Fehérvári Napló, 1949 (4. évfolyam, 202-304. szám

1949-09-01 / 202. szám

2 A VIT befejeződése után a küldöttek felkeresték az ország minden vidékét. Na­gyon kedves vendégek ju­tottak nekünk is. Észak- és Délamerikából, Izraelből és Svájcból. Sajnos, egyik ve­nezueli fiút kisebb baj érte Fehérváron : megbetegedett és kivizsgálásra a Szent György kórházba szállítot­ták. Az orvosok és ápolók nagy szeretettel veszik kö­rül a kórházban, kiemelhe­tő­leg rövidesen fel is épül­t . . A feh­érvári VIT ünnepsé­gek legkedvesebb eseménye a vasárnap esti tábortűz volt. A műsor után vagy félszáz fiatal elkezdte a jókedvű „zakatolásu-t, amely a VIT specialitása lett Pesten s vi­déken egyaránt. Félszoba dúlt, vidám éneklés, tánc és Ugrándozás ez a „zakato­lás”, amely egyúttal kifejezi a fiatalság erejét és béke­­vágyát. —o— A közelgő tanévnyitással kapcsolatban hallottuk, hogy soha olyan hatalmas érdek­lődés nem nyilvánult meg az iskolázás iránt, mint az idén. A tan­felügyelőség köz­lése szerint kény­telenek lesz­nek összehívni az iskolabi­zottságot ebben az ügyben, hogy van-e lehetőség további diák­felvételekre. —­o — Az „Ismerd meg a Szov­jetuniót“ előadás keretében ifjúsági probléma kerül ezen a héten sorra. Négy Miklós elvtárs, a MINSz megyei tit­kára tart előadást szomba­ton este a Kulturházban a szovjet ifjúságról. —o — A Népköztársaság új cí­mere egyre több helyen lát­ható Fehérváron. A legtöbb nemzeti vállalat már az új címert használja portálján. Legelőször a Fűszerértéke­­sítő Nagykereskedelmi NV fiókjára került fel címerünk — az élüzem-csillag mellé. —o— Az Őj­fehérvár elé áthe­lyezett autóbuszmegálló kér­dése most is foglalkoztatja az utasokat. Több felől hall­juk azt a kívánságot, hogy a megállót tegyék vissza a régi helyére, mert a jelen­legi éppen az útvonal leg­keskenyebb, igen éles ka­nyarodójánál van s még a járókelők biztonságára is veszélyes. —o— Az MNDSz helyi szerve­zete és a vasutas nők csa­ládvédelmi egyesülete ezen a héten egyesül. Az egye­sülés nagyszabású ünnepség keretében megy majd végbe, amelyen a vasutas kultur­­gárda is műsort ad. Az ün­nepség (melyen nem lesz be­lépődíj) előreláthatóan va­sárnap kerül sorra. Legkö­zelebb bővebbet közlünk ez­zel kapcsolatosan. FEHÉRVÁRI NAPLÓ 1949 szeptem­ber 1. Fényt varázsol a faluba, erősíti a munkás-paraszt szövetséget A SÁGVÁRI-BRIGÁD Mint mozdulatlan, néma fo­tó­nak állnak a vilanypóznák az or­szágút mellett. Szélén kanyarog a műút csíkja, dombok, kis erdők között és mm­ellettte m­indenütt az­ oszlopok vezetik a végtelennek látszó dróthálózatot. Egy poros Ids község határában azonban megszakad a póznák tovafutó fa­la. Balatonbozsok a falu neve. Itt lehet most'­­megtalálni a fe­hérvári villanygyár Ságvá­ri-brigád­­ját. A szélső házak t­ílözötti, a rek­­kenő hőségben derékig meztelenül dolgozik 23 ember. Egy hatal­mas «A-oszlop» veszedelmesen inog a levegőben.