Fehérvári Napló, 1949 (4. évfolyam, 202-304. szám)

1949-09-16 / 215. szám

Fehérvári Közvetíti a rádió a Rajk-főtárgyalást PÉNTEK 1949. szeptember 16. IV. évfolyam, 215. sz. ára: S8 fillér A dolgozó nép megbélyegzi az Imperialista bérenc árulókat Az egész országon a gyűlölet és megvetés hulláma söpört végig Rajknak és gyalázatos bandájának leleple­zése után. Az üzemek, gyárak munkásai, a dolgozó pa­rasztok, tisztviselők, haladó értelmiségiek, a dolgozó tár­sadalom minden rétege undorral fordul el a romlásunkra törő bűnbandától, így vélekedik a bű­nWáré! a villanytelep... A fehérvári villanytelep dolgo­zói egyöntetűen megbélyegzik a hazátlan bitangokat. Berki Zoltán a gyár munkásig­az­­­gatója a munkaasztal mellől : «Gyűlölet, átok és megvetés Rajk­­­ra és bandájára, akik az imperia­lizmus igájába a­karták hajtani a magyar munkások nyalkát éppen úgy, mint a múltban volt. Közel­­ ezer esztendőnek kellett eltelnie, hogy­ végre szabadok lehettünk és ezt a nagy áron vett szabadságot akarták tőlünk idegen zsoldosok vissza­szerezni. De köszönet Rá­­k­­osi elvtársnak, hogy ez az aljas kísérletük meghiúsult.» Pécsük János portás: «Én csak azt tudom mondani: aki elárulja a munkásosztályt és a Pártot — kötelet érdemel.» Az udvaron az egyik munkás mellén megcsillan az élmunkás ki­tüntetés. Kányóczki József elvtárs kijelenti: «Ezidáig 135 százalék­ban telesi­ertem az előirányzott tervet, de most, hogy ezek a csi­bészek hurokra kerültek és nyil­vánvalóvá vált, hogy mi ellenünk dolgoztak, Ígérem, ezentúl még­­ többet és még jobban igyekszem a hároméves terv sikeres befejezé­sét valóra váltani és elindítani az ötéveset, amelyért minden áldoza­tot meg kell hozni.» Bánhidi Pál az üzem egyik leg­­felelősebb munkáját, a termelést­­ irányít a. ö a következőket mond­ja: «Üzemünkben a hároméves ter­vet december 1-ig befejezzük min­­den részletében. Pártunk újabb győzelmet aratott Raj­kék leleple­zésével, mi hálából a győzelemért még nagyobb lendülettel fogjuk­­ meg a szerszámokat és az eddigi átlagos 120 százalékos teljesítmé­nyeinket a terv utolsó hónapjaiban lényegesen fokozzuk.» Az egyik hatalmas kazánból kor­­mosarcú munkás bújik kifelé. Her­mann István. Szikrázó gyűlölettel beszél a fasiszta vérebekről: «Ma én is megbecsült tagja vagyok a társadalomnak, nem úgy mint a múltban, amikor emberszámba se vettek. Ma szívesen dolgozom, mert tudom, hogy miért kell töb­bet és többet termelni. Alak pe­dig ezt a jobblétre irányuló több­termelést meg akarják a jövőben is akadályozni, azokra a munkás­­osztály vasökle sújt le, mint aho­gyan­ lesújt Rajtra és a többi se­­honnaira.» Nagy Ferenc villany­szerelő is ezen a véleményben, van, ugyan­úgy Szemler József autó­szerelő is. Megállapítják: «Ez a leleplezés még fokozottabb éber­ségre kell neveljen bennünket, hogy soraink között ne bújhassa­nak be többé olyan elemek, akik a régi világot akarják visszahozni.» Fényes dróttekercset gombolyít le­felé Schweiger Ferenc «Ezzel tudnám megfojtani tanuló, vala­mennyi­­j­ükét — mondja — mert ha az áruló Rajk került volna hatalomra, nekünk, tanoncoknak régen rossz lett volna. A fasist­a idők felszámolása után négy év­­e minden tanonc teljesen ingyen kap ebédet és ezt akarják kitörni a ke­zünkből a bárány­bőrbe bújtatott farkasok.» Kovács András, Kra­­vanicsek István és Kékesi József mindannyian még szorosabbra fog­ják a soraikat éppen úgy, mint a villanytelep 230 dolgozója. Sok­kal egységesebben tömörülnek Párt zászlója alá, amely most is a kivezette a munkásosztály vezeté­sével a dolgozó parasztokat ab­ból a hínárból, ahová az imperia­lizmus fizetett ügynökei akarták őket vezetni. véleményen van, hogy kötelez an­nak, aki elárulja hitvány tudás­­pénzért a munkásosztályt. Itt rém lehet kegyelem, csak egy lehet­séges: halál az imperializmusra Ticóra és magyar bérenceikre»... Kisgyón válaszol... — Mi volt a Rajki-banda célja? — tette fel a kérdést