Fehérvári Napló, 1949. június (4. évfolyam, 127-149. szám)

1949-06-01 / 127. szám

Fordulat a szövetkezeti "politikában Szövetkezeti életünk­­ alakulásá­ban, a dolgozó parasztság érdekvé­delmének továbbfejlesztése terén nagyjelentőségű esemény az a ren­delet, amelyet a magyar köztársa­ság kormánya a győzelmes válasz­tásokat követőleg a MOSzK meg­szüntetéséről kiadott. Az ily módon megszűnt szövetkezeti központ helyett új született: a munkások és dolgozó parasztok vezette Szö­vetkezetek Országos Szövetsége. A SzövOSz tartalmában és céljában lényegesen különbözik a megszűnt MOSZK-tól. Mielőtt azonban az újjal köze­lebbről megismerkednénk, szüksé­ges beszélni a régiről, így nyerünk tisztább képet. Az 1947-es szövet­­­keze­ti törvény, amely még Kínban, a parlamenti reakció pergőtüzében, a Nagy Ferenc és összeesküvő népellenes bandája teremtette fe­szült légkörben született, három­­szövetkezeti központ: az MSzK, a FSzOK-Hangya és a FOK összevo­násából létesítette a MOSzK-ot összetételénél s célkitűzéseinél fog­va az összevont központok egyike nem­ képviselte, nem is képviselhet­te a dolgozó parasztság érdekeit. A Horth­y-idők Futúrájának örö­kébe lépő MSzK lényegében öncé­lú, haszonratörő kereskedelmi vál­lalkozás volt, a népi demokrácia megdöntésére szövetkező összees­küvők egyik legális fedőszerve. De a fogyasztási szövetkezetek demo­kratizálására hivatott Hangya ve­zetékében is a reakció falusi bár­zisának csoportosítására alkalmast elem­ek, jobboldali kisgazdák és szociáldemokraták érvényesültek, akik ugyancsak gazdasági és po­litikai szervezetüket akarták át­menteni a demokráciába. A FOK is, bár jelentős mértékben hozzá­járult a földmű­vesszö­vetkezeti mozgalom kezdeti nehézségeken való átsegítéshez, számos hibában­­szenvedett. A MOSzK megalakulása tehát a szövetkezeti mozgalom egységének megteremtése jegyében történt. Létrejöttével azonban a reakciós és haladó erők közötti harc nem szűnt meg. Zavarólag hatott, hogy túl az összevonásokon, a MOSzK- ban rengeteg különböző feladatú, és legtöbbször a szövetkezeti moz­galommal semmiféle kapcsolatot nem tartó kereskedelmi és ipari vállalatok egyesültek. Részben a még mindig túlsúlyban levő reak­ciós erők, részben a belső ellent­mondások következményeként a MOSzK elszigetelődött a dolgozó parasztságtól és gazdasági jellegű feladatainak megoldása közben egyre inkább kapitalista jellegű, nagykereskedelmi feladatok irá­nyába tolódott el. A MOSzK kapi­talista szellemű beállítottságára jel­lemző, hogy jelentéseiben mindig mint »érdekeltségekről« emlékezett meg a földművesszövetkezetekről. Ezek után könnyen érthető, hogy működésének első félévében, 1947. júliusától decemberéig a MOSzK által felvásárolt élő állatok ér­tékének csak 4,1 százalékát vásá­rolták fel parasztszövetkezetek és 98,9 százalékot magánkereskedők és kupecek. A vasáru forgalmá­nak csak 6.9, a textilnek 5.3 száza­lékát kapták meg a földmű­vessző­­keretek, a többi 95 százalékot a kapitalista és kutak vezetés alatt álló Hangyák és egyés­ úgynevezett szövetkezetek­ bonyolították le. Az 1948. év egész társadalmi, po­litikai és gazdasági életünkben, így a szövetkezeti mozgalomban is a fordulat évét jelentette. Az MDP első orsz­ágo­s szövet­kezeti konferenciája tisztázta népi demokráciánk szövetkezeti moz­galmának elvi és gyakorlati kér­déseit és meghatározta fejlődésé­-­­nek irányát is. Itt, Fejér megyé­ben is 1948 őszén indult el a tuda­tos és tervszerű átszervező munka, a falu szövetkezeti panamafészkei­­nek megtisztogatása a reakciótól. Tudjuk, hogy az átszervezés, a de­mokratizálás a dolgozó parasztság széles tömegeiben nemcsak helyes­lésre és megértésre, hanem támo­gatásra is talált. Követelték egy olyan szövetkezeti központ megala­kítását, melyet nem üzleti érdek, nyerészkedési vágy, hatalmas köz­ponti vagyongyűjtés, kapitalista vállalatok szervezése hajt, hanem a dolgozó közösség érdeke. Ezért távolították el maguk a szövetke­zesekből a kulákot és főkolompo­saikat, ezért dolgozó parasztférfi a megválasztott új vezetőség 91 szá­zaléka és — ami­ nagyon lénye­ges — asszony is. Ezek a döntő változások kihat­nak a szövetkezetek jövő fejlődé­sére, amit nyomon­ követ a gazda­­­sági megerősödés, politikai és kulturális nevelő hivatásának be­töltése is. A SzövOSz hivatása lesz a dolgozó parasztok szövetkezeti szövetségének még szorosabbá ko­vácsolása, mezőgazdaságunk szo­cialista fejlődésének előmozdításai és ezzel dolgozó parasztságunnk felemelése.