­­ — Vigyázz­, dől! Lassan mozdul az otromba póz­na, hatalmas porfelhőt verve vá­gódik végig a földön . Az új gaz­dák frissen vert falu, pirostetős házai mellett dolgozik a brigád, mint a munkás-paraszt szövetség előretolt őrszeme. — Azon dolgozunk, hogy a fal­vak népe minél előbb rended, erős fényű világítást kapjon — fo­gad Marosdi János brigádvezető. Ez a vezeték eddig szabályta­lan, ideiglenes oszlopokon állt. Rosszabb volt az áramszolgáltatás, nagy az áramveszteség. Most, hogy a vas vezeté­két leszedjük, n­ő a teljesítőképesség, odahaza a te­lepen a kazánok kevesebbet fo­gyasztanak. — Megy itt a munka! — nevet Steiner László csoportvezető. — Az emberek tisztában vannak azzal, hogy a hároméves terv sikeres és időre való teljesítése fittg a munkájuktól. Óriási &A-oszlop» két végét szo­rítják be a betontalp fogai közé. Nehezen csúszik, verejtékeznek a munkások. — Majd mindjárt! — biztatja az embereket Stolner elvtárs. A brigádvezető is odajön. Talán most... !Elég mindig nem... — Emeld meg! Jöhet előbbre! Na még! Jó!... Egy pillanatra abbahagyják), fújnak egyet. Autó robog végig az utón, porfelhőbe bukolja az embereket. Fojtogató a forrróság. De nem pihennek sokáig, sürget a munka. Reggel hétkor kikap­csolják az áramot, délután né­gyig. Addigra, ha törik­, ha sza­kad, a napi porciót be kell fe­jezni. Persze r majd mindig jóval többet végeznek, mint amennyi ki van szabva. — Ötven napot kaptunk a munkára, de megfogadtuk, hogy­' negyvenöt nap alatt befejezzük — közli büsz­kén Marosdi elvtárs. — Most azon igyekszünk, hogy ne negyvenöt, de negyven nap alatt végezzünk! — mondja Stei­ner elvtárs. ■ Ha a brigád teljesítményeit néz­zük, az elhangzottaknak komoly alapjuk van, mert a szavakat min­dennél ékesebben alátámasztja a munkateljesítmény. Volt olyan nap, amikor 175 százalékot értek el, de a 140 alatt sohasem ma­radnak­, amióta a brigád megala­kult. Ságvári Endre halálának év­fordulóján született a brigád és azóta azon dolgozik, hogy a mun­kás-paraszt szövetséget jó teljesít­ményével még szorosabbra fűzze. Nekifognak az oszlop felállításá­nak. Kötelet kötnek a felső végé­re,­­majd kurta vezényszóra neki­feszülnek az izmok. — Hej... Aut! Hej... Aut! Megfeszül a kötél, emelkedni kezd az oszlop. Feljebb, mindig feljebb. Pár perc és már áll. Az emberek nézik, szemükben az elé­gedettség fénye lobog. Vájjon há­nyadik oszlop ez már, mely áll az országban, hirdetve az egész világnak, hogy az urak lerombol­ták­, tönkretették Magyarországot, a láncaitól megszabadult szabad magyar nép pedig felépíti! De­­ most végre magának... Erdes adalok a fehérvári selyemhét sikerére­ és a konfekciós ruha népszerűségére! Jobb és olcsóbb gyapjúszövet őszre Legjobban igazolják a vidéki se­­lyem­hetek sikerét, hogy Székesfe­hérváron, Debrecenben, Pécsett és Békéscsabán meghosszabbították a selyemvásárt. Eddig Szegeden volt a legna­gyobb sikere a selyem­i hétnek, itt selyem-népünnepélyt rendez­tek. A szegedi Fő­ téren, amelyet erre az alkalomra feldíszítettek­, ötezer ember nézte végig a se­lyemből készült szebbnél-szebb ru­hákat, amelyeket a szegedi gyá­rak dolgozónői és az üzletek el­­árusítónői mutattak be. A selyem­hetekben résztvevő nyolc vidéki városban már eddig is többi­illió értékű selyem­­árut­ vásároltak. A fogyasztóközönség a legnagyobb mértékben az impri­­méket, a santungot és a fehér­­neműselymeket vásárolta. A tervszerű munka és terme­lés, amely a gazdasági élet min­den ágazatában folyik, egyre ked­vezőbb mértékben érezteti hatá­sát a textilszakmában is. Ebben az évben legyártott gyapjúszövetek árban ol­csóbbak lesznek, mint