Fehérvári Napló, 1949. augusztus (4. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

Magyar-román ünnep a fehéregyházi síkon A Román Népköztársaság­ban is megünnepelték Petőfi­­Mentenáriumát A Román író­szövetség ünnepi ülést tar­tott, amelyen részt vett Andsics Erzsébet, Zelk Zoltán és Kuczka Péter, a magyar kül­döttség három tagja. Fehéregyháza községben a magyar és román dol­gozók nagyszabású tö­­megfelvonulásokkal ün­nepeltek k vasutasok napján Ígéretet tettek a terv túlteljesítésére a szovjet vasutasok Moszkvából jelentik: A szov­jet vasutasok napján a vasutasok az egész ország színe előtt ígé­retet tettek Sztálin elvtársnak, hogy a tervelőirányzatot túltelje­sítik. Legelőször ezelőtt 14 évvel ünnepelték meg a Szovjetunió­ban a vasutasok napját, abból az alkalomból, a Bolsevik Párt vezetői és a kormány tagjai fo­gadták az ország legkiválóbb 400 vasutasát. A szovjet vasutasok azóta is mindig újabb munkasikerekkel dicsekedhetnek. A fasiszták a háború idején 65.000 km hosszú vasútvonalat, 4100 állomást, 13 ezer vasúti hidat és számos más vasúti berendezést romboltak szét. Egyetlen országban sem kellett ilyen rövid idő alatt és nehéz körülmények között a va­sutat helyreállítani és fejleszteni, mint a Szovjetunióban. KEDD, 1949. augusztus 2. IV. évfolyam, 177. sz. ára: 60 fillér Petőfi halálának századik évfordulóját velünk ünnepelte a haladó világ Szombat este kezdődtek­­Budapesten a hatalmas Pető­­fi-emlékünnepségek. Scsipa­ -csov költő, a szo­vjet birók­­­kü­ldöttség vezetője mondott beszédet a Városi Színház­ban. Petőfit szereti a szovjeet nép, — mondta — mert forradalmár, humanista volt, a magyar nép és az egész dolgozó emberiség felszabadí­tásának harcos. Szerette hazáját, igazi hazafi volt. . . Író helyezte el a koszorút. A budapesti Petőfi-házban ren­dezett kiállítást Barabás Tibor, az írószövetség főtitkára nyitotta meg a köztársasági elnök, a kor­mány több tagja és Budapest polgármestere jelenlétében. A hágai magyar követség em­lékünnepélyén megjelentek a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák hivatalos képviselői. A Fran­ciaországi Magyarok Demokra­tikus Egyesülete ugyancsak nyil­vános ünnepélyen emlékezett meg Petőfiről. Moszkva ünnepli a költői Moszkvában is megün­nepelték Petőfi Sándor halálának 100. évforduló­ját. Ott volt a Szovjet Írók Szövetsége, dr. Mol­nár Erik magyar nagy­követ is, a szovjet irodal­mi, művészeti és társa­­dalmi élet kiválóságai, írt üzemek és az ifjúság kép­viselői, valamint a népi demokráciák követségei­nek munkatársai között. Visnyevszkij, a Szovjet Írók Szövetségének főtit­kárh­elyettese mondott beszédet, Tyihonov, Pe­tőfi műfordítója pedig előadásában vázolta Pe­tőfi életét, költői és for­radalmi szerepet, majd Molnár Erik, nagykövet köszönte meg a szovjet népnek a Petőfiről való szere­et­a­yes megemléke­zést Több szovjet író ol­vas­a fel ezután Petőfi­­fordításait, majd megze­nésített Petőfi-dalokat adtak elő híres szovjet énekművészek. Prágában Fierlinger mi­­niszerelnlökhek ellen mon­dott beszédet a Magyar Cseh­szlovák Társaság emlékünne­pélyén. Itt Devecseri Gábor író, Antal István zongoramű­­vész és Szabó Pál, Pozsony­ban Illés Béla, Petri Béla és a Vas­is