Fehérvári Napló, 1949. június (4. évfolyam, 127-149. szám)
1949-06-01 / 127. szám
Fordulat a szövetkezeti "politikában Szövetkezeti életünk alakulásában, a dolgozó parasztság érdekvédelmének továbbfejlesztése terén nagyjelentőségű esemény az a rendelet, amelyet a magyar köztársaság kormánya a győzelmes választásokat követőleg a MOSzK megszüntetéséről kiadott. Az ily módon megszűnt szövetkezeti központ helyett új született: a munkások és dolgozó parasztok vezette Szövetkezetek Országos Szövetsége. A SzövOSz tartalmában és céljában lényegesen különbözik a megszűnt MOSZK-tól. Mielőtt azonban az újjal közelebbről megismerkednénk, szükséges beszélni a régiről, így nyerünk tisztább képet. Az 1947-es szövetkezeti törvény, amely még Kínban, a parlamenti reakció pergőtüzében, a Nagy Ferenc és összeesküvő népellenes bandája teremtette feszült légkörben született, háromszövetkezeti központ: az MSzK, a FSzOK-Hangya és a FOK összevonásából létesítette a MOSzK-ot összetételénél s célkitűzéseinél fogva az összevont központok egyike nem képviselte, nem is képviselhette a dolgozó parasztság érdekeit. A Horthy-idők Futúrájának örökébe lépő MSzK lényegében öncélú, haszonratörő kereskedelmi vállalkozás volt, a népi demokrácia megdöntésére szövetkező összeesküvők egyik legális fedőszerve. De a fogyasztási szövetkezetek demokratizálására hivatott Hangya vezetékében is a reakció falusi bárzisának csoportosítására alkalmast elemek, jobboldali kisgazdák és szociáldemokraták érvényesültek, akik ugyancsak gazdasági és politikai szervezetüket akarták átmenteni a demokráciába. A FOK is, bár jelentős mértékben hozzájárult a földművesszövetkezeti mozgalom kezdeti nehézségeken való átsegítéshez, számos hibábanszenvedett. A MOSzK megalakulása tehát a szövetkezeti mozgalom egységének megteremtése jegyében történt. Létrejöttével azonban a reakciós és haladó erők közötti harc nem szűnt meg. Zavarólag hatott, hogy túl az összevonásokon, a MOSzK- ban rengeteg különböző feladatú, és legtöbbször a szövetkezeti mozgalommal semmiféle kapcsolatot nem tartó kereskedelmi és ipari vállalatok egyesültek. Részben a még mindig túlsúlyban levő reakciós erők, részben a belső ellentmondások következményeként a MOSzK elszigetelődött a dolgozó parasztságtól és gazdasági jellegű feladatainak megoldása közben egyre inkább kapitalista jellegű, nagykereskedelmi feladatok irányába tolódott el. A MOSzK kapitalista szellemű beállítottságára jellemző, hogy jelentéseiben mindig mint »érdekeltségekről« emlékezett meg a földművesszövetkezetekről. Ezek után könnyen érthető, hogy működésének első félévében, 1947. júliusától decemberéig a MOSzK által felvásárolt élő állatok értékének csak 4,1 százalékát vásárolták fel parasztszövetkezetek és 98,9 százalékot magánkereskedők és kupecek. A vasáru forgalmának csak 6.9, a textilnek 5.3 százalékát kapták meg a földművesszőkeretek, a többi 95 százalékot a kapitalista és kutak vezetés alatt álló Hangyák és egyés úgynevezett szövetkezetek bonyolították le. Az 1948. év egész társadalmi, politikai és gazdasági életünkben, így a szövetkezeti mozgalomban is a fordulat évét jelentette. Az MDP első országos szövetkezeti konferenciája tisztázta népi demokráciánk szövetkezeti mozgalmának elvi és gyakorlati kérdéseit és meghatározta fejlődésé-nek irányát is. Itt, Fejér megyében is 1948 őszén indult el a tudatos és tervszerű átszervező munka, a falu szövetkezeti panamafészkeinek megtisztogatása a reakciótól. Tudjuk, hogy az átszervezés, a demokratizálás a dolgozó parasztság széles tömegeiben nemcsak helyeslésre és megértésre, hanem támogatásra is talált. Követelték egy olyan szövetkezeti központ megalakítását, melyet nem üzleti érdek, nyerészkedési vágy, hatalmas központi vagyongyűjtés, kapitalista vállalatok szervezése hajt, hanem a dolgozó közösség érdeke. Ezért távolították el maguk a szövetkezesekből a kulákot és főkolomposaikat, ezért dolgozó parasztférfi a megválasztott új vezetőség 91 százaléka és — ami nagyon lényeges — asszony is. Ezek a döntő változások kihatnak a szövetkezetek jövő fejlődésére, amit nyomon követ a gazdasági megerősödés, politikai és kulturális nevelő hivatásának betöltése is. A SzövOSz hivatása lesz a dolgozó parasztok szövetkezeti szövetségének még szorosabbá kovácsolása, mezőgazdaságunk szocialista fejlődésének előmozdításai és ezzel dolgozó parasztságunnk felemelése. SZERDA 1949. június 1. IV. évfolyam. 