Fehérvári Napló, 1949 (4. évfolyam, 202-304. szám)

1949-09-01 / 202. szám

1949. szeptember 1. FEHÉRVÁRI NAPLÓ 5 Diadalkapuval fogadták a martonvásári és móri dolgozók külföldi vendégeinket Bicskén megtekintették a gyermeküdülőt Kitörő lelkesedéssel, ujjongó örömmel és szíves vendégszere­tettel fogadta kedden Bicske és Martonvásár népe a VIT kül­földi vendégeinek hozzájuk lá­togató csoportját. Bicskén a Fő­városi Gyermeküdülő parkjában ifj. Horváth István elvtárs, az MDP járási titkára, Kemény Jó­zsef elvtárs, községi titkár és Perl Ferenc elvtárs, járási fő­jegyző üdvözölte a község és járás nevében a külföldieket. A „Ságvári Endre“ úttörő csapat emlékzászlót adott át a küldötteknek, akik rövid beszédben köszönték meg a kedves fogadtatást. Ezután a gyermeküdülőt tekin­tették meg a vendégek. Nagy elismeréssel állapították meg, hogy Magyarországon szociális célokra és mindenekelőtt a gyer­mekek jó és egészséges nevelé­sére nagy összegeket fordítanak és ezt a kérdést elsőrendű fon­tosságúnak kezelik. Bicskéről Martonvásárra uta­zott a csoport, és község közepén diadal kapu fogadta a vendégeket Somogyi István elvtárs, községi párttitkár üdvözölte őket, majd Mihók Sándor elvtárs, a MINSz nevében köszöntötte a Martonvá­sárra érkező csoportot. Ezután a szövetkezeti vendéglő feldíszí­tett udvarán tartottak gyűlést. Itt elsőnek Olga Tkach amerikai küldött, utána Gleser Ciupcik izraeli, végül Fritz Lammler svájci delegátus mondott beszédet. Ezután a martonvásári Agrárbioló­giai és N­övénykísérleti Állo­mást tekintenék meg. Érdeklődtek az új kísérletek fe­lől. Különösen megragadta a vendégek figyelmét az, hogy itt kísérletezik ki a magyar gyapo­tot, amely az ötéves terv végére textilszükségletünk 45 százalé­kát fedezi. Este társasvacsorával búcsú­zott a külföldi ifjúság képviselői­től Martonvásár népe. Itt a párt­szervezet és a község ajándékát adták át a vendégeknek. Mind­egyikük magyar díszítésű kula­csot és emlékkönyv-szivet kapott. A küldöttek másik csoportja Mór ott tett látogatást. A lakos­ság itt is diadalkapuval várta a külföldi fiatalokat. A diadalka­punál Estélyi Gyula elvtárs, a MDP járási propagandistája fo­gadta őket. Utána Willing István elvtárs, a MINSz járási titkára az ifjúság üdvözletét tolmácsolta. Az úttörők virágcsokrokat nyúj­tottak át az érkező küldöttek­nek. A gépállomás kultárházában a helyi MtDSz látta vendé­gül a két fiatalt. Utána a gépállomást tekintették meg, érdeklődtek a munkák üteme felől és sokáig elbeszél­gettek a traktoristákkal. A gép­állomásról három Szlovákiából áttelepült gazdához mentek, akik a tavalyi mezőgazdasági ver­senyben mintagazda-kitüntetést kaptak. Este a bányászüdülő udvarán a naggyű­lésen népi tánca után a móri úttörők Hans Stebler svájci és Jonas Millan venezu­elai küldött beszélt. fiz MDP Politikai Bizottságának határozata a MÉMOSz Az építőiparban mutatkozó hiányosságokkal kapcsolat­ban a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága megvizsgálta az építőipari szakszervezet, a MÉMOSz munkáját és az alábbi hatá­rozatot hozta: ■ Az Építőmunkás Szövetség a fel­szabadulás előtt, az illegalitás leg­nehezebb esztendeiben egyike volt a munkásosztály legharcosabb szer­vezeteinek, amelyben messzemenően érvényesült a kommunisták befo­lyása. Az építőmunkások tömeghar­caikkal, sztrájkjaikkal sokszor mu­tattak példát egész munkásosztá­lyunknak és hervadhatatlan érde­meket szereztek a Horthy fasizmus ellen vívott nehéz küzdelmekben. A felszabadulás után a MÉMOSz munkáját megnehezítette az építő­ipari munkásság súlyos anyagi hely­zete, az építőiparban viszonylag nagy­ méretű munkanélküliség, az ipar kézműves jellege és szétapró­zottsága Mindezek a nehézségek hátráltatták a MÉMOSz t abban, hogy megfeljen az új helyzetben a szakszervezetek előtt álló új feladatoknak. A Politikai Bizottság azonban az objektív nehézségeket figyelembe véve megállapítja, hogy azok ön­magukban nem magyarázzák meg a MÉMOSz munkájában mutatkoz­­óibákat.