Énekkar képviselték Magyarországra­­. Varsóban, Szófiában is méltóan emlé­keztek meg a nagy magyar szabadságharcos költőről. fl. Sz. Molko ukrán író beszéde A magyar fővárosban vasárnap délelőtt Petőfi szobra előtt kez­­dődtek újból az ünnepségek. Itt Pongrácz Kálmán, Budapest mun­­kás-polgármestere mondott ün­­nepi beszédet. Hangsúlyozta : Petőfi élete példázza azo­kat a tulajdonságokat , amelyeket a mi korunk­ban a kommunisták tes­­tesítenek meg: mérhetetlen hűség a néphez, ah­hoz a harchoz, amely a nép jo­gainak, hatalmának biztosítását célozza. A továbbiakban hang­súlyozta a polgármester, hogy kíméletlenül lesújtunk a „belső bitangokra”. Gyűlölői vagyunk minden kozmopolitizmusnak, a lángoló harcosai az igazi haza­­fiságnak, mint Petőfi. Pongrácz elvtárs után A. Sz. Molesko ukrán író a szovjet és ukrán nép nevében emlékezett meg Petőfiről. Hangoztatta, hogy Petőfi alkotása éles fegy­ver a szocialista Magyar­­országért az imperialista ellenséggel vívott harcban Beszéde után koszorúk töme­gét helyezték el a szobor talap­zatán. A szovjet k­őküldöttség nevében Georgi Leonidze grúz Petőfi örökségének végrehajtói mi, kommunisták vagyunk — mondta dr. Kispéter István elvtárs alispán a székesfehérvári ünnepélyen Székes­feh­­érv­ár dolgozó né­pe a Szabadság­ téren tartott nagygyűlésem emlékezet meg Pet­őfi Sándor halálának szá­zadik évfordulójáról. Gyime­­si István elvtárs, városi párt­titkár bevezető szavai után Bánfalvi Éva Szavalta el Aczél Tamás: «Petőfihez» című­ köl­teményét. Az ünnepi szónok dr. Kispéter István elvtárs, alispán volt. — Magyarországon ünne­pelték azelőtt is Petőfi em­lékét — mondta. — De nem a nép Petőfijét ünne­peltek, összefogott az irodalomtörté­net és cenzúrái, a hatalom, a rendőrség és a tudománynak nevezett reakció, hogy Pető­fit a maguk számára veszély­telenné és ünnepelhetővé te­gyék. Munkáinak egy részét eldugták a nyilvánosság elől, más részét meghamisították. — A szocializmust építő né­pi demokratikus Magyaror­szág ma nem a meghamisí­tott Petőfit, hanem az igazit: a népforradalmár költőt ün­nepli. Tehetjük ezt, annál na­gyobb büszkeséggel, mert nemcsak szellemének folyta­tói, hanem örökségének végrehajtói is vagyunk. A Szovjetunió támogatásával valóra váltjuk álmait. Most lehetséges ez, mert a demok­ratikus harcnak van követ­kezetes vezetőosztálya: a munkásosztály. Végr­eh­aj­tj­uk Petőfi örökségét, mert népünk élén olyan párt áll, mint a Magyar Dolgozók Pártja, amely mozgósítja a dolgozó­kat a­­nagy feladatokra. Mikor ma ünneplünk, büszkén ten­kinthetünk vissza az elmúlt négy és fél esztendő építő munkájára, amit Petőfi el­kezdett száz év előtt, amiért hősi halált halt, mi befejez­tük és továbbfejlesztettük — hangoz ada Kispéter elvtárs. Ábrahám László elszavalta Petőfi egyik legszebb versét: «A XIX. század költőihez» cí­­műt. A fejér megyei­ asszo­nyok nevében Bakara Gizella elvtársnő, az MNDSz megyei titkára szólalt fel: — A szabadság csak 96 év­vel a költő halála után jött el a mi számunkra — hang­súlyozta. — A dicsőséges szovjet had­sereg hozta meg nekünk. Most az a kötelességünk, hogy függetlenségünkért, bé­­kénkért továbbharcoljunk. A magyar asszonyok testvéri szeretettel fordulnak minden­ki felé, aki a békéért küzd és megvető gyűlölettel mindenki felé, aki új háború szitását akarja. Az ifjúság nevében Szécsi András elvtárs beszélt.