12.sz. ára: 60 fillér Párisból jelentik. A külügyminiszterek tanácskozásának hétfői napján Visinszkij szovjet külügyminiszter a nyugatiak javaslatait vizsgálva megállapította, hogy a bonni alkotmányt a németeknek egy kis csoportja titokban készítette elő a demokratikus elvek megsértésével és a nyugati hatalmak nyílt nyomására. — Ez az úgynevezett alkotmány — mondotta Visinszkij — valóságos diktátumot jelent. A nyugatiak javaslatának elfogadásával Németország egysége helyett Németország szétdarabolása születnék meg. A nyugatiak javaslata kísérlet arra, hogy a bonni alkotmányt ráerőszakolják Keletnémetországra. Márpedig a Szovjetunióa potsdami szerződés értelmében felelős saját övezetéért. Ezt az »alkotmányt« nem lehet kiterjeszteni Keet-Németországra, ahol a Német Népi Tanács kidolgozta alkotmány- javaslat a nép valódi akaratát fejezi ki. A nyugatiak által javasolt megszállási szabályzatról kijelentette Visinszkij, hogy ez tulajdonképpen a német békeszerződés megkötésének visszautasítását jelenti és a megszállás meghosszabbítását, ami nem felel meg a német nép érdekeinek. A német nép gyors békeszerződést kíván és azt hogy a megszállás miinél előbb véget érjen. Ami az úgynevezett szabadságjogokat illeti, ez Keletnémetországra nem vonatkozik, hiszen ott biztosítják a nép jogait, szemben Nyugatnémetországgal, ahol üldözik és bebörtönzik a demokratákat és ahol szabadság csak a fasiszta elemeknek és a monopolkapitalistáknak van biztosítva. — Ez a javaslat — folytatta a szovjet külügyminiszter — a Szövetséges Ellenőrző Bizottság keretében a többségi elvet akarja érvényesíteni. Ez valóságos diktátumnak felel meg, de a Szovjetunió esetében ilyen módszerek nem lehetnek sikeresek. A Szovjetunió ennélfogva elveti anyugatiak javaslatait, melyek nem felelnek meg a potsdrami egyezmény szellemének. Ezután Acheson, Schuman, végül Bevin szólt hozzá, majd Visinszkij néhány szóval válaszolt az az ellenvetésekre. Bevinnek arra a kifogására válaszolva, hogy a szovjet külügyminiszter nem ment bele a részletek megvilágításába,Visinszkij ezt felelte: Az ellenütt nem a résztetekben, hanem az alapvető kérdésekben van. Schumannak az az állítása, hogy a potsdami egyezmény föderatív Németországot javasolt volna, teljes mértékben tévedés. A potsdami egyezmény célja a Hiller által bevezetett központosítás megszüntetése volt. A Szovjetunió elvett njMorszfir kettéosztását Jelenti nyugati javaslatot Visinsskij . És a javaslat diktátum, as ilyen módszer a Szovjetunió esetében nem lehet sikeres Az új terménybegyűjtési rendelet jelentős kedvezményei a dolgozó garasztok és szövetkezeteik számára A földművelésügyi sminiszter rendelettel szabályozta az 1949/ 50. gazdasági évre vonatkozó terménybegyűjtést. A rendelet szerint termény beadásra csak az a gazdálkodó köteles, akinek szántóterületeaz 5 kataszteri holdat meghaladja. A beadási kötelezettség megállapítása lényegében úgy történik, mint tavaly. Ennek megfelelően a dolgozók kötelezettségei is változatlanok. Emelkedés csupán a 25 holdon felüli birtokosoknál van. A gazdálkodónak joga van kenyérgabonaterméséből a háztartási és gazdasági szükségletének fedezésére szolgáló mennyiséget visszatartani. Az első típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai a közös művelésbe vitt terület utáni alapkötelezettségük 10 százalékával, a második típusú csoportok tagjai pedig 15 százalékával kevesebbet kötelesek beadni, termelőszövetkezeti kedvezmény címén. A közösen termelő (III. típusú) szövetkezeti csoportoknál a csoport alapkötelezettsége egyenlő a közösen művelt terület természetbeni földadójával._____ Csehszlovákia közös táborban halad Magyarországgal A Csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresszusán Kopecky elvtárs hangsúlyozta: Az emigrációba menekült reakciós árulók, míg hatalmon voltak, a burzsoá nacionalizmus jegyében szembenálltak egymással, de az emigrációban egymásra talált Nagy Ferenc, Zenki és Mikolajczyk. Az új Csehszlovákia viszonya — mondotta — megváltozott az új Magyarországhoz és ma közös táborban haladunk, segítséget nyújtunk egymásnak a szocializmus eléréséhez. A kongresszus résztvevői lelkesen éltették Rákosi és Farkas elvtársakat.