 millió forint értékű termelés mellett várhatóan elérik a tervezett 26 millió forintos nyereséget. A feladatokról szólva Zimmermann János elmondotta, hogy 1974-re 140 millió forint értékű termelést irányoztak elő, változatlan termékösszetétel mellett. A gyár nyereségterv 24,2 millió forrint, átlagbérként 29 200 forintot, az előző évihez viszonyítva ötszázalékos emelkedést irányoztak elő. A termelékenység 11,5 százalékos növelése a szocialista brigádoktól hatékonyabb és jobban szervezett munkát igényel. Mindannyiunk érdeke, hogy programja ütemes teljesítésével segítse a bajai gyár a lakásépítés további fejlesztését. Jelentős feladat a bajai gyár kollektívája számára az önköltség további csökkentése, a fokozott takarékosság. Kérte a vitaindító, hogy a szocialista brigádok újításokkal is segítsék a hatékonyság növelését. Elkészült és fokozatosan megvalósításra is kerül a gyár üzem- és munkaszervezési terve; kidolgozzák az új gyári ügyrendet és kiadják a munkaköri leírásokat. Arról is szólt a gyár igazgatója, hogy szükségesnek tartja az információs rendszer kibővítését, az anyagi és erkölcsi ösztönzés fejlesztését. Különösen fontos a szocialista brigádvezetőkkel a gyakoribb találkozás, ezért rendszeressé teszik a brigádvezetői értekezleteket. A kölcsönös tájékoztatás céltudatosabbá teszi a munkát a műhelyekben és elősegíti aezetés színvonalának emelését is. A vita során számos problémát tettek szóvá a brigádvezetők, így szóltak a HK 20-as gépek állásáról is. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a gyár munkájának fejlesztéséhez a brigádok közötti összhang javítására is szükség van. A József Attila brigád vezetője arról beszélt, hogy versenyük periodikus, időnként fellángol, majd hanyatlik. A művezetőktől rendszeresebb, jobb segítséget várnak a brigádok, s hogy a lehetősége szerint ,.3 bontsák meg a kialakult kollektívákat. Pajor Ferenc, a gyár főmérnöke, arra kérte a brigádvezetőket, hogy aktívabban vegyenek részt az újítási mozgalomban. Ezzel is segítsék elő a munka jobb megszervezését, az élőmunkával való takarékosságot. Felszólalt a tanácskozáson Bács megyei bizottságunk elnöke, Szakáll János is, aki elismerő szavakkal értékelte az ÉPFA bajai gyárában dolgozó szocialista brigádok eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a jövőbeni termékek minőségének további javítását kell előtérbe helyezni. A kecskeméti házgyárnak, amely 2200 lkást épít Bács megyében, jórészt a bajai gyár szállítja a nyílászáró szerkezeteket. Közös érdek a két üzem összehangolt, szoros együttműködése. Az élénk vitát a 25 hozzászólásra adott válaszával az igazgató foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a brigádvezetők a jövőben is tekintsék szívügyüknek a mozgalmat. Nagyidai Hona 1974. JANUÁR 7. Üdülőcentrum lesz Egyidejűleg 250 ezer ember üdülhet majd a Bajkál-tó most tervezés alatt álló turista-üdülő komplexumának panzióiban, turistavárosaiban és üdülőiben. Szénsavas, kénhidrogén tartalmú és rádióaktív forrásait, a napsütést és a vizek tisztaságát tekintve ez a vidék vetekszik a Kaukázussal. 1980-ra itt lesz a Szovjetunió egyik legnagyobb üdülőcentruma. A Leningrádban készülő tervek alapját öt állami park kialakítása képezi. Speciális hajópark, utaskikötők, kényelmes kempingek és motelek, sportközpontok állnak majd az itt pihenők rendelkezésére. (AFN) hulladék anyagot is hasznosítják az Iskolabútor és Sportszervgyár jánosházi gyáregységében. Táskákat készítenek belőle a sátorvarrónők