­­ SZERDA 1949. június 1. IV. évfolyam. 12.sz. ára: 60 fillér Párisból jelentik. A külügy­miniszterek tanácskozásának hétfő­i napján Visinszkij szovjet külügyminiszter a nyugatiak ja­­vaslatait vizsgálva megállapítot­ta, hogy a bonni alkotmányt a németeknek egy kis csoportja titokban készítette elő a demo­kratikus elvek megsértésével és a nyugati hatalmak nyílt nyo­mására. — Ez az úgynevezett alkot­mány —­ mondotta Visinszkij — valóságos diktátumot jelent. A nyugatiak javaslatának elfoga­dásával Németország egysége helyett Németország szétdarab­olása születnék meg. A nyugatiak javaslata kísérlet arra, hogy a bonni alkotmányt ráerőszakolják Keletnémetor­szágra. Márpedig a Szovjetunió­­a potsdami szerződés értelmé­ben felelős saját övezetéért. Ezt az »alkotmá­nyt« nem le­het kiterjeszteni Ke­et-Német­országra, ahol a Német Népi Tanács kidolgozta alkotmány-­ javaslat a nép valódi akaratát fejezi ki. A nyugatiak által javasolt megszállási szabályzatról kije­lentette Visinszkij, hogy ez tu­lajdonképpen a német béke­­szerződés megkötésének vissza­utasítását jelenti és a megszállás meghosszabbítását, ami nem fe­lel meg a német nép érdekei­nek. A német nép gyors békeszerző­dést kíván és azt hogy a meg­szállás miinél előbb véget ér­jen. Ami az úgynevezett szabadság­­jogokat illeti, ez Keletnémetor­szágra nem vonatkozik, hiszen ott biztosítják a nép jogait, szemben Nyugatnémetországgal, ahol üldözik és bebörtönzik a demokratákat és ahol szabadság csak a fasiszta elemeknek és a monopolkapitalistáknak van biztosítva. — Ez a javaslat — folytatta a szovjet külügyminiszter — a Szö­­vetséges Ellenőrző Bizottság kere­tében a többségi elvet akarja ér­vényesíteni. Ez valóságos diktá­tumnak felel meg, de a Szovjet­unió esetében ilyen módszerek nem lehetnek sikeresek. A Szovjetunió ennélfogva elve­ti a­­nyugatiak javaslatait, me­lyek nem felelnek meg a pots­drami egyezmény szellemének. Ezután Acheson, Schuman, vé­gül Bevin szólt hozzá, majd Vi­­sinszkij néhány szóval válaszolt az az ellenvetésekre. Bevinnek arra a kifogására válaszolva, hogy a szovjet külügyminiszter nem ment bele a részletek megvilágításába,V­­isinszkij ezt felelte: Az ellenüt­t nem a résztetekben, hanem az alapvető­ kérdések­ben van. Sch­umannak az az állítása, hogy a potsdami egyezmény föderatív Németországot javasolt volna, tel­jes mértékben tévedés. A potsdami egyezmény célja a Hiller által be­vezetett központosítás megszünte­tése volt. A Szovjetunió elvett njMorszfir kettéosztását Jelenti nyugati javaslatot Visinsskij . És a javaslat diktátum, as ilyen módszer a Szovjetunió esetében nem lehet sikeres Az új term­énybegyűjtési rendelet jelentős kedvezményei a dolgozó garasztok és szövetkezeteik számára A földművelésügyi sm­iniszter rendelettel szabályozta az 1949/ 50. gazdasági évre vonatkozó terménybegyűjtést. A rendelet szerint termény bead­ásra csak az a gazdálkodó köteles, akinek szántóterülete­­az 5 kataszteri holdat meghaladja. A beadási kötelezettség megál­lapítása lényegében úgy törté­nik, mint tavaly. Ennek megfe­lelően a dolgozók kötelezettsé­gei is változatlanok. Emelkedés csupán a 25 holdon felüli bir­tokosoknál van. A gazdálkodó­nak joga van kenyérgabonater­méséből a háztartási és gazda­sági szükségletének fedezésére szolgáló mennyiséget visszatar­tani. Az első típusú termel­őszövetke­zeti csoportok tagjai a közös mű­velésbe vitt terület utáni alapkö­telezettségük 10 százalékával, a má­sodik típusú csoportok tagjai pe­dig 15 százalékával kevesebbet kö­­­telesek beadni, termelőszövetkeze­ti kedvezmény címén. A közösen termelő (III. típusú) szövetkezeti csoportoknál a cso­port alapkötelezettsége egyenlő a közösen művelt terület természet­beni földadójával._____ Csehszlovákia közös tábor­ban halad Magyarországgal A Csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresszusán Kopecky elvtárs hangsúlyozta: Az emigrációba me­nekült reakciós árulók, míg hatal­mon voltak, a burzsoá­ nacionaliz­­mus jegyében szembenálltak egy­mással, de az emigrációban egy­másra talált Nagy Ferenc, Zenki és Mikolajczyk. Az új Csehszlo­vákia viszonya — mondotta — megváltozott az új Magyarország­hoz és ma közös táborban hala­dunk, segítséget nyújtunk egymás­nak a szocializmus eléréséhez. A­ kongresszus résztvevői lelkesen éltették Rákosi és Farkas elvtár­sakat.

Next