­ A MÉMOSz egyes vezetői a fel­szabadulás után is nagyjában azt a szakszervezeti és bérpolitikát foly­tatták, ami helyes volt a Horthy rendszerben, a kapitalista vállalko­zókkal szemben, de nem volt helyes a népi demokrácia viszonyai között, az építőipar jelentős részének álla­mosítása után. A MÉMOSz egyes vezetői nem értették meg, mit kö­vetelnek tőlük a megvált­­­tt vi­szonyok, nem mozgósították a szer­vezeti munkásságot az építőiparban mutatkozó hibák és elmaradottsá­gok leküzdésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a szocialista munkaverseny kifejlesztésére, új munkamódszerek bevezetésére, az önköltség csökkent­sére. Nem fordítottak kellő gondot az építőipari mun­ásság politikai e maradottságának megszüntetésére, a faluról felkerülő új építőipari munkásrétegek politikai és szakmai nevelésére Nem értette­ meg hogy hazánkban ma a termelés fokozá­sán keresztül szolgálják legjobban a dolgozók érdekét. A MÉMOSz vezetői azért követ­ték el ezeket a súlyos hibákat, mert a MÉMOSz vezetőségében dolgozó elvtársak egy része elsza­kadt a Párttól, nem értette meg a Párt politikáját A Párttól való elszakadás jelei mindenekelőtt a következőkben mu­tatkoznak meg: a) A MÉMOSz vezetői nem szor­galmazták szakmájukban a Pán szervezeti erejének és befolyásának kiszélesítését, az építőmunkásoknak a Párt soraiba való bevonását. b) Lebecsülték az ideol­giai, po­litikai nevelő munka fontosságát elmulasztották az oktatási hálózat kiépítését. A politikai tömegnevelő munka elhanyagolása nyomán az építő munkás tömegekbe könnyen beha­toltak az osztályellenség hamis , romboló nézetei. «) A MÉMOSz vezetői munká­jukban nem mutattak kellő osztály éberséget Ennek következtében szá­mos olyan elem került az épitő munkás mozgalomba és az építő­iparban vezető tisztségbe, akiket később, mint az ellenség ügynökeit lepleztük le. d) Nem értve meg a Párt politi­káját, a MÉMOSz egyes vezetői ma­guk is a bérdemagógia uszá yába kerültek. e) A MÉMOSz vezető­ége nem fordított elég gondot a munkásság soraiban jelentkező értelmiségelle­nes hangulat leküzdésére. A Politikai Bizottság megállapítja, hogy a MÉMOSz vezetősége által elkövetett hibákért felelősség te­heti a Szakszervezeti Tanácsot is, mert nem adott kellő irányítást és támo­gatást a MÉMOSz munkájában je­lentkező hibák kiküszöbölésére. A Politikai Bizottság a fenti hi­bák kiküszöbölésére a következő határozatot hozza: I. A politikai munka terén !) A MÉMOSz vezetőségének a szakszervezet egész munkáját a pro­­letárdiktatúra által megszabott fel­adatokra ke­l beállítania, a MÉMOsz vezetőségében dolgozó kommunis­táknak biztosítaniuk kell, hogy a szakszervezetben a Párt politikája érvényesüljön 2. A MÉMOSz vezetőségében dolgozó kommunisták nyújtsanak segítséget az üzemi pártszervezetek kiépítésében, hogy ezzel a Párt szer­vezeti erejét és politikai befolyását az építőmunkások körében növel­jék. Biztosítaniuk kell, hogy az üzemi bizottságok munkájában érvén­yesü­l­jön az üzemi pártszervezetek politi­kai irányítása és ellenőrzése. 3. Az épitőmunkások politikai ön­tudatának emelése érdekében gon­doskodni kell arról, hogy a Párt és a Szakszervezeti Tanács napilapjait az épitőmunkások rendszeresen ol­vassák. Az aktuális kérdésekről a MÉMOSz időközönkint adjon k megfelelő propaganda-anyagot. II. Az oktatás, nevelés terén . Meg kell javítani a MÉMOSz politikai tömegnevelő munkáját a­ pitemunkások között. A vezető ká­dereknek f­éldamutatóan elől kell ázniuk abban, hogy elsajátíts­a a marxizmus-leninizmus ideológiáj­t, i szocializmus építésének elvi és gyakoriak, kérdéseit. 