az előző évben voltak, és emellett minőségben jobbak lesznek a tavalyinál. A küszöbön­­álló őszi szezont a gyárak és a nemzeti vállalatok dús raktárak­kal várják és mind típus-, mind szabadárucikkekben hatalmas vá­lasztékok állnak a kereskedelem rendelkezésére. A konfekcionált ruhák anyaga a tavalyihoz képest megváltozott, lényegesen jobb lett. A konfek­­ciós ruhák ma már felveszik a versenyt a­­mérték után készített ru­hákkal. Az állami ruhagyárak, az OKISz­­ban mű­­köd­ő kisipari termelőszö­vetkezetek, a Ruhaipari Központ által jóváhagyott modelleket nagy mennyiségben állítják elő. Férfi, női és gyermekruhát készítenek a gyárak és az új konfekciós cik­kek minden ízlést kielégítenek. Nagy figyelmet szentelnek arra, hogy minden üzletbe olyan ruha kerüljön, amely az üzlet vevő­kö­zönségének megfelel. Lőszerre­jtegetőt fogtak Az iváncsai rendőrség bizalmas bejelentés folytán, házkutatást tar­tott Száki István gazdálkodó házá­nál, ahol nagymennyiségű lőszert és fegyveralkatrészeket talált. Száki­­letartóztatták és a mai napon átad­ták a fehérvári ügyészségnek. Film készül a béke híveinek moszkvai értekezletéről Moszkvából jelentik: Most állítják össze a béke híveinek­ moszkvai értekezletéről ké­szült film felvételeit. A felvet­telek megörökítik az értek­ez­­­let üléseit, a szovjet kikül­döttek és a külföldi vendégek felszólalásait. Felvételeket ké­szítettek azokról a Moszkvai-­ ban, Leningrádban és Kievi-­ ben tartott nagygyűlésekről is, amelyeken a moszkvai ér­tekezletek eredményeit össze­gezték. De szerepelnek ebben a filmben más olyan gyűlések is, ahol a szovjet dolgozók, sz­örkete­len békeakarat­uknak adtak kifejezést, valamint azok a nemzetközi értekezle­tek, amelyek a Szovjetunió szilárd békepolitikájának je­gyében folytak le. A filmet Szergej Geraszimov Sztálin- díjas filmrendező készítette. Székesfehérvár thj. város polgármest­erétől. 15.743/1949. 111. szám Közlemény: 1. A belügyminiszter a népjó­léti miniszterrel egyetértésben Szé­kesfehérvár thj. város köztiszta­sági üzemének az 1949 :X. t. c. 7. §-a alapján községi vállalattá alakítását elrendelte. A községi vállalat cége: Szé­kesfehérvári Köztisztasági Községi Vállalat. Székhelye: Székesfehér­vár. Tárgya: A város tereinek, ut­cáinak tisztántartása, szemét össze­gyűjtése, elszál­­tása, értékesítése gépi és lovas szál­­tóeszközök tar­tása és fuvarozás válla­ásával hasz­nosítása, a szállítóeszközök kar­bantartása, javítása. Tartama: Há­la óvatlan idő. A községi vállalat felett a felügyeletet a belügymi­niszter gyakorolja. Az 1949:X. t­c. alkalmazása szempontjából a vállalat tárgya szerint illetékes mi­niszter a népjóléti miniszter. 2. A belügyminiszter a népjó­léti miniszterrel egyetértésben az 1949. évi X. t. c. 7 §-a alapján a Székesfehérvári Temetkezési Községi Vállalat alapítását elren­delte. A községi vállalat cége: Szé­kesfehérvári Temetkezési Községi Vállalat. Székhelye: Székesfehér­vár. Tárgya: Temetkezési tenni­valók ellátása és köztemetők keze­lése. Tartam­a: Határozatlan idő. A községi vállalat felett a felügye­letet a belügyminiszter gyakorol­ja. Az 1949 :X. t. c. alkalmazása szempontjából a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter a nép­jóléti miniszter. 