Famunkás, 1974 (74/69. évfolyam, 1-13. szám)

1974-01-02 / 1. szám

A Tetszetősek és keresettek bútoraik A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárában az elmúlt évben 35 ezer garnitúra beépíthető, valamint mozgatható MOBIL konyhabútort állítottak elő a legkorszerűbb bútor­ipari gépekkel. A gyár területén nemrég nyitották meg a min­taboltot, ahol az összes típusok a helyszínen megvásárolhatók. Legyezőszerűen kinyitható gyermek fekvő garnitúra, két fekhellyel, asztallal és ágyneműtartóval. (MTI Fotó : Balassa Ferenc felv.) Ötven százalék sportol csúcspárttitkára egyik jelen­tős pártfeladatnak tartja a tö­megsport egyengetését, szerve­zését. A 10 esztendeje műkö­dő sportkör, ám ennek elnöke Jaczkovits Ferenci, labdarú­gásban, asztaliteniszben és sakkban kerületi bajnokságo­kon indítja csapatait Az üzemek közötti labdarúgó­­bajnokság küzdelem-sorozata a Láng-gyár Rozsnyói utcai sporttelepén zajlott, a kispá­lyás labdarúgó-bajnokság szín­helye az egyik Váci úti álta­lános iskola udvara volt Az igazi tömegsport az asztali­­tenisz, amelyben a bajnokság 5—6. helyén állnak. A közpon­ti székház két asztalán a sza­­bad időben izgalmas „non­­stop”-csaták folynak, s min­dent összevetve, az itteni üzemben foglalkoztatott 650 dolgozó közül majdnem az 50 százalék, 300 fő rendszeresen hódol a sportolás örömeinek! Amikor a párttitkár szereti a sportot, e vonzalom kedvező hatásai megmutatkoznak egy üzem, egy vállalat tömeg­sportjában. Zemplényi Zoltán, a Szök­és Kárpitosipari Vállalat SVÉDORSZÁGI EXPORT Nemrég Budapesten jártak a svéd Johansson cég megbí­zottai, akik az 1974 évi import­juk ügyében tárgyaltak a Szék- és Kárpitosipari Válla­lat vezérigazgató-helyettes fő­mérnökével, Paizs Zoltánnal. A külföldi cég, amelynek te­lephelye Hyssnában van, több, mint 10 éve előszeretettel vá­sárolja a SZKIV termékeit, s jelentős részt vállal a vállalat évi 110 millió forintos ex­portjából. Budapest IV., Lóvárt­h. u. 15/b. *************************-***-**********—***————-—--*** *- - Az új év alkalmából köszönti minden kedves ügyfelét és a faipar valamennyi dolgozóját a­­ Budapesti Bútoripari Vállalat FAMUNKAS A kollektív szerződések módosításával és végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok A kollektív szerződések po­litikai és érdekvédelmi szere­pének fontosságát tekintetbe véve a szakszervezet központi vezetősége és elnöksége több alkalommal foglalkozott a kol­A szakszervezet központi vezetőségének korábbi határo­zatában rögzített elvek és gyakorlati módszerek alapján — 1971 végén, illetőleg 1972 év elején — a kollektív szer­ződéseknek olyan alapos és körültekintő felülvizsgálatára került sor, amelynek pozitív hatását reálisan csak utólag lehet felmérni. Annak ellenére, hogy az el­lenőrzést első fokon társadal­mi munkabizottságok (a kö­zépszervek jogi bizottságai és bérbizottságai) végezték és csak ezt követte a szakszerve­lektív szerződésekkel össze­függő érdemi kérdésekkel. A november havi elnökségi ülé­sen ismét napirendre került ez a téma. Ez alkalommal a következő megállapításokra került sor: zeti, illetőleg minisztériumi „zsűrizés”, elmondható a kö­vetkező: a felülvizsgálat óta a kollektív szerződések ren­delkezései ellen panaszok és észrevételek szakszervezetünk­höz nem érkeztek. Mindez azt mutatja, hogy az ellenőrzés által feltárt hiá­nyosságok utólagos kijavítása eredményeként a kollektív szerződések tartalmában mi­nőségi változás következett be, s a kollektív szerződések rendelkezései egyre megala­­pozottabbak és közérthetőb­bek.