2. A MÉMOSZ szervezzen állandó iskolát a szakszervezeti káderek képzésére. 3 Az építőmunkások politikai színvonalának emelésére ki kell épí­teni a ma­xista-leninista ideológiát­­erjesztő tanfolyamok és szem­iná­riumok széles hálózatát. 4. A MÉMOSZ-nak oktatási - nevelő munkájában nagyobb gondot kell fordítania az építőmunká­­k kulturált színvonalának eme­ésére A nagyobb építkezéseken, munka­h­elyeken tartsanak kulturelőadáso­­kat, szervezzenek üzemi könyvtára­kat, népszerű természettudományos előadásokat. III. A termelés terén 1. Termelési tér és a MÉMOSz legfontosabb feladata az építőipar önköltségcsökkentéséről szóló mi­nisztertanácsi határozat végrehaj­tása. E célból dolgozza fel rész­letesen az ebből a határozatból folyó szakszervezeti feladatokat és gondoskodjék e feladatok népsze­rűsítéséről az építőmunkások kö­ 2. Dolgozza fel a szovjet építő­ipar új módszereit a termelékeny­ség emelése és az önköltség csök­kentése terén és hasson oda, hogy ezeket a módszereket nálunk is minél szélesebb körben alkalmaz­zák. 3. Meg kell szervezni a dolgo­zók széles tömegét átfogó raun­­­aversenyt. Különös gondot kell fordítani az egyes munkások kö­zötti verseny és a brigádmozga­­lm fejlesztésére, de szervezze meg a MÉMOSz a nagyobb épít­­kezések közötti munkaversenyt is. 4. Támogatni kell az újító moz­galom kialakulását és biztosítani kell az újítások és észszerüsítések gyors és széleskörű elterjedését. 5. A MÉMOSz folytasson ál­landó küzdelmet a munkafegyelem megszilárdításásáért, az e terüle­ten mutatkozó lazaság megszünte­téséért. 6. Az építőmunkások politikai öntudatának fejlesztésével o­da kell látni, hogy az épitőmunkások vé­­get vessenek­ az építkezéseken mu­tatkozó árnyagpaza­rlásnak és fel­hívják a figyelmet az építkezése­ken mutatkozó hibákra és vis­­­szaélések­re. IV. A szakképzés terén 1. Az Épitőmunkások Szakszer­vezetének kötelessége gondoskodn­i erről, hogy az építőipari munká­sokból nagy számban kerüljenek d az építőipar új vezetői. E cél­ 1. Az Építőmunkás Szövetségben biztosítani kell a választott ve­zetőszervek jó működését, a Szö­vetség egyes osztályainak megfe­lelő együttműködését, az ellen­őrzést a vezető szervek határoza­tainak végrehajtásáról. Contisko­l­ni kell arról, hogy a MÉMOSz vezetői az építkezésekhez s az üzee mekhez rendszeresen kijárjanak, hogy közelebb kerüljenek a műn­ VI. Szociálpolitikai téren ! A MÉMOSZ vezetői a jövőben foglalkozzanak többet az építőmun­kások szociális helyzetével. Gondos­kodjanak a maguk területén a kor­mány által szociális célokra biztosí­tott összegek felhasználásának el­lenőrzéséről és törekedjenek arra hogy az építkezéseknél lakó mun­kások a munkahelyeken megfelelő­si kötelezettség teljesítésénél beadni. Árpát szabadforgalomban (piacon) értékesíteni csak az jogosult, aki kenyérgabona beadási­­ kötelezettségét teljes egészében kenyérgabonában teljesítette és az árpa beadási kötelezettségét is teljesített­e, illetve, amennyiben nincs elegendő kenyérgabonája, ár­patermésének 15 százalékát kenyérgabona beadási kötele­­­zettségének teljesítésére a gyüjtőkerca keüőhöz leadta, szálláshelyet kapjanak. Biztosítan kell az épületeken az étkeztetés el­lenőrzését, a tis­zasági berendezések megteremtését és a kulturális neve­lőmunka technikai előfeltételeit. A Politikai Bizottság felszólítja a Szakszervezeti Tanácsot, hogy a Párt határozatának végrehajtás­ban nyújtson a legmesszebbmenő segít­séget a MÉMOSZ vezetőségének, kísérje állandóan figyelemmel a MÉMOSZ munkáját s a fent megje­­ölt feladatok eredményes végrehaj­­tásához elegendő számú, megfelelő munkatársat adjon a MÉMOSZ­nak. A Politikai Bizottság felszólítja a Szakszervezeti Tanácsot és az Épí­tőmunkás Szövetséget, hogy e ha­tározatokat az építő munkásság szé­les köreiben