Kispéter alispán elvtárs 600 kisgyóni bányász előtt. Az,— adta m­eg mindjárt a választ, — hogy a magyar dolgozómé­­­pet a Tito csűrbe és az ame­rikai imperialisták rabságába hajtsa. Erre az aljas tervre ad fe­­­leletet a kisgyóni bánya határozati javaslatánál­ befe­jező része: »Mi kisgyódi szervezett dolgozók, követeljük ezeknek az elvetemült bitangoknak és hazaárulóknak a l­­"szigorúbb megbüntetését. Köve­teljé­k azért is, hogy megbízóik lás­sák: a megvár­t dolgozó nép hatalmát nem dönthetik meg sem a Tito fasiszták, sem az amerikai imperialisták .Aki pe­dig megpróbálja, azoknak meg kell lakokniok. Köszönjük Rá­kosi elv­­árniak, Pók­unk nagy vezérének, hogy éberen őrkö­dik hazánk függetlensége és a dolgozó nép bodogabb jövője felett«. NEM LEHET — mondják a Fehérváron üdülő bányászok Fábián Sándor, az ajkai szén­bánya vájára, jelenleg az Árpád­­gyógyfürdőiben piheni ki a terme­lés fáradalmait. Odahaza a bá­nyában brigádban dolgozik büszkén újságolja, hogy üzeme s 107 százalékban teljesíti a tervet. Már itt üdüült Fehérváron, ami­kor olvasta az újságokban, a vád­irat teljes szövegét. «Tudjuk, mit jelent a tőkésnek termelni és tud­juk, mit jelent saját magunknak — mondja. — Ki gondolt a múlt­ban arra, hogy a szerencsétlen munkásembert pihentetni is kel­lene? Senki • Ma a Párt segítségé­vel 14 napos üdülésben részesül­hetek. Rajkék vissza akartak ben­nünket rántani a tőkések karmaiba, hogy a baromi munkán kívül sem­mi jogunk ne legyen.» Somogyi István a várpalotai bá­nyából van a gyógyfürdőben, ő a következőket mondja: — Nincs a szótárnak olyan kife­jezése, amivel illetni tudnám ezt a gyalázatos bandát. S ha lehetne,­­hát belekiáltanám az egész világ fülébe, hogy vesszen mindenki, aki ellenünk s a Szovjetunió ellen pró­bál gáncsoskodni. Ám aki ezt akar­ja, az a munkásosztály vasöklével találja szembe magát. Nekem a válaszom mindössze annyi: brigá­­gádom X17 százalékban­­ teljesíti a tervet, de hogyha kell még sok­kal, de sokkal többre is képesek vagyunk, hogy a nép hatalmát így is biztosítani tudjuk. Sáfár István várpalotai bányász­­társa is ezen a véleményen van: «Csak annyit szeretnék hozzá tenni — toldja meg — hogy ez után az eset után még szilárdabb egység­ben menetelünk a szocializmus út­ján s még egységesebben állunk Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja mögött, amelyen a poklok kapui sem tudnak győzelmet ven­ni.« Paksa Lajos, aki szintén az Árpád-gyógyfürdő vendége, gádjának, a Petőfi-brigádnak brn­véleményét tolmácsolja, amelynek a a tagjai szintén az ajkai völgyben vívják a szén győzelmes csatái»­. «Brigádom minden tagja azon a Ráchegy asszonyai gyöltettel fontaiak feléjü­k Izzó gyűlölettel és haraggal kö­vetelték a Ráchegy asszonyai a legszigorúbb büntetést Rajk Lász­lóra és hazaáruló társaira. Eg­y­y­más után szólaltak fel a szerdai nőnapon: Dér Mihályné, épitőmánkás fele­sége, 12 gyermekes családanya ezt mondta: — Ezek a gazemberek újra há­borút akartak. Én tudom, ami a há­ború, hónapokig éltem a tűzvon­al­ban a német megszállás alatt 5 gyermekemmel, az uram akkor va­lahol a fronton volt. Nem tudom elmondani sem, mennyire hálás vagyok a Szovjetuniónak, amely megmentett bennünket­ a háború szörnyűségeitől, elűzte innen a fa­sisztákat. Mi, sokgyermekes anyák békét akarunk és gyűlöljük azokat akik újra háborúba akarják vinni a férfiakat, a 44-es rémségeket akarják újra ránnkhoz­ni. Zsabkáné is munkásasszony, ő csak annyit mond: — A saját két kezemmel képes lennék megfojtani ennek a­ bandá­nak minden egyes tagját. Wágner Józsefné szólal fel utol­jára: — Javaslom asszonytársak, hogy a ráchegyi MNDSz-csoport küld­jön táviratot a MDP országos köz­pontjának. Üdvözöljük Rákosi Má­tyást az összeesküvés leleplezése alkalmából és követeljük a haza­­áruló Rajk-banda leg­szigorúbb megbüntetését. Felcsattan a taps. A ráchegy asszonyok, sokszázezer dolgozó asszonnyal együtt döntöttek. Ves­­­szenek az árulók! r­r " Tito a legveszedelmesebb imperialista kém — írja a demokratikus világsajtó a Rajk-bűnper kapcsán A világ közvéleményének fi­gyelme lankadatlan érdeklő­déssel fordul a Raj­k-ban­dja leleplezése felé.