­got, véleményezési jogot, il­letőleg önálló döntési jogot) gyakorolták, amit a téma ép­pen megkívánt. A kollektív szerződés mó­dosítása során közös döntési jog helyett néhány vállalatnál az szb — a tájékozódás sze­rint — csupán egyetértési jo­got gyakorolt. Márpedig a kol­lektív szerződés szabályait a vállalat és a szakszervezet közös döntési jog gyakorlásá­val együttes akarattal alkot­ja, s a szerződést mindkét fél aláírja. Egyetértési jogot vi­szont akkor gyakorol helye­sen az alapszervezet, ha olyan kérdés rendezése szükséges, amelyet a kollektív szerződés nem szabályozott és az a vál­lalat egészét, vagy „nagyobb egység”-ét érinti. A szakszervezeti jogok gya­korlása szorosan összefügg a jogkövetkezményekkel. Közös döntési jog esetén a rendel­kezés kiadásáért mindkét fél közösen viseli a felelősséget. Egyetértési, illetőleg vélemé­nyezési jog esetén a rendelke­zést maga a vállalat adja ki; az egyetértés hiánya az intéz­kedés kiadását megakadályoz­za, míg az eltérő vélemény nem. A szakszervezeti bizott­ság társadalmi felelőssége egyetértés esetén is fennáll; a véleményezett intézkedése­kért viszont kizárólag a vál­lalat a felelős. Érdekes és ugyanakkor fon­tos megállapítás, hogy minél kisebb a kollektív szerződés­ben meghatározott „nagyobb egység” létszáma, annál széle­sebb körben érvényesülhet a szakszervezeti egyetértési jog. (Ugyanez a helyzet a „nagyobb csoport” tekintetében a véle­ményezési jog érvényesülésé­nél.) Ezekre a lényeges és alap­vető fontosságú kérdésekre valamennyi szakszervezeti kö­zépszervnek — akár oktatás, vagy továbbképzés, akár tájé­koztató formájában, vagy egyéb módon — fel kell hívni az érdekelt szakszervezeti funkcionáriusok figyelmét. A szakszervezet önálló dön­tési jogkörébe tartozik a szo­ciális, kulturális, sport és üdü­lési alapok felhasználásának módjáról történő elhatározás, továbbá segélyezés és az elő­legek engedélyezése. Az alapszervek önálló dön­tési jogkörüket zavartalanul gyakorolják. Az általános meg­állapítás ellenére még mindig gyakoriak az olyan példák, amelyek azt bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a vállalat korlátozza a szakszervezet jog­körét: egyes vállalatoknál a szociálpolitikai keretösszegek terhére olyan tételeket is könyvelnek, amelyekről az szb előzetesen nem döntött (pL reprezentációs költségek, kül­földi jutalomüdülés költsége stb.); a segélyek odaítélését nem tekintik minden vállalat­nál szakszervezeti jogosultság­nak (volt például olyan kol­lektív szerződés is, amely ki­mondta, hogy „segélyt házas­ságkötéskor, szülés esetében és egyéb szociális célra lehet adni”); arra is volt példa, hogy a kollektív szerződés a szociálpolitikai keretösszege­ket nem határozta meg, s úgy rendelkezett, hogy az ilyen cé­lokra fordítható összegek fe­lett a vállalat és az szb kö­zösen rendelkezik. Az említett hiányosságok ki­küszöbölésére a szükséges in­tézkedések megtörténtek. A kollektív szerződéseik végrehajtásáról szóló igazga­tói beszámolókat évente már­cius 21-ig kell megtartani, a kollektív szerződéseket pedig minden évben április 30-ig kell módosítani. A jogszabály által előírt ha­táridőket néhány vállalatnál nem tartották be. A határidő­mulasztók a szakszervezeti kö­zépszervektől szigorú figyel­meztetést kaptak. Dr. Cservinka Jenő (Folytatjuk) A kollektív szerződések felülvizsgálatának hatása A kollektív szerződések összefüggései A kollektív szerződés önálló munkaviszonyra vonatkozó szabály ,ennek ellenére ren­delkezései összefüggnek a vállalat gazdálkodását érintő valamennyi kérdéssel. A szakszervezeti központ apparátusának tapasztalatai és a középszervek írásbeli tá­jékoztatása szerint a kollek­tív szerződések rendelkezései n­incsenek összhangban szá­mos vállalatnál a vállalati ter­vek tartalmával, s nem mindig ösztönöznek olyan alapvető fontosságú feladatok telje­sítésére, mint például a ter­melékenység fokozása, a minőség javítása, az épí­tési határidők betartása, az önköltség csökkentése, a nyereség növelése, a terv tel­jesítése, munkafegyelem ja­vítása, ésszerű munkaszerve­zés stb. Tudatosan éljünk a szakszervezeti jogokkal A kollektív szerződések mó­dosításának és a végrehajtásá­nak figyelemmel kísérése so­rán megállapítást nyert, hogy a vállalati alapszervek álta­lában helyesen gyakorolják jogaikat. A pozitív tapasztala­tok mellett fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy egyes alapszervek nem élnek tuda­tosan és megfelelő következe­tességgel a kollektív szerző­déssel összefüggő szakszerve­zeti jogokkal. A szakszervezet álláspontját