népszerűsítsék és is­mertessék. A munka megjavítása ér­dekében még ez év őszén hívjanak össze építő­pari konferenciát az építőipar vezetőinek, élenjáró mun­kásainak és munkásőinek, újítóinak brigádvezetőinek és szakszervezeti vezetőinek bevonásával. Ezen a kon­ferencián vizsgálják meg az elért eredményeket és vitassák meg a to­vábbi teendőket. V. A szervezés terén Az ország egyik legmodernebb állomását avatták fel Sárbogárdon Kedden nagy napra virrdd­t Sárbogárd dolgozó népe. A há­roméves terv gyönyörű alkotását, az ország egyik legkorszerűbben felszerelt és berendezett állomását avatták fel. A fasiszta barbárok elpusztították a régi állomásépü­letet, most a népi demokrácia olyan állomást adott Sárbogá­rd­nak, melyről azelőtt nem is ál­modhattak volna. Az ünnepség első szónoka Móri Imre elvtárs üzemi párttitkár volt. Beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Az első köszöntés szálljon a Párt és annak vezetője, Rákosi elvtárs felé! Az egybegyűltek percekig lel­kesen ünnepelték a magyar nép n­agy vezérét. A párt­ti­tkár szavai után Koppány József szavalata kö­vetkezett, majd Gaján Lajos osz­­tálymérnök az állomás építésének rövid történetét ismertette. El­mondotta többek között, hogy a munkálatokat a kitűzött határidő előtt és 307.000 forint megtaka­rítással vitték végbe. Jánosi István elvtárs a minisz­­térium, Gyócsi Jenő elvtárs a pé­csi üzletvezetőség mun­kásvezér­­igazgatója a vasút nevében vette át az állomást. Pap Dezső állomásfőnök a vas­ból minden erővel elő kell mozdí­tania a szakmunkások szakmai is­meretének elmélyítését és fejlesz­tését. Széles körben ismertetni kell a szovjet építőipar tapasztalatait. 2. Különös gondot kell fordíta­i az építőiparban a faluról feljövő új munkásrétegek szakmai és po­litikai nevelésére. Oda kell hatni, h­ogy a segédmunkások közül mind többen váljanak betanított munká­sokká és szakmunkásokká. 3. Minden erővel elő­ kell moz­dítani a női segédmunkásoknak szakmunkásokká való átképzést. utas dolgozók nevében fogadal­mat tett, hogy továbbra is jó munkát fognak végezni. Tal­­aas Gyula az üzemi bizottság nevében mondotta, hogy a sárbogárdi vas­utasok azon­­ igyekeznek a jövő­ben, hogy gyönyörű, új állomá­sukra m­inél előbb felkerüljön az élmunkás jelvény. Az ünnnepség az Internacionálé elénekelésével ért vé­get. Ezután a vezetőség megte­kintette az új állomásépülettel, amely valóban egyike a legkor­szerűbbeknek az országban. Hom­lokzatát a Népköztársaság új cí­mere díszítette. Az étteremtől kezdve az orvosi rendelőig, für­­­dőhelyiségig, az iskolaváróteremig minden megtalálható itt. Népköz­­társaságunk új ajándéka, a sár­bogárdi állomás megkezdte mű­ködését a dolgozó nép javára. a népi bizottság az árpabeadásról A fehérvári népi bizottság felhívja a gazdálkodókat, ter­­m­ény begy­űj­t­ési kötelezettsé­gük mielőbbi teljesítés­ére. A gabonabeadási kötelezettségét és az árpa beadási kötelezett­­séget minden gazdálkodó kö­teles a csépléstől számított 8 napon belül teljesíteni. Az a gazdálkodó, aki kenyérgabo­na beadási kötelezettségét tel­­jes egészében nem tudja ke­­ny­érgabd­aár­on teljesíteni,, kö­teles az árpabeadási kötele­zettségén felül árpaterméslés­­nek 15 százalékát a még fennálló kenyérgabona beatlá­kásokhoz. Meg kell szüntetni a bürokratikus központosítást, a kör­levelekkel való vezetést. A szak­­szervezeti munka súlypontját munkahelyre kell áthelyezni, fi­zc­­o­sítva az ÜB-k rendszeres műkö­dését. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók a szakszervezeti tag­díjakat rendszeresen fizessék s a MÉMOSZ-nak aktiv szervező mun­kát kell folytatnia a szervezetlen épitőmunkások beszervezéséért. 3 A MÉMOSZ a közeli hóna­pokban a Szakszervezeti Tanács ha­tározatainak megfelelően hajtsa vég­re az ipari szervezkedést. ’i

Next