3. A belügyminiszter a föld­művelésügyi miniszterrel egyetér­tésben Székesfehérvár thj. város viz- és csatornaművek üzemének az 1949:X. t. c. 7. §-a alapján községi vállalattá alakítását elren­delte. A községi vállalat cége: Székesfehérvári Viz- és Csatorna­mű Községi Vállalat. Székhelye: Székesfehérvár. Tárgya: A város közönségének vízzel való ellát­ása szennyin­ek elvezetése, a csa­­a­­k­­csatornák és élővizek medreinek­ karbantartása. Tartama: T­atáro­zatlan idő. A községi vállalat fe­lett a felügyeletet fa belügymi­niszter gyakorolja. Az 1949:X. t. c. alkalmazása szempontjából a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter a földművelésügyi mi­niszter, aki jogkörét az Országos­­Vízgazdálkodási Hivatal útján gya­korolja. (X) Üdvözlet a dunapentelei szakmaközi bizottságnak A közelmúltban hataim lelkesedéssel fogadta el országgyűlés, valamint az egész dolgozó nép Népköztár­saságunk alkotmányát. En­nek 2. paragrafusa, hogy magyar Népköztársaság, minden hatalom a dolga népé. A 3. paragrafusban e­dig benne foglaltatik, hog megvalósul a munkásság és dolgozói a parasztság szer­ szövetsége a munkásosztál­. vezetésével. Dunapentele dolgozói is­­ érezték és megértették az­­ kotmányban foglaltak jele­tőségei és a munkásosztály valamint a dolgozó paras '* * 3 * 5 Ságra háruló feladatok ma­déktalan elvégzése, érdeké­ben mind szorosabbra zár soraikat. Erősítik a szakszó­vezeti mozgalmat, Pári a leghatalmasabb tömegház oktatják, nevelik a pá­r­o­kan dolgozók, munkásai parasztok széles tömeg hogy Dunapentelén is elegt tudjanak tenni a ránk bán feladatoknak. Ezért szerveztek újjá szakmaközi bizottságot , amely hivatva van az össze szakcsoportok mozgalma irányítani és ellenőrizni Dr­napén­tel­én. A szakmaközi bi­zottságba kipróbált, harci elvtársakat választottak. A bizottság tagjai lelt­ék Kovácz Lászl­ó elvtárs, a FDSz vezetőségi tag, aki­ben a Magyar Dolgozók I­­a dunapenzetelei szerve/ vezetőségének tagja. Titk Lehotzky Tibor elvtárs, Dunavidéki Rt. munkása akit vártunk, hogy feladó­jól el tudja végezni, 28-a iskolára hozzott Székesfeh­é­vára. Távollétében Kovát Antal látja el a litkári teen­dőket, szintén a Dunavidéki Rt. munkája. A helyi Miá­ MOSz-csoport kipróbált veze­tője Vincze János elvtárs mellett résztvesz a szakmaked­zi bizottság munkájában a haladó értelmiséget képviselt Vészeli Béla pedagógus is, va­­lamint Kovács Sándor zenész­­­szakszervezet vezetőségi tag. Az átszervezett szakmaközi bizottság tevékenysége elé vá­rakozással tekint Duna péntek­i, ipari munkássága és dol­gozó parasztsága, mert a bi­zottság jó munkájától remé­­k, hogy számos személyi községi problémájuk mego­dódik, mely eddig a szakszer­vezetek szétszórtsága követ­keztében megoldatlan volt. De hatalmas feladatokat kell megoldani a szakmaközi bizottságnak a falusi osztály­­harc kiéleződő újabb szaka­szában, amikor Pártunk veze­tésével mindinkább irányt ve­szünk falun is a szocializmus lerakására. Ebben a harcban dönt­ő támogatást kell nyúj­tania a szakmaközi bizott­ságnak a falusi kulákiparo­­soknál még számos esetben embertelen körülmények kö­zött dolgozó tanoncoknak és ipari munkásoknak és első­sorban a termelőszövetkezet­­eket alakító dolgozó paraszti­ Ságnak, R. Ku­ ­

Next

/
Thumbnails
Contents