Fehérvári Napló, 1949. október (4. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-02 / 228. szám

Ma: Közöljük a vasúti menetrendet Mai számunk 8 oldal Gazdatájékoztató, heti rádióműsor VASÁRNAP 1949. október hó 2. IV. évfolyam, 229. sz. Éra: 60 fillér RÁKOSI MÁTYÁS elvtárs: A Rajk-banda leleplezésével olyan győzelmet aratott a magyar népi demokrácia, amelynek hatása érezhető lesz az egész imperialistaellenes harc frontján A tervkölcsön sikere mutatja országunk erejét és szilárdságát Péntek délutánig több, mint 6 millió forinttal meghaladta a jegyzés a kitűzött kölcsönösszeget A Rajk banditák felett aratott hatalmas győzelem után pénteken a nagybudapesti pártaktíva előtt Rákosi Mátyás elvtárs. Pártunk főtitkára kiértékelte a győzelmet s utat mu­tatott az előttünk álló feladatok végrehajtására. Az a hatal­mas lelkesedés, amely elöntötte a Sportcsarnokban rendezett aktíva -ülés résztvevőit, a rádión át is átragadt az egész or­szág népére. Mikor Pesten hosszú percekig zúgott a taps Rákosi Mátyás egy-egy bejelentése után, ugyanígy felzúgott az él­en a legkisebb falvakban is megszervezett csoportos rádióhallgatásra összegyűlt dolgozók: munkások, dolgos pa­rasztok, haladó értelmiségiek, kisemberek ajkán. Az ország népe leírhatatlan lelkesedéssel vette tudomásul a Párt, a dolgozó emberek újabb sikerét s a térvkölcsönjegyzés nép­szavazása bizonyítja, hogy kész minden ránk váró feladat maradéktalan megoldására, a szocializmus további építésére Rákosi elvtárs megkezdi beszédét Kovács István megnyitó szavai után percekig zú­gott a tapsvihar, amikor Rákosi elvtárs szólásra emelkedett. Beszédét így kezdte: — Rajk ké­mbandáj­ának le­leplezése ma már teljes j­e­­lentőségében áll előttünk. Si­került le­ep­eznünk ,az ellen­ség veszedelmes ötödik had­­ioszlopát, amely beszivárgott soraink közé és a Párton, a népi demokrácián belül ké­tszüli­­­tokban arra, hogy min­den vívmányunkat megsem­­­m­isítse. E leleplezéssel kap­csolatban fény derült az ame­rikai imperialisták stratégiai tervére , mely nem keve­sebbet tűzött ki célul, mint-­ hogy az új világháború be-­ vezetéseképpen az összes népi dánokra,­­ c­ákat kiszakítsa a Szov­­­­jetunió­ vezette békefront bel­ül és az imperialisták táborába vigye át.­­ — Egy esztendő óta arra lettünk figyelmesek, hogy az amerikai imperialisták ,na­gyon magabiztos hangon be­széltek valami »Operation X« nevű tervről, amelynek egyik fontos része abban állott, hogy benyomulnak a m­épsi demokráciák vezető pártjai­ba. Ugyanakkor hallottunk úgynevezett mélyértelmű fej­tegetéseket arról, hogy az el­múlt két világháború tapasz­talatai alapján helytelen vol­na az imperialisták részéről »totális« háborúra venni az Irányt, azaz olyan háborúra, amely egyszerre az egész Szovjetunió­ vezette béke­front megsem­misítés­ét tűzi ki célul. Ehelyett ezek az impe­rialista hangok bizonyos kor­látokt, körülhatárolt célok ér­dekében folytatandó háború­ra akartak irányt venni. Most már megértjük, hogy az ilyen korlátolt és körülhatárolt cél lett volna a népi demokráci­ák f­iszakítása a Szovjetunió oldaláról, és az is világos szá­munkra, hogy az a hideghá­ború, az a fokozódó kard­­csörtetés, amelynek a berlini légihíd csak­ egy része volt, hozzátartozott a terv előké­­szítéséhez. Az imperialisták e »korlá­tolt« tervének tengelye és alapja az az árulókból, kémekből, Gestapo-ügynökökből álló banda telt volna, amely ma Jugoszlávia élén áll. A Raj­kék leleplezése végre a maga meztelenségében meg­­világított­a a jugoszláv árulók üzelmeit. A Rajk-per folya­mán nyilvánvalóvá vált, hog­y Tito és bandájának árulása nem tavaly júliusban kezdő­dött. Titoék egyik fő gondja a fel­szabadító háború alatt az volt, hogy minél több öntu­datos harcos, a jugoszláv nép minél több igaz fia pusztul­jon el ebben a küzdelemben. Brankov, a budapesti jugo­szláv követség volt ügyvivő­­je, nemcsak arról ránto­tt le a leplet, hogy Titónak a há­­­ború alatt gyanús tárgyalásai voltak a németekkel, hanem arról is, hogy százával öleit® I® azokat a szabadságharcosokat, ak­ik az amerikai imperialis­tákkal szemben a Szovjet­unióban látták népük támo­gatóját. Most már tudjuk, Rajk vallomásából, hogy az egész jugoszláv »szocializmus« csak látszatra készült, csak enged­mény volt a dolgozó jugo­szláv tömegek felé és azzal a mellékcéllal hozták létre, hogy Tiboék így hatásosab­ban tudják leplezni az impe­rialisták terveit­ a népi de­mokráciákkal és a Szovjet­unióval szemben.­­ A per rávilágított arra, hogy amíg a népi demokrá­ciákban a régi rend, a reak­ció nem volt leverve, addig az imperialisták Tito Jugo­szláviáját, mint stratégiai tar­talékot kezelték. Ennek a tar­taléknak ezidőben külön je­lentő­­get adott az, hogy szo­cialistának tudizi magát kiját­szani és mint ilyen, a n­é­pi demokráciák országaiban ké­mei, »diplomáciája« és befo­lyása révén nagy segítséget tudott nyújtani a mit sem sejtő népi demokráciákkal­­szemben.