kifejtették ugyan, azonban nem azt a konkrét szakszervezeti jogot (közös döntési jogot, egyetértési jo­ Nyílászárók a kecskeméti házgyárnak Szervezettebb munkával segítik a lakásépítés fejlesztését Az ÉPFA bajai gyárában, ahol 25 szocialista brigádban 362 ember — az összlétszám több mint "" százaléka — dol­gozik, december 3-án tartották a brigád­vezetők tanácskozását. A vitaindító értékelte a bri­gádok fejlődését, a munkába­n elért eredményeiket. A gyár­ban főként ablakokat készíte­nek, s 1973-ban a 137 millió forint értékű termelés mellett várhatóan elérik a tervezett 26 millió forintos nyereséget. A feladatokról szólva Zim­mermann János elmondotta, hogy 1974-re 140 millió fo­rint értékű termelést irányoz­tak elő, változatlan termék­­összetétel mellett. A gyár nye­reségterv 24,2 millió fo­rrint, átlagbérként 29 200 forintot, az előző évihez viszonyítva ötszázalékos emelkedést irá­nyoztak elő. A termelékenység 11,5 százalékos növelése a szo­cialista brigádoktól hatéko­nyabb és jobban szervezett munkát igényel. Mindannyiunk érdeke, hogy programja üte­mes teljesítésével segítse a ba­jai gyár a lakásépítés további fejlesztését. Jelentős feladat a bajai gyár kollektívája számára az ön­költség további csökkentése, a fokozott takarékosság. Kér­te a vitaindító, hogy a szocia­lista brigádok újításokkal is segítsék a hatékonyság növe­lését. Elkészült és fokozato­san megvalósításra is kerül a gyár üzem- és munkaszerve­zési terve; kidolgozzák az új gyári ügyrendet és kiadják a munkaköri leírásokat. Arról is szólt a gyár igazgatója, hogy szükségesnek tartja az infor­mációs rendszer kibővítését, az anyagi és erkölcsi ösztönzés fejlesztését. Különösen fon­tos a szocialista brigádvezetők­kel a gyakoribb találkozás, ezért rendszeressé teszik a b­ri­­gádvezetői értekezleteket. A kölcsönös tájékoztatás céltu­datosabbá teszi a munkát a műhelyekben és elősegíti a­e­­zetés színvonalának emelését is. A vita során számos problé­mát tettek szóvá a brigádveze­tők, így szóltak a HK 20-as gé­pek állásáról is. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a gyár munkájának fejlesztésé­hez a brigádok közötti össz­hang javítására is szükség van. A József Attila brigád vezető­je arról beszélt, hogy verse­nyük periodikus, időnként fel­lángol, majd hanyatlik. A mű­vezetőktől rendszeresebb, jobb segítséget várnak a brigádok, s hogy a lehetősége szerint ,.3 bontsák meg a kialakult kol­lektívákat. Pajor Ferenc, a gyár főmérnöke, arra kérte a brigádvezetőket, hogy aktívab­ban vegyenek részt az újítá­si mozgalomban. Ezzel is se­gítsék elő a munka jobb meg­szervezését, az élőmunkával való takarékosságot. Felszólalt a tanácskozáson Bács megyei bizottságunk el­nöke, Szakáll János is, aki el­ismerő szavakkal értékelte az ÉPFA bajai gyárában dolgozó szocialista brigádok ered­mé­nyeit. Hangsúlyozta, hogy a jö­vőben­i termékek minőségé­nek további javítását kell elő­térbe helyezni. A kecskeméti házgyárnak, amely 2200 l­kást épít Bács megyében, jórészt a bajai gyár szállítja a nyílás­záró szerkezeteket. Közös ér­dek a két üzem összehangolt, szoros együttműködése. Az élénk vitát a 25 hozzá­szólásra adott válaszával az igazgató foglalta össze, hang­súlyozva, hogy a brigádvezetők a jövőben is tekintsék szív­ügyüknek a mozgalmat. Nagyidai Hona 1974. JANUÁR 7. Üdülőcentrum lesz Egyidejűleg 250 ezer ember üdülhet majd a Bajkál-tó most tervezés alatt álló turis­ta-üdülő komplexumának panzióiban, turistavárosaiban és üdülőiben. Szénsavas, kén­hidrogén tartalmú és rádió­­aktív forrásait, a napsütést és a vizek tisztaságát tekintve ez a vidék vetekszik a Kauká­zussal. 1980-ra itt lesz a Szovjet­unió egyik legnagyobb üdülő­­centruma. A Leningrádban készülő tervek alapját öt ál­lami park kialakítása képezi. Speciális hajópark, utaskikö­tők, kényelmes kempingek és motelek, sportközpontok áll­nak majd az itt pihenők ren­delkezésére. (AFN) ­ hulladék anyagot is hasznosítják az Iskolabútor és Sportszerv­gyár jánosházi gyáregységében. Táskákat készítenek belőle a sátorvarrónők

Next