Fejér Megyei Hirlap, 1956. március (1. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-01 / 52. szám
Csütörtök, 1956. március 1. FEJÉR MEGYEI NÉPLAP A szerződéskötés az egész évi jó munka „kulcsa66 A sárbogárdi a megye legnagyobb gépállomása. A gépállomáshoz 24 termelőszövetkezet csaknem feleannyi tszcs és kilenc község tartozik. A termelőszövetkezeti tagok pedig — amint a szerződéskötések mutatják — az elmúlt években nagyon megszerették a gépeket. A gépállomás tavaszi terve 14 000 normálhold. A 20 szövetkezet 9500 normálhold munkára szerződött a tavaszi idényre. (Négy tsz szerződéskötése még hiányzik). A gépállomás tervének legalább 30 százalékát az egyéni parasztok földjein kell teljesíteni, így a szövetkezetek túl is szerződik a gépállomás tervét. De a termelőszövetkezetek nemcsak a tavaszi idényben veszik fokozottabban igénybe a gépeket, hanem a nyári és az őszi munkákhoz is több segítséget kérnek a gépállomástól, mint az előző években. Különösen a gépi kapálás és a gépi aratás iránt nőtt meg az érdeklődés. Tavaly 1200 holdat kapáltak meg az univerzális traktorokkal, az idei tervük 3000 kataszteri hold. Ezt a mennyiséget már le is szerződték. Tavaly csupán 180 hold kukoricát vetettek négyzetesen a termelőszövetkezeteknek, az idei négyzetes kukorica vetés terve a gépállomásnak 960 hold, a tsz-ek kukorica vetéstervének 50 százaléka. Eddig 800 holdra vették igénybe a gépállomás négyzetbe vető gépeit a termelőszövetkezetek. Még az újonnan alakult hantosi Kossuth Termelőszövetkezet is 32 holdon négyzetesen veti kukoricáját. Kivétel nélkül valamennyi termelőszövetkezetben alkalmazzák a négyzetes vetést. Tavaly kombájnokkal 965, aratógépekkel pedig 1230 holdat arattak le a termelőszövetkezeteknek. Eddig 2164 hold kombájnaratásra és 1350 hold kévekötő aratógéppel való aratásra kötöttek szerződést. A kombájnaratási tervet túl is szerződték. A sárbogárdi Vörös Hajnal Tsz tavaly 110 hold gabonát vágott le géppel. Az idén 250 hold gépi aratásra kötött szerződést. A kislóki Szabadság Tsz-ben 30 hold kivételével valamennyi gabonájukat géppel aratják. Az, hogy a termelőszövetkezetek megszerették a gépeket, nagymértékben elősegítette, hogy a traktorosok az elmúlt években sokat javítottak a munka minőségén. A jó gépi munka nyomán jelentősen maletakarítást is teljesen gépesítettek. Az idén még több tszben gépesítik teljesen az aratást. A termelőszövetkezeti tervek készítésének idején az agronómusok lelkes szószólói voltak a gépesítésnek. Nem egy agronómus kiszámította a vezetőségnek és a tagságnak, hogy a gépek alkalmazása nélkül — főleg a kampánymunkák idején — összetorlódnak a munkák, és azokra nem bíznak rá. A terméscsökkenés pedig a jövedelem csökkenéséhez is vezet. Különösen jó felvilágosító munkát végzett Tóbei Mihály elvtárs, a kislaki Szabadság Termelőszövetkezet agronómusa Itt nemcsak a szántásra és vetésre, hanem növényápolásra, aratásra és betakarításra is kötöttek szerződést a gépállomással. Amilyen jó eredményt értek el a termelőszövetkezetekkel való szerződéskötésben, ugyanolyan gyenge a szerződéskötés az egyéniekkel. Érthető, mert még a kezdeti lépéseket sem tették meg a szerződéskötésért. Több községben pedig — Sárbogárdon, Pusztaegresen, Sárszentágotán és Sárkeresztúron — érdeklődnek a dolgozó parasztok, hogy hogyan köthetik meg gépi munkára a szerződést. Az egyéniekkel való szerződéskötés érdeke a gépállomás dolgozóinak is, de elsősorban a traktorosoknak és a brigádvezetőknek. Ha idejében megkötik a szerződést, jól megszervezhetik munkájukat, csökken a munkaidőkiesés és többet kereshetnek. A gépállomás tervének 30 százalékát az egyénileg dolgozó parasztok földjein kell teljesíteniük. Amint az előbb felsorolt községek dolgozó parasztjainak érdeklődéséből kitűnik, számítanak is a gépállomás segítségére. Kezdjék meg tehát a