­­ Az Obrana Lidu, a csehszlo­vák hadsereg lapja a többi közt a következő­­t írja: — A Rajk-ügy tanulságul szolgál a dolgozó népnek, megmutatja, hogy az osztály­­ellenség, a nemzetközi impe­rializmus és annak Tito-féle segítőtársai igyekeznek és a jövőben is igyekezni fognak felszámolni a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a ha­ladó értelmiség vívmányait, amelyeket a népek legjobb fiai kemény harccal és tö­­méntelen ádozattal fizettek meg. A Scanteia, a Román Mun­káspárt központi lapja írja: — Románia dolgozó népe keknek a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni mes­ter­kedései már a születés pil­lanatában halálra vannak ítél­ve. A Trybuna Ludu, az Egye­sült Lengyel Munkáspárt köz­ponti lapja ezeket írja: — Tito a legveszélyesebb­ imperialista kém, aki mint az imperialisták fő ügynöke — provokátorait és gyilkosait bejuttatja a m­unkásm­ozigya­­lomba. A nemzetközi munkás­­mozgalom és az uralomra ke­rült magyar nép a Szovjet­unióra támaszkodva, elég erős ahhoz, hogy megvédje magát azok ellen, akik elárulták a Szovjetuniót és — ami ezzel együttjár — elárulták saját­ népüket. A Humanité tegnapi száma ismét részletesen foglalkozik a N­ajk-üggyel. Pierre Durand elvtárs folytatja a francia trockisták hazugságainak le­leplezését. A De Soir beszá­mol a magyar nép felháboro­dásáról és izzó gyűl­öletér­ők Halálbüntetést követelnek a magyar dolgozók Rajk és cinkosai ellen — írja a lap. megdöbbenéssel­­ szerzett tu­ domást erről az ellenforradal­mi összeesküvésről, de ugyan­akkor örömmel állapította meg, hogy a magyar dolgozók és a magyar hatóságok éber­A fehérvári városháza dolgozóinak határozata vége meghiúsította ezeknek a bűnözőknek galád tervét.­­ Az imperialista ügynö­kély megdöbbenéssel és ökölbe szorult kézzel olvastuk azt a vádiratot, amely leleplezi Rajk és áruló trockista kémbandájának a dolgozó magyar nép ellen irányuló galád tetteit. Rajk és bandita társai a magyar nép legjobb vezetőit és dolgozóit akarták orvul legyilkolni, a Szovjetunió segítségével megszerzett hatalmat a munkásosztály és szövetségesei kezéből ki­csavarni, a dolgozó magyar népet az imperialisták rabszolgasá­gába taszítani. Erre mi, a székesfehérvári városháza dolgozói azzal vála­szolunk, hogy hűen kitartunk a népet vezető boldog jövőjét mu­tató és építő Magyar Dolgozók Pártja, a Népköztársaság annak kormánya és Elnöki­ Tanácsa mellett. Válaszolunk azzal, hogy fogadjuk Rákosi Mátyásnak, népünk nagy vezérének és tanítómesterének, hogy a ránk háruló feladato­kat a lehető leggyorsabban, alkotmányunk szellemében, bürokrácia­mentesen jól elvégezzük, mert tudjuk, hogy a mi jó munkánk is egyik pillére a hároméves terv mihamarabbi befejezésének, az öt­éves terv helyes és jó előkészítésének, beindításának, a szocializ­mus építésének. Éberen őrködünk azon, hogy soraink közé nem odavaló ele­meket befurakodni nem engedünk és a már befurakodottakat úgy taszítjuk ki magunk közül, ahogyan a dolgozó nép undorral és mélységes gyűlölettel taszítja ki magából a proletár-társadalomba beférkőzött aljas Rajkot és bitang cimboráit. Köszönjük a Pártnak és Rákosi Mátyásnak, szeretett vezé­rünknek, hogy a magyar népet a fasiszta rombolással ugyanazonos pusztulástól megmentette és megtartotta azon az uton, amelyen minden hazáját, szabadságát és igazi függetlenségét szerető nép­nek haladnia kell. Siv határoztak az almási-telepi pártmunkások A székesfehérvári almásitelepi alapszervezet pártmunkás értekez­lete felháborodva tárgyalta Rajk és bandája vádiratának anyagát. Határozatban kéri a legsúlyosabb büntetés kiszabását. ígéri: még nagyobb éberséggel, munkaver­sennyel harcolnak a trockisták min­den kísérlete ellen.

Next