­­ Amikor azonban a harc eldőlt, a reakciót a népi de­mokráciák leverték, akkor a jugoszláv árulók amerikaii urai a stratégiai tartalékot, a Tito bandáját kénytele­nek voltak a harc első vonalába dobni. Jugoszlávia lett a népi demo­kratikus kormányzati rend­szerek megdön­té­sre irányuló harcban a rohamcsapat.­­ Nálunk, Magyarországon ez annyit jelen­­et, hogy Rajk és bandája utasítást kapott arra: fegyveres erővel állít­sák vissza Magyarországon a kapitalizmust. Az „Operation X46 — az imperialisták titkos terve valamely nemzetközi konfliktus, amelynek le kellett volna kötnie a Szovjetunió erejét és ugyancsak ki­egészítő részei lettek volna külön­böző zavargások, köztük a katoli­kus reakció mozgósítása, amely a többi né­pi demokrácia számára megnehezítette volna, hogy az így megtámadott magyarország segít­ségére siessenek. — Ennek a tervnek a fényénél értjük meg többek között, hogy­ miért tartott és tart Jugoslávia gazdasági erejéhez mérten óriási hadsereget. Ez a hadsereg tud­valevőleg időnként 700.000 főnyi volt. Ma már világos, hogy Tito itt is amerikai gazdáinak utasítását követte, akik jugoszláv katonák véré­vel hajtották volna végre tervüket, híven ahhoz a politikájukhoz, mely szerint más kezével kell kikapar­tatni a gesztenyét a tűzből. — Ez volt az «Operation X,» az amerikai imperialisták titkos terve, melynek minden részlete bi­zonyítja, hogy mohó imperialista rablók és Gestapo iskolát járt pro­vokátorok, Tito, Rankovics, Gyi­­lasz közös szerzeménye.­­ A Rajk-banda leleplezése fényt vetett ezekre az al­jas tervek­re és mellékesen fényt vetett ,arra is, hogy a jugoszláv árulók nem az idén augusztusban határozták el, hogy a görög­ szabadságharc megsos­o­ásához segédkezet nyújtanak, hanem már — mint Rakovics azt Raikkal közölte —tavaly kész volt a terv Tito és a görög monarcho­­fasiszták együttműködésére.­­ — Ebben az utasításban nem­csak az volt benne, hogy az ország minden reakciós erejére kell tá­maszkodni, de a terv végrehajtá­sához megkapták volna az an­t­­­amerikai zónában összegyűjtött nyilasokat, csendőröket, horthysta tiszteket és ami még fontosabb, a jugoszláv árulók fegyveres had­erejét.. Az ilyen fegyveres orvtá­madás kiegészítő része lett volna A magyar kormány felmentve érzi magát a Jugoszláviával kötött barátsági szerződés kötelezettségei alól Magyar jegyzék a jugoszláv kormányhoz Kállai Gyula elvtárs külügymi­niszter pénteken délben fogadta Jugoszlávia budapesti követét, J. Jovanovicsot és a Ma­gyar Nép­­köztársaság kormánya nevében a következő szóbeli jegyzéke® nyújtotta át neki: «A budapesti Népbiróság előtt 1949 szeptember 16-tól 24-ig Rajk László és bűntársai államdlenesi összeesküvési ügyében lefolytatott per és e perben a Népbiróság ál­tal hozott ítélet napvilágra hozta hogy a jelenlegi jugoszláv kor­mány — magyarországi ügynökei útján — idegen, imperialista ha­talmak­­ zsoldosaként összeesküvést szervezett a magyar népi demo­krácia megdöntésére. A budapesti Népbíróság előtt lefolyt per­bebi-­zonyította, hogy az összeesküvés megszervezésére és vezető magyar államférfiak, a magyar kormány­ tagjai meggyilkolásának előkészíté­sére a jugoszláv kormány minisz­tere, Rankovics titokban Magyar­­országra jött. Bebizonyította a per továbbá azt is, hogy a jugo­szláv kormány már 1947-ben a magyar-jugoszáv barátsági és köl­csönös segélynyújtási egyezmény megkötésének időpontjában előké­szítette a magyar népi demokrá­cia megdöntésére irányuló tervét és ennek érdekében a jugoszláv kormány egyes vezetői titkos tár­gyalásokat folytattak Rajk László rendőrkémmel, provokátorral és imperialista ügynökkel. A per be­fejezése után a jugoszláv kormány jogtalanul kiutasította Jugoszláviá­ból a belgrádi magyar követség munkatársait, pedig azok, ellen­tétben a budapesti Jugoszláv kö­vetség munkatársaival, akik rend­szeres kémtevékenységet folytattak a Magyar Népköztársaság ellen, kifogástalanul teljesítették diplo­máciai feladatukat. A jugoszláv kormány tehát évek óta ellenséges magatartást tanúsít Magyarországgal szemben, a bar­­átság és a szövetség helyett min­dent elkövetetett a magyar népi demokrácia­­megdöntésére, segítsé­get nyújtott a Magyar Népköztár­saság belső és külső ellenségeinek, sárba taposta "a m­agyar-jugoszláv barátsági, együttműködési és köl­­csönös segélynyújtási egyezményt. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya a mai naptól felmentve érzi magát nevezett szerződés min­den néven nevezendő kötelezettsé­gei alól.»

Next