szerződéskötési munkát az egyénileg dolgozó parasztok között is. Az idén megnövekedtek a feladatok a sárbogárdi gépállomáson is. A több és jobb munkához államunktól kaptak segítséget azzal, hogy újabb és újabb korszerű gépek érkeznek a gépállomásra. Legtöbbet azonban a gépállomás dolgozói tehetnek, helytállásukkal a munka jobb megszervezésével, a gépek fokozottabb kihasználásával. Mindezek megvalósításához azonban az idejében megkötött szerződés a „kulcs”. Ha csak akkor igyekeznek majd megkötni a szerződést az egyéniekkel, amikor már meg lehetne kezdeni a munkát, már késő lesz és nem sikerül elérniük a kitűzött célt, hogy az idén egyetlen gép sem legyen „munkanélkül”. növekedtek a termésátlagok. A sárkeresztúri Béke Tsz-ben tavaly is géppel kapálták a kukoricát, az eredmény 35 mázsás termés lett. A gépi kapálás segítségével értek el harminc mázsán felüli kukoricatermést a kislaki Szabadság Termelőszövetkezetben De növekedtek a termésátlagok az egyéb terményeknél is. A sárbogárdi gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben voltak a legmagasabb termésátlagok, így lett az egy-egy munkaegységre jutó jövedelem a tszekben több mint 45 forint. Tavaly több termelőszövetkezetben a saját kárukon tanulták meg a tagok, hogy a gépesítés könnyebbé, gyorsabbá teszi munkájukat. Az elmúlt nyáron elsősorban azok a termelőszövetkezetek jártak jól, amelyek kombájnnal arattatták le gaborjáikat, így csökkent a szemveszteségük, mert nem kellett a kévéket szárítgatni. A gépállomás dolgozói azzal is megszerettették a kombájn-aratást, hogy több tsz-ben teljesen gépesítették a betakarítást. A gabonatábla szélére cséplőgépet állítottak fel — amelybe egy oldalnyílásra szerelt garatba öntötték a kombájnnal elcsépelt szemet — amely kitisztította és egyben szárította a magot. A kislóki Szabadság és a kálozi József Attila Termelőszövetkezetekben így takarították be a gabonát: A szal Az 1956. évi tervek túlteljesítéséért A megye vállalatainál, üzemeinél ezekben a napokban tették meg a dolgozók a tervek túlteljesítésére, a termelékenység növelésére és az önköltség csökkentésére a felajánlásaikat. Az alábbiakban közöljük néhány kisebb gyárnak és helyiipari vállalatnak a fontosabb versenyvállalásait: Székesfehérvári Vas- és Fémöntöde A vállalat dolgozói az 1956. éves terv határidő előtti teljesítésére, a termelés olcsóbbá tételére a következőket vállalták: Az éves tervet december 19-re befejezik, az év hátralévő idejében termelt érték összesen 200 000 forint túlteljesítésnek felel meg. Az 1955. évi átlagos 8,6 százalékos selejtet az idén 6,5 százalékra szorítják le. A csökkentés 1956- ban összesen 102 000 forint megtakarítást eredményez. A vállalat dolgozói a gyártmányok előállításának önköltségét a tervezetthez képest 1 százalékkal csökkentik. Székesfehérvári Erőmű Az Erőmű dolgozói az alábbiak szerint foglalták össze hazánk felszabadulásának tiszteletére, április 4-re az éves terv túlteljesítéséért az első negyedévre vonatkozó szocialista felajánlásukat: „Vállaljuk, hogy egy kilowattóra villamosenergia előállításához a tervezetthez képest 20 kalóriával kevesebbet használunk fel. Vállaljuk, hogy az üzemünk számára megengedett önfogyasztást 2 százalékkal csökkentjük. Vállaljuk, hogy az első negyedévi karbantartásoknál az 5. számú kazán nagyjavításánál 1 nap előnyre teszünk szert és az 1. számú turbina kondenzátor savazását ugyancsak 1 nappal a határidő előtt elvégezzük“. Az Erőmű dolgozói ezeken s főbb vállalásaikon kívül még több jgentős felajánlást is tettek. A Székesfehérvári Bőrgyár dolgozói a termelés jobbá és olcsóbbá tételére a következő vállalást tették: A nyersanyagokból előállított keményáru féleségek minőségének emelésével 17 000 forintot takarítanak meg. A termelési költségek csökkentéséért — a nyersbőrből előállított készáruhozam további emelésével —, a megadott nyersbőr felhasználási normához képest ez évben 1 százalékos megtakarítást érnek el. Ez azt jelenti, hogy a vállalat dolgozói kevesebb nyersbőrthasználnak fel azonos menynyiségű készáru előállításához. Ennek a vállalásnak az eredményeképpen a gyár dolgozói ez évben összesen 3 600 kilogramm importnyersbőrt takarítanak meg 47 000 forint összértékben. A technológiában előírt cserzőanyag mennyiségek pontos adagolásával, valamint az elcsepegtetések, elszóródások és az átdolgozások teljes megszüntetésével,egyszóval a cserzőlevek leggazdaságosabb kihasználásával 1956- ban 770 kilogramm —■ tízezer forint értékű — tannint takarítanak meg. A vállalat fűtői gazdaságos tüzeléssel elérik, hogy az ez évre fogyasztásra tervezett szénből 600 mázsát megtakarítanak. . Gyorsan olvad a hó, tanácsaink készüljenek fel a belvizek elvezetésére — Van-e árvízveszély ? — Beszélgetés a Vízügyi Igazgatóság műszaki osztályvezetőjével — Megenyhült a jég. A szokatlanul hideg időjárást, az ezt követő havazásokat enyhe idő váltotta fel. Tegnap valóságos tavasz uralkodott Székesfehérvár utcáin és a város képét nem tarkították volna a piszkos hóbuckák, a háztetőkről, a jégcsapokról nem ömlött volna nyakunkba a víz, feltételezhettük volna a tavaszt. Ez azonban még odébb van. Hivatalosan is csak három hét múlva veszi kezdetét. Az enyhe időjárás következtében olvad a hó és — tekintettel arra, hogy ma már március van — egyre inkább kiszorul a hideg, meleg időre számíthatunk. Akkor azonban, amikor mindezt örömmel vesszük tudomásul, némi aggodalom is eltölt bennünket. Ezt pedig nem más okozza, mint a hó. A hó, amely meglehetősen nagy mennyiségű és amely most egyszerre olvadni kezd. — Mi lesz a határban és egyéb helyeken összegyülemlő vízzel? Nem fenyeget-e árvízveszély? — Az emberekben mind gyakrabban vetődnek fel ezek a kérdések, amelyekkel tegnap felkerestük a Vízügyi Igazgatóságot, mint a válasz megadására legilletékesebb szervet. — Az elmúlt hetekben — mondotta Fejér Vilmos műzaki osztályvezető — nagymennyiségű hó esett az amúgy is nedvességgel átitatott, mélyen megfagyott földre. Most ez a hómennyiség olvadni kezd és mivel a föld a hójét elnyelni nem tudja, az legnagyobbrészt elfolyni kénytelen. Ez a körülmény arra figyelmeztet bennünket, hogy nagyobb belvizekkel, elöntésekkel számoljunk. Különösen akkor, ha az enyhülés tovább tart és az olvadás éjjelnappal folyamatos lesz. Az éjszakai lehűlés, fagyás ugyanis lassítja az olvadást, csökkenti a belvízveszélyt. — Mi a teendő a belvízveszély elhárításával kapcsolatosan? — A Vízügyi Igazgatóság a rendelkezésére álló hitelkeretet az elmúlt évek során felhasználta ugyan, mégis azt kell mondani, hogy a belvizek elvezetésére szolgáló csatornák állapota nem kielégítő. Ezek javítása most is folyamatban van. Különösen elhanyagolt állapotban vannak azok a csatornák, amelyek karbantartása, tisztítása a tanácsok hatáskörébe tartozik. A belvízveszély elhárításával kapcsolatosan legfontosabb feladat most, hogy a tanácsok haladéktalanul gondoskodjanak a vízelvezető árkok, csatornák rendbehozásáról. Alapos munka végzésére most nincs idő, de feltétlenül tisztíttassák ki a hidakat, átereszeket és távolítsák el az esetleges hótorlaszokat, hófúvásokat, amelyek dugulást idézhetnek elő. Amennyiben a községi tanácsok kéréssel fordulnak hozzánk, mi minden esetben megadjuk a szükséges műszaki segítséget. Elsősorban a vetések víztelenítéséről gondoskodunk, majd a réteket, legelőket szabadítjuk meg a víztől? — Hogyan viselkedik a Duna? Van-e árvízveszély? — A Duna vízállása ezekben a napokban közepes, jelenleg árvízveszély nincs, a jég végig mozdulatlan. A budapesti Vízügyi Igazgatóság — amelynek hatáskörébe tartozik a dunai árvízvédelem — azonban már megtette a szükséges felkészülést. Az adonyi szakaszon elsőfokú árvízvédelmi készültség