­ — A magyar dolgozó nép újat épít az óvilág romjain. Évszázadok után megvalósult a magyar szabóság — emelte ki Szécsi. — Ezt a győzelmet a legkövetkezetesebb, legfor­radalmibb osztály a munkás­osztály vívta ki. A munkás­osztály forradalmának győ­zelmes alkotása: a szocialista Szovjetünké törte le kezünkről a bi­lincseket, s a magyar munkásosztály vezeti a népet az újhaza épí­tésében. Az ünneplő tömeg a Petőfi­­emléktáblához vonult ezután. Elsőnek a városi pártszerve­zet koszorúját helyezte el Gyimóti István elvtárs, másét az üzemek, hivatalok, közvé­­lelek megbízottai borították­ koszorúkkal a nagy magyar forradalmár költő emlékmű­vét. Petőfi-kulturü­nnepélyek városszerte A görög gyermekek tomboló sikere az FDSE szabadtéri színpadán Az FDSE székházában, a sza­badtéri színpadon kultúrműsorral fejeződtek be a Petőfi ünnepsé­gek. A nagysikerű előadáson fel­léptek a fehérváron tartózkodó görög gyerekek, a MÁV-dalárda, a KIOSz ku­lturgárdája, a SzIT, s a Diákszövetség fiataljai és a vas­utas népi tánccsoport. Az ünnepséget a Köztársasági induló nyitotta meg, majd Báner István Reviczky: Petőfi él című versét szavalta. A szavalat után került sor Szécsi András em­tázs ünnepi beszédére. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar fiatalság Pe­tőfi nyomdokain haladva, mir idén erejével küzd népünk boldogulásá­ért. A nagy tapssal fogadott be­széd után ismét szavalat követke­zett: Ábrahám László Petőfi «A XIX. század költői» című versét szavalta. A KIOSz kulturgárdája a nagy költő «Az apostol» című művéből adott elő egy részletet, Halász József rendezésében. Ki kell emelni a szavalatok közül Ju­hász Irmát, Vatthy Piroskát és Bánfalvi Évát. A MÁV dalárda 48-as népdalokat és a szabadságu­­kért küzdő népek dalait mutatta be. Ekkor lépett a színpadra Iko­­nomu Mihály, a fehérvári görög iskola­­igazgatója és tartotta meg nagy érdeklődés mellett ünnepi beszédét. Szavait tolmács közvetí­tette a hallgatóságnak. — Mindnyájan rendelkezünk ta­pasztalatokkal az imperializmusról — mondotta beszédében az igaz­gató. — Most itt vannak előtte­tek a hazájukból kizavart görög gyerekek, mint élő példák. A gö­rög nép békét és szabadságot akar, azért küzd. Tudja, hogy nem áll egyedül ebben a harcban. Mellette van a hatalmas Szovjet­unió, valamennyi népi demokrá­cia! Éljen a testvériség, az ösz­­szes békét akaró népek együttmű­ködése! Éljen­­Rákosi Mátyás!.. Éljen Zahariadisz! Legnagyobb sikerük görö­g ven­dégeinknek volt. Énekszámaikat, de különösen a kis, tengerészru­hás lányok táncát vastapssal ju­talmazta a közönség. A feldobált cukor, csokoládé és a szegfűk tö­mege szinte elborította a színpa­dot. Végül Soltész Jenő elszaval­ta Gera György: A világ fiatal­jaihoz című versét. Kulturházat avatott a villanytelep Petőfi napján A Petőfi-centenárium és a hároméves terv ünnepén avatták fel új kulturháziukat az ÁVESz dolgozói. Az új ter­met a munkásmoz­galom ver­­etőinek arcképeivel, vörös és nemzetiszínű zászlókkal di­­szítették fel. A műsor előtt Berki Zoltán elvtárs, mun­kásigazgató mondott ünnepi

Next