van, a Duna állandó felügyelet alatt áll és minden előkészület megvan a védelemre. Ami az árvízveszélyt illeti, minden attól függ, hogy hol olvad hamarabb. Ha Ausztria felől kezdődik az olvadás, a veszély fennáll, a meginduló jégtáblák megakadhatnak és bekövetkezhet a jeges árvíz. De ha délen olvad hamarabb, jelentősen kisebb a veszély. Mindenesetre az előkészületek megtörténtek. Az Ausztria felőli olvadás esetére a jég felszaggatásához robbantószerek rendelkezésre állnak, az alacsonyabb gátakhoz pedig a szükséges anyagokat és felszereléseket készenlétbe helyezték. A Duna tolnai szakaszán — amely a székesfehérvári igazgatósághoz tartozik — különösen a jeges árvíz a legveszélyesebb. Itt mi is felkészültünk még a jég légi bombázására is. De ilyen veszély Adonynál sem fenyegethet. — Gondoskodtunk arról is, hogy magas dunai vízállás esetén — amikor a belvízi főcsatorna vize magától nem ömölhet a Dunába — ne legyen fennakadás. Elzárjuk a zsilipet és szivattyúval emeljük át a vizet a Duna medrébe. Az előkészületek erre is megtörténtek. A vízlevezető árok kibővítésével nem fenyeget a múlt évihez hasonló veszély a Váli völgyben sem. Amint látjuk, az előkészületek megtörténtek. Arra van szükség, hogy az illetékesek éberen őrködjenek, idejében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Tanácsaink pedig már most tegyenek meg mindent a belvízveszély megelőzéséért, illetve elhárításáért. ♦ Új eljárás a szőlőmag gazdaságos felhasználására Szőlőtermő vidékeinken évente sokezer mázsa szőlőmag megy veszendőbe, holott értékes anyagokat tartalmaz, elsőrendű étolajat és cserzőanyagot vonhatnak ki belőle. A Szőlészeti Kutatóintézet vegyészei négy éves munkával új eljárást dolgoztak ki. Sikerült olyan oldószerkeveréket előállítaniuk, amellyel a szőlőmagból egyszerre vonják ki az olajat és a csersavat. E gazdaságos módszerrel egy mázsa szőlőmagból körülbelül 13 kiló, ízében és színében az olívaolajhoz hasonló, kiváló minőségű étolajat és mintegy hét kiló cserzőanyagot nyernek. A cserzőanyagot az ipar már kipróbálta és megfelelőnek találta.. 3i oldal. Székesfehérvári Vegyesipari Vállalat Üzemeink, gyáraink, bányáink dolgozói ezekben a napokban nemcsak szocialista felajánlásokat tettek, hanem elhangzottak az első versenykihívások is a vállalatok között, így például a Vegyesipari Vállalat dolgozói a húsz budapesti nagyüzem felhívásához csatlakozva versenyre hívták ki az összes Fejér megyei helyiipari vállalatot az első negyedéves tervek sikeres teljesítésére. Az alábbiakban közöljük a felhívás szövegét: „Mi, a Székesfehérvári Vegyesipari Vállalat dolgozói vállaljuk, hogy az I. negyedéves tervet 5 százalékkal túlteljesítjük. Vállaljuk, hogy a fontos közszükségleti cikkekből az előírt 90 százalékos tervszerűséget a gyártás folyamán minden esetben betartjuk. Vállaljuk, hogy a javítás, a szolgáltatás és az építőipari termelésnek a lakosságra vonatkozó tervét 10 százalékkal túlteljesítjük. Vállaljuk, hogy önköltségünket 1 százalékkal csökkentjük és az anyag, valamint forgóeszköz készleteknél az 1955. december 31-i állapothoz és az I. negyedévi forgóalap normákhoz viszonyítva 5 százalékos csökkentést biztosítunk. Vállaljuk, hogy ugyanezen idő alatt a béralapból 0,5 százalékot megtakarítunk. A versenyt hazánk felszabadulásának 11. évfordulójára, április 4. tiszteletére indítjuk és a kiértékelés időpontjául az első negyedéves mérlegbeszámolók elkészítése és jóváhagyása utáni időt javasoljuk". (A versenyben eddig a vállalatdolgozói már 2 napos előnyre tettek szert!) Pénteken, március 2-án újra bemutatja az Állami Faluszínház (Déryné Színház) városunkban Fényes Szabolcs—Boros Elemér vidám operettjét. A Városi Színházban már megjavították a fűtőtesteket, így kellemes hőmérséklet fogadja majd a színházlátogatókat. Az előadás pénteken